Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

» Barátok találkozója Az idén lesz a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának huszonötödik év­fordulója. ‘A negyedszázados születésnapot immár olyan állam köszönti, amelynek je­lenleg lül országai van diplomácia kapcso­lata, s amely a legutóbbi közgyűlés óta tag­ja az -Egyesült Nemzetek Szervezetének is. A Szovjetunió és a többi szocialista állam­mal együtt hazánk is lankadatlan szószóló­ja volt a világban az első német munkás- 1 paraszt államnak, a nemzetközi enyhülési folyamatnak szerves és egyik legfontosabb részét alkotta a Német Demokratikus Köz­társaság nemzetközi elismerése világszerte. Éppen két esztendeje, 1972. februárjában — kereste fel Magyarországot a Német De­mokratikus Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége, Erich Honeckemek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. Kiemelkedő ese­ménye volt ez hazánk és az NDK kapcso­latainak. A két ország vezetői akkor részle­teiben áttekintették kapcsolataink alakulását, és kijelölték az előttünk álló feladatokat. Ennek jegyében került sor most Horst Sin- dermann, az NDK miniszterelnöke és kül­döttségének hivatalos baráti látogatására. A szeretettel várt vendég tárgyalt Fock Jenő kormányelnökkel, fogadta őt Kádár János ós Losonczi PáL „A felek a két állam testvéri kapcsolatai­nak elmélyítéséről, és szoros együttműködé­sének további kifejlesztéséről folytatnak megbeszéléseket” — írta péntek reggeli szá­mának első oldalán az NSZEP Központi Bi­zottságának napilapja, a Neues Deutschland. A Berliner Zeitung, valamint az NDK többi napilapja is hasonló hangnemben, az első oldalon számol be az eseményről. Ugyanígy fontos mérföldkőnek ítélte meg a két nép, a két ország kapcsolatában a Sindermann-delegáció budapesti látogatását és tárgyalásait a magyar sajtó is. Ismeretes, hogy mind gazdasági és kereskedelmi, mind pedig kulturális és műszaki-tudományos té­ren dinamikusan fejlődnek Magyarország és az NDK kapcsolatai. A szocialista országok közül a Szovjetunió után az NDK-val van­nak a Magyar Népköztársaságnak a legszé­lesebb gazdasági kapcsolatai. A gépipari termékek cseréjétől a kölcsönös műszaki se­gélynyújtásig, az NDK művészetének és iro­dalmának magyarországi elterjedtségétől a Drezdában, Karl-Marx-Stadtban és más NDK-beli városokban dolgozó, a szakmát és a nyelvet egyidejűleg és egyaránt elsajátító magyar fiatalokig, igen sok kölcsönösen elő­nyös és hasznos formája van a Német De­mokratikus Köztársaság és a Magyar Nép­köztársaság közötti kapcsolatak fejlesztésé­nek. Egészen bizonyos, hogy Horst Sindermann és küldöttsége mostani budapesti látogatása, a Fock Jenővel, a magyar delegációval folytatott tárgyalásai további komoly lendü­letet adtak a kapcsolatok fejlesztéséhez. Budapest és Berlin egyaránt akarja ezt, mint _ ahogy az egymás iránti kapcsolatok szélesítésén túl, közös nyelven beszél, egy frontban harcol a két baráti ország a nem­zetközi politika terén is. Felhőtlen, zavarta­lan a barátság az NDK és Magyarország kö­zött: két szocialista állam elvileg megalapo­zott, a gyakorlat próbáját mindenkor kiálló Daráti szövetsége. Hazaérkezett az NSZK-ból dr. Bíró József Bochkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: Egyhetes hivatalos nyugat- németországi látogatásának befejeztével dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a magyar kormány különgépén szombaton Hamburgból visz- szaérkeaett Budapestre. Dr. Bíró József, Hans Fri- derichs szövetségi gazdaság- ügyi miniszter meghívására tett látogatást az NSZK-bam. Útjára öttagú delegáció kísér­te eL Külkereskedelmi miniszte­rünk megbeszéléseket folyta­tott a nyugatnémet kormány több tagjával. Csütörtökön ta­lálkozott Willy Brandt szö­vetségi kancellárral. A küldöttség az egyhetes látogatás végén Hamburgot kereste fel a váró» szenátus meghívására. Pénteken délben a városházán a szenátus elnö­ke fogadta dr. Bíró Józsefet. Ebből az alkalomból tette meg hivatalos bemutatkozó látoga­tását Hamburger László, a Magyar Népköztársaság első nyugat-németországi nagykö­vete is a szenátus élnökénéL Dr. Bíró József magyaror­szági látogatásra hívta .meg a hamburgi főpolgármestert (a szenátus elnökét). A küldöttség megtekintette Hamburg kikötőberendezéseit (köztük a magyar csarnokot), látogatást tett a Philips Mű­veknél. Októberben magyar gazda­sági napokat is rendeznek Hamburgban, amelynek véd­nökségét dr. Bíró József vál­lalta. (MTI) Szádot tanácsadóvá nevezte ki Hiekalt BSez Sándor, az MTI tudó­sítója írja: Szadat, egyiptomi államfő pénteken elnöki sajtótanács­adóvá nevezte ki Mohamed Hasszánéin Heikalt, az A1 Ahram című napilap világ­szerte ismert főszerkesztőjét. A tekintélyes kairói lap ve­zetését — korábbi funkciója megtartása mellett — Hatem miniszterelnök-helyettes, tá­jékoztatási miniszter vette át. Kairói megfigyelők össze­függést látnak egyfelől Hei- kal „áthelyezése”, másfelől a sajtó ellen intézett legutóbbi bírálatok, támadások között Szadat elnök az egyiptomi— izraeli csapatszétválasztási megállapodást követően sze­mélyesen is arra szólította fel az arab újságírókat, hogy tartózkodjanak a szkeptikus, kételkedést keltő állásfogla­lásoktól, mert ezzel rossz szolgálatot tesznek az arab ügynek. Az Arab Szocialista Unió titkári értekezletén többen is erélyes fellépést követeltek azok ellen az újságírók ellen, akik kételkedést, gyanakvást próbálnak kelteni az októbe­ri háború eredményeit illető­en. Voltak, akik egyenesen az úgynevezett szkeptikus szer­zők eltávolítását követelték a sajtóból. Bár a sajtó bírálói nem nevezték néven a vétkeseket. Indokolt a feltételezés, hogy egyiptomi viszonylatban első­sorban Heikalra gondoltak, aki az A1 Ahram hasábjain ismételten az amerikai közve­títés veszélyeire figyelmezte­tett (MTI) Cskalov em'ékeiete He,. en évvel ezelőtt, 1904. február 2-án, a mai Cska- lóvszk városban született és alig 35 évesen, 1938. decem­ber 15-én egy új típusú va­dászgép berepülésekor — vesztette életét a világ egyik leghíresebb repülője, Vale- rij Cskalov. 1936. júliusában Cskalov harmadmagával egy Andrej Tupoljev-féle Ant—25 típusú egymotoros, egyfedeles gép­pel leszállás nélkül Moszk­vából a távol-keleti Udd-szi- eetig repült Óriási teljesít­mény volt ez akkoriban, hi­szen 56 óra 20 perc alatt több mint kilencezer kilométer tá­volságot tett meg. Ugyanez a hármas a következő eszten­dőben szintén Ant—25 gépen Moszkvából az Északi-sarkon át az egyesült államokbeli Vancouver-be repült A több mint 12 000 kilométeres távol­ságot 63 óra 25 perc alatt tet­ték meg, szintén leszállás nélkül. Cskalov berepülőpilótaként több mint hetvenféle repülő­gépet próbált ki. A világon elsőként repült úgynevezett légierődön, kidolgozta a piló­ta-magasiskola új figuráit, ő vezette be a szovjet repülő­technikában a mélyrepülést és mélytámadást. 1935-ben egy I—16 vadász­gép berepüléséért megkapta az első, majd 1936-ban a le szállás nélküli Moszkva— Kamcsatka repülőútért a má­sodik Lenin-rendet. (MTI) NOGRAD — 1974. február 3., vasárnap Közős Piac Fontos értekezlet lesz Brűsszeiben Kis Csaba, az MTI tudósí­tója írja: Hétfőn és kedden ismét kulcsfontosságú értekezletre ülnek Ö6size a közös piaci álla­mok külügyminiszterei Brüsz- szelbem. A napirenden az energetikai együttműködés, ezen belül a washingtoni ta­nácskozásra kidolgozandó kö­zös álláspont, valamint a ki- lencek együttműködésének ál­talános kérdései szerepelnek. Ez utóbbi kérdést belga ja­vaslatra vették fel a napi­rendre, azt követően, hogy Van Elslande belga külügy­miniszter válságosnak nevezte a Közös Piac belső helyzetét, s az európai gazdasági közösség brüsszeli bizottsága is nyilat­kozott a Közös Piac „súlyos megpróbáltatásáról”. A francia fővárosban a hét végén olyan hírek terjedtek el, hogy a francia kormány — korábbi fenntartásai ellenére — mégis részt vesz az olaj kérdésben Nixon által össze hívott washingtoni értekezle­ten. Francia illetékes körök­ben ezzel kapcsolatban szom­baton közölték: a kormány még semmiféle döntést nem hozott a washingtoni konfe­rencián való esetleges részvé­telről, s e döntést majd csak a közös piaci minisztertanács­nak hétfőn és kedden Briisz- szelben tartandó ülése után jelentik be.- hiszen ennek az ülésszaknak a napirendjén épp’ a washingtoni konferen­cia problémája szerepel. (MTI) Tittnhnsá* Bolíviában Negyvennyolc órás szolida­ritási sztrájkot hirdettek meg Bolívia két legnagyobb állami tulajdonban levő ónbányájá­nak munkásai. A Catavi és a Siglo Veinte bánya mintegy 5000 dolgozója szakszervezeti központ jóváhagyása nélkül határozta el a munkabeszün­tetést tiltakozásul a kormány áremelési intézkedései és a cochabambai parasztmegmoz­dulásokkal való véres leszá­molása ellen. (MTI) Így látja a hetet kommentátorunk, RÉTI ERVIN: A világ- két beszéd fényében NÉHA egy heti összefoglaló szűkreszabott kereteiben is érzékelheti az olvasó, miként változnak az idők. Jó egy év­tizeddel ezelőtt a szocialista úton elindult Kuba puszta lé­tének fenyegetettségéről szól­tak a híradásdk. Zsoldosok partra szállása a Disznók-öblé- ben; az emlékezetes rakéta- válság világpolitikai viharai; Havanna gazdasági blokádja. A hírhedt AÁSZ-határozat, amikor Mexikón kívül az Amerika-közi szervezet vala­mennyi tagállama megszakí­totta diplomáciai kapcsolatait Kubával... Az elmúlt héten, amikor Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának látogatása alkal­mából — utalva televíziónk műsorcímére — a világ külö­nösen közelről láthatta Ku­bát, a szocialista építés ered­ményes hétkönapjainak képe villanhatott fel. A Lenin kö­zépiskolának, az egész latin­amerikai kontinens legkorsze­rűbb oktatási intézetének avatása, az oly nagy fizikai erőfeszítést kívánó cukornád- vágás géoesítése, az autóbusz- gyártás fokozása — ezek a jelentések a kubai nép alko­tóerejét, valamint a sokoldalú szovjet—kubai együttműkö­dést példázzák. Kuba, Latln-Amerika első szabad területeként, a szocia­lista országok családjának megbecsült tagjaként mind nagyobb tekintélyt vív ki ma­gának nemzetközi síkon is. Már helyreálltak, vagy javu­lóban vannak kapcsolatai Pe­ruval, Panamával, Ecuador­ral; kereskedelmének fokozá­sáról tárgyal Venezuelával; az argentin haditengerészet Li­bériád nevű iskolahajója a minap hivatalos látogatást tett a havannai kikötőben; s több karibi szigetország vezetői ta­valy Castro különreoülőgéDén utaztak Algírba, az el nem kötelezettek csúcsértekezleté­re. Mindez mutatja, hogy jól­lehet Latin-Amerikára ma a chilei tragédia árnyék^ borul, a fejlődésnek, a pozitív irá­nyú változásoknak nem lehet tartósan útját állni. A latin­amerikai külügyminiszterek még ebben a hónapban konfe­renciát tartanak Mexikó fő­városában, ahol nemzeti ér­dekeiktől vezérelve, különbö­ző követelésekkel lépnek fel az Egyesült Államokkal szem­ben. Washington egy helyen máris engedményekre kény­szerült: a héten bejelentették, hogy megállapodtak egy új amerikai—panamai csatorna­egyezmény fő vonalaiban. Megint az idők változása: Pa­nama tulajdonképpen mester­séges képződményként szüle­tett — az Egyesült Államok ragasztott államot a csatorná­hoz, amikor az eredeti tulaj­donos, Kolumbia, vonakodott kiváltságokat adni. Ma ugyan­ez a kicsiny Panama — a vi­lágpolitikai és latin-amerikai háttér tudatában — képes volt érvényre juttatni kíván­ságait a nagy északi szom­széddal kapcsolatosan. i. EBBEN a helyzetben alig kell hangsúlyoznunk Kuba megszilárdulásának, a kubai- szovjet barátság példájának jelentőségét, amire Brezsnyev első útja a latin-amerikai kon­tinensen, különösképpen Ráirá­nyíthatta a figyelmet. A ha­vannai nagygyűlés alkalmat adott rá, hogy az SZKP főtit­kára, szinte az Egyesült Álla­mok fizikai közelségében, ki­fejtse nézeteit a nemzetközi politika legfőbb témáiról és a szovjet—amerikai viszonyról is. A véletlen úgy hozta ma­gával, hogy Nixon több azo­nos kérdést érintett kongresz- szusi üzenetében. (Hivatalosan az unió helyzetét taglalta a beszéd, de az amerikaiak a Watergate-botrányban meg­rendült elnök helyzetét is für­készték ...) Kedvező jelként értékelhet­jük, hogy mindkét megnyilat­kozás kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a szovjet—ame­rikai viszonynak, s említés történt ennek gyakorlati reali­zálásáról is, például a közel- keleti kibontakozást illetően. Az idén az amerikai elnök is­mét a Szovjetunióba látogat — ez is jelzi a folyamatossá­got. Láthatóak azonban zava­ró tényezők is. Nixonnak az a kijelentése, hogy „az Egyesült Államok nem akar a világ második katonai hatalma len­ni”, igazából a stratégiai egyensúly tagadására és a fö­lény megszerzésére irányul. Ez természetesen csak ábránd, de igen veszélyes illúzió. Ezen a héten kellett volna folyta­tódnia Genfben a szovjet- amerikai SALT párbeszéd­nek, ám Washington késlelte­ti a megbeszéléseket. Közben az amerikai hadügyminiszter „idegháborút” folytat, s arról nyilatkozik, milyen szovjet célpontokra irányozzák be as amerikai rakétákat. Lassulás tapasztalható az európai biz­tonsági értekezlet előkészíté­sénél is — Bécsben, a haderő­csökkentési tárgyalások pedig még nem kapcsoltak második sebességfokozatba. Washing­tonnak tudomásul kell ven­nie az „egyenlő biztonság” elvét — erre célzott Brezs­nyev is Havannában. Megál­lapodások csupán akkor és úgy születhetnek, ha az Egye­sült Államok nem akar egyol­dalú előnyökhöz jutni. Ami­hez egyébként nem is juthat, hiszen az egyenlő biztonság követelése a valóságosan ki­alakult stratégiai egyensúlyon alapszik. A Közel-Keletről óvatos de­rűlátásra okot adó hírek ér­keztek: megkezdődött a csa­oatszétválasztás második sza­kasza, s a jelek szerint tapo­gatózások folynak Szíria be­kapcsolódásának lehetőségei­től. Az arab világ növekvő presztízsét x mutat ja, hogy a francia és az olasz külügymi­niszter egvidőben keresi fel a térség fővárosait. Igaz, a ren­dezést elősegítené, ha letisz­tulnának a belső arabközi vi­ták és hatékonyan egységes front jönne létre. A héten ezért hangzott el úi javaslat egv arab csúcsértekezletre Megcsillant az enyhülés lehe­tősége a közel-keleti válsággóc szomszédságában levő Cipru­son is. A szélsőjobboldal ve­zéralakjának, Grivasz tábor­noknak hirtelen halála meg­gyorsította a táborában folvn erjedést. Makariosz nagylelkű békejobbja, az amnesztia-in­tézkedések módot nvúitanak a sziget időnként fellohbanó. de mindvégig takaréklángon levő krízisének eloltására. A HETI HfHEK keltezésé­ben gvakran szerepelt Buda­pest is: hazánk fővárosában tárgyalt az NDK miniszterei- nőire. Horst sindermann. Na- nokban kibelezve rövid, de eredményeiben gaz­dag utazása a magvar— NDK együttműködés úiabb jelentős állomása, s be­leillik a szocialista országok tárgyalássorozatába, amely erősíti a béke és a haladás arcvonalát, alkotóan járul hozzá épftőmunkánkhoz. . a feszültség további enyhülésé­hez. 4 brit bányássssaraság eredménye Felhatalmazták a szak szervezetet a sztrájk elrendelésére Alkudozás a terroristákkal Tovább folyik az alkudozás a négy terroristával, aki csü­törtököm felrobbantotta a Shell amerikai olajtársaság egyik singapore-i tartályát, majd túszokat ejtve kis komp­hajón nemzetközi vizekre me­nekült. A legfrissebb értesülé­sek szerint a négy terrorista közül kettő japán, kettő pedig Palesztinái. A terroristák, valamint a Singapore-i és a tokiói kor­mány kozott Japan smgapore­A brit bányászok döntő nem volt valami nagy harci többsége a pénteken ’ befejező- kedvük. A Times tudósítója dött országos szavazáson fel- szerint a minimális szavazati hatalmazta szakszervezetének többség 64 százalékos volt. de végrehajtó bizottságát a tel- egyes bányák munkásainak 99 jes sztrájk elrendelésére. A százaléka szavazott a sztrájk szavazócédulák összeszámlá- mellett. lása még tart és a hivatalos A földcsuszamlásszerű eredményeket hétfő előtt nem többség erősíti a szakszerve- hirdetik kL A csaknem há- zet végrehajtó bizottságának romszáz munkahelyről érke- balszámyát az elkövetkező zett előzetes eredményekből napok idegháborűjában- A azonban kiderül, hogy egyet- szakszervezet vezérkarát len bányavidék sem akadt, ugyanis a szavazás nem kény- ahol a dolgozók ne a megkí- szeríti, csupán felhatalmazza vánt 55 százalékos többségnél az országos sztrájk kimondá- nagyobb arányban szavaztak sara. volna a sztrájkra. Az angol kormány számí­Még azokon a bánya- tott erre az eredményre, vidékeken is elsöprő volt az Heath-ék a hét végi politikai „igen” szavazatok aránya. jihanszünetben készülnek fel , , , , , , , , -azokra a tanácskozásokra, ahol a bányászoknak máskor amelyeket előreláthatólag hét­főn folytatnak majd a TUC küldöttségével. A tárgyalás témája egy hivatalos doku­mentum. amely ígéretet tesz arra. hogy a bányászok bérét — bizonyos menetrend betar­tásával — a bértörvények ke­retein felül is javítják talán —, ha cserébe a TUC elfogad­ja a bértörvényeket, a bányá­szok pedig lemondanak a sztrájkról. Heath-ék — mint az angol lapok írják — ingerülten fo­gadták a szaktanácsnak azt a nyilatkozatát, hogy a kor­mánnyal folytatandó tárgya­lásokba minden előzetes fel­tétel nélkül hajlandó bele­menni csupán. 1 nagykövete tölti be a közve­títő szerepét. A japán nagykövet szomba­ton reggel sajtóértekezletet tartott. Ezen ismertette a leg-; újabb fejleményeket. Tájékoz­tatójából kitűnt hogy a sin­gapore-i kormány csak rész­ben hajlandó teljesíteni a ter­roristák követeléseit: a repü­lőtérig szabad elvonulást biz­tosít számukra, de repülőgé­pet nem hajtan-tő rendelkezé­sükre bocsátani. (MTI) ' A kommunistaellenes hecc­kampányról, amely a szak- szervezeti bérharcot és külö­nösen a bányászok béremelési követelését kíséri Angliában, a Munkáspárt alvezére pénte­ken kijelentette: könnyen le­het, hogy egy jobboldali, ve­szélyes mozgalom jelentkezé­sének első ágyúlövése. Az alvezér, Edward Short maga is aláírta a Munkás­párt nyilatkozatát és parla­menti határozattervezetét, amely elhatárolni igyekezett a pártot Mick McGahey skót kommunista bányászvezértől. Short kijelentései, amelyek a BBC rádióban és később Carlisle észak-angliai város­ban labourists hallgatóság előtt hangzottak el. éppen ez­ért különös figyelmet keltet­tek. Short hangsúlyozta, hogy a „kommunisták vannak az ágy alatt” jelszó súlyos ve­szélyt jelent az angol társa­dalomra­Hozzáfűzte, hogy 1970 és 1973 között a konzervatív kormány a'brit lakosság 2 százalékát kitevő, tehetős ré­tegnek fejenként átlag ezer­fontos adókedvezményt nyúj­tott. Akkor fagyasztotta be a béreket, amikor látta a köze­ledő katasztrófát, de hagvtá. hogy az árak szabadon emel­kedjenek. Most — mondotta — mégis azt állítják, hogy az országot a szakszervezeti ve­zérek akarják tönkretenni. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents