Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

A központi Statisztikai Hivatal jelentés® az elmúlt évről ' (Folytatót az 1. oldalról) emelkedett. Ezen belül az ál­lami építőipari vállalatok és szövetkezetek 5 százalékkal több. az építőipari közös vál­lalkozások és a házilagos épí­tőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek mint az edző évben- Valamelyest ja­vult az építőipari munkák koncentráltsága: az év végén a kivitelezés alatt álló épít­mények száma 6 százalékkal kisebb, értékük 6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. A visszautasított épí­tési igények tovább csökken­ték. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos szama 360 000 volt, 2 százalék­kal több az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építőipari ter­ror, és 5 százalékkal megha­ladta az előző évit. Az építőipari tevékenység korszerűsödött. Nőtt a köny- nvűfczerkezetek alkalmazása» val készített építmények szá­ma és aránya. Az állami épí­tőipari válláratok az átadott lakások 60 százalékát házgyá­ri., ill. panelos technológiával készítették. 1973-ban 85 000 lakás épült, a tervezettnél kb. 4000-rel több. Az állami erőből épített laká­sok száma majdnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakás-éoítés jelentősen, több mint 7000-rel meghalad­ta azt A lakosság építkezéseit az állam újabb jelentős kéd- vezményekkel segítette elő. Mezőgazdaság, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 1 százalékkal szemben — lob. 5 százalékkal nőtt; a nö­vénytermelésiben 6—7 száza­lékkal, az állattenyésztésben 2—3 százalékkal. A- termelés növekedése a nagyüzemekben — az állami gazdaságokban és a tsz-ek közös gazdaságai­ban — 7—8 száza lék, a ház­táji és kisegítő gazdaságokban 1—2 százalék volt Kiemelkedő volt a búza, a kukorica és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kuko­ricából 7 százalékkal termett több miint az előző évben A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11-12 százalékkal csökkent, a hiányt import pó­tolja. Gyümölcsből több, zöld­ségből ugyanannyi, cukorré­pából kevesebb termett mint egy évvel azelőtt A szarvasmarha-állomány a néhány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalék­kal emelkedett, és az év végén 1 930 000 volt A tenyésztés íjzemipontjábói kedvező, hogy a tehénállomány ennéd valami­vel nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal nőtt A vágómar­ha- és a tej felvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit. — A sertésállomány az év végén 8 millió darab volt 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák szá­ma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés-felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. . A mezőgazdasági aktív ke­resők — elsősorban a tea-ta­gok — 6záma 1973-ban tovább csökkent Az aktív tsz-tagok száma az év végén kb. 550 000 volt mintegy 28 000 fővel, 5 százalékkal kevesebb az egy evvel azelőttinél. Kevesebben dolgoztak az állami gazdasá­gokban is. A fez-alkalmazot­tak száma kb. 117 600 volt, ugyanannyi, mint az előző év­ben. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 6500 traktort, 1400 kultivátort, több mint 1600 gabonakombájnt sitb. sze­reztek be. A műtrágya-fel­használás 17 százalékkal nőtt és egy hektár szántó-, kert-, szőlő-gyümölcs területre — hatóanyagban — 215 kg jutott Az öntözött terület 310 000 hektár volt, 16 százalékkal na­gyobb az 1972. évinél. A kor­szerű termelési rendszerek a termelés mindkét fő ágában tovább terjedtek. A nagyüze­mi gazdaságokban a kukorica- vetés-terület 30 százalékán, a cukorrépa-terület 20 százalé­kán a termelés termelési rendszerben valósult meg Folytatódott a szakosított ál­lattenyésztő telepek létesítése és az állami gazdaságok és a szövetkezetek több mint 500 szakosított szarvasmarha-, ser­tés- és baromfitelepen folytat­tak iparszerű termelést Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a lakosság közműves vízellátá­sának bővítése. A kiskörei víz­lépcső üzembe helyezése a Ti­szántúl öntözésének további fejlesztését teszi lehetővé. _ Szállítás, hírközlés A közlekedés az év folya­mán mind a személy-, mind az áruszállítási igényeket ki­elégítette. Az utasok száma 2 százalékkal, az elszállított áruk mennyisége 4 százalék­kal nőtt az előző évhez ké­pest. A szállítások lebonyolí­tásában — a tervnek megfe­lelően — nőtt a közúti köz­lekedés aránya. A vasúti szállításban, új villamos- és Diesel-mozdonyok üzembe állításával, a korszerű v oá tatás aránya az előző évi 80 százalékról 83 százalékra emelkedett. A vasúti sze­mélykocsik befogadóképessé­gének növelése és a vasúti utazások számának csök­kenése mérsékelte a zsú­foltságot. Bővült a vasút teherszállító kapacitása, nőtt a villamosított és a kettős vágá.nypárú vonalak hossza, folytatódott a vasúti pályák korszerű biztosító berendezé­sekkel való ellátása. A közúti távolsági személy- szállítás fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalom­ba, és 14 újabb helységet kapcsolták be az autóbusz­hálózatba. Az év végén a te­lepülések 98 százaléka volt az autóbusz-közlekedésbe bekap­csolva. A személygépkocsi-állo­mány 70 00 darabbal nőtt, és az év végén elérte a 410 000 darabot. Az állomány 94—95 százaléka, több mint 380 000 személygépkocsi a lakosság tulajdonában volt. A közúti hálózat fejleszté­se során elkészült többek között az M—7-es autópálya Székesfehérvárig, a 4. sz. fő­útvonal ceglédi szakasza mintegy 30 km-es új nyom­vonalon, a Nyíregyháza—Zá­hony közötti felújítás stb. Az év végén átadták a forgalom­nak az újjáépített medvei köz­úti Duna-hidat­A helyi személyszállításban a villamosokon utazók száma Két dologban nem ismer tréfát Érsekvadkerten Tóth István, a termelőszövetkezet elnöke. Az egyik: a gazdaság gyarapításában, korszerűsíté­sében. A másik: a tagság jó anyagi helyzetének biztosítá­sában. Részére ez a két fel­adat természetesen igen-igen sok munkát jelent, amely igénybe veszi minden ideg­szálát. És bizony, az idő fe­lette is múlik. Nem lehet cso­dálkozni azon, hogy olykor­olykor hangosabban szól és haragosabb g tekintete. Négy­ezer hektárnál is nagyobb birtokot irányítani, hatszáz- nyolcvanöt termelőszövetke­zeti tagról gondoskodni, nem gyerekjáték. Én emlékszem, amikor a negyvenes évek má­sodik felében megismerked­tünk. Vékony dongájú, szőke dejtári legényke volt. De iga­zi, szívós palóc, rendkívül éles észjárással. Ezért vetették kJ rá hálójukat az érsekvadker­tiek és az ötvenes év elején megválasztották elnöknek. Tóth István azóta egyhuzam­ban a közös gazdaság élén van. Lehetnek haragosai, mondhatnak róla elmaraszta­lót is, de ez semmit sem vál­toztat azon, amit éppen a na­pokban mondott. Gondterhelt az arca, a mozgása is lassúb- bodott. a hangia maradt a ré­gi — határozott. — Amit elhatároztunk, azt megvalósítottuk az idén is. Ebben nem ismerek tréfát... 1— erélyes mozdulatot tett. Arról van szó, hogy elké­szült a Zárszámadás számok­ban összefoglalt jelentése. Az elnök most kelti életre ezeket a számadatokat. Az írót meg­hazudtoló műgonddal írja az elmplt év történetét, amelyet két napon megismételve mond el a tagoknak. Náluk a közr gyűlés mindig kétnapos, ugyanis sokan vannak, egy­szerre nem férnének a kul- túrba. Azt mondta az elnök miközben barázdás homlokára hullott a hirtelen ritkuló haja csökkent, az autóbuszokon és a metrón utazóké emelkedett. Metrón — a teljes kelet— nyugati vonal üzembe helye­zése után — naponta 500 ez­ren utaztak, kétszer annyian, mint 1972-ben. A hírközlési hálózat fej­lesztését szolgálta a mikro­hullámú összeköttetés kiépí­tése Győr—Pozsony, Buda­pest—Pécs, Budapest—Mis­kolc—Tokaj között. Pécsett ’ elkészült és március óta mű­ködik egy 20 kW-os, a II. program vételét biztosító tv­adó. A telefonhálózat a buda­pesti, új-diósgyőri és ceglédi központokkal, 12 000 állomás­sal bővült. Az év végén 90 helység — 19 város és 71 község — volt bekapcsolva a távhívásos rendszerbe, 8 helységgel több mint egy év­vel azelőtt. Külkereskedelem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szo­cialista országokkal, azon be­lül 63 százalékát a KGST- országokkal, 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok viszony­latában — az államközi szer­ződésekben vállalt kötelezett­ségeket figyelembe véve — a kivitel és a behozatal 7—7 százalékos növekedésével szá­molt. Ténylegesen az export 15 százalékkal, az import 5 százalékkal nőtt. Az export­terv túlteljesítése és az im­porttervtől való elmaradás főleg gépipari termékekből származott. A nem szocialista országok viszonylatában — folyó de­vizaárakon — a kivitel 24 százalékkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt. Az exporton belül mind az ipari, mind a mezőgazdaság; termékek ki­vitele számottevően emelke­dett. Az importon belül a gépbehozatal csökkent, a többi árucsoporté meghaladta az egy évvel azelőttit. A vég­bement áremelkedéseket nem számítva, az export a terve­zettet meghaladóan, kb. 11 százalékkal, az import az élő­irányzottnál kevésbé, kb. 3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán rubelelszá­molásokban a tervezettet és az előző évit meghaladó ki­vitel) többlet keletkezett. Az egyenleg dollárelszámolá­sokban is aktív volt, az előző évi és a tervezett behozatali többlettel szemben. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1974. január elsején az ak­tív keresők száma a népgaz­daságban 5 080 000 volt, kere­ken 20 000 fővel, 0,4 száza­lékkal több mint az előző év azonos időpontjában. A kere­sők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi években. Június 1-től az államigazga­tásban, a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mint­egy 155 000 dolgozó munkai­dejét csökkentették. Ezzel az 1968 óta munkaidő-csök­kentésben részesülők száma meghaladta a 2,3 milliót, az összes munkások és alkalma­zottak 60 százalékát. A brigádmozgalom fejlődé­sének eredményeként az ál­lami szektorban mintegy 1,5 millió dolgozó vett részt munkabrigádokban, túlnyomó részük, kb. 1,3 millió fő . a szocialista brigádmozgalom­ban. A munkaverseny-moz- galomban számosán értek el kiváló eredményeket, és kap­tak kitüntetést. Az 1973-ban a lakosság egy főre jutó összes reáljövedel­me 4,5—5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az állami iparban és építőipar­ban dolgozó munkások reál­bére és reáljövedelme a már­ciusi béremelések következ­tében az átlagot meghaladóan nőtt. Az állami iparban a munkások havi átlagbére 2 448 forint volt, 10,,8 száza­lékkal magasabb, az építői­parban 2 607 forint, 8 száza­lékkal magasabb az előző évinéL A többi ágazatban foglalkoztatott munkások, va­lamint az alkalmazottak havi átlagbére ennél kisebb mér­tékben emelkedett. A fagyasz­tói árak emelkedését is fi­gyelembe véve, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan 2,5—3 százalékkal, ezen belül az ál­lami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6,5—7 százalékkal volt magasabb az '1972. évinél. Jelentősen növelte a lakos­ság reáljövedelmét a termé­szetbeni és pénzibeni társadal­mi juttatások emelkedése. A pénzbeli társadalmi juttatá­sok össizege a béreknél jóval gyorsabban, 19 százalékkal AMIBEN NEM ISMER TRÉFÁT ♦ — Nyugodt, kiegyensúlyo­zott esztendő volt, ilyen lesz a közgyűlés is... A magabiztos gazda beszél így, az, aki mindennel ponto­san tisztában van. Tudja, mit akar, merre kell haladjon. Szerettem volna elkerülni a számadatokat, amikor a vad­kerti közösről és annak elnö­kéről szólok. Szerettem volna, de nem megy. Idézem tehál az elnök szavait. Azt mondta, huszonkilencmillió forinttal számolnak, mint olyan pénz­zel, amiből tizennyolcmilliót kifizetnek a tagoknak, tízmil­liót pedig a gazdaság fejlesz­tésére fordítanak. Mit szólnak erre a tagok? Azt válaszolja erre az elnök ráncolt homlok­kal, vállába húzott nyakkal és széttárt karjaival nyomatékot adva: — Meg kell kérdezni őke't! Arról van szó, hogy ő már megkérdezte, de amit neki mondtak, az neki szólt. Volt. ahol vitatkoztak vele. különö­sen azok, akiknek kevesebb jut a pénzből, mert a ledolgo­zott munkanapok száma is ke­vesebb. Volt, aki azt mondta: a vezetőségre bízza. A több­ség elégedett. Ezért mondhat­ta az elnök, hogy nagyon nyu­godtan készülnek a zárszám­adásra. Minden tagot kikérdezgetni nem tudtam. De összehozott a sors két derék, egész esz­tendőben egyenletesen dolgo­zó asszonnyal. Az egyik Záv- horszkiné. Telt, piros képű asszony. A vérnyomására pa­naszkodott. A másik Bugviné. sápadtabb az arca. Növény­termesztők mindketten Antal Istvánná munkacsapatában Nem kerteltek, esvből ki­mondták: ..Sokat dolgozunk. Többet, mint a maszek világ­ban..." Arról, hogy mi a jö­vedelműk, szemérmesen hall­gattak. Závhorszkiné még be­le is pirult, hogy erről beszél­nie kell. Nem kell, mert a? ő portájukon lemérhető, hogy az egyik dolog, amiben az el­nök nem ismer tréfát, a ta­gok jólétével nincs baj. Na­gyon szép. villaszerű három­szobás lakásuk van. Szépen berendezve, hiszen eladóak a lányok még akkor is. ha je­lenleg érettségi előtt állnak. Azt mondta Bugyi Istvánná, hogy a tsz-ben sokat kell dol­gozni, de keresni is lehet. Azon van a vita, ha van. — Nincs mindig munka, vagy csak olyan van, amelyik gyengébben fizet... Azért nem ismer az elnök tréfát abban, hogy gyarapíta­ni kell a gazdaságot, hogy a tagság mindig' jól keressen. Létesített a dimitrovi homo­kon kertészetet. A paradi­csom, a paprika egész eszten­dőben munkát ad annak a 200—250 asszonynak. Aztán a burgonyánál is tömérdek a tennivaló. Közben szakadatla­nul folyik a gazdaság gépesí­tése. Az az igazság, hogy a tagok — különösen az asszo­nyok — ennek nem nagyon örülnek. Féltik, hogy .elvesz­tik a kereseti forrást. ..Persze ezt a harcot Tóth István na­gyon diplomatikusan megold­ja. A gabona mellett a kuko- ricatermesztést is teliesen gé­pesítették. Ök nagyban ter­mesztenek tengerit megyei vonatkozásban.. Háromszáz hektáron. És ahogy mondta az elnök: — Kukoricával egyenlőek vagyunk az ország más vidé­kével. Egvszóval, ebben mi is magas színvonalat értünk el... nőtt. A családi pótlék össziege kb. 30 százalékkal emelkedett, ami nagyrészt a tejáremelés kompenzálására, gyermeken­ként folyósított összeg havi 50 forintos emeléséből adódott. A kifizetett nyugdíjak összege 20 százai ókkal volt nagyobb az 1972. évinél. Az év végén a nyugdíjasok 6aáima 1 683 000 volt, 75 000-rel több mint egy évvel korábban. Emelkedett a nyugdijaik havi átlagos össze­ge is. Az év elején a szokásos 2 százalékos nyugdíjemelésen túlmenően, a tej és tejtermé­kek áremelése miatt nyugdí­janként további havi 50 fo­rinttal növelték a nyugdíja­kat. Áralakulás' Az ipar termelői atszanvoma- La 2,5 százalékkal volt maga­sabb az előző évinél. Az élel­miszeriparban 7 százalékkal, a többi ágazatban együ ttvéve át­lagosan 1,4 százalékkal emel­kedtek az árak. Elsősorban az exportált tenmekek ára emel- fcedett, a belföldön értékesített ipari termékek árszínvonala (élelmiszeripar nélkül) 0,8 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari árak 3 száza­lékkal emelkedtek, valamivel mérsékeltebben, mint az előző években. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 8 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Legnagyobb mér­tékben a tej és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett. A szocialista országokkal le­bonyolított külkereskedelem­ben az áremelkedés nem volt számottevő. A nem szocialista viszonylatai forgalom árszín­vonala — a tőkés világpiacon végbemenő áremelkedések kö­vetkeztében — 12—15 száza­lékkal magasabb volt az előző évinéL Ebben a viszonylatban a behozatal áremelkedése va­lamivel nagyobb volt mini a kivitelé. A kiskereskedelmi árak át­lagosan 3,5 százalékkal maga­sabbak voltaik, mint egy. évvel ezelőtt Az élelmiszerek és él­vezeti cikkek közül a tej es tejtermékek, az égetett sze­szes italok és a dohányáruk árát az év elején hatósági in­tézkedéssel felemelték. A zöld­ségek bolti ára 9 százalékkal, a burgonyáé 6 százalékkal, a gyümölcsé 2 százalékkal volt magasabb mint az előző év­ben. A többi élelmiszer ára Ugyanis negyvenkettő és öt­venöt mázsa között takaríta­nak be hektáronként. Ezt em­beri erővel nem lennének ké­pesek megtenni. A tagok, fo­kozatosan megértik ezt. Mert szemes termény kell, hiszen a szarvasmarha-állományuk ezerkétszáz darab, és ebből a tehén ötszáz. Az ilyen értékek meghozzák a maguk jövedel­mét, amiből jut a tagoknak és fordíthatnak a gazdaság kor­szerűsítésére is. Mert korsze­rűsíteni, gépesíteni kell. eb­ben az elnök nem ismeri a tréfát. Ha meggondolja az ember, nem is lenne szabad másképp cselekednie. Éppen rajta lát­szik, hogy az idő halad az em­berek feje felett. Tagságé fe­lett is. Ma még felszednek naponta annyi burgonyát kéz­zel, hogy megkeresik vele a napi 150—200 forintot, de hol­nap képesek lesznek-e erre? Meddig bírja az elnökséggel járó tempót Tóth István is? Závhorszkiné is, Bugyiné is. pedig igazán jó erőben van­nak, panaszkodtak, hogv fá­radnak. Nincs más, a gép, a gép, a gép... És a kitűnő szakemberek, akik ott sorakoznak az elnök mögött. Mert, ha valami be­csületére válik Tóth István­nak, a vadkerti tsz elnökének, akkor az, hogy három fiatal szakembert elnökkénzőben ta­níttatott, könyvelőből agrár­mérnököt képeztetett. tizenkét felsőfokú, tizenhat technikusi képzettséggel rendelkező mun­katársa van, mert ezt így akarta. És most a szakmun­kástanulóknak ösztöndíjat ad. hogy nagyobb kedvük lesven a tanuláshoz. Ezek a dolgok annak az embernek a becsü­letét növelik. Élete, minden» az a tsz. és az emberek, akik 1951-ben bizalmat szavaztak neki. Bobál Gyula lényegében nem változott. Az élelmiszerek és élvezeti cik­kek átlagos árszínvonala — alkoholtartalmú italok és do­hányáruk nélkül számítva — 3,1 százalékkal halad ta meg az egv évvel korábbit. Év közben több iparcikk árát hatóságik1 g csökkentették: alacsonyad o lett többek között bizonyos textil- £s kötöttáruk, kozme­tikai cikkek, műanyagok, az órák. hűtószekrények, lemez­játszók, magnetofonok stb. ára. Összességében a ruházati cikkek ára 2.1 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 1,8 száza­lékkal emelkedett, mindkét árufőcsoporté kisebb mérték­űén mint az előző évben. A kiskereskedelmi árak, a p’aci árak és a szolgáltatások árának változását figyelembe véve a fagyasztói árak — a tervezett kereteken belül — 3,5 százainkkal emelkedtek. Az emelkedés a parasztságnál és a kettős jövedelműeknél az át­lagosnál ' valamivel kisebb, a nyugdíjasoknál valamivel na­gyabb volt Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1974. január 1-én 10 499 000 fő volt, 33 000 ezerrel több mint egy évvel ezelőtt. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 14,7-ről 15,0-re, a halálozásoké 11,4-ről 11,8-ra emelkedett. A természetes szaporodás 3,2 Százalékos volt. Az orvosok száma az év végén 25 600 volt. 650 fővel több az egy évvél korábbi­nál. A körzeti orvosi hálózat 60 általános orvosi és 65 gyer­mekorvosi. körzettel bővült A kórházi ágyak száma 540 ágy- gyal nőtt A bölcsődei férő­helyek száma az év végén 45 000 volt, 2200-zal több mint egy évvel korábban- A gyermekgondozási segflyí az év végén 191 ezren vették igénybe. 6000-rel többen mint az előző évben. Főként társadalmi összefo­gás eredményeként, a terve­zettnél nagyobb mértékben, tovább bővült az óvodai há­lózat. 100 óvódás korú gyer­mek közül 1972-ben 62 gyer­mek járt óvodába. 1973-ban pedig 66. Az általános és a középfo­kú oktatási intézmények nap­pali tagozatain tanulók száma a folyó tanévben — az Isko­lás korúak számának csökke­nése miatt — alacsonyabb mint az előző tanévben volt, A 6—13 éves tankötelesek lé­nyegében valamennyien ta­nulnak. A 14—17 évesek 29 százaléka szakmukásképzés- ben, 33 százaléka kézépisko- lai oktatásban vesz részt. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain 61 500 diák tanul, 3100 fővel több mint egy évvel korábban. Az esti és levelező tagozatokon tanu­lók száma minden fokozaton emelkedett. Mind a középis­kolák, mind a felsőfokú okta­tási intézmények első évfo­lyamára a tervezettnél több tanulót Vettek fel­Tudományos kutatásra több mint 10 milliárd forintot for­dítottak. a nemzeti jövedelem kcjzel 3 százalékát. 1973-ban, többek között, befejeződött a szegedi biológiai kutatóköz­pont építése, melynek teljes beruházási költsége megha­ladta a 300 millió forintot. T973. év végén ezer lakos­ra 210 televízió-előfizető ju­tott. • kilenccel több mint- egy évvel korábban. A rádióelő­fizetők száma az előző évhez képest nem változott számot­tevően. A kiadott könyvek száma 6800, példányszáma 63 millió volt. valamivel több, ‘mint 1972-ben. Idegenforgalom 1973-ban külföldiek 7,2 mil­lió esetben utaztak hazánkba, ami 13 százalékkal több volt az 1972. évinél. A külföldiek 85 százaléka a szocialista or­szágokból érkezett. Az év folyamán magyar ál­lampolgárok 2,1 millió kül­földi utazást bonyolítottak le. 54 százalékkal többet mint az előző évben. A magvar ál- '.jmpolgárok 89 százaléka szocialista országokba utazott. Központi Statisztikai Hivatal NÓGRAD — 1974. februái 3., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents