Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

Falusi jegyzetek

„ Főszereplőv

A zárazámadó közgyűlés ünnepnek számit a íálu életében. Megnyilvánul ez a külsőségekben, díszbe öltözött termekben, az ünneplő ruhákban. Az asszonyok a közgyűlés napja előtt a fodrászhoz látogatnak. Mégis más az, ami a hangulatot ünnepélyessé teszAz emberek.

Egyszerű termelőszövetkezeti parasztok, .és sok éven át tanult vezetők megrágva a szavakat, vagy rutinos hozzászólóként, a közösért szólnak, örülnek a sikereknek, bosz- szankodnak a hibákon ■ Az Örömükben és bosszankodá- sultban közös, hogy az eddiginél többet akarnak.

Ott vannak a község vezetői is a közgyűlésen. Egyre jobban alapoznak a termelőszövetkezetre. Eddig is sok segítséget kaptak tőlük. Társadalmi munkával a községfejlesztési alapra befizetett ösz- szeggel támogatják a gazdaságok a falu fejlődését. Soort- körök. művelődési otthonok, óvodák is számítanak a mezőgazdasági nagyüzemekre.

Az évek során a termelőszövetkezetek a falu ..főszereplőivé” váltak. Munkalehetőségeket biztosítanak a lakosság számára, segítik a községek ellátását, s lehetne sorolni tovább, mi mindennél járulnak hozzá, hogy a mezőgazdasági termeléssel párhuzamosan a falu, a falusi lakosság életszínvonala . is fejlődjék.

Kedves színfoltja volt néhány zárszámadó közgyűlésnek a fiatalok, iskolások kultúrműsora. Hasznoson az egvik nagyapa büszkén legyezte meg szomszédijának:

— Ugye megmondtam tavaly. hogy a Zoli gyerek az idén már szépen szaval majd.

Nagy közösség a termelő- szövetkezet tagsága.

A tudósításokban főleg a növekvő hozamokról, beruházásokról, gépvásárlásokról, az alapok felosztásáról esett szó. A fejlődésnek más mércéi is vannak.

A termelőszövetkezet tagságának élet- és munkakörülményei tovább javultak. Egyre inkább az iparhoz hasonló feltételek teremtődnek a gaz.- daságban. Szociális helyiségeket építenek, gondoskodnak a tisztálkodási lehetőségekről, amit korábban szinte valamennyi zárszámadó közgyűlésen szóvá tettek. A szociális és kulturális alapok felhasználása során sokszáz tsz-tag jutott el üdülőhelyekre, külföldre hogy kipihenje a nehéz munka fáradalmait.

A balassagyarmati termélő- szövetkezetben már bevezették a szabad szombatot- Tervezik. hogy a gyermekgondozási segélyt, amely alacsonyabb a máshol dolgozó nőkéhez képest, kiegészítik.

Egyre több helyen oldják

váltak

meg az üzemi étkeztetést. A munkahelyre autóbusz szállítja a tagokat. Nem feledkeznek meg az öregek támogatásáról sem.

Kétségtelen, ezen a területen van még mit tenniük a gazdaságoknak. Az eddigi vívmányok azonban biztatóak a jövőre nézve.

A közgyűléseken a vezetőség beszámolója mellett a nő- bizottságok ugyancsak ismertették a tagsággal, mit tettek tavaly.

Az egyik gazdaság nőbizottságának elnöke sorra járta az idős. egyedülálló asszonyokat- Megkérdezte: miben tudnának segíteni?

Ketten arra kérték: intézze el nekik, hogy szociális otthonba kerülhessenek. A nőbizottság elnöke megtette a szükséges előkészületeket. Bosszankodva mondta el: ennek ellenére, ez ae akció sikertelenül végződött.

Az egyik asszony időközben elhalálozott, a másik pedig a hatodik X-en túl találta meg élete párját, férjhez ment.

— Nem tehettünk mást, mint sok boldogságot kívántunk neki a nászajándék mellé.

A nőbizottság mindent megtett. de ebben az esetben a sora és Ámor nyila keresztül húzta számításukat.

S*. Gy

Céroaüzem Kétbodonyban

Az egyik legifjabb dolgozó: Gyimesi Jánosáé. Szívesen végzi

munkálat. — kulcsár felv. —

gázvezeték

Szó mbar heiy

Hajdúszoboszló

unau'varo:

Mezöcsckoiya

íagykamzsa

Babacsa

\jo^H^Juiaruauui t ~v

A VPiítROk V.

JjdfSs-Kaí i ne bare i ka űzdN^MiSkoic

“^w’Borsodnádasd'kv ^ ÍL**0 Jjg IpenieiV ^^pCenirvarcs

Beret,.

daroc.

'^PÖrtxittyár \

/Nádudvar \A

BUDAPEST Kapói násnyék' Várpasota^J( ,

Kapói násnyé k/Tp’vri6 $ *

ZO ín ok

\ \ \ 'őshaza

d a\ aJ/ \r

5aJ? Ui:es*nfSzeoed/-Jt/e3r.cnva

j Fontosaim föidgázíermelö helyek Meglévő gázvezeték - Epu le gázvezeték

k» »íeáíiiiöí' íolira7i*»tí»k ií

...

1

973 novembere óta már épül, és 1975 elejére elkészül annak a földgázvezetéknek az első szakasza, amelynek segítségével már jövőre megkezdődik a szovjet földgáz Magyar- országra való szállítása. A Testvériség földgázvezeték építése a hazai energiaellátás fejlesztésére hozott központi kormányprogram végrehajtásának részeként, a KGST-or- szágok együttműködése keretében valósul meg.

Földgázmezőink jelenleg évente 5 milliárd köbméter gázt szolgáltatnak, és ez a mennyiség — a jelenleg ismert készleteinket figyelembe véve — csak kismértékben növelhető. A Szovjetunió szerződésben vállalta, hogy hazánknak jelentős mennyiségű földgázt szállít, s e célból épül meg a Testvériség földgázvezeték.

Ez a gázvezeték a Szovjetuniót — Közép-Európával ösz- szekötő csővezetékhez kapcsolódik és magyarországi első szakasza — főágként — Le- ninvárosig vezet. A 130 kilométer hosszú vezeték megépítéséhez 800 milliméter átmérőjű acélcsöveket használnak, amelyeken évente 7 milliárd köbméter földgázt szállíthatnak. A második szakasz Le- ninvárostól a Pest megyei Zsámbokig épül újabb 100 kilométeres hosszúságban, s így a Szovjetunióból érkező földgáz az országos gázvezetékhálózatba kerül.

Az építés első szakaszának beruházási költsége megközelítően másfél milliárd forint, a második szakaszé mintegy 1,4 milliárd forint.

FÖLD ALATTI TÁROLÓ HAJDÚSZOBOSZLÓN

A vezetékhez kapcsolódva a hajdúszoboszlói földgázmező egyes kimerült rétegeiben föld alatti tárolót létesítenek. Ez azért szükséges, mert a fogyasztás a különböző évszakokban nem egyenletes — télen lényegesen nagyobb, mint nyáron — s így a nyáron érkező földgáz egy részének tartalékolása módot nyújt az igények kielégítésére a csúcsfogyasztás időszakában is. A föld alatti gáztárolás olcsóbb, mintha acéltartályokban tartalékolnák a gázt. Egy ilyen tároló szinte úgy működik, mint egy természetes földgázlelőhely. Nagy nyomással a föld belsejébe préselt földgáz, amikor szükséges, a kutakon át bármikor visszanyerhető. A hajdúszoboszlói föld alatti tároló félmilliárd köbméter földgáz befogadására lesz alkalmas.

ÚJABB VÁROSOK KAPCSOLÓDHATNAK BE

A FÖLDGÁZTÜZELÉSBE

A Testvériség földgázvezeték, a Leninváros—Zsámbok szakasz megépítésével, a jelenleg 2300 kilométer hosszúságú egységes hazai gázvezetékrendszerhez kötődik majd. A szovjet földgázimport lehetővé teszi a gazdaságos gáztüzelés fokozatos kiterjesztését a lakosság számára, és az ipar, energia-, valamint alapanyagigényeinek kielégítésében is fontos szerepet tölt majd be. Ugyancsak most építik a Kazincbarcikát Lenin vá- rossal összekötő újabb föld- gázvezetéket, s így a fontos ipari városunk is a Testvériség vezetéken érkező földgáz felhasználójává válhat.

A földgázprogram megvalósítása során a nagyvárosok gázellátása fokozatosan erre a bázisra épül, s így a nem gazdaságos városi gázgyártás csökkenthető. 1975. őszére Győr. rövid idővel ezután Szombathely is — a helyi csőhálózat építésének, felújításának előrehaladásától függően — a földgázzal ellátott városok sorába léphet. Készülnek a tervek Pécs és Baja földgáz- ellátásának megoldására is.

A Testvériség vezeték főtervezője a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat; kivitelezésében többek között a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat valamint a Mátraaljai Szénbányák vesznek részt, Vásárosnamén’ - nál épül meg az a kompresz- szorátlomás. amely a földgáz szállításához szükséges nagy nyomást előállítja.

RÖNTGENEZIK

CSÖVEKET

Üzemi demokrácia az igazgató szemével

— ÚGV GAZDASÁGI vezetőnek lenni, hogy az ember ne legyen izig-vérig munkásérzelmű, szerintem ma már nem lehet — mondta dr. Csontos József, a salgótarjáni bányagépgyár igazgatója legutóbb, amikor a vezetők és beosztottak kapcsolatáról, a munkahelyi légkörről, az üzemi demokráciáról beszélgettünk.

— Szerencsés helyzetben vagyok, mert az egyetemről közvetlenül ide kerültem. Sok emberrel, a törzsgárdatagok- kal közvetlen, úgy is mondhatnám, baráti kapcsolatom v n. Igaz, viszonylag rövid Idő után vezető beosztásba kerültem, de mondhatom, én még a közvetlen kapcsolatnak soha nem éreztem hátrányát, csak előnyét. A munkahelyi légkör alapkérdése végső soron az emberek egymáshoz való viszonya, kapcsolata. Ahol őszinte, ez a kapcsolat, ott nem rejtik véka alá a véleményeket.

— Nálunk a törzsgárda aránya igen magas. Ez azt is jelenti, hogy az üzemi demokráciának az átlagosnál nagyobb a tere. Ezek az emberek az üzemet nem egyszerűen munkahelynek tekintik, ahol a fizetést kapják, hanem többnek, sajátjuknak érzik. A tulajdonosi szemlélet egyre inkább erősödik. Az üzemhez való ragaszkodásnak számtalan jelével találkozik az ember, és ez végső soron anyagi erővé válik. Az utóbbi évek

igazan jó termelési, gazdasági eredményeit másképpen aligha érhettük volna el.

— Az utóbbi időben milyen intézkedéseket tettek az üzemi demokrácia kiszélesítésére? Milyen eredménnyel jártak ezek az intézkedések?

— Sok minden történt az

utóbbi években. Korábban például egy alapszervezet volt. Ma csúcsvezetőség irányítja több alapszervezet munkáját. Nálunk a szakszervezeti műhelybizottságok is- később jöttek létre. Ez véleményem szerint sokkal jobb lehetőséget jelent az üzemi demokrácia fejlesztéséhez. Ma már van hatásköri lista, és a jogköröket jobban decentralizáltuk. Az üzemrészek, műhelyek önállóságát erősítettük. Űgv érzem. hogy csúcsvezetőségi szinten nincs különösebb gond, de a munkahelyeken, középszinten még sok a tennivaló, hogy jobban éljenek az üzemi demokrácia lehetőségeivel. Ma is előfordul, hogy egyes kérdésekben műhelyszinten kellene dönteni, de mivel ez elmarad, nekünk kell intézkedni. Valahogy még me» kell tanulni élni a lehetőségekkel. ■ _ . _

— Tavaly 11 dolgozónk jutott lakáshoz vállalati segítséggel. Lakásbizottságot hoztunk létre, amelyben a társadalmi szervek képviselői vettek részt. Állítom, hogy mi nem tudtuk volna igazságosabban elosztani a lakásokat, így volt a bérfejlesztésnél is. Mi csak az általános elveket határoztuk meg, gyakorlatilag az elosztás műhelybizottsági szinten történt. Nem kellett változtatni, inkább csak kiegészítettünk egyes esetekben. Mást is mondhatok. Például a fizetés nélküli szabadság engedélyezése igazgatói jogkör, de én a munkahely véleménye nélkül nem döntök — mondta az igazgató.

— A salgótarjáni bányagépgyár az országos vállalat egy üzeme. Ez a függőség milyen gondokat okoz?

— Kétségtelen így van, vagyis mi az üzemi és munkahelyi demokráciában valahol középen helyezkedünk ■ el. Itt a munkások jól látják, mit kellene tenni, és ezt el is mondják a különböző fórumokon. Például a gépek, berendezések állapotáról, az anvag- ellátásról. Egy sor olyan kérdés is felmerül, ami meghaladja a hatáskörünket. Ezeket minden esetben továbbítjuk a központhoz a vezetői véleményekkel együtt, és ott kérünk döntést. Egyébként megvan az üzem önállósága.

— Az üzemi demokrácia jogokat és kötelességeket jelent. Erről mi a véleménye?

— Alapkérdés ez is. Igaz, egyszemélyi felelősség van, de ez véleményem szerint nem csak a vezetőre, hanem mindenkire vonatkozik. Fegyelmet és esetenként fegyelmezést kíván. Ha például valaki hiányzik, távol marad a munkahelyétől, azzal a közösség érdekeit sérti. A vezetői kinevezés sem csak jogokkal jár. hanem elsősorban a kötelességek halmozódásával. Minél nagyobb poszton van valaki, annál többrétűbb a feladata. vagy ahogy mondani szoktuk.. a közösség szolgálata. Ki-ki a ’ maga posztján felelős. Az is igaz, hogy az új terméket a munkapadoknál készítik, de ezt megelőzi az íróasztali munka.

— A munkahelyi légkörhöz hozzátartozik sok minden. A r-'i-’m*-.1 '■ 'tel sk biztosítása is, ami a vezetők feladata.

Sajnos, előfordul, hogy egyes anyagok késve érkeznek. Sokféle terméket gyártunk. Ilyenkor idegessé válik a munkások hangulata. A piaci igények jobb felmérése sem csak vezetői kérdés. Érdekli, foglalkoztatja a munkásokat is. A rendszeres kölcsönös információnak igen nagy a jelentősége. Az idén például a rendelés 200 millióra szól, de a kapacitás 185 millió. Mégis úgy látjuk, a kooperáció javításával meg tudunk felelni az igényeknek. Igen nagy szervezettséget kíván ez a vezetőktől. művezetőktől és munkásoktól is. Szemléletbeli változást is. Még ma is előfordul, hogy a meggyőzés helyett a durvább hang érvényesül, pedig aki tisztában van feladatával, annak nincs oka az idegeskedésre.

— AZ ÜZEMI demokrácia adta lehetőségekkel tehát még jobban kell élnünk a jövőben. Ez a véleményem nem csak a javak elosztására szól, hanem azok megteremtésére is. Mert kétoldalú dolog ez. Az embereket is jobban megtanítani arra, hogy élni tudjanak a lehetőségekkel. Az elmúlt évben is jó eredményeket értünk el, és az idén még jobbakat szeretnénk. Ehhez pedig jó üzemi légkör kell —• fejezte be dr. Csontos József.

B. J.

A vezeték acélcsöveit a Dunai Vasmű gyártja, s felhasználás előtt ellenőrzik a szigorú minőségi előírások teljesítését, így például röntgennel vizsgálják meg a vezeték hegesztési varratait. Az üzembeállítás előtt az üzemi nyomásnál másfélszer nagyobb próbanyomás alá helyezik a csöveket, hogy a biztonságos működésről kellőképpen meggyőződjenek. A vezetéken korszerű műszerek jelzik az esetleges szivárgást, s ilyenkor a sérült részt kiiktatják a hálózatból. Az ellenőrzés a Lenin- városban létesülő diszpécserközpontból történik, ahol távközlő berendezések segítségével a Testvériség-vezeték ösz- szes műszereinek adatai leolvashatók. Az építési munkálatokban mindvégig együttműködnek a szovjet és magyar parneték.

B. I.

Megállapodás

— A Magyar Úttörők Szövetsége megállapodást kötött a Pilisi Parkerdő Gazdasággal. Eszerint az idén nyáron több turnusban 10—10 napos táborozást rendeznek a Pilisben azzal a céllal, hogy a gyermekekkel megismertessék, megszerettessék az erdők világát. A program szerint az úttörők a Pilis legszebb tájain sátoroznak majd.

NÓGRÁD — 1974 februái 22., péntek 3

X