Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

\ Nagy az izgalom ezekben a napokban az ált aizjai körében. Különösen a középiskolások hová menjenek dolgozni. A szécsényi Nógrádi ,.nagygyűlést” tartanak, arról beszélgetnek, rendező szeretne lenni, Gáspár Ilona orosz— Attila Székesfehérvárra, a műszaki főiskola Kolozsi Lajos a gyógyszerész hivatást válasz alános iskolák és a középiskolák végzős di- nak okoz gondot, milyen pályát válasszanak, Sándor Gimnázium negyedikesei rögtönzött ki, hová jelentkezik, Benyó Imre kirakat­történelem szakos tanárnak készül, Püinyi ra igyekszik, Csőri Klára az üzemgazdász, tóttá Kulcsár József felvétele fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése vx 1973 évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Az 1973. évi terv szerint a gazdasági munka fő felada­ta az volt. hogy a társadalmi termelés hatékonysága a ko­rábbinál gyorsabb ütemben javuljon és a gazdasági egyen­súly tovább erősödjön. A fel­halmozásnak a nemzeti jö­vedeleminél lassabban, a fo­gyasztásnak pedig némileg gyorsabban kellett emelked­nie. A nemzeti jövedelem a ter­vezett 4—5 százaléknál na­gyobb mértékben. 6.5—7 szá­zalékkal nőtt. összege mint­egy 355—360 milliárd forint volt, egy lakosra számítva kb. 35 000 forint. Az iparban megtermelt nemzeti jövede­lem több mint 150 milliárd rorintra. az építőiparban 42— 43 milliárd forintra, a mező- gazdaságban kb. 60 milliárd forintra emelkedett. Nagyobb volt az 1972- évinél az erdő­gazdálkodásban. a vízgazdál­kodásban, a szállítás és hír­közlésben és a kereskedelem­ben létrehozott nemzeti jöve­delem is. A hazai felhasználásban a fogyasztás aránya a tervezett 73 százalék helvett 75 száza­lék, a felhalmozásé 2 százalék helyett 25 volt. A lakossági fogyasztás 4,5—5 százalékos növekedése megközelítette a tervezettet. A felhalmozás — az állóeszközök és a készle-, tek növekedése együtt — az előirányzott kismértékű növe­kedés helyett valamivel az előző évi szint alatt maradt. A külkereskedelmi forgalom­ban a tervtől eltérőéin kiviteli többlet keletkezett. A társadalmi termelés haté­konysága javult: az anyag­felhasználás az összes terme­lésnél kisebb mértékben emelkedett, a termelésnöveke­dés túlnyomó részben a ter­melékenység emelkedéséből származott A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme a terve­zettnek megfelelően emelke­dett. A fogyasztói árszínvo­nal emelkedése a tervezettnek megfelelt: A munkások és al­kalmazottak egy keresőre ju­tó reálbére 2,5—3,0 százalék­kal emelkedett, azon belül; az állami iparban és az építő­iparban dolgozó munkások keresete 6,5—7,0 százalékkal magasabb az előző évinél­Az állami költségvetés be­vételei és kiadásai erőtelje­sebben. emelkedtek, mint a ko­rábbi éveikben és valamelyest meghaladták a tervezettet. Az összes bevétel 11 százalékkal, az összes kiadás pedig 10 százalékkal nőtt. Ipar A szocialista ipar termelése a tervezettnél nagyobb mér­tékben, 7,2 százalékká! emel­kedett. Az állami ipar 6,9 szá­zalékkal, a szövetkezeti ipar 11,3 százalékkal termelt töb­bet, mint egy évvel korábban. A termelésnek mintegy felét előállítói, 50 legnagyobb ipar- vállalat termelése az átlagos­nál gyorsabban nőtt. főleg aaoké. amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek valamely kiemelt központi fej­lesztési program végrehajtásá­ban. Az év folyamán a szocia­lista iparban 1 739 000 fő dol­gozott, 1,3 százalékkal több mint 1972-ben, a növekedés háromnegyed része a munkás­létszámban következett be. Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 5.8 százalékkal haladta meg az előző évit, így a ter­melésnövekedés 82 százaléka a termelékenység emelkedésé­ből származott. A . termelésnövekedés to­vábbi fönte« tényezője a ka­pacitások bővülése volt Töb­bek között a villamosenergia- kapacitás 230 mW-tal, a bauxlttermelé6é évi 560 000 tormával, a timföldgyártásé évi 240 000 tonnával bővült. Je­lentős beruházások valósultak meg a kőolajfeldolgozó-ipar- ban, a gépiiparban és a papír­iparban is. A könnyűipar ka­pacitását számottevően növel­ték a rekonstrukcióik. Az 1973. évi ipari termelés összhangban volt a felhaszná­lói igényekkel: az értékesítés 6 százalékkal emelkedett, az ipari termékek készletnöveke­dése kismértékű volt Fogyasz­tásra, beruházásra, exportra összesen kb. 233 milliard fo­rint értékű terméket értékesí­tettek a vállalatok, 7 száza­lékkal többet mint 1972-ben. Ezen belül fogyasztásra 7 szá­zalékkal, beruházásra 2 száza­lékkal, exportra 8 százalékkal nőtt az értékesítés. A tovább- feldolgozásra, más ágazatok felhasználására és a készlete­ző vállalatoknak értékesített termékmennyiség kb. 230 mil­liárd forint volt, 5 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A főbb ipari ágazatok ter­melése — a gépipar kivételé­vel, a tervezettnél gyorsabban nőtt. Termelési tervét legna­gyobb mértékben a könnyű­ipar teljesítette túl. Az előző évieknél és a tervezettnél jó­val gyorsabban fejlődött az építő-anyagipar termelése is. Folytatódott az ipar ágaza­ti' és termékszerkezetének, át­alakítása, ami nagymértékben, a központi fejlesztési progra­mok teljesítésével függött ösz- sze. Az energiatermelés és -felihasználás további korsze­rűsítése érdekében nagy mér­tékben nőtt a fölögáztenmelés: 18 százalékkal és a kőolajim­port: 8 százalékkal, a szénter­melés és a kőolajtermelés vi­szont csak mérsékelten emel­kedett: 4, ill. 1 százalékkal. — Az alumíniumipari program keretén bélül bővült a bauxit- termelő- és a timföldgyártó­Vllőg proletárjai, egyesüljetek! v-V v ' hl* N'pr.r. •; i,• ír i i.V rí n x,-r. 1V XXX. ÉVF„ 28. SZÁM ARA: 1 FORINT 1974. FEBRUÁR 3., VASÁRNAP kapacitás, az alumínium-kohá­szat termelése a kohászati át­lagot jóval meghaladóan, 15 százalékkal nőtt. — A közúti járműprogram- ban részt vevő vállalatok együttműködése révén az au­tóbusz-termelés 12 százalékkal, az autóbuszexport 10 száza­lékkal több volt az egy évvel azelőttinél. — A számítás­technikai program végrehaj­tásában részt vevő híradás- technikai ipar 5 százalékkal, a műszeripar 8 százalékkal növelte termelését, megkez­dődött a program részét ké­pező „R 10” kisszámítógépek gyártása. Emellett jelentősen nőtt számos gépipari fogyasz­tási cikk — centrifuga, hűtő- szekrény, villamos- és gáztűz­hely stb. — termelése is. — A könnyűipari rekonstrukció­nak nagy szerepe volt abban, hogy a könnyűipar termelése az ipari átlagnál lényegesen gyorsabban emelkedett és korszerűbbé vált a gyártmány­szerkezet. A pamutipar ter­melése 11 százalékkal, a köt- szövőiparé 16 százalékkal, a textilruházati iparé 17 száza­lékkal. a cipőiparé 13 száza­lékkal, a bútoriparé 15 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel azelőtt. A vegyipar volt 1973-ban is a leggyorsabban fejlődő ága­zat. Elsősorban a kénxavgyár- tás, a nitrogénműtrágya-ter­melés. a, kőolaj feldolgozó ipar és a műanyagipari cikkek ter­melése emelkedett. Az építő­anyagiparon belül a finomke- rámia-ipar 19 százalékkal, a mész- és cementipar 12 szá­zalékkal növelte termelését. A oementtermelés 15 százalék­kal volt több az 1972. évinél. A termelés növekedése' mel­lett 9 százalékkal nőtt a ce­mentbehozatal is. Az élelmiszeriparom belül több mint 10 százalékkal nö- ■ velte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a nö­vényolajipar és hasonló mér­tékben nőtt az ásványvíz-, a szikvíz- és üdítőital-gyártás. A húsipar termelése az első háromnegyed évi sertésfelvá­sárlás visszaesése miatt az előző évi szinten maradt. Az év első felében előforduló húsellátás: nehézségek a Il­iéi évben fokozatosan meg­szűntek. Beruházás, építőipar 1973-ban a népgazdaság szocialista szektorában 106.4 milliárd forintot .fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben előirányzottnál. A beruházások összege folyó arakon 3 százalékkal, ezen belül a központi döntési kör­be tartozóké 1 százalékkal, a vállalati-szövetkezeti dönté- sűeké 5 százalékkal volt több az előző évinél. Összöliasom­Felejthptetlpn volt Leonyid Brezsnyev befejezve látogatását ma hazaindul Kubából Király Ferenc, az MTI tu­dósítója jelenti: „Soha nem fogom elfelej­teni ezt a napot...” — idézi hathasábos szalagcímében Leonyid Brezsnyev kijelenté­sét a „Granma” szombati száma. A szovjet párt főtitká­ra —, aki hivatalos kubai lá­togatásának ötödik napját Santiago de Cubában töltötte — az ősi városban, szerzett élményeire, az egyszerű em­berekkel való találkozás meg­kapó pillanataira utalt. A kubai lapok, a rádióál­lomások a szombati nap fo­lyamán többször idézték Leo­nyid Brezsnyev rövid nyilat­kozatát, amelyet Oriente tar­tomány lapjának, a „Sierra Meastranak’’ adott. Ebben a magas rangú vendég a többi között kijelentette: „kubai tartózkodásom alatt mindvé­gig éreztem a nap melegét, de itt még inkább érzem az em­beri szívek melegségét...” Ezekben a napokban érde­kes dokumentumok láttak napvilágot Havannában. Ezek a két ország népeinek félév­századdal ezelőtti kapcsolatai­ra utalnak. A kubai munká­sok 1918. május elsején az egyik nagygyűlésen elfogadott határozatukban támogatá­sukról biztosították a szovjet embereket. A húszas évek elején pedig széles körű gyűj­tési kampányt indítottak a külföldi blokád sújtotta éhe­zők megsegítésére. A kubai embereknek a Szovjetunió iránt megnyilvánuló őszinte érzéseire utal az is, hogy a szigetország dolgozói a Nagy Honvédő Háború idején negy­venezer zsák cukrot és egy­millió darab szivart küldtek a frontokon harcoló szovjet katonáknak. A havannai lapok bő ter­jedelemben közölnek szemel­vényeket a látogatás világ­visszhangjából. Részletesen idézik ezen belül a magyar lapok cikkeit, kommentárjait, a rádió, a televízió anyagait. Szombaton, Leonyid Brezs­nyev látogatásának utolsó munkanapján, Havannában befejeződtek a hivatalos meg­beszélések, amelyeket mind­végig bánáti légkör, minden, kérdésben a teljes nézetazo­nosság jellemzett. Leonyid Brezsnyev és kísé­rete vasárnap hazaindul Ku­bából. (MTI) Csapatszétválasztások Nehézség&k nétkiií „Az. előirányzatoknak meg­felelően. problémák és nehéz­ségek nélkül folyik, a Sinai fronton levő egyiptomi és iz­raeli csapatok szétválasztása” — nyilatkozta szombaton Kairóban az ENSZ békefenn­tartó haderők egyik szóvivője. A szóvivő mindazonáltal el­ismerte, hogy néhány esetiben kézi fegyverek ropogása hallat­szott Kantara térségében, ami­nek azonban — a szóvivő sze­rint — semmilyen komoly je­lentősége necm volt. Ensio Siilasvuo tábornok, az ENSZ közel-keleti tűzszünet- ellenőrző haderejének főpa­rancsnoka szombaton Kairó­ban Gamazi egyiptomi vezér­kari főnöikkel tárgyalt. Siilas­vuo pénteken utazott vissza Kairóba Jeruzsálemből. (MTI) títható árakon a beruházások volumene megegyezett az 1972. evivel. Az ipar fejlesztésére több mint 40 milliárd forintot for­dítottak, mintegy 700—800 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. A kommu­nális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal, kb. 26 mil­liárd forintra emelkedtek. Nőtt a szállítás-hírközlés, valamint a kereskedelem be­ruházásainak összege is- A mezőgazdaság, az erdőgazdál­kodás és a vízgazdálkodás beruházásai együttvéve meg­közelítették a 20 milliárd fo­rintot. az 1972. évi szintet azonban nem érték el. Az üzemibe helyezett beru­házások értéke 98 milliárd forint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évi­nél. Az egyedi nagyberuhá­zások közül nem fejeződött be a mohácsi farostlemezgyár fejlesztése, és csak részlege­sen kezdett termelni néhány más ipari létesítmény is. El­maradt a tervezettől a tele­fonhálózat bővítése, a kórházi ágyak számának növekedése. A befejezetlen beruházások állománya 8 millárd forinttal nőtt, és az év végén elérte a 100 milliárd forintot Az országos építési-szereiésí tevékenység a tervezett 3,5—4 százaléknál valamivel kisebb mértékben, kb. 3 százalékkal (Folytatás a 3, oldalon) ■ Brezsnyev Kubában „Kuba kitárt szívvel, saját fiaként fogadta Leonyid Brezsnyev et" — irta a keddi Granma, a Kuibai Kommunista Párt lapja. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára népes küldöttség élén hétfőn érkezett a nyugati félteke egyetlen szocialista országába. A világ mindig nagy figyelemmel kíséri Brezsnyev útjait és ez a fi­gyelem most még csak fokozódott: először járt az SZKP KB főtitkára Latin-Amerlkában. A kubai nép annak az ország­nak vezető politikusát köszönthette, amely a kubai forrada­lom győtzielme óta minden támogatást megad a szigetnek a szocialista építőmunkához. a harcokban kivívott független­ség védelméhez. < Ennek a segítségnek és a kölcsönös előnyökön, a szocia­lista internacionalizmuson és együttműködésen alapuló gaz­dasági kapcsolatoknak köszönhető, hogy Kuba 15 év alatt a latin-amerikai kontinens egyik leggyorsabban, fejlődő álla­ma lett. Ez a tizenöt év számos olyan nehézséget oldott meg, amelyekkel egy elszigetelt ország nem birkózhatott volna mag Leonyid Brezsnyev a január 29-én, a havannai Forra­dalom terén tartott egymillió® tömeggyűilésen erről ezt mondta: „Önök határozottan letörték az országon belül az oszitályellenség ellenállását. Szétzúzták azokat a külföld: kí­sérleteket, amelyek gazdasági blokáddal akarták megfojtani Kubát. Megszilárdult a köztársaság belső biztonsága. Az in­tervenciósok bukása 1961-ben, a nép feisorakozása vezetői mögé, a szocialista Kuba védelmének megszilárdítása, a szo­cialista testvéronszágokhoz fűződő sokoldalú kapcsolatok fej­lődése — mindez meggyőzően mutatta meg a világnak, hogy a kubai forradalom szilárd lábakon áll. és — Lenin szavai­val szólva — ér valamit, mert képes megvédeni magáit,” Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára azt a segítséget méltatta, amely megtörte az imperializmus blokádját és amelyre támaszkod­va ma is tervszerűen fejlődhet Kuba szocialista gazdasága: „A testvéri szovjet nép az imperializmus gazdasági agresz- sziójának minden akciójára szolidaritásának újabb meg újabb megnyilvánulásával válaszolt: az élelmiszerek, nyers­anyagok és gépek szállításának embargójára és végül a to­tális gazdasági blokádra a Szovjetunió haladéktalanul élel­miszerek, nyersanyagok é6 gépeik szállításával, valamint a Kubának nyújtott egyéb gazdasági segéllyel válaszolt.” A Szovjetunió és Kuba vezetőinek tárgyalásai meggyőz­hették a kételkedőket arról, hogy a két ország és a két nép kapcsolatai ma már az egyetértés, a célok teljes azonossága alapján fejlődnek. Fidel Castro, a barátsági nagygyűlésen külön, megemlékezett arról, hogy Kuba döntő jelentőségű­nek tartja az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramját, és erejétől leilően támogatja a Szovjetuniót a nemzetközi feszültség enyhítésére és a fegyverkezési hajsza beszünte­tésére irányuló erőfeszítéseiben. Ennek szellemében lépett fel Fidel Castro az ed nem kötelezett országok algíri konfe­renciáján. is. A szovjet—kubai tárgyalások fontosságát jól illusztrálja az, hogy az Egyesült Államok saj tója, rádió- és televízió - állomásai is megkülönböztetett figyelemmel, foglalkoznak Leonyid Brezsnyev kubai útjával. A nagy lapok a január 29-i .nagygyűlésen elmondottakból kiemelik az SZKP KB főtitkárának ezt a kijelentését: „A szocialista. Kuba nem volt. és soha nem is lesz egyedül”, valamint azt hogy „a szovjet—kubai kapcsolatok ma már hosszabb távra épül­nek.” És a legtöbb lap nem mulasztja el, hogy megjegyezze: itt az ideje, hogy az Egyesült Államok megváltoztassa a Ku­bával kapcsolatos álláspontját. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának kubai látogatásáról már a záróközlernény meg­jelenése előtt is, az egybehangzó nyilatkozatokból kiderült, hogy a megbeszéléseket az őszinteség, a bizalom és a teljes egyetértés jellemezte. Mint Leonyid Brezsnyev mondotta: a jelenlegi tárgyalások újabb lépcsőfokot jelentettek a szov­jet—kubai együttműködésben. Bemát György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents