Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

Szóljatok játszók, regölők 1 Az Építési Múzeumban ti A másik két előadás is ma­gas színvonalú volt: az eredeti A Népművelési Intézet és a ládák eredeti előadásmód!a. A fel míndannyiónk számára. & Hajdú-Bihar megyei Tanács debreceniek előadásában sze- ezért az áldozatvállalóké min- művelődési osztálya rendezé- repelt többek között a Budai den tiszteletünk, nem lehel sében a hajdúszoboszlói mű- Ilona című székely népballa- igazuk az óvatos félrehúzódók- velődési központban került da. A megszólaltató kislány nak. sor a „Szóljatok játszók, regö- igyekezett ezt a székely kiej- lők” mozgalom előzetes bemu- tés utánzásával megszólaltatni tatóira „Műhely ’74” címmel, és ebből valami furcsa egyve- .. .. ... , A fesztivál célja: Ízelítőt adni leg jött ki. Keveredett a deb- “ Ä a mozgalom nyújtotta lehető- récém tajszolas, a székely es ségekből, a különböző műfaji az irodalmi nyelv. Nem va- Az úgynevezett hagyomány- megoldások felvillantásával gyünk a tájnyelvi kiejtés el- őrző előadó stílusban került egységes nézőpontot kialakíta- lenségei. Ha eredeti, egyene- bemutatásra a „Taktaszadai ni a további bemutatók elbí- sen hozzá is tartozik a"mű tö- csárdás”, a taktaszadai Rö- rálásához. kéletes előadásához. De nem pülj páva-kör bemutatásában. felejthetjük, hogy az áltálé- Ebben a műsorban lén.yegé- . ' nos törekvés az egységes köz- ben annak a tájegységnek da­nyelvi kiejtés és beszéd meg- lai, szokásai kerültek felele- _ „ teremtése. Tehát műnépieske- venítésre egy csárdái jelenet­Az elozó esztendők hasonló (jésre nincs szükség, ha nem ben összefoglalva. Érdeme volt jellegű mozgalmai: . a magyar sajátja az illető előadónak, ak- a kis falusi csoportnak a tisz- népdal, néptánc, hangszerszo- j^or ne a tájnyelvet, hanem az ta éneklés, az eredeti népi lók sikere^ azt bizonyította, irodalmi-köznyelvi kiejtést viselet sokszínűsége. Volt azon- hogy a művelők mellett a kö- szorgalmazzuk. (Elég a hiva- ban az egészben valami, ami zönségben is elevenen él a tásos művészek sikertelen ki- még a régi népszínműves elő- vágy a „tiszta források’ vidé- bérletére gondolni a Rózsa adások emlékét őrizte. És eb­kének felkeresésére és az ilyen Sándor című televíziós film- ben is egy olyan „művi átül­folklór-fogantatásü műsorok népszerűségükben vetekednek, sőt, felül is múlják a könnyű műfajok sokszor felszínes, csak szórakozást nyújtó pro­dukciói iránt megnyilvánuló érdeklődést, i ben.) tetés”, amelyet nem tekinthe­tünk egészségesnek. Neveze­tesen, a régi kanászélet felele­venítésére nem elégedtek meg nótakinccsel, hanem táncot Nagyon érdekes kísérlet volt a győri Ifjúsági Színpad, a tiszaföldvári Diákszínpad és A magyar népzenekutatás a szegedi Egyetemi Színpad egyik < legáldozatosabb egyéni- bemutatója is. Ezek a színpa­sége, Kodály Zoltán jegyezte dók a „Kőműves Kelemen” cí­íel: Velence városában tör- m0 balladát mutatták be. A vényt hoztak, hogy időnként győriek a balladára épülő iro- - , , , - , .. » . ... búvárok szálljanak le és vizs- dalmi feldolgozást, Sarkadi ^ctoséf^Jntólja gálják meg, hogy épek, erő- jmre feldolgozását mutatták is mutattak be: a Tisza mel­lett a somogyi kanásztáncot. Nagyszerű kezdeményezés a „Szóljatok játszók, regölők” mozgalom. Eleven pezsgést, a folklór feltárásának, közkincs- csé tételének sokoldalú, gaz­Erre mutat a nagy sikerű forgató­sek-e még a várost tartó cölö- be igen magas színVonalú k°nFv,-Pályázat is, amelyen pök, s ha szükséges, gondos- előadásban. Tudjuk, hogy a kódjának azok felújításáról, tragikus sorsú magyar író esz- így szántak ők is alá a nép- tendőkön keresztül ezen, a vé- költészet tiszta forrásaihoz a g(ji befejezetlenül maradt mű- század elején, hogy a külön- vbn_ s abban a baUada tragi- böző nyugati, főleg német ha- j^üs mondanivalóját lényegé­tás alatt megromlott magyar ben érintetlenül hagyva, az megyénk művészeti vezetői is sikerrel szerepeltek. (Erről la- tmnkban már beszámoltunk.) Most a bemutatók időszaka következik. Nemes versengés, amelyben csak győztesek le­hetnek: szerenlők és közönség zenei ízlést megújítsák, létjo- ötvenes évek nagy kérdéseire egyaránt, akik tovább éltetik a magyar népi kultúra évszá­zados szépségeit. gosultságot szerezzenek ősi kereste a választ. Lehet-e em- tisztaságának. bertelen áldozatok követelésé­A bemutatók sorát a debre- vei, akár a legnagyobb ügyért ceni Alföld Színpad nyitotta is sikerrel harcolni. Sarkadi —————— meg. „Vadrózsák” címmel bal- az épülő vár híve, de egy olyan ladaműsort mutattak be há- váré, amelynek falait nem A március 3-án Pásztón be­romféle felfogásban. Először vérrel kell összetaoasztani. mutatkozó együttesek arról dramatizált változatban, majd Ugyanakkor elveti az ellenpó- számot adnák, hogy jól őr­egyéni és szavalókórus megöl- lus vélekedését: építsünk zjk-e ezt a gazdag örökséget, dússal és végül klubszerű fel- ugyan, izmaink minden erejé- a „Műhely ’74” tapasztalatai, fogásban. A feldolgozott anyag vei, testünk verítékével, tanulságai hozzásegíthetnek nemes volt, az előadók is átla- agyunkkal — de a lelkünket bennünket a buktatók elkerü­ljön felüli teljesítményt nyúj- ne adjuk oda. Sarkadi állást léséhez. Szóljanak hát a szép ották, de vitára is ingereltek, foglal a nagy, de értelmes ál- szavak, lépjenek színre a ját- llyep vitatéma lehet — és er- dozatvállalás mellett, mert az szók. Hej. regő. rejtem... re érdemes a nógrádi csopor- emberi harmóniára épülő jó­toknak is felfigyelni — a bal- vendő vara csak így épülhet Csukly László A hazai építészet emlékeinek összegyűjtése már több mint száz évvel ezelőtt, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség megalakulásakor elkezdődött. Azóta sok, érdekes tárgyi em­lék, építészettörténeti és művészettörténeti könyv, több mint százezer terv és jelentős fotógyűjtemény került a múzeum birtokába. Ezt az ezüstkalapácsot az újjáépített bu­dai Vár alapkőletételekor használták 1867-ben. (MTI Foto— Csikós Gábor felv.) Tekintet a világ felé Az Európa Könyvkiadó ti- és egyre növekvő igényeknek amerikai Tom Wolfe furcsa zenöt esztendővel ezelőtt in- téve eleget. Mind többen ér- című tudósítása, a Kandíro- dította el Modern Könyvtár deklődtek az élő világiroda- zott mandarinzselészínű áram- című sorozatát. A közelmúlt- lom legújabb alkotásai iránt, vonal, ban jelent meg a 250. kötet. Felfedező-kísérletező céllal je- Ebből az alkalomból keres- léntettük meg a regényeket, tem fel Lator Lászlót, az elbeszéléseket, színműveket. A Európa Könyvkiadó főszer- világirodalom jeles írói mel­lett fiatal, még ismeretlen ne­vű írók alkotásait is. A meg­jelent könyvek nemcsak a kö­zönségnek, de a kiadónak is egyfajta tájékoztatást jelente- területén olvassa az új köny- nek. Ha egy írás, amely a veket, tájékoztatókat. Renű- tuk kd az első kötetet, jogos Modem Könyvtár sorozatban szeresen megkapjuk a külföl jelenik meg, sikert arat az ol- ói könyvkiadók előzetes ~ kesztőjét. — Milyen elhatározásból született meg a sorozat? — 1958 második felében ad­— Milyen módon tudjuk követni a világ különböző tá­jain megjelenő új könyveket? — A kiadóvállalat munka­társai különböző csoportokra oszlanak. Mindenki a maga A hír, amelyhez ez a jegyzet kap- " csolódik, csupán annyi, hogy a napokban megalakult Salgótarjánban a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád megyei tagozata. A megye szellemi éle­tének fórumai sorában ez a frissen alakult műhely fontos szerepet tölthet be. A párt közoíktatás-poili'tikaj határo­zatának megjelenése óta különösen megnőtt az érdeklődés az iskoláik iránt az, egész társadalomban,. Persze, a ne­velés mindig társadalomban, történt. A nevelés, az iskolai nevelő-oktató te­vékenység mind hatékonyabbá tétele azonban napjainkban az eddiginél is fokozottabban sürgeti az ehhez szüksé­ges valamennyi tényező összehangolá­sát, a nélkülözhetetlen szellemi ener­giával való takarékosságot, annak leg­nagyobb hatásfokot adó felhasználását. Már ma is, a jövőben' még inkább, a pedagógus az iskolai oktató-nevelő te­VASÁRNAPl JEGYZET Műhely — a nevelés társadalmi összehangolásáért Annyi máris bizonyosnak látszik, hogy a modern pedagógia Darius-kin- csével, az idővel a jövőben még gazda­ságosabban kellene gazdálkodni. Olyan korszakba lépünk, amelyben a peda­gógia valamennyi tényezőjét fokozottan aktivizálni kell. De hogyan? A gyakorló pedagógus időhiánnyal küzd, a pedagógia tudományos ered­vékenység főszereplője, ha úgy tetszik menyeit nem — vagy csak kis részle­főhőee. — Ez a tagozat azért él, hogy a pedagógia időszerű problémáit megvi­tassa. Szükség van-e erre? Igen. Éppen, a napokiban tanácsko­zott az országgyűlés kulturális bizottsá­ga az oktatáspolitikai párthatározat végreliaj'tásáról. Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes tá­jékoztatójában aláhúzta: a közoktatás korszerűsítése hosszú folyamat. Úgy­szólván. eddig csak az első — igaz, rendkívül fontos — lépéseket tettük meg. Minden pedagógus előtt, de a szülők, s a társadalom szélesebb réte­gei körében is ismert, hogy az 1973/74- es tanév számos újdonságot hozott a közoktatásban. A tanulói túlterheltség csökkentése érdekében tananyag- csökkentést haj tottak végre, minden is­kolatípusban csökkentették a tanter­vi anyagot, az átlagosztályzat megszűnt, minisztériumi állásfoglalásban szabá­lyozták a házirend több részletét, és így teiiben — isimeri. Azok úgyszólván csak a legmagasabb szinten képzett szak­emberek körében ismertek. Persze, a neveléstudomány sajátosságából követ­kezik. hogy a gyakorlati munkában szintén érnek el kiemelkedő eredmé­nyeket pedagógusok, szinte elébe vág­hatnak a tudományos eredményeknek Ezért a Magyar Pedagógiai Társaság, s annak nógrádi tagozata — amint azt dr. Simon Gyula főtitkár is hangsúlyoz­ta a salgótarjáni alakuló ülésen — ép­pen azzal nyeri el létjogosultságát, hogy demokratikus vitafórumot jelent azok számára akik fokozottan érdek­lődnek a nevelésügy problémái iránt. Vitafórumot — es nem vitaklubot! Ez többi közt azt is jelenti, hogy a vi­ták eredményeit mindig elemezni kell s szükség van a tapasztalatoknak, a vi­tákból leszűrt tanulságoknak a pedagó­gus közvéleményben való terjesztésére. A pedagógus kezdeményezésének érté­ovább. A művelődésügyi miniszterhe- a Jövőben, növekszik. Egészséges kö- iyettes megerősítette azt az ismert tényt rülmények között mindennek a pedagó- is: az utóbbi időben a nevelők túlter- Siai közélet pezsgését kell eredményez- helése növekedet, fokozódott munka- nie­juk intenzitása. E panaszukkal a mi- Funkciójából eredően a most már nlsztérium foglalkozik. Nógrádiban is önáltóaTi tevékanykedS műhely ezt a célt szolgálja elsősorban. A Pedagógiai Társaság Nógrád megyei tagozata, a pedagógusszakszervezet ke­belében, azoknak a pedagógusoknak egy részét fogja össze, akik tudomá­nyos, gyakorlati vizsgálódó, elemző munkával kívánják, továbbfejleszteni pedagógiai tevékenységüket és segíteni a jobb módszerek elsajátítását, a ta­pasztalatok átadását. Tevékenységéhez élvezi a megyei párt- és tanácsi szer­veik támogatását is. A csoport célkitű­zése — amint azt az 1973/74-es tanévre készült munkatervben hangsúlyozták — az aktuális pedagógiai kérdések vizsgá­latába való bekapcsolódás. Ösztönzik a rátermett pedagógusokat a vizsgálódás­ra, a tapasztalatok összegyűjtésére és közkinccsé tételére, s a tagozat bekap­csolódik a megye pedagógiai életének formálásába. A Magyar Pedagógiai Társaság tag­ságának középpontjában — természe­tesen — a pedagógusok állnak. Tagjai között azonban más szakmák képviselői is megtalálhatók, politikusok, orvosok, írók, közgazdászok, pszichológusok. Jó lenne, ha a nógrádi tagozat is már ön­álló működésének kezdetén törekedne arra, hogy tagságának összetétele ne nyújtson lehetőséget semmiféle „bel­terjességre”, hiszen a nevelési problé­mák már jóval túllépik a pedagógia kereteit. Az úgynevezett tudományközi viták roppant sikere is ezt jelzi.. 17 gy UNESCO-jósIlat szerint — ^ 1970-ben hangzott el — a fej­lettebb országokban nem egészen húsz éven. belül a nevelés elsőrendű politi­kai kérdés lesz. Nálunk már az! A köz­oktatás-politikai határozat megvalósítá­sának sikere, persze, az iskolákban dől el. A társaság tevékenysége, figyelem­be véve az V. nevelésügyi kongresszus, a párthatározat útmutatását, a minden­kori pedagógiai közélet hullámverésé­ben élve. Igen eredményesen járulhat hozzá ehhez az iskolákban- megvalósu­ló sikerhez, mint a nevelési feladatok társadalmi összehangolásának vonzf műhelye. Tóth Elemér ___________ _ je­v asók körében, idővel esetleg leütéseit a megjelenő kömy- újabb, más formátumú ki- vekről, s amelyeket alkalmas- adasban is napvilágot lát. nak ítélünk, azokat lefordít­tatjuk és megjelentetjük. Sze­— A sorozatban az utóbbi retném megemlíteni, hogy a években már nemcsak regé- Modern Könyvtár a „legmoz- nyek és elbeszélések, de esz- Sékonyabb” sorozat. Egy-egy szék infpHök é= könyv nyomdai átfutásának szék, interjúk es más irodai- ideje általában tíz hónap, de mi műfajok alkotásai is meg- ha jelzést kapunk egy érde- jelentek. Milyen igény tette kés új könyvről, annak meg- ezt szükségessé? jeleneséhez mindössze három hónap szükséges. — Az olvasóközönség tájé- , , koztatásának teljességéhez Hogyan tájékozódnák az szükséges a műfaji változatos- olvasóközönség véleményéről ság. Az első kötet Félicien kívánságairól? Marceau Antoinette kisasz­szony gyémántjai című kásre- ,— A sorozat aránylag kis génye volt. Hamarosan azon- Póldányszámban jelenik meg, ban olyan művek követkéz- 3000—25 000 darab között. Az ték, amelyek külföldön már eladott példányok egyfajta in-, komoly sikert arattak. Meg- formációt jelentenek a közön­jelent John Osborne Dühön- igényéről. Ezenkívül kü- gő ifjúság című drámája, Dür- lönböző könyvankétokon is renmatt világhírű alkotása, megismerjük olvasóink véle- Az öreg hölgy látogatása, menyét kiadványainkról. És Sartre izgalmas regénye, az varrnak úgynevezett „piacku- Egy vezér gyermekkora, az- tatóinik”. akik egy szűkebb te- után a Szavak, majd Az ör­dög és a Jóisten című színda­rabja. A Modern Könyvtár feladatának tekinti egy-egy zártabb nyelvterület irodal­mának. illetve egy-egy írójá­nak a bemutatását is. Eztiga­rületen vizsgálják a könyvek iránti érdeklődést. Milyen könyvek megje­lenését várhatjuk a közeljö­vőben? — Rövidesen • ■ -— -is--- — xiiw lucocii iTicffidGn iT? zolják a japán Fukazeva Hi- Hans Magnus Enzensberger A csiro regénye, a svéd Ingmar havannai kihallgatás című do - Bergman trilógiája, a belga kumentumdrámája. egy mai David Schemert es a finn Pel- bolgár elbeszélőket bemutató kötet Még óvszer a delfinekről evekben meg több példát ta- címmel és a szovjet, irodalom tálunk erre a törekvésre: kis sajátos műfajából — az nepek novellairodalmát be- ocserkből — is készül egy an- mutató antológiák jelentek tológia A város a hegyekbe meg. a litván a szlovén, az megy cimmel. A Modern enf' fi -finn ^ i a I”oldc>Y'an Könyvtár sorozat továbbra is elbeszélők munkaiból adott folytatja világirodalmi felfe- izelitot egy-egy kötet Az er- dező munkáját. Állandóan fi- dekesebb irodalmi irányzatok, gyelemmel kíséri az új jelen- jelenségek is helyet kaptak a séget. az új írók felbukkanó- sorozatban Ilyen volt pél- sát. hírt ad róluk, s folyama- daul az Üvöltés című kötet, tosan bemutatja őket. amely a beatnemzedák költőit. ”róit mutatta be, valamint az László Ilona I NÓGRÁD — 1974, február 17., vasárnap 7

Next

/
Thumbnails
Contents