Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

A rend önkéntes őrei

Jó munkájukat dicséri a kevés tennivaló

— Amikor én legény voltam — ne kérdezze, hány éve —, nem múlt el mulatság a faluban verekedés nélkül. Akkor kellett volna jönnie. Most már nem tudok olyan izgalmas történeteket mesélni. Csöndes, nyugodt ez a község.

Ezzel fogadott Kovács Sámuel. de aztán maga is elismerte, hogy ez a legérdekesebb. amivel jellemezheti a szügyi önkéntes rendőrök munkáját.

Hatan őrködnek a község nyugalmán, biztonságán, s ez nagy felelősséggel jár. hiszen hivatásos rendőr nincs a faluban; a körzetmegbízott Ma- gyarnándorban található.

— Még sincs sok tennivalónk — tárja szét a karját. — Ne kérdezze, hogy miért. Csak azt válaszolhatnám, hogy általában rendes, tisztességes emberek lakják ezt a falut. Ügyszólván csak a közlekedési szabálysértőkkel van dolgunk.

— Mindebben bizonyára van az önkéntes rendőröknek ís szerepük.

— Ha arra gondol, hogy tartanak is tőlünk, akkor van szerepünk a rend biztosításában. De nem úgy, ahogyan gondolja. Az önkéntes rendőrök szervezete társadalmi

szervezet, a mi fő feladatunk a felvilágosító munka, a törvények tiszteletére való nevelés. Mi elsősorban nem utasítunk, hanem kérünk. Ez nem is lehet másként. Én például traktoros vagyok a tsz-ben. amivel azt akarom mondani, hogy munkásember vagyok. Ha a falubeliek hallgatnak rám, azt azért teszik. mert szép szóval próbálom megmagyarázni, miért tartom helytelennek ezt vagy azt. És azért, mert látják, hogy úgy élek, ahogyan beszélek. Ha van tekintélyem, ez az alapja.

— Milyen a kapcsolatuk a rendőrséggel?

— Ügy érzem, nagyon jó. Mindig megkapjuk tőlük a szükséges tájékoztatást, segítséget, és mi is segítjük őket, ha kérik. Különösen abban tudunk segítségükre lenni, ha a mi környékünkön rejtőző bűnözőt keresnek. Jobban ismerjük a terepet, az esetleges búvóhelyeket.

— Miiven érdekes esetekre emlékszik vissza?

— Egyszer egy betörő után nyomozott itt a rendőrség. Nem csak nálunk, összesen öt megyében is betört az élelmiszerboltokba. ahogyan az később kiderült. Mi mindenesetre a falubeliek között kerestük a bűnöst; gyerekre gyanakodtunk, mert a bolt előtt olyan sűrű rács van, hogy azon felnőtt ember szerintünk nem férhetett át. Hetekkel később a szügyi önkéntesek jelzései alapján fogták el a tettest; egy vándorartista volt, olyan kígyóbűvölő-féle. Nem volt neki gond a betörés. Képzelje el, hogy tornacipőben képes volt felszaladni a sima falon.

Mint mondja, nem csak annak örültek, hogy megkerült a tettes, hanem annak is, hogy nem a faluból való volt.

— Meg annak is örülünk — teszi hozzá —, hogy az emberek hozzánk fordulnak, ha baj van. Számítanak a segítségünkre. Néha még békebírónak is felcsapok, habár ritkán van ilyesmire szükség. Itt leginkább csak a kutyák marakodnak... Bár, ami azt illeti, kutya sincs sok a faluban — fűzi hozzá nevetve. — Ami van, az is inkább az idegent ugatja.

— ö sem tartozik a kutyatulajdonosok közé; pedig volna mit őrizni a szép nagy házban.

— Minek az? — legyint mosolyogva. — Nem nagyon valószínű, hogy ide betörjön valaki...

Sz. K.

LZ IS KISZ-FELADA T ?

„Érdeklődést, elképzeléseket várunk

OKTÓBER-NOVEMBER helyben! szakmunkásképzés, óta nagy változások vannak kétéves tanulóidővel, saját nálunk, és sok minden ala- kiadású tankönyveinkkel, és Jsulóban van. de, hogy ponto- a gyerekeknek szabályos san milyen eredményt hoz- szakmunkásvizsgát kell majd nak a változások, ezt még tenniük. Van párt- és szak- nemigen lehet tudni. szervezd oktatás is. EzenkíA balassagyarmati ká- vül egy öt évre érvényes ok- belgyárban vagyunk. Régi jó tatási tervet kellett készíte- szokás szerint most annak nünk a nők képzésére, kell következnie, hogy ez a Azt el kell ismerni, hogy

szén a KISZ érdekvédelmi szervezet is, és rengeteg fiatalt érintenek a vállalati rendelkezések.

Érdekes, hogy a bsszélgető- partnerék milyen gyakran említik a gyáron belül rendezett sportversenyeket. Ez irányban valóban nagy az érdeklődés. A kispályás labdarúgó-bajnokság. vagy a sakkfiatalok gyára. Közhelyízű társadalmi munkát mindig versenyek, női és férfi asztamár ez a mondat, de nézzünk kicsit mögé. Itt a KlSZ-szer- vezetnek különleges helyzetben kell lennie, hiszen a dolgozók java része KISZ-kor- osztályú. Ennek az alapszervezetnék megvan a lehetősége — ha az életkort vessszük az alapul —, hogy egy-egy rendezvényre meghívhatja szinte az összes itt dolgozót.

A lehetőség adott, és mégtudtak szervezni, akár ha a városi bizottság kérte, akár saját kezdeményezésű volt. Hol többen, hol kevesebben, de mindig részt vettek a kábelgyári fiatalok- Tavaly is, év végén, indítottak egy hulladékgyűjtő akciót, gyáron belül. Ezért jutalomképpen 5 ezer forintot kaptak.

— Az is biztos, hogy bár a

szervezeten belül vannak még alapszervezeti

litenisz-mérkőzések — mind az érdeklődés középpontjába kerültek— Ezért is van az — mondja Meló Sándor —, hogy sokat várunk a csúcsvezetőség megalakulásától. A létszámot tekintve kisebb egységben jobban össze lehet szedni az embereket, több érdekes rendezvényt lehet szervezni- Az

titkárok a

sem úgy mennek a dolgok, problémák, a gyár gazdasági csúcsvezetőség elképzeléseit ahogy azt a KISZ-esek sze- és pártvezetői kezdettől fogva „kiviszik” a tagok közé, de

retnék. Sok oka van ennek. Márton Józsefné, az alapszervezet gazdasági vezetője, és Meló Sándor kultúros. megpróbálják összeszedni az okokat:

— Két hónap alatt megduplázódott a taglétszám. Ez nagyon. jó. De 14o embert, egy alapszervezet már nem tud összefogni. Ezért tavasz- szal csúcsvezetőséget választunk, és három alapszervezetre bontjuk a mostani egyet. Kisebb kollektívában jobban lehet dolgozni.

— Elég nagy a mozgás, a munkásvándorlás. Hogyan lehet számítani egy csoport munkájára, ha egy év alatt & tagok teljesen kicserélődnek?

Ezzel kapcsolatban Meló Sándor igen érdekes dolgokat mesél. Persze, nem általánosítható, de előfordul, hogy valaki azzal jön dolgozni, hogy a telet kihúzza itt. azután tavasszal visszamegy egy kisiparoshoz, mert a szakmája szobafestő, csak télen kellemesebb fedett csarnokban, meghatározott munkaidőben dolgozni. A pénz kevesebb, de majd nyáron ráhajt.

— A LEGNAGYOBB BAJ mégis az aktivitás hiányával van. Egyszerűen kevés az érdeklődő fiatal. Nem nagyon bánják, hogy csinálunk-e valamit. de az sem érdekes, ha nem csinálunk.

— Van néhány jó klubunk, magnósklub, fotósszakkör, ez azért vonzza a fiatalokat. Van a gyárnak külön kulturosa, vele együtt szervezzük a programokat, előadásokat— Ezek az előadások is!

Ügy kezdtük a politikai oktatást, hogy mindenkihez odamentünk. kérdeztük. hogy

részt vett-e mir politika; tanfolyamon. Ha nem. akkor j

..rábeszéltük”. Most már más, ] meri maguktól is Urnának. Egyébként is, van *

támogatnak bennünket. Ha mindenképpen saját elképze- csak azt említem, hogy 30 léseiket is hozzáteszik, az ezer forintos kamatmentes' egyéni kezdeményezés is job- kölcsönt adnak lakásvásárlás- ban érvényesülhet.

ra, vagy s így a

óvodát patronálunk, kábelgyáriak gyereITT A KÁBELGYÁRBAN

KISZ „kiváltságos” helyzekeit felveszik az óvodába — te sajátságos problémákat

már ez is jelentős eredmény.

— Egyébként is, minden fontosabb ügyben meghallgatják a KISZ-esek vélemészül. Igazán akkor lesz érdé kés az eredményeket keresni, ha a csúcsvezetőség valóban működni fog. És beváltja a

nyét. Bérezés, jutalmazás — kimondott, vagy kimondatlan nehezen is lehetne kihagyni reményeket, bennünket a döntésekből, hi- — orosz —

Mit teltek a nők érdekében.

Javultak a körülmények

Negyedik éve, hogy a balassagyarmati termelőszövetkezet

nőbizottságának elnöki teendőit Szlatinszky Lászlóné látja el. Amikor megválasztották nem kis feladatot és felelősséget vállalt. Több mint száztíz asszony és lány érdekében kell tevékenykednie, a nődolgozók ügyes-bajos dolgait intéznie.

A közeljövőben megtartásra kerülő zánszámadó kozgyűlé sen a nőbizottság elnöke is beszámol majd: hogyan tettek eleget az elmúlt esztendő elején megfogalmazott célkitű zéseknek. Arról beszélgettünk mit mond majd el a tagság előtt?

,— Ügy értékelem — s ez a bizottság tagjainak' is véleménye —, hogy évről évre javul munkánk. Ezt legjobban talán mun,ka tervünk tükrözi. Ennek alapján dolgoztunk tavaly is — mondja a fiatal- asszony.

Vastag füzetet vesz elő, hogy felelevenítse emlékezetében a tavalyi eseményeket. A lapokon a nőbizottság akciód, emlékeztetők sorakoznak sűrű sorokban.

— Az év első feladata visz- szatérően a nemzetközi nőnapról való megemlékezés. Ilyen alkalommal ötven-hat- van asszony rendszeresen ösz- szejön.

— Milyen intézkedések saü-. lettek a nők élet- és munka- körülményeinek javítására?

— A legfontosabb: április elsejétől sikerült megvalósítani a szabad szombatokat. Az asszonyok minden második hét végén otthon maradhatnak. Ugyancsak a nőbizottság kezdeményezte, hogy a tagok kötelező munkanapjainak számát 250-ről 200-ra csökkentse a vezetőség. Ezzel többek között a családanyáknak adtunk lehetőséget, hogy ha a szükség kívánja, szabadnapot kérjenek — sorolja Szlatinszky Lászlóné.

Évek óta problémát jelentett az asszonyok téli foglalkoztatása. Ezt is megoldották. Az asszonyok októbertől gyógynövényeket csomagolnak. Minden jelentkező számára, tudnak .munkát biztosítani.

Jelentős segítség az is, hogy a háztáji földeket a termelő- szövetkezet műveli meg. Ad vetőmagot, betakarítja a termést. A tagok az átlagtermést kapják meg. így az asszonyoknak több lehetőségük marad részes vállalásra, a kötelező munkanapok teljesítésére.

— A szociális ellátás is javult. A női dolgozók részére fürdőt építtettünk. Sajnos, a növénytermesztésben dolgozó nők e problémája továbbra is megoldatlan — jegyzi meg a nőibizottság elnöke.

A nőbizottság sokat törődött a szülési szabadságon levő asszonyokkal is. A KISZ- szervezettel közösen összehívták őket Tájékoztatták a

termelőszövetkezet gazdálkodásáról, az elképzelésekről. Most azt tervezik: a gyermekgondozási segély összegét, amennyiben lehetőség lesz rá, száz forinttal kiegészítik.

— A nehéz fizikai munka megkönnyítése érdekében is

sokat tett a gazdaság. Üj, korszerű, nagy teljesítményű gépekkel gyarapodtunk. Az asz- szonyok reggel nyolc órára járnak dolgozni. Megoldott a munkahelyre való szállítás. Különösen az ipolyszögi asszonyok helyzetén könnyítettünk ezzel.

— A nők szakmai, politikai képzése?

— Ezen a területen akad tennivaló. Előadásokat szerveztünk számukra. Az átlagéletkor elég magas. így nehezen adják tanulásra a fejüket. A fiatalok azonban igyekeznek. Szakmunkásképző tanfolyamokra járnak. A politika: továbbképzésre a téli háromhetes tanfolyam nyújt jó lehetősedet. Komoly vitákra is sor került — mondja Szlatinszky Lászlóné.

Eredményes munkáról adhat tehát számot a nőbizottság “Inöke a zárszámadó közgvű- ’ésen. A nők helyzetét könnyítő !,n.tézk'“ti?<o,k egyik oka: a nőbizottság és a terme! őszö- "etkezet. pártszervezet vezetőinek ió kapcsolata.

— Megkapunk minden segítséget kerdeménvezéseink’’-'. ha azok reálisak és megvalósíthatók. gyors i,n,tézk?désr>k születnek — foglalja össze tömören a tavalyi tapasztalatokat a nőbizottság elnöke.

Sz. Gy.

Rendszeresen közlekednek már a MALÉV legújabb utasszállító repülőgépei. A korszerű 3 sugárba,jtóműves. középtávú repülésre alkalmas TU 154-69 gépek 12 ezer méter magasságban óránként 950 km es sebessÄ~e"'l két óra alatt teszik meg az utat Budapest és J- Moszkva között

a munkához van joguk.

i ■ ■

A nők megszokták, hogy jogaik mindenekelőtt a munkában érvényesülhetnek, ugyanis mondhatnánk, hogy a még több munkában. Ez statisztikai adatokkal alátámasztott tény, ugyanis az 1970-es népszámlálás alkalmával megállapították, hogy például a húsz—huszonnégy év közötti, még nem családos nők 82 százaléka kereső foglalkozást folytat, de összességében is 860 ezerrel több az aktív kereső nő, mint 1949-ben.

Ezzel azonban — és ezt mindenki tudja — távolról sem valósítottuk meg az egyenlő jogok elvéit, sőt néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy talán le is mondtunk a megvalósításáról.

Még a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970-ben hozott határozata sem győzött meg mindnyájunkat arról, hogy az évek óta megszokott rossz, nem feltétlenül végzetes is egyben, s az óvatosabbak — magamat is ide sorolom — úgy vélték, korai még az öröm, az elvi állásfoglalás nem azonos a gyakorlati alkalmazással.

Mostanában úgy alakult, hogy lehetőségem nyílt néhány helyen megismerkedni a gyakorlati alkalmazással is, s őszintén meglepett, mennyi leleményes, ténylegesen javító intézkedésnek nyithat utat a Központi Bizottság által hozott hotározat. Mert ami történt — és sok minden történt — a nők életének könnyítéséért, az jobbára az utóbbi két esztendőben ment végbe. Ez a felismerés nemcsak örvendetes, de aggasztó is, hisz’ arra következtethetünk tae- lőle, hogy legtöbbször valamirevaló szociális intézkedést a központi akaratnak kell sugallnia, különben nem jut el a megvalósulásig. Elvégre tudtuk, tudták eddig is, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a nők a munkában, és a társadalmi életben, s a könnyítés módjai ugyanúgy kéznél voltak, mint ezekben az években. Mégis, a gazdasági vezetők többnyire objektív nehézségekre, elháríthatatlan akadályokra hivatkoztak, közben pedig szinte uralkodóvá vált az előítélet, hogy a nő nem teljes értékű munkaerő, ezért nem is remélhet férfi kollégájával azonos elbírálást.

Kezdjük mindjárt az anyagi konzekvenciákkal járó intézkedésekkel. Eddig a többi rossz között természetesnek vettük, hogy a szülő nő jövedelme szülési szabadsága, még inkább a gyermekgondozási segélyezés ideje alatt gyakran behozhatatlanul lemarad munkatársaié mögött. Vagyis, míg a többiek bére emelkedik, az övé egyhelyben marad. Élet- színvonalát tehát nemcsak plusz 1 fő megjelenése csökkenti — hisz’ a családi létszámemelkedéssel eleve mérséklődik az egy főre jutó jövedelem —, hanem az árszintemelkedést figyelembe véve, még hátrányos helyzetbe is kerül azért, mert szülésre adta a fejét. Néhány gyárban „kitalálták”, hogy ezt a hátrányos helyzetet egyszerűen ki lehet küszöbölni, s a szabadságáról visszatérő anya bérét automatikusan 150—200 forinttal emelik.

Majd’ minden üzemben vannak a többinél rosszabbul fizető munkahelyek, ahol valamilyen adminisztratív szabályozás következtében kevesebb az órabér, mint másutt. Az egyik ilyen műhelyben — ahol véletlenül majdnem kizárólag nők dolgoztak — megváltoztatták az úgynevezett besorolást, s ezzel sikerült végére járniuk egy sokéves panasznak: valamennyi itt dolgozó órabére egy forinttal több lett.

Több helyen külön megvizsgálták a nagycsaládos, illetve a gyereküket egyedül nevelő anyák helyzetét. S miután kiderült, hogy sokkal súlyosabb terhek nehezednek rájuk, mint a többi állampolgárra, megpróbáltak legalább könnyíteni a terheken. Minden évben rendkívüli segélyben részesítik őket a gyerekek számától függően, kedvezményes áron, és rendszeresen biztosítanak számukra helyet a vállalati üdülőben, elsőbbséget élveznek a bölcsődei—óvodai felvételeknél, de még az ipari tanulók felvételénél is. Végül, de nem utolsósorban, első helyen kapnak lakásépítési kölcsönt, méghozzá kamatmentesen, a vállalat fejlesztési alapjából.

A felsoroltak nem tartalmazzák a törvény által előírt kedvezményeket, amelyeket minden munkahelyen kötelesek megadni. Éppen azokat az intézkedéseket próbáltam összegyűjteni, amelyek egyéni leleményről tanúskodnak, s egyben azt is mutatják, mennyi mindent tehet egy-egy intézmény saját hatáskörén belül az ott dolgozó asszonyokért.

NÓGRÁD — 1974. február 2., szombat