Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
Mesterségek dicsérete Vadrezervátum a város peremén A hen A mi megyénkben is találhatók vadrezervátumok. Az elmúlt esztendő elejéig azonban nem mondhattuk, hogy abból valamelyik is közvetlen a megyei vadgazdálkodást szolgálta volna. Az elmúlt évben megváltozott a helyzet. A MAVOSZ megyei intéző bizottsága országos és különböző helyi támogatással létesített vadrezervátumot tízezer hektáron, a Pécskő-hegy keleti lejtőjén, Vízválasztótól Mártaszeléig. Ott, ahol a Zagyva völgye vonja meg a határt az inászói és a bárnai hegyek között. Távoli múltba nyúló története van ennek a vadászterületnek. Bégen gazdag volt a vadállománya. Többségében apróvad tanyázott itt, de volt özállománya is. és nem hiányzott a gímszarvas, vaddisznó sem a területről. Korabeli {eljegyzések szerint értékes muflonállománv is tartózkodott a zeg-zugos, sűrű erdővel borított sziklásokon. Ide idegeneknek belépni szigorúan tilos volt. Legfeljebb az esztendő során rendezett nagyvadászatokon juthatott idegen a területre, de csak mint hajtó. Így vált lehetővé meglesni titkát az erdőnek. Annyi bizonyos azonban: a vadorzókat az erdőből semmilyen szigorral kitiltani nem tudták. Áz idősebb generáció nem felejtette el a harmincas években itt lezajlott tragédiát. B. J. salgótarjáni lakos az éjszaka leple alatt bemerészkedett a vadászterületre és ott a tilalom ellenére a maga készítette botpuskával elejtett egy vadat. A vadőr tetten érte. Egymásra lövöldöztek. B. X megsebesítette a vadőrt és menekült, de a sötétben megbotlott egy tuskóba és elesett. A kisebb sebtől vérző üldözője utolérte. Ott. nyomban agyonlőtte a szerencsétlen, többgyermekes családapát. Kegyetlen világ védte az urak érdekeit. A gyilkost nem is vonták felelősségre. Nagy múltja van tehát ennek a vadászterületnek. A vadállomány akkor apadt le, amikor az inászói völgyben is kiterjesztették a bányászatot. Az ezzel járó örök mozgás, zúgás messzibb vidékre terelte az értékesebb vadakat. A területet bérlő vadásztársaság sem tudta már a régi vadsűrűséget visszaállítani. De mivel a környék igen alkalmas vadgazdálkodásra, kitűnő a vad táplálkozására a növényvilága, nincs bányaművelés sem, úgy döntött a megyei MAVOSZ, hogy a nógrádi vadásztársaságok támogatására a Pécskő keleti oldalán Vízválasztótól Mátraszeléig vadrezervátumot létesít. Egymillió forintot költöttek rá. Fácánt tenyésztenek, vad- nyulat és őzet nevelnek. Egy esztendő leforgása alatt látható sikereket értek el. Szép a fácánállomány. Az első időben volt ugyan elhullás, de Mede János telepvezető gondos munkájával sikerült ezt megállítani. Harmincötezer fácántojást termelnek egy esztendőben. Ebből húszezer darabot saját keltetőgépükkel kikeltetnek. A tojást is és a fáeáncsibéket is értékesítik. A megyei vadrezervátumban tehát elkezdődött a példamutató vadgazdálkodás. Nagyon szépen elszaporodtak a vadnyulalc Is. Az őzek száma egyre emelkedik. Gondozott cserkelő utakon közelíthetők meg a gyanútlan vadak. Jó a takarmánykészletük. És nem utolsósorban hozzáértő vadőrök őrködnek az állomány háborítatlanságán. Megyénkben ez az első. a helybeli vadásztársaságokat szolgáló rezervátum, amely sokat ígérő a vadállomány szakszerű gyarapítására. Jó lenne, ha majd lehetőség nyílik, és már lesz mit megmutatni a nagyközönségnek — mint Gemencén — időközönként megnyitnák a rezervátum kapuját. Aki ide eljuthat, még kirándulásnak is tartalmas programot mondhat magáénak. B. Gy. Kerítés mögött a tojók Kulcsár József felvételei A Pécskő utcai hentesüzletben rövidzárlat fogadott. Az utolsó vevőket még kiszolgálták gyertyafényinél, azután Nagy László, az üzlet helyettes vezetője bezárt. — így nem lehel pontosan mérni — mondta bocsánatké- rően a későn érkezetteknek, azután felém ford-ulva magyarázta: — Ha ég a villany, élég ránéznem a mérlegre, es már mondom is az árat, de így... — Van valami trükkje a gyors fejszámolásnak? — Van. Az. hogy nem számolunk. Belénk i-degződtek már az árak, mint másokba a kisegyszeregy. Én már 17 éve: 14 éves korom óta vagyok hentes. Azalatt igazán meg lehet tanulni. — Próbaképpen megkérdezem: — Mennyibe Ikerül huszonhat deka párizsi? — Kilenc forint harminchat fillér — várja rá tüstént. — Fillérre pontosan kell számolnunk. — Számít az a néhány fillér? — .Mondjuk, negyven filler nem sok pénz. De ha nincs annyija, nem leap egy skatulya gyufát — válaszol tömören. Enyhe időjárással folytatódik a tél... A Kárpát-medence, s így hazunk időjárását a nyugat felől érkező enyhe és a keletről áramló valamivel hűvösebb légtömegek találkozása határozza meg. Ennek megfelelően a hajnali és reggeli órákban, felhős. helyenként ködös az idő, főleg az ország nyugati, felében. Napközben országszerte plusz 1. plusz 6 fokc* hőmérsékleti értékek alakultak ki, sőt Szenögott- hárd téli rekordmeleggel dicsekedhet, csütörtök délben és délután is 12 fokot mértek. j A meteorológiai intézet előrejelzése szerint változóan felhős, párás, de valószínűleg csapadék nélküli időre lehet számítani. Időnként megerősödik majd a déli-délkeleti szél is. A hét végére es a jövő hét elejére is enyhe marad az idő. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 0, mínusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3, plusz 8 fok között lesz. (MTI) SZÉLKAKAS ÉS TÁRSAI Az öreg Tallin tornyait és bástyáit díszítő szélirányjelzők népes családja újabb taggal szaporodott. A Történelmi Múzeum tetejére az észt főváros ősi címerével ékesített kovácsoltvas zászló került. A zászlórúdra négy aranyozott gömböt, közéjük szélrózsát erősítettek. A szélirányjelzők már a KV. század óta ismertek a városban. Formájuk rendkívül változatos, úgy vélték, a szörny és az orrszarvú védi a házat, a kakas az éberség szimbóluma. A halász és tengerész talliniaiaknak mindenkor hűséges, barátja volt a szélirányjelző. Előre jelezte a vihar közeledtét. v legújabb szélirányjelzőt Voodele Temel helybeli mester készítette, aki fél évszázados munkássága alatt számos kovácsolt remekművet alkotott. A szovjet éjeiből SZEMÉT CSÖPOSTÁN A moszkvai háztartási szemétszállítás földalatti pneumatikus rendszerének terveit japán mérnökök a lehető legjobb nagyvárosi megoldásnak tekintik. A csőposta jellegű, de annál sokkal nagyobb Transzprogressz-rendszer bárhol. ömlesztet áru szállítására is .jól alkalmazható. Nagy szolgálatot tehet az építőiparban. a bányászatban és a mezőgazdaságban. Az első ipari kísérleti berendezést a grúz Sulavert város bányájában helyezték üzembe. A tapasztalatok szerint egy hat konténerből álló, 25 tonna összsúlyú szerelvény továbbításához mindössze hét század atmoszféra túlnyomás szükséges. A levegő hajtotta szerelvények óránként 45 kilométeres sebességgel közlekednek a csőrendszerben, amelynek átmérője 1020 milliméter. A konténerek ki- és berakodása mindössze 1 percet igényel- Az új szállítási forma kizárja az útközbeni veszteséget és független az időjárástól, további előnye, NÓGRÁD — 1974. február 2., szombat hogy teljesen zajtalan. A szakemberek nagy jövőt jósolnak az új szállítóeszköznek. A Transzprogressz szabadalmát a japán Sumitovo társaság vállalatai megvásárolták. HAHt A SZÚNYOGOKKAL Tyumenyben megnyílt a Szovjet Agrártudományi Akadémia Állategészségügyi Tudományos Kutatóintézete. Az országos állategészségügyi intézetnek működött itt, korábban egy kis részlege és évek óta azt vizsgálta, hogyan lehet hatékonyan ki- pusztítani, az állatállomány számára nagy veszel}1, j öleit 15 rovarokat, a szúnyogokat. a muslincákat, a kullancsot és a bögölyt. Áz új intézet e területen most átfogó kutatásokat végez. A szibériai tudo- mánjms központ közép-ázsiai, távol-keleti és más körzetekben egy sor fiö'tintozetet, kutatórészleget is létesít. MŰVÉSZETE AR ÁT PARASZTOK Szovjet Kirgizia 700 ezer pa rasztja közül minden harmadik volt 1973-ban színházban, vagy a köztársasági fiíharmó- niá koncertjein. A hivatásos előadóművészek, versmondók táncosok, énekesek, a falusi művelődési házakban lépnek u legtöbbször a közönség elé. A köztársaság hét, állandó színházi társulata rendszeresen segíti a falvak amatőr színjátszóinak munkáját. 1917 előtt Kirgizia minden 100 lakosa közül mindösze 3 tudott ími-olvasni. SZAZGRAÍMMOS puskák Izsevszkben J. Gubin, a mechnikai gyár lakatosa miniatűr fegyvermodelleket készít. Az Udmurt Autonom Köztársaság fővárosában a XVIII. század elején kezdődött a fegyvergyártás. Ennek ti mesterségnek a történetéről ad képet az a Irat ptisIcnmD- dell. amelyet a lakatos készített. Egyiknek a súlya sem haladja meg a 100 grammot- A miniatűr puska modellek hamarosan helyet kapnak a gvár múzeumában Az izsevszki vrd ászfegyvereket jelenleg 50 ország vásárolja. A hentes persze nemcsak kereskedő. Nem csak eladnia keil a húst, hanem fel is darabolni, ez pedig komoly szakértelmet igénylő munka. — Aki már ismeri a módját, nyolc-tíz perc alatt szétdarabolhat egy fél disznót — bólint rá. — Csontfűrész, kés, bárd: eaete a szerszámaink. — Kicsit véres mesterség ez... — Meglehet — mondja vállat vonva —. de ez semmit sem jelent. Mi úgy vagyunk véresek, ahogyan, az autószerelő olajos. Nem szabad érzékenykedni. Én például nem lennék mészáros, mert az nagyon nehéz, fárasztó munka. De nem tölt el viszolygással, ha látom, amikor a marhát leütik a pikkerrel. vagy amikor az árammal elkábított disznókat leszúrják. Az állat arra való, nem? Annit szükségesnek tartunk, azt természetesnek is kell tertamunik. Hamis dolog az, ha valaki bedugja a fülét, amikor visít a disznó, azután ő falatozik elsőnek. — Megkérdem Nagy Lászlót: szereti-e a húst? — Nem — válaszolja elmosolyodva. — Inkább a tésztaféléket, tejtermékeket kedvelem. Húst csak nagyon ritkán. eszem. — De az előbb hallottam, hogy rábeszélt valakit a ve- sevelőre. Nagyon meggyőzően érvelt... — Mert ezt kívánja a szakmám. Jó eladónak kell lennem, és azért, mert én. nem rajongok a húsért, még tudhatom, mások mit tartanak jónak, nem igaz? Nekem a hús a munkaeszköz, miért kellene szeretnem? — És a munkáját szereti? — Nem választottam ezt a szakmát, belecsöppentem. A munka mellett le is érettségiztem, mégsem tudnék elképzelni más munkakört. — Miért? — Ne kívánja, hogy szépeket mondjak a szakmámról — tarja szét a karját. — Mondhatnám, hogy azért szeretem, mert sok arcot látok, mert megbecsül a vállalat, s e* mind igaz is. De ez sok máa emberre és más szakmákra is érvényes. Falun nőttem fel, as édesapám parasztember. A munka fontosabb volt, mint a tanulás. Nem értem rá válogatni a szakmák között, nekem ezt a szakmát kellett megszeretnem. És meg is szerettem. Higgye el, nem az a fontos, mit csinál az ember. Csak az. hogy magát a munkát szeresse... — szüghy — A névtelen levél A postabontás után tizenkét levelet tettek Kovási főelőadó asztalára. Az egyik magánlevél volt. Ebben az állott: ján, te beképzelt, basás- ján, te, beképzelt basás- kodó alak”. Aláírás persze nem volt a kétsoros levél végén, és Kovási azon töprengett, ki írhatta. ki gyűlöli ennyire? Rövid önvizsgálat után megállapította saját magáról, hogy jó ember, a légynek sem vét. és a levél két vádja is alaptalan, mert nem beképzelt. és nem basáskod ■. Azután nevenapjára gondolt. Holnapután lesz. a levélíró kívánsága tehát az. hogy holnapután pukkadjon meg. Kovási ezután azon kezdett töprengeni, hogy nem bírálta-e túl enyhén magát? Tényleg, nem vagyok beképzelt? — nézett önmagába. Persze, hogy nem. És bábáskodó? Nem! A középiskolában kitűnő tanuló volt. A hivatalban pedig mindig okosan alkalmazkodott feletteseihez. Arra a megállapításra jutott, hogy valaki a hivatalból küldte. De ki haragszik rá? A Korponai? Igaz, a múltkor jól összeszidta ezt a Korponait. de meg is érdemelte. Két tételt kifelejtett a karcagi kimutatásból. Vagy valakj kívülálló? A közértben veszekedett mert sonkavégeket kapott. De inkább mégis valaki innen a hivatalból. Talán a Kramács? Az mindig olyan gúnyosan mosolyog. amikor ő valami hibára figyelmezteti. A múltkor pedig' megkérdezte ez a Kramács, hogy arányban van-e a kis hiba a nagy letolássa,. ö lesz az! Kovási Károly jött be a bérelszámolásból egy kimutatással. Megpillantotta a névtelen level két sorát, és elnevette magát. — Nini, a sógorom level«! Megismerem a levélpapírját Ö is csuda vicces ember, akárcsak én. Két hét óta tréfából mindennap küldözgetünk egymásnak ilyen gorombaságot. Hogy került ez ide? Persze tévedésből, hiszen névrokonok vagyunk. A főelőadó most megnézte a borítékot. Hát igen. .. Kovási, Kovási. Tehát így jutott az ő postájába! — Na, itt van a levele, vigye. véletlenül jutott hozzám — adta oda mosolyogva, megnyugodva, felszabadultan. Tenni ne ő pukkadjon mtg és nem ő a beképzelt basán- koaó. _ Dolgozni kellett, és egv Kramacs-jelentés került a kezébe. ■— Hallatlan — morogta. — Kivont egy tételt összeadás nelyett! Es ilyen tonlos Ügyben! Felvette a telefont; Kramács kérem, iöiiön be. Amikor beosztottja belépett, alaposan, úgy isteniga- zaban meg akarta neki mondani lesújtó véleményét. — Hát idefigyeljen, Kramács — kezdte vészt jósló hangun, de azután eszébe jutott a névtelen levél. A basáskodás... — Hát idefigyeljen,/kedves kartársam — folytatta halkabban, — ba nem tévedek, ezt a két tételt össze kellene adni. Kérem, legyen szíves, nézzen utána és javítsa ki. Kovásinak most szinte fájó hiányérzete volt. Még h :>gy kerem és legyen szíves ., Fegyelmin Áthelyezés a segédhivatal alagsor; barlangjába. Igen, ezt kellett volna! De ő jó ember. Hiszen az imént állapította meg önmagáról. Ezért kellett olyan szépen, halkan beszélni ezzel a lehetetlen Kramác-sal. Dühösen nézett utána. Meg tudta volna ölni... Palásti László Régi ko'ompoE gyűjteménye Ritka hobbynak hódol a Heves megyei Tiszatiána községben Tóth Ferenc, aki évek során a kisebb és nagyobb kolompok egész sorát gyűjtötte. Szíjakra felfűzve, a lakása padlásán helyezte el féltve őrzött tárgyait. Van, amelyik vaslemezből, vaev báic- • készült. több -"!• dánvt . élig rézből öntöttek. Tóth Ferenc gyűjteménye ritka néprajzi érdekességnek számít. A legrégibb kolomp családi emlék: több mint százéves. Tóth Ferenc ugyanis ősi parasztivadék, nagyapja és édesapja örökébe lépett, amikor pásztorkodni kezdett. A Tisza árterén őrzi az állatokat kora tavasztól a havazás beálltáig. A kolompok többségét a környékbeli falvakban gyűjtötte.
