Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
&OK4JX OLVASMK.. Munkásművelődés — szövetkezetben AZ ÍRÓSZER Szövetkezet salgótarjáni telepének épülete az üveggyár és a ZIM gyára között található. A forgalomból kiesik, sokan nem is tudnak róla. Több mint háromszáz dolgozója van a telepnek, de ebből jelenleg 56-an állományon kívül vannak, legtöbbjük gyermekgondozási segélyen. Ebből nyilvánvaló, hogy az üzemben a dolgozók legjelentősebb része nő. A dolgozók nagy része helybeli, csak mintegy 30 százalék az ingázó. Mennyit fordítanak egy ilyen kisüzemben kultúrára, a dolgozók művelődésére? A választ Ugaros László, a szövetkezeti bizottság vezetőihelyettese adja meg. — Kulturális és sportalap nálunk tulajdonképpen nincs. A szövetkezet nyereségének egy részéből bizonyos hányadot fordítunk erre, és hasonló más célokra. Az elmúlt évben ez 95 ezer forintra rúgott. Ebből fizettük többek között a társadalmi ünnepek, üzemi ünnepségek, évfordulók költségeit, a folyóiratok megrendelésének díját, könyvjutalmakat, vállalati és KISZ-iki- randulásokat, véradók bankettjét. Ugyancsak ebből az összegből juttattunk segélyt a nagycsaládos, vagy gyermekét egyedül nevelő édesanyáknak. Kifejezetten kulturális kiadás tulajdonképpen csak a könyvtárunk állományának bővítésére és a fotólaboratórium fejlesztésére fordított összeg volt. Bár az évfordulók és ünnepségek nem elsősorban kulturális események, igyekeztünk mindegyik ünnepségre legalább egy versmondók de gyakran csoportokat sőt egy-két esetben budapesti művészeket meghívni az ünnep színvonalának emelése céljából. — Mi a szerepe a fotólabornak? . — Ezzel tulajdonképpen egy fotó6zakkört szeretnénk megalapozni. Voltak már erre kísérletek, de egyrészt azért, mert a jelenlegi vezetőnek kevés a szabad ideje, másrészt azért, mert jelenleg mindössze hat tagja van, a csoport nem tarthat igényt a szakkör megjelölésre, a munkája sem olyan. Elsősorban tanulnak, legutóbb például a színes technikával foglalkoztak, valamint a vállalati kirándulások és más rendezvények, megmozdulások eseményeit örökítik meg. Az Idén további fejlesztéssel szeretnénk tanfolyamot indítani, amelyből kialakulhatna a valóban szakköri munkát végző közösség. — Hogyan működik a könyvtár? — Jelenleg a teljes állomány 327 kötet. 1973-ban 47- tel bővítettük könyveink számát. A szépirodalom 60—65, az ismeretterjesztő irodalom 10, a politikai jellegű művek 25—30 százalékát teszik az állománynak. Körülbelül harminc a rendszeres olvasók száma, de jóval többen kölcsönöznek, a szövetkezet dolgozóinak nem kell külön beiratkozniuk. A kölcsönzött könyvek száma körülbelül hatvan havonként. A könyvtár mellett nagyon sokan vásárolnak könyvet Két könyvbizomá- nyos is van a szövetkezetnél. 1973-ban 60 560 forintot költöttek dolgozóink könyvre. Az egy főre jutó vásárlás átlagban több mint 150 forint évente. Nem ritka az évi 600—900 forintos könyvszámla sem. — HALLHATNÁNK-E a dolgozók továbbképzéséről ? Vil- csek Ferencné személyzeti előadó ismerteti az adatokat — Dolgozóink közül mindössze huszonketten nem végezték el eddig a nyolc osztályos általános iskolát Jelenleg ketten végzik. A többieket rábeszélés mellett anyagi ösztönzéssel igyekszünk rávenni tanulmányaik befejezésére. Egy-egy tanév elvégzése után három nap jutalom- szabadságot és háromszáz forint pénzjutalmat biztosít a szövetkezet. Több dolgozónk jár gépipari technikumokba és más középfokú tanintézetbe, egy szakmunkás és egy betanított munkás gimnáziumot végez egy dolgozónk pedig a műegyetemre jár. Sokan vesznek részt különböző szintű Ideológiai oktatásokon is. — Milyen a szakmai továbbképzés? — Üzemünk fizikai állományában a szakmunkások létszáma nem éri el a harmincat, a betanított munkásoké ellenben körülbelül 250 fő. Nyilvánvaló, a munka körülményeinek változása, fejlődése is megköveteli, hogy minél több betanított munkás képezze át magát szakmunkássá. Ennek érdekében szakmunkást végzettséget adó mechanikai műszerész tanfolyamot szeretnénk indítani. Indítványunkhoz most várjuk a minisztérium jóváhagyását. — Sok a nődolgozó. Biztosi- tanak-e számukra, őket spe- : ciálisan érdeklő témákból i előadásokat? — Igen, a Vöröskereszt keretén belül, egészségügyi té- mákból. Több évvel ezelőtt TIT-előadásokkal is klsérle- , teztünk, de nem tudtunk elegendő közönséget biztosítani.\ így letettünk róla. A kis üzem, jóllehet nincs külön kulturális alapja, kulturális létesítménynek egyedül a könyvtára számít, mégis igyekszik dolgozóinak a lehető legtöbbet nyújtani.. Húsz színházbérletet vásároltak például, amivel szocialista brigádokat jutalmaznak, lehetővé téve a közös színházlátogatást Az ebédlőből hélybenolvasás- ra, asztali játékokra alkalmai helyiséget akarnak kialakítani. Sakk-, asztalitenisz- és kispályás laibdarúgócsaraatuk több városi és üzemági bajnokságról hozott díjakat. TERMÉSZETESEN van még javítanivaló is. Jó lenne, ha a könyvtár kezelője részt venne legalább egy alapfokú vizsgával végződő tanfolyamon, hogy a bővülő állományt továbbra is hozzáférhetően tarthassa, kezelhesse. Talán meg kéne ismételni a kísérletet a TIT-előadásokkal kapcsolatban, Ha meglesz az átalakított ebédlőhelyiség, esetleg klubéletre is lehetőség nyílik, mely szintén hozzájárul majd ahhoz, hogy a dolgozók kulturáltan tölthessék el szabad idejüket. — % — Imre Láttaló s Két év nyolc hónap Kisregény 23. — Nekik legyen mondva — mélázik, szokatlanul szelíden Bika -T- inkább csövezni fogok egész életemben, mint hogy így kelljen élnem. — Akkor pedig lehet, hogy iölkopük az állad — mondja Kés. — Mért kopna fel? Én attól sose félek. Tanuljátok ki a szabafestést, a többit bízzátok ide. Ha akarjátok szólok rólatok Bereczki szálkának. Lesz egy brigádunk, mi ieszünk az első galeri, aki nem csak marhaságokon töri a fejét, hanem a maga emberségéből él. Erre kell a rendes meló, érted, te süket fráter?! — intézi a szavait Kapelláró egyenesen Bikához. — A csajok is másként néznek rád, mindjárt menő fej leszel. — Fölveszed a havi lóvét — toldja meg Kicsi — beslaty- tyogsz a Duna Interkontinen- tálba, portás úr egy Dunára néző lakosztályt legyen szives es naponta egy üveg whiskyt. meg negyven szivart, a nők meg majd jönnek maguktól. Te csak sorszámokat osztogatnál s időnként kiszólnál, csak semmi tolongás hölgyeim, mindenkire sor kerül, a lassú munkához idő kell. .. .Így tartották szóval egymást naphosszat, ha néhány percig csönd telepedett közéjük, ez mindnyájukat zavarta, idegessé tette őket úgy, hogy valamit szólni kellett. Nem ismerték még egymást eléggé. az őrizetesek összeszokottsága valami egészen más, mint amit „odakinn” ki-ki megszokott. Tulajdonképpen tele van egymás ellen fenekedé rosszakarattal, amit a közös sors csak a felszínen tompít úgy, amennyire. Most, hogy kicsit szabadabb és ezzel gyakorlatilag kivételezett állapotba keiültek az átlaghoz képest, örömükbe üröm is vegyült, nem tudták, hogyan kellene viselkedni ahhoz, hogy a helyzetükben mutatkozó javulás tartós legyen, sőt. minél több előnnyel járjon. Fogalmuk sem volt. hogyan érhetnék ezt el. biztos pontot kerestek, s ezt Kapelláró személyében vélték megtalálni, akit fokról-fokra. vezetőjüknek ismertek el. érdemes az olyanokkal jóban lenni, akik Pettersonnál ennyire bevágódtak. Hallgattak tehát rá. olvasni tudtak a szeme intéséből. vagy legalábbis megvolt bennük az igyekezet erre. Sorra kifestették az Intézet valamennyi külső épületét. a munkájukban alig lehetett kivetnivalót találni, az persze rosszul esett nékik, hogy ezt egyedül Petterson ismerte el nyíltan, előttük sem fukarkodva a dicsérettel. Társaik közül többen irigykedve figyelték szokatlan karrierjüket, akadt, aki megfenyegette őket, máskor valamiféle árulásról beszéltek, s csak kevesen voltak, akik elismerték. hogy „a galeri” a munkájának köszönheti, hogy jobb szemmel néznek rá a felügyelők, mint a többiekre, inkább ember számba veszi őket, négyüket, mint bárki mást az őrizetesek közül. Mindent összevetve, Kapellá- rónak egyértelműen megnőtt a tekintélye. Ha megszólalt, körülötte elhallgattak, figyeltek a szavára, már olyan eset is adódott, hogy neki kellett igazságot tenni, ez tetszett neki. meg félt is tőle, mi lesz iia egyszer valamit elszúr, ellene fordul mindenki, futhat Pettersonhoz védelemért, de akkor jobb lesz. ha mindjárt kimegy a világból is, legalább innen el. mert attól kezdve nem lesz megállása senki előtt. Alihoz már elegendő tapasztalattal rendelkezett, hogy tudja: a sztárok olykor bizony kiesnek a nagy- közönség kegyéből, akkor pedig jaj nekik, keserű lesz szálukban a méz is. Másszor meg elfogta a vágy: minél többet megtanítani nekik, 'hármuknak a szakmából. Átadni mindent, amit ő megtanult és nem úgy hogy únos-úntalan kioktatja őket, hanem, hogy szinte észre se vegyék. És azt ne gondolják róla. hogy a kegyeikbe akar férkőzni, a hízelgés mindig gyanús, még Petter- sonnak is, olyan kurtán-fur4 NÓGRÁD - 1974. február 2., szombat munka után Második műszak szabad idő A Budapest Kötő HTSZ salgótarjáni kötőüzemi részlege — a munka jellegénél fogva — a lányok és asszonyok gyára. Több mint kétszázan dolgoznak itt, helybeliek, és a környéken lakók. Két műszakra járnak, s a gyári mellett, nekik még ott van a hazai: mosás, főzés, takarítás, gyerekek gondja — bizony, egy ember, ha a férj nem segít, nehezen bírja. Egy kis szabad időre is szüksége van mindenkinek; amikor a munkában megfáradt ember sétával, ki~ rándulással frissíti fel magát, vagy önmüvelődik: olvas, televíziót néz, moziba vagy színházba megy. Jut-e idő a munka mellett minderre? Erről beszélgettünk egy fiatalasszonynyal, és egy húszéves lánnyal. Nem kívánunk esetükből általánosítani, csupán egy-egy példát mutatunk fél. iának rendszeresen besegít a házi munkába. Kettőnek könnyebb, és gyorsabb is. Fizetését mindig hazaadja. Keresete 1400—1800 forint között ingadozik. — Tőlem függ, mennyit keresek —, a munkámtól — mondja, aztán még hozzáteszi —, meg a fonal minőségétől. Elégedett vagyok. Ha nem így lenne, már rég elmentem volna. Kicsiny, törékeny asszony :iaját hátrasimítva, gumival kis lófarokba kötve viseli. Tiszta egyszerűség az egész asszony. Csak zöldeskék szemében csillannak fel néha a fiatalság játékos, huncutkás fényei. A kardigánok gallér- jait varrja fel, átlagban havi 1700 forintért. Férje 2500-at keres a ZIM-ben, mint csiszoló. Pintér Ernőné családja anyagi helyzetét átlagosnak tartja: — Se szegények, se gazdagok nem vagyunk. Van gáztűzhelyem, olajkályhám, tévém, rádióm, modern szoba- és konyhabútorom... csán fellel getet t. amikor meglátogatta őket csak aki közelről megfigyelte, az láthatta. miként telik meg a szeme fénymeleg hálával, amikor a felügyelőre néz. Ilyenkor tekintetük egy villanásnyi időre összekapaszkodik, érteni, érezni lehet abból két ember kapcsolatának ezerszálú ösz- szefonódását; a bizalmat, a szeretetek a megbecsülést. Néhány héttel azután, hogy a brigád először dolgozott együtt. Petterson levelet írt Bereczkinek. A levél így szólt. „Kedves Bereczki úr! Ne haragudjon, hogy némi késéssel válaszolok legutóbbi levelére, de az volt a helyzet, hogy közben itt egy kísérlet kezdődött, s arra gondoltam, nem írok addig, míg e kísérlet első tapasztalatairól be nem számolhatok Tekintettel jó magaviseletére, szorgalmára. az intézet igazgatója úgy döntött, hogy egy kis- létszámú brigádot bíz Kapelláró Ferencre, önálló feladattal bízza meg, s olyan körülmények között, amelyek némiképp oldottabbak, mint az egyébként mindegyik őrizetesre érvényes fegyelmi normák. A brigádot azzal a feladattal bíztuk meg, hogy az intézet külső, udvari épületeit renoválja, s nagy örömömre szolgál, hogy önnek most megírhatom, a fiúk nem éltek vissza kivételezett helyzetükkel, épp ellenkezőleg, minden tekintetben kifogástalan munkát végeztek. Az a három őrizetes, akit Kapelláró mellé beosztottunk. Sallai Bálint (Bika), Sípos Elemér, (Kicsi), Taverna László (Kés), s akikkel régebben sok bajunk volt, Kapelláró keze alatt a javulás útjára léptek, s szorgalmuk több, mint figyelemre méltó. (Folytatjuk) Mit mondják még? Elvégzem mindazt a munkát, amit mások. Nem panaszkodhatok. — A kislányom hatéves. Vácott nevelkedik a süketnéma intézetben. Ma már előkészítő iskolába jár. Elég jól beszél. írni. olvasni is tanul. Nagyon sokat köszönhetek az ottani tanároknak... A fiam, Tamás hároméves. Novemberig szülési szabadságon voltam vele... Egyikünkre sem hasonlít, csak a nővérére. . Amikor visszajöttem dolgozni, nagyon szerettem volna óvodába adni, de nálunk, Karancslapujtőn kicsi az óvoda, nem tudták elhelyezni. Szeptemberre viszont megígérték, h8 a nagyok már iskolába mentek. — A férjemmel ellentétes műszakban járunk. Ilyenkor délelőtt ő vigyáz a gyerekre, de kettőre el kell mennie, így aztán sietek haza gyorsan, a legkorábbi busszal. Mír haza nem érek, addig a gye rekre a szomszéd, vagy p szüleim vigyáznak. Jó fél ór az egész, nem jelent különö sebb megterhelést a felügye let. — A sok munka és gom mellett van-e szabad ideje' Mit csinál vele? — A férjem rendszerese besegít, így hát este hat őrá tói általában már szabad va gyök. Van, amikor kézimunkő zom, van amikor olvasok. Elé sok könyvünk van. Karé csonyra a gyereknek is vet tem kettőt. Nagyon szereti a mesét, ha felolvasok neki Aztán a televíziót is bekap csoljuk minden este, de csal akkor nézzük végig, ha tét szik a műsor. — Van-e vita a tetszés körül? — Nincs. A férjem például nem szereti az operettet, a drámát, az operát. Igaz, az utóbbit én sem, de a többit, azt igen. Ha a férjemnek nem tetszik egy műsor, akkor elalszik, én meg nyugodtan végignézem... Persze, nyáron másképpen lesz minden: több lesz a munka, bem érünk majd rá szórakozni. Házépítésbe fogtunk... Kakuk Piroska Vizslásról iár be, már negyedik esztendeje. A szüleivel él, édesany1(1.00: Szép maszkok. Tévé- komédia-sorozat első része. Az ötrészes tévékomédiát Müller Péter írta, s az egyes részeket kéthetenként vetítik majd. Minden történet másmás történelmi korszakban játszódik, a szereplők viszont azonosak. A főszereplő Garas Dezső, aki hol Szilaj Balam- bér lovag (az első részben, a Sárkánvöíő című epizódban), hol pedig Keleházi Éberstein Farkas lírai költő és gondolkodó. Az öt történetet ezenkívül az köti össze, hogy Érdekes tartalmú, sárguló naplót őriz Arnóczki Mihály, a nagyoroszi pártcsúcsvezeA folyosón, ahol egy asztalka mellett beszél getünk, nők járkálnak. Műszakváltás ideje van. Az egyik fiatal nő asztalunkhoz kiált: — Piri, mikor jössz árulni? — Majd, ha végeztem — szól vissza a kislány, és magyarázón fordul felém: — Az egyik KISZ-es lánnyal könyvet árulunk. Tíz százalékot kaounk az eladott könyvek után, de mind a KISZ-e lesz: ebből a pénzből megyünk Kirándulni. — A legszívesebben a kézimunka- és a kalandos könyveket veszik. Nekem is sok könyvem van otthon: vagy 120—130. Szabad időmben sokat olvasok, meg aztán tévét nézek. Nem szeretek csavarogni. .. Legfeljebb a fiúmmal. _ * Elmegyünk moziba, vagy presszóba. Szombatonként szokott jönni, de sajnos, messze lakik, ezért este 9-kor, az utolsó busszal már mennie kell. Litkén, ahol lakik, ott van zenés presszó; sokat elhív hát magukhoz. Színházba nem járunk, mert más-más irányba lakunk, a buszok másként járnak. De hétvégeken talán meg tudnánk oldani, csak ilyenkor nincsenek előadások. Sulyok László Mai tévéajánlatunk Sárguló napló tőség titkára. Féltve őrzi. ne- tavaszán alakult újjá Nagy- hezen válna meg tőle. A be- orosziban az ,MKPÍ A pártjegyzések a párt 1945-ös meg- tagok száma 1946-ban már alakulásától kezdődően, égé- elérte a száznegyvenhármati mindegyik az emberi hiszékenységet vizsgálja — magyarán, nagy becsapásokról, nagy csalásokról szól. Az első részben Szilaj Ba- lambér lovag — a középkori sárkányölő — megadja ugyan mindazt, ami az istené, de elmulasztja megadni a földi fen- sőbbségeknek. Ezt azután alaposan megbánja. Garas Dezsőn kívül láthatjuk még Dé- gi Istvánt. Koncz Gábort éa Körmendi Jánost. A narrátor: Sztankay István. szén 1956-ig az alapszervezet tevékenységére vonatkoznak. A feljegyzések szerint 1945.
