Nógrád. 1974. február (30. évfolyam. 26-49. szám)
1974-02-14 / 37. szám
Mozgás és Az elmúlt heten általános tudnivalókat közöltünk a mozgás jótékony, egészséget javító és konzerváló hatásáról. Ezúttal konkrét tanácsokat adunk azokinak, akik tornázni szeretnének. Az alábbi gyakorlatokat otthon is végezhetjük, nem kell hozzá tornaterem, sem egyéb felszerelés. De ne feledkezzünk meg a természet adta lehetőségekről sem, kocogjunk, túrázzunk. Szervezetünk hálás lesz érte. fiataloknak ajánljuk az alábbi gyakorlatokat. A) A derék és a hát elfáradását enyhítő gyakorlatok: I. Tízszer-tízszer végezzük. TI. Lendülettel hússzor. III. Cicahát. Tízszer-tízszer. B) Csípőerősítő gyakorlatok. Az első három ábrán látott gyakorlatokat törökülésből végezzük nyolcszor-nyolcszor. A negyedik gyakorlatot mindkét lábbal felváltva végezzük. A SA, r.': hatranyújtott emelgetést tízszer-tízszer hajtsuk végre, C) Hasizom-erősítő gyakorlatok. Az első két gyakorlatot tízszer, a második kettőt szintén tízszer végezzük eL. D) Az idősebbeknek főként légzőgyakorlatokat, vérkeringést fokozó mozgásokat, sok- sok sétát ajánlunk. A légzö- gyakorlatokat mindig nyitott ablaknál, de legalábbis alaposan kiszellőztetett helyiségben végezzük — karmunkával együtt. Vérkeringést fokozó gyakorlatokat kézzel és lábbal egyaránt végezhetünk. Az alsó végtagokat magasba emelve, bokával köröket írunk le. integetünk addig, amíg a vénás visszafolyás fokozottsága a végtag sápadtságával előtűnik. Ezután a végtagokat leenged- ve a föld felé lent körzünk bokából, majd integetünk, míg az artériás keringés fokozott- ságát a bőr pirossága be nem bizonyítja. A gyakorlatokat hússzor hajtsuk végre. Fenyvesi Ágota A ii- £. A > i- 4: ■ 1 í Gi i \ z rí Á A ! !£'>'.iiS.:,, 'pl Íl.t 1 A Életre szóló választás Középiskoláink végzős diákjainak legnaigyobb gondja, talán a még eléggé távoli érettséginél is nagyobb, a pályaválasztás. Sokan törik a fejüket, számolgatva az éveket, válogatva a lehetőségek között, tanuljanak-e tovább, és ha igen, milyen intézményben, milyen szakon. Ezzel az írással azoknak szeretnénk segíteni, akik a közművelődési pályák felé vonzódnak, bemutatva nekik egy ilyen jellegű képzettséget nyújtó felsőoktatási intézményt. A debreceni Tanítóképző Intézetben. 1963-tól folyik népművelő-könyvtáros képzés. E szaikon főleg a közművelődés leendő gyakorlati szakembereit képezik ki. Az itt végzett hallgatók jelentős része tanácsi és szakszervezeti művelődési intézményekben helyezkedtek el. A szakember- hiány miatt a végzett hallgatók közül többen városi és megyei szintű létesítmények- t>en vállaltak munkát és nagy a számuk azoknak is akik más közművelődés! területeken tevékenykednek. Az intézetben a képzési idő e szakon három év. Az óralátogatás kötelező, az órák száma az első három félévben 30. a továbbiakban ez folyamatosan csökken. Ugyanakkor a harmadik félévtől a hallgatók népművelési és könyvtári gyakorlatokon vesznek részt. Tanulmányi ösztöndíjat a második félévtől igényelhetnek a hallgatók, ha előző féléves átlagúk meghaladta a 3,51-et. Néhány szó a jelentkezésről és a felvételiről. Az idén az írásbeli vizsgák június 24— 27, a szóbelik pedig június 26. — június 6. között lesznek. E szakon a túljelentkezés minden évben 6—8-szoros, a szükséges minimális pontsáéin 15,5 —16,5 között mozog. Több éves tapasztalat, hogy a jelentkezők nagy része sajátosan a pályára, így a felvételi vizsgán csődöt mond. A leggyakoribb tévedések közül íme néhány: egyoldalú humán szemRobin Hood utódai A sherwood-i erdőben tanyázott útonállók, akik híresek voltak pontosan célba találó íjlövéseikről, rendkívül csodálkoznának, ha meglátnák azt a nemrégen megszerkesztett sportíjat. amely — 75 alkatrészből álló bonyolult fegyver. A sportíjász kezében kőrisfából készült egyszerű konstrukció helyett egy ötletes készülék van, a nyíl kezdősebességét 20—50 százalékkal lehet növelni. Ám a speciális konstrukció ellenére a nyíl célba jutásának biztonsága — ugyanúgy, mint korábban — nem az íjtól, hanem az íjász ügyességétől függ. NÓGRAD — 1974. február 14„ csütörtök | lélel és érdes!(kies. túlzott olvasás és könyvszeretet, ami magában kevés, bál- igen fontos tulajdonság. Hasonlóan nem elég, ha valaki szeret és tud vitatkozni, ha ez nem párosul nyugodt érvelésre, kitartó munkára való alkalmassággal. Olyan emberekre van tehát szükség, akik alapos világnézeti tisztánlátással, jő szervező és veaetőkészscggel közösségi szellemimnél, széles érdeklődési körrel rendelkeznek. és munkabírásban sem szenvednek hiányt. Akik tudnak meggyőzni, hatni, mozgósítani. akik minden nehézsége ellenére szívesen vállalják ezt a felelősségteljes hivatást. Az említett jó tulajdonságokra nem csak a pályán, hanem a képzési idő alatt is nagy szükségük van a hallgatóknak. Nagy mennyiségű és igen sokrétű ismeretanyagot kell a viszonylag í-övid idő alatt elsajátítaniuk, többek között a világnézeti, természettudományom, lélektani, pedagógiai. szociológiát, művelődéstörténeti, valamint szervezési — vezetési témakörben. Emellett szükséges úgy a diákévekben mint a pályán az állandó és folyamatos önképzés. Röviden ennyit lehet elmondani arról az Intézményről, mely a fél ország szániára képzi immár tíz éve a közművelődési szakembereket. Aki érez magában megfelelő képességeket, elegendő erőt. annak jelentkezését örömmel várják Debrecenben K M. | fehér, tarka NYÍR VESSZŐBŐL... Ül a priccsen a féllábú, mel- _ lette a félig befont üveg. Rakosgatja a vesszőket, elbabrál > a szerszámokkal; amúgy kedves vendéglátó, csak a szakmáját félti, a titkait nem, semmiképpen nem akarja kiadni. Hogyisne! Ha mások is beletanulnak, ő miből él? Azért szóval tart minket, nem panaszkodhatunk. Mond- f f ja magáról — nagy bölcsessé- L 11 ge van ám őneki. Megtanítot- jjr ! ta rá az élet. Okmányokat iratokat húz elő. Lám csak, olvasni is tud, pedig csak egy osztályt végzett. — Vettem én magamnak, úgy 1947-ben egy ÁBC-s könyvet. Abból aztán minden betűt kitanultam. Inkább csak magamban szoktam olvasni, hangosan nem. Írni? Azt is tudok. Nézze csak, leírok erre a papírra egy betűt. Maga szerint ez milyen betű? Jól mondja; nagy „T”. De mondják is mindig; nézzétek csak. de van neki „T”-betűje! A környéken mindenki csak így ismeri; a féllábú kosárfonó. — A múltkor is beszól egy házba az ember az udvarról: Asszony, itt a kosaras! Rá az asszony; én csak a féllábútól veszek! De hát az van itt! Akkor jó — mondja az asszony. — Azt azért csak elárulhatja, hogy miképpen lett kosárfonó? — Elmondom, no, ha olyan kíváncsiak. Apámtól tanultam ki a mesterséget. Ű Gü- mör megyéből jött ide 1919- ben. Parasztember volt. kijárta a négy polgárit is. Anyai ágon lettem én cigány. Mint amolyan kis gyerek, mindig az apám körül sündörögtem. Anyám meg csak kiabált; — hagyjad már békén azt a gyereket! — Majd hasznát veszi egyszer — így rá az apam. aki nagy mestere volt a kosárfonásnak. Kerti bútorokat, székeket font az uraknak. — Apámnak igaza lett Amikor a háborúban megrokkantam, bizony fél lábbal nem tudtam munkába állni. Előkaptam hát az apám tudományát. A bárónak, a papnak, a csendőröknek kezdtem szép kosarakat fonni. Annak bizony már több, mint 28 éve. — Honnan származik a veszsző? — Azt kérem, Szalmatercs- , ről hordom: nemesített fűzfa j ez. Az amerikai fűz a legjobb I a világon. Akkor aztán van! amelyiket befestem, ez lesz a ‘ piros vessző, van amelyik meg j csak úgy marad fehérbe. Van, aki ezt szereti, van aki amazt. A múltkor besétál ide a műhelybe egy picike kis nő, egy picike kis kutyával. Azt mondja; ruhakosár kell neki. Megfontam piros vesszőből. El is jött érte, de az olyan talpraesett pici nő volt. úgy értette a mesterséget, hogy kijelentette: neki bizony a kosarát ne piros, hanem fehér csírázott vesszőből fonjam. A hugvagi kosárfonó. Radics József felesége kihord az új házból vagy hat hátikosarat. ■ ,%1L ...Jl. E zekre van a legtöbb megrendelés. — Azért csinálok én mást is. Üveget fonok, amibe vizet visznek a határba, de sokan kérnek kézikosarat is. Amit itt látnak, nem a legszebbek közül való. Sajnálom, hogy most nincs itthon, amolyan igazi cifra mestermunka. Pedig, ha finom kosarat kötök, azt aztán meg lehet nézni! — Mennyiért adja a portékáját? — Egy üveget egy nap alatt megcsinálok. Húsz forint az ára. Kevesellüt? Tudják, én úgy tartom, hogy. ha csak húsz forintot keresek egy héten az is valami. Mert éli ön a szombat és van húsz forintom. Forgatjuk a félig kész üveget. Tizennyolc száj vessző képezi a vázát — jegyzem meg hangosan. —fotó: tj.— — Nézzék csak. már megint a műhelytitkomat lesegetik! — mondja félig tréfásan Radics József és félrerakja az üveget Oktalan a félelme. Hiszen a kosárfonást nem lehet „csak úgy”, egyszeri látásra elsajátítani. Ahhoz sok-sok gyakorlás, meg kézügyesség kell. Arra vagy születik valaki, vagy nem. — Rabja vagyok ennek a foglalatosságnak. Nézzenek ki a műhelyem ablakán! Áll az új. kétszobás, szénen berendez zett házam; !9tíö-ban építettük. Higyje el, három hón?* not se tenne ki az az idő. an- t én benne tartózkodtam. itt dolgozok napközben az egykori putriban, itt nyom el at álom a priccsen. Ha. meg nen bírok aludni, éjjel is felkelek dolgozni... —vkm— A budapesti Kőolajipari Minden Igényt kielégítő, '.torszerű üzemünkbe felvételre keresünk: esztereőtj os. marós, nyal us, lésős, hegesztő szálán a n húsokat I Vlagas bérezési lehetőség. | Jelentkezni lehet vállalt 1 tunk munkaiig'! osztáhán. | VÉG V EPS7.E n Gé pgyártás1 ; Igazgatóság. salgótarjáni ! : gyáregység. Salsótariá- | ! Rákóczi u 249 azonnali belépésre keres központi telephelyére. továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatok munkakörbe: lakatos, viHany szerelő. c*5ÍfTí»fílyos9 kovács, lemez la hatos. IV— lánghegesztő^ ni oíor szerelő, csőszerelő és marós szakmunkasokat. j továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. í Vidékén minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. ! Munkásszállás üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük Próbaidő alatti kilépés esetén a/ ! útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztöképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVII!., Gyümrói út 79—83.. , 'ag.v a vidéki munkahelyek vezetőinél.
