Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

Kétszázéves az első nyilvános magyar könyvtár Ebben az évben ünnepel­jük az első nyilvános ma­gyar könyvtár, a Klimo püs­pök által 1774-ben alapított pécsi egyetemi könyvtál fennállásának 200. évforduló­ját. Az európai hírű biblio­téka számos értékes kiad­ványt őriz, köztük ritka kö­zépkori kéziratokat és nyom­tatványokat. Ebben a könyv­tárban található — egyebek között — a XV. századi kéz­iratos Nagy kallói Kódex és a Velencében nyomtatott úgy­nevezett pécsi missalé. vala­mint több más kiadvány. a könyvnyomtatás kezdete utá­ni évekből, évtizedekből. A könyvtár különös buzgalom­mal gyűjtötte ég gyűjti a régi magyar könyveket, s már mintegy 350 régi — 1711 előtt készült — művet őriznek az ódon falak kö­zött. A könyvtár létrejöttének körülményeit jól ismerjük a pécsi püspöki levéltárban le­vő dokumentumokból. A nagy műveltségű Klimo György püspök, újból életre akarván kelteni a Nagy La­jos király által 1367-ben alapított pécsi egyetemet, gazdag bibliotékát teremtett a leendő oktatási inézmény számára. Ez a szándék kész­tette arra is, hogy a gyűjte­ményébe az egyházi jellegű könyvek mellett felvegyen világi kiadványokat és könyvtárát megnyissa a pol­gárok előtt. Az egyetemmel kapcsolatos tervei meghiúsul­tak, viszont fennmaradt a könyvtára, amely a XVIII. századi Magyarország legna­gyobb főúri-főpapi gyűjte­ményei közé tartozott. A könyvtár kezdetben á Püspökvár délnyugati tor­nyában működött. 1830-ban Szepesy István püspök fel­építette á könyvtár mai épü­letét: A Leonardo da Vinci utcában álló klasszicista stí­lusú palotát. 1923-ban a po­zsonyi tudományegyetem Pécsre költözött és ekkor lett az addigi püspöki könyv­tárból egyetemi könyvtár. A jubileumra kívül-belül megújul a mesze földön hí­res pécsi bibliotéka. A Mű­velődésügyi Minisztérium másfél, millió forintot bo­csátott a renoválás céljára. Az évforduló tiszteletére — az év folyamán — országos jellegű ünnepségeket tarta­nak Pécsett. Az eseményso­rozat keretében könyvtáros vándorgyűlésre kerül sor. A Klimo-gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai mi­niatűr kiadásban megjelen­nek az évfordulóra. Országos pályázat diákoknak Irodalmi pályázatot hirdet­tek a diákírók és diákköltők III. országos sárvári találko­zójára. A KISZ KB. a Mű­velődésügyi és a Munka­ügyi Minisztérium támogatá­sával. számos szerv rendezé­sében április 11—13-án sor­ra kerülő találkozón az or­szág valamennyi középiskolás és szakmunkástanulója részt vehet. Pályázni lehet műfa­jonként legfeljebb 5 pálya­munkával. azaz veresei, novel­lával. riporttal, kritikával. A zsűri értékeléséről írás­ban értesítik a pályázókat, a sikeres pályaművek szerzőit díjazzák és azok — meghí­vás alapján — részt vehet­nek a diákköltők és diákíró'; III. országos találkozóján. Minden meghívott pályáz; emlékplakettet kap. Külön­dfjat ajánlott fel a KISZ KB, a Munkaügyi Miniszté­rium és Sárvár városi Ta nácsa. Imre Lászlót Két év nyolc hónap Kisregény 3. A gyerekképű rendőrtizedes hiába akart tekintélyt ébresz­teni maga iránt, kivált így, hogy miután jobban megnézte páciensét, s látta, hogy nem részeg, szavaiban a szánako­zás nyert hangsúlyt Együtt mentek a legköze­lebbi lámpáig. Ott a tizedes megszólalt. — Legyünk csendesebben. Nem a mienk az utca. Mi lenne, ha mindenki ordítozna, összevissza? — Lapozgatni kezdte a farzseb hajlatához idomult, viharvert személyi igazolványt. — Mi a maga foglalkozása tulajdonképpen? — Szobafestő Még csak ipari tanuló. Mi tudjuk a leg­több rendőrviccet — Na jó, azért nem kell ug­ratni. — Épp olyan kedvemben vagyok. Ha megmondanám, mért ordítottam, bekiséme. — Vannak odabenn elegen. Mért kellene bekisémem ma­gát? — Mert agyonvertem az apámat. Na. mit néz, azt hi­szi becsavairodtatn? Kísérjen csak be. Legalább lesz. ahol szunyálok. — Ne tréfáljon itt velem az istenit magának! Van én­nekem más dolgom is. Közeljártak a házukhoz, útjuk a tér mellett vezetett, el. A szomszéd fiú, Bonzó egyedül ült az egyik pádon, mintha rá várt volna. Amikor meglátta kettőjüket, fölállt, feléjük indult. — Nincs semmi hézag Ka­pelláró — mondta, de mintha nem is neki szólna. — A m-entőorvos azt mondta, sú­lyos, nem életveszélyes. A tárgyaláson ott leszünk. Ne­sze, cigi. Szólj, ha valami kell. Üzenj. Középen elválasztott hosz- szú. jól ápolt lányhajával, gör­bült hátával úgy festett ott a sötétben, mint valami elfuse­rált Krisztus. Megmondta, amit akart, azzal visszatűnt a sötétbe, éjszakává lett maga is. Szóval nem nyiffant ki — gondolta Kapelláró. — Kár. — De erre a gondolatra za­vart szégyenkezés fogta el. Most már megfogta a tizedes a karját, nem szorította, de erősen markolta azért. Nyu- godtabb éjszakát nem is ál­modhatott volna, amíg ezzel az üggyel odabent el baj lód­nak. letelik a szolgálat. A hivatalból kirendelt vé­dő — idősebb, tésztaarcú fér­fi, nagy elálló fülekkel — a tárgyaláson így beszélt: — Kérem a tisztelt bírósá­got. vegye tekintetbe azokat a körülményeket mindenek előtt, amelyben, vádlott ne­4 NÓGRÁD — 1974. jamjar 10., csütörtök ara Az út szintjénél lejjebb, az új üzemcsarnok égbetörő acél­váza tövében húzódik meg a gyári kultúrház Zagyvapál- falván. Az úton haladó, ha a még vörös színű épületvázat nézi, észre sem veszi a kopott kis épületet, melynek homlo­kán Miikszátih Kálmán neve olvasható. —- 1916-ban épült a kultúr­ház egy része — mondja Var­ga Imre, az igazgató. Először két helyiség ha volt az épületben, az egyik a kaszinó a gyári hivatalnonok- nak, a másik rész pedig a kantán, ahol ha szórakozni nem is, inni lehetett Ilyen volt akkor a munkásművelő­dés. — 1934-iben toldásként a je­lenlegi nagytermet, és öltöző­ket építettek — folytatja az igaz©ató. — Néhány évvel ké­sőbb — ’38 tájban — színját­szó kör alakúit. Kisebb-na- gyobb megszakításokkal 30 évig működött a kör, azonban a ’60-as évek végére annyira megnőtt a lakosság igénye, párhuzamosain a televízió el­terjedésével, hogy a színját­szó gárda szétszéledt. Most évente több alkalom­mal a Déryné Színház és az Országos Rendező Iroda tart előadásokat a házban. Az utóbbiakat tánccal együtt szervezik mostanában és zárt­körűnek, mivel a táncos ren­dezvények az utóbbi időben néha nem a várt eredménnyel zárultak. A kultúrház legnagyobb gondja a helyhiány. Az éven­te sorra kerülő 110—120 isme­retterjesztő előadás nagy ré­sze az üzem területén törté­nik. Igaz, ez akkor is így len­ne, ha több helyisége volna a kultúrháznak, ugyanis az üze­mekben rendezett előadások azok számára is elérhetők, akik bejárók, vagy más oknál fogva nem juthatnának el a kultúrházba. Annak viszont hogy a fotószakkör igen rossz körülmények között működik, egy lakóház pinceszárítójá- ból leválasztott kis helyiség­ben, csak a helyhiány az oka. Pedig a szakkör megérdemel­ne egy jobb laboratóriumot, szakköri helyiséget, hiszen ké­pei megye-, sőt országhatáron túl is'arattak már sikert. Hasonló nehézségekkel küzd a könyvtár. Körülbelül négy­ezer kötetes állománya állan­dóan vándorol. Jelenlegi he­lyén csak nehezen tudják el­helyezni, helyben olvasási lehetőség nincs. így nem cso­da, hogy csak 400 rendszeres olvasó van. Az üzem területén négy helyen letéti könyvtára­kat helyeztek el, ezek azon­ban ez ideig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Talán a propagandát kellene hatékonyabbá tenni. — Ezen a téren is sokat vá­runk a szocialista brigádok­tól, szeretnénk ha az 1974-es évben kiemelt kulturális fel- ' adatnak tekintenék az olva­sottság növelését — teszi hoz­zá Varga Imre. A gyárnak külön műszaki könyvtára is van, függetlení­tett könyvtárossal, így a szak­irodalom — elsősorban mű­szakiak számára — elérhető. Ennek többek között szerepe van a dolgozók szakmai mű­veltségének növelésében is. Egy év alatt több minit 250 fő vesz részt szakmai. továbbkép­ző, szakmunkás-bizonyítványt nyújtó, vagy előkészítő tanfo­lyamokon. Például az elmúlt évben kazánkezelői és húzó­üzemi tanfolyamok voltak, 1974-ben pedig 344 fő részére tartanak többek között meós -, kompresszorkezelő-, felvonó­vezető-, targonoavezető-tanfo- lyamot és néhány dolgozót számi tó gépkezelésre is szeret­nének kiképezni. Emellett az általános mű­veltséget is igyekeznek emel­ni. A dolgozók gimnáziumá­ba 157-en járnak. A rövidített általános iskolai kurzusokon 30—40 fős csoportok vesznek részt. Ezen a téren van még tennivaló, mivel a nyolc álta­lánosa a gyárban 600 dolgo­zónak nincs meg. Ennyi foglalkozás mellett nem csoda, ha szűknek bizo­nyul a régi épület. Igyekez­nek is minél jobban kihasz­nálni. A pince három helyisé­gét a fiatalok kitakarították, és klubot rendeztek be. A mű­velődési ház anyagiakban tá­mogatja a klubot, nemrég vá­sárolt több tízezer forint ér­tékben felszerelési tárgyakat. — Figyelembe véve a gyár fejlődését, semmiképpen sem kielégítő ez a művelődési ház — állapítja meg az igazgató. — Bővíteni nem érdemes, hi­szen hamarosan lebontásra kerül. A közel 60 éves intézmény valóban utolsó éveit „éli”. A rekonstrukció későbbi állomá­saként rétegüveg-üzemet kí­vánnak létrehozni, és az épít­kezésnek szüksége van arra a helyire, ahol a kis kultúrház áll. Hogy mennyi idő múlva bontják le, még nem dőlt el. Hogy mi lesz helyette? ■— A déli városrészben a városi tanács ifjúsági házat kíván létrehozni. Ehhez az üzemek hozzájárulását is kér­te. Mi is hozzájárultunk. Ta­lán ez a létesítmény pótolja majd a lebontott kultúrházat ■— válaszol a kérdésre Gyön­gyösi Gyula, a síküveggyár igazgatóhelyettese. Az ifjúsági háznak még csak az idén készülnek el a kivi­teli tervei. Az építkezésre va­lószínűleg csak 1975-ben ke­rül majd sor. Tervek híján nehéz megállapítani, mennyi­ben adhat helyet az ifjúsági ház a Mikszáth Kultúrház cso­portjainak, foglalkozásainak. Célszerű lenne ezt az illetéke­seknek felmérni, és amennyi­ben szükséges, kiegészítő le­hetőségeket felderíteni. — gáspár. — mmm' ' ............... ............................................... —I...... i- '■ I ......... „ M egkezdődött a felkészülés a TV-vetélkedt re Felszabadulásunk 30. évfor­dulójára a Magyar Televízió vetélkedősorozatot indít, amely tavasszal kezdődik. E sorozat a felszabadulási jubi­leumi eseménysorozat rangos részének ígérkezik. Mi a televíziós vetélkedő alapgondolata? Elképzelések szerint, ha­zánk négy tanárképző főisko­lájának hallgatói vetélkedné­nek majd egymással (Eger, Szeged, Nyíregyháza, Pécs). Ezen túl pedig, a főiskolák úgynevezett beiskolázási kör­zeteihez tartozó öt—öt, össze­sen húsz város verseng egy­mással szülőföldismeretből -szeretetből. Egerhez Esztergom, Tatabá­nya, Salgótarján, Gyöngyös és Jászberény „tartozik”. A fela­velkedett. Ugyebár a rendőr­ségen tett vallomás jegyző­könyvéből is kiderül, hogy sértett neveltfiával szemben, annak kicsi gyermekkorától kezdve rendszeresen élt a tes­ti fenyítés eszközével, ezt egyébként a házbeliek hitelt érdemlő tanúvallomásai is megerősítik. Felmerül a kér­dés, vajon vádlott a nehezen kezelhető gyerekek kategóriá­jába tartozott-e? A periratok­ból egyértelműen világos, hogy a nehezen kezelhetőség ténye nem forog fenn. Éppen ellenkezőleg Védencem szó­fogadó, engedelmes, bár ma­gában lázadó típus, akiben megvan az alkalmaztad ás ké­pessége. Tekintetbe veendő ugyanakkor, hogy életében mély nyomot hagyott a .szü­lők válása, s az a felelőtlen­ség, amelyet édesapja muta­tott elsőszülött; fia iránt, ezzel minden nevelési és egyéb kö­telezettséget felrúgva, a csa­ládi közösség felbomlása után. Az első időkben többé- kevésbé rendszeres látogatá­sai utóbb elmaradtak, s több esetben került sor a törvénye­sen megszabott tartásdíjnak a fizetésből történő letiltásá­ra, mivel ezen kötelességet az apa vétkes módon elhanya­golta. (Folytatjuk) Faros — közelről dat az lesz, hogy a sorsolás szerint egymással vetélkedő városok kétórás műsorban mutatkozzanak be az ország­nak. * A vetélkedősorozatra, amely tavasszal kezdődik, s 1975 tavaszáig zajlik, a tele­vízió képernyőjén, már meg­kezdődtek az előkészületek Salgótarjánba is. Erről érdek­lődtünk a városi tanács mű­velődésügyi osztályán. Az itt nyert tájékoztatás szerint, Salgótarján Székes- fehérvárral vetélkedik majd. A szereplésre a képernyőn •október 18-án kerül sor. Nem korai még kissé erről beszél­ni? Nem. Bemutatni egy vá­rost, lakóinak munkáját, éle­tét, utcáinak hangulatát, kör­nyékét, múltját és jövőjét roppant nagy vállalkozás. S „ráadásul” nemcsak a város ismertebb jellegéről szükséges beszélni e vetélke­dőn. Tehát nemcsak az ipar történetéről, a munkásmozgal­mi múltról, a gyárak történe­téről, az élet alakulásáról eb­ben az iparmedencében stb. kell majd szólni. Erről is, persze. Hiszen az ipar kiala­kulása szabta meg a meden­ce, s benne Salgótarján jelle­gét, ez emelte ki a hajdani jobbágyfalut az ismeretlen­ségből. S arról sem feledkez­hetünk meg, hogy mindez ho­gyan történt, s mit örököltünk a múlttól. 1945-ben lerombolt üzemek, vízzel telt bányák fogadták az éhes. lerongyoló­dott munkást, aki mégis hit­tel fogott, hozzá most már magának felépíteni mindazt, ami körülfogta, felépíteni a szűkebb hazát, az országot. S persze, nemcsak társadal­mi változásról van szó. E vál­tozás egyultai új embereket is teremtett, talán kevesebb „cifrasággal” (eltűnt a „cifra nyomorúság”), de telve öntu­dattal, a társadalmi haladás­ért vállalt harc készségével. Igen, mindez — s még any- nyi más is — elválaszthatat­lan Salgótarjántól. S elvá­laszthatatlan az 1960-as évek­ben megindult, s szakmai kö­rökben nemzetközi hírnévre szert tett városépítés is, ami itt folyik a völgyben. Persze, hogy mindezekről is beszélni kell majd. A televíziós vetél­kedőben részt vevő salgótarjá­ni fiataloknak azonban még­sem lesz könnyű dolguk. Egyrészt, gazdag történelmi múlttal rendelkező várossal, Székesfehérvárral kell vetél­kedniük. Másrészt, s ez a ve­télkedősorozatot szervezők igénye is, a jellemző vonások bemutatásán túl, a város éle­tének, embereinek stb. életét, munkáját, szabad idejének el­töltését is ország-világ elé kell majd tárni — szórakoz­tató módon! Ez azt jelenti, hogy bizo­nyos értelemben mód nyílik a kuriozitások felkutatására, s bemutatására is. Salgótarjánt emberein keresztül meghitt közelségből kell bemutatni. S ha a vetélkedősorozat végén e módon húsz magyar város kerül meghitt közelségbe a televízió nézőivel, kicsit képet kapunk majd a mai Magyar- országról is. S ez a vetélkedő­sorozat célja. A vetélkedő szervezése Sal­gótarjánban is megkezdődött Helyi közművelődési feladat­ként is kezelik majd ezt a különböző szervek. A téli szünetben például a középis­kolát; diákok feljegyzéseket készítettek, hogy ők miként mutatnák be a várost. A vá­ros lakói, a Hazafias Nép­fronton, s más szerveken ke­resztül szintén bekapcsolód­hatnak a felkészülésbe, ja­vaslataikkal, ötleteikkel se­gíthetik azt. Sok, talán eddig rejtett érték, érdekesség ke­rülhet így felszínre, a későb­biekben a tárgyi emlékek be­mutatására is lehetőség nyíl- 'hat. A vetélkedőre való fel­készülés ismét a helytörténe­ti, honismereti tevékenység élénkülését vonhatja maga után,­T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents