Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
Mennyi less a boritchban? Béremelés - saját erőből Pénz beszél, kutya ugat — —- így mondták régen. Aki dolgozik, ánnak mindig lé~ nyeges, hogy a fizetéskor kapott borítékban mennyi pénz van. Nagyon jól jön a nyereségrészesedés, az év végi jutalom, esetleg év közben valamiféle segély — de az állandó, rendszeres fizetés a mérvadó, hiszen ez a tulajdonképpeni munka értéke. Az év eleje a tervkészítések időszaka. És amint egy vállalatnál az éves tervet készítik, mindig szóba kerül, lesz-e lehetőség bérfejlesztésre? Hiszen a pénz beszél... — 1971-ben, az ötéves terv első évében határoztunk úgy, hogy minden évben megpróbálunk 4 százalékos béremelést „kigazdálkodni” a nyereségből — mondja Kaszás Jó- asefné dr., a Nógrád megye} Textilipari Vállalat igazgatónője. Ez az elhatározás pedig éppen azért jelentős, mert köztudomású, hogy a köny- nyűiparban, de különösen a textilipari vállalatoknál dolgozók átlagkeresete igen alacsony. Ezt a 4 százalékot be is tudtuk tartani, és persze, hozzá kell számolni, hogy mindezt saját erőből. Ehhez pluszként járultak hozzá a központi bérintézkedések eredményeként a további béremelések. — A százalékok végül is pénzben mit jelentenek a munkásnőknek? — A pénzösszeg is viszonylagos. Az évi munkás-átlagkereset most hozzávetőleg 20 700 forint. Saját erőből 8 százalékos bérfejlesztést adhattunk, tehát dupláját a — Két éve átcsoportosítot- tervezettnek. S ezzel már tűk a készenléti alap össze- nem is állunk utolsó helyen gét, magyarán, a fejlesztési a környező könnyűipari, ke- alaphoz csatoltuk egy részét, vesebb munkást foglalkoztató Ez a dolgozók fizetését nem üzemek között. Ezért mond- érintette. Két év alatt viszont tam, hogy a bér is viszonylagos. Komét Józsefné, a főkönyvelő, már hozza az ez évre vonatkozó terveket. Ezek olyan frissek, hogy szinte most száradt meg rajtuk a tinta. — Van persze sokféle különjuttatás, amit ha összeszámolunk, jelentősen megnöveli az évi átlagkeresetet — mondja az igazgatónő. — Éppen januárban esedékes a „természetbeni” juttatás, de 3 millióval nőtt a fejlesztési összegünk — sorolja a főkönyvelő. Az új üzem 23 millióba kerül majd. Nagy pénz ez, ha azt számoljuk, hogy egy év alatt a termelési értékük is hozzávetőleg ennyi. Az itt dolgozó asszonyok persze örültek a. tervnek, s ha rajtuk állna, akár holnap költözködnének is az új, korszerű épületekbe. Ez azonban korai lenne, mert éppen hogy az előmunkálatokat, tereprendezést kezdték meg. Kora ta1vasszal kezdődik az alapozás lentősebb. Ilyenkor több mint egyhavi bért szoktunk kifizetni mindenkinek. De ezenkívül is vannak segélyek, a jól dolgozók külön jutalmazása, étkeztetési hozzájárulás. Nyilvánvalóan mindezt a nyereségből kell fedeznünk, ezt viszont dolgozóink „hozzák a konyhára”. A költözködés pedig — még merész tervek szerint is — csak a jövő év novemberében esedékes. — Az idei tervekkel kezdtük, a bérfejlesztéssel — amit most is 4 százalékosra tervezünk, persze a termeléstől függően több is lehet —, de nekünk már az ötödik ötéves . . , __ ,, , terv időszakára is megvan az A béremelésen, pénzbeli elképzelésünk - mosolyog juttatáson kívül lényegesek a Kaszásné. — Valamikor négy- munkakörülmények is. Nem év múlva megkezdjük a vál- mindegy, hogy valaki nap lalat balassagyarmati telepé- . . ... . nek újjáépítését is. Addig mmt nap milyen környezet- azonbanJJsok minden történ! ben tölti el a nyolc óráját. A het> reméljük olyan> ami Textilipari Vállalat salgótarjá- kedvező lesz számunkra. ni telepe már kinőtte magát. A gépek 90 százalékát a leg- „Körbeutaztuk” hát a havi modernebbekre cserélték, de fizetést tartalmazó borítékot, az épületek olyan zsúfoltak- ^sy nez kl “ f1egalábbis en- ká váltak, hogy mindenkép- nél a vállalatnál —, hogy eb- pen szükség van új telep- a igen-igen új eszA Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat salgótarjáni központjának elektronikai üzemrészében 1974-ben már tízezer darab 10 wattos IKARUS-erősítőt fognak készíteni. Ezt a munkát bérmunkaként végzik a Buda pesti Elektroakusztikai Gyárnak. Az üzemegység 1974-es termelési terve eléri a 6 millió forintot, ez az üzemi termelés tizenhat százaléka — fodor — helyre. S ezt is saját erejéből szeretné megépíteni a vállalat. tendőben sem lesz panasz a tartalmukra. O. J. „Halt *ro?ó99 a fo jóban Litvániában, Kaunasz közelében a Nyeman folyóban „tárolót” létesítettek a tenyésztett pontyok számára. Az őszi lehalászás idején ugyanis olyan sok halat fognak ki, hogy azok gyors értékesítése nehézségekbe ütközik. A kauna- szi vizí erőmű közelében — ahol a legkeményebb télen sem fagy be a víz -v- elkerítették a folyó medrét. Oxigénfej le'sztő készülékkel ellátott tartályokban szállítják oda az élő halat. A múlt évben a hatalmas „raktárban” 2400 mázsa halat tároltak» Nehéz könnyebbnek lenni? Napirenden: az egészséges táplálkozás Sok szó esik mostanában a hoz szükséges kalóriameny- felmérő korszerű, egészséges táplálko- nyiség biztosítva legyen. igyekvő és megváltoztatni _ ________ __ v__ szakemberek szerint z ásról. A táplálkozás, nálunk ' ’ a táplálkozás szintje, minő nem korszerű és nem egész- Mindenekelőtt tudomásul K£ge általában jó. Az egy" séges, ezért szükséges változ- kell venni, hogy az ember- főre jUtó húsfogyasztás — tatni a tradicionális étkezési nek foglalkozása, életiormá- hús, hal, baromfi — évente szokásokon. A kóros elhízás ja szerint más és más káló- (jo kilogramm körül van, s és az ennek következtében riamennyiségre van szüksége, előkelő helyen állunk az eu- fellépő betegségek aránya Több kalóriát igényel a ne- rópai országok között az évi magas. Sajnos nem vagyunk héz, rendszeres fizikai^ mun- 14 kilogrammos tojásfogyasz- soványak. s ez összefügg az ka. kevesebbet ^ az ülő, iro- fással is. Sajnálatosan kevés életszínvonal emelkedésével dai-hivatali tevékenység. A tejet iszunk azonban: az egy — van mit ennünk, meg is tapasztalatok azt mutatják, fdre jutó évi átlagos fogyasz- tudjuk vásárolni a hozzáva- hogy az életformaváltásokkal tás H0 liter. Bár emelkedett lókat — azonban nem élünk nem jár együtt a táplálkozás a zöldfőzelék- és gyümölcs- okosán. ezzel a lehetőséggel, megváltoztatása, _ vagy az fogyasztás aránya — évi 70— ..... , életformához igazítása. Ezek- 80 kilogramm — ez m6g- WiJ0gyÄ °S'eS t51 fü^etlenül előtérbe he* mindig kevés. Nem csökken jógugvi kérdés. Most arról lyezzük étrendünkben a ma- étrendünkben haavománvo<; kívánunk szólni, hogyan le- gyar konyha „áldásait”, a va^ra^LpTnAaok men^ n^ehitmrUle&äee^nrtS'n’ Ze’r°S' nehéz ételeket a tész" nyisége: sok lisztet, tarho- lálkozni, ű'gv tfogy a szerve- latéléket és az alkoholt’ n^át' té?ztót- kenyeret zet megfelelő működési amely rendkívül kalóriadús! eszünk. egyensúlyának fenntartásá- A népélelmezés helyzetét Juhász Erzsébet Kórházi folyosón Különös. kedvenc időtöltésnek hódol Pásztón Bozvári József nagyközségi művelődésügyi fel "ívelő. A Magyar Tudományon Akadémia illetékes szakembereinek közreműködésével hat éve foglalkozik a jelképek (szimbólumok), mint nevelési tényező kérdéskörének. történetének kutatásával. Indítékairól mondotta: — A jelképek mindig valamilyen közösségi mondanivalót, eszmét fejeztek ki. eredményesen felhasználhatók a .nevelésben. A szimbolika nem mai találmány. Gyökerei az ősközösségbe nyúlnak vissza. A z osztálytársadalma kban az nraJkode-^-et módosítottak, céljaKülönös időtöltés Jelképek történetét kutatja Iknak megfelelően alkalmazták. A jelképek fejlődése azt bizonyítja, hogy a közösség életében jelentős szerepet töltenek be. A törzsi elkülönülések idején a törzsek jelvényei a totemek voltak. A természetnek. kiszolgáltatott ember küzdelmét mutatták, melvet a természetfeletti uralomért vívott. A rabszolgatartó társadalomban a bot és a korbács jól kifejezte az úr— szolga viszonyt. A feudalizmusban a vallás részben átvette a jelképeket. csupán más tartalmat adott nekik. A kapitalizmusban viszont olyan jelképek terjedtek el. melyek eredményesen segítették a gyarmatosító ember formálását. A XIX. század elején megjelenik a munkásosztály, vele párhuzamosan a harcát, céliát legjobban kifejező jelképek: a vörps zászló és a vörös' csillag. ..Az elmélet is anyagi hatalommá válik, mihelyt a tömegeket megragadja” — írta Marx. rámutatva az eszmék óriási szerepére. Az eszmék, nézetek megragadásának több módszerét kidolgozta szocialista pedagógiánk. Fontos a jelképek érzékeny hozzáértő alkalmazása. Napjainkban is felhasználjuk őket. mint nevelési tényezőket. Miért e témakör kutatásával foglalkozik Bozvári József? — Mert a jelképek csak annak az embernek mondanak valamit. aki ismeri azokat. A legnagyobb aondot abban látom, hogy jelképeink eredete. története nem eléggé ismert, ezért az ezekhez való érzelmi kötöttség -em konkrét. A tanácstag és a társadalmi munka Amikor 10 éve az építő Ha a tanácstagi munkát sza- ktsz-hez került, a férje már mítjük, talán csak a banácsülé- ibt dolgozott sek vesznek el időt, lekötnek — A férjem építéstechni- néhány estét A többi — nem kus, én könyvelő vagyok. így is pluszmunka. Hiszen más is aztán nem lehet furcsállni, leáll az utcán, vaigy másutt hogy bár én vagyok a tanács- beszélgetni, más is meghal 1- tag, a társadalmi munka irá- gatja a többiek panaszát nyitását a férjem vállalta. Vé- Vailkóné nemcsak tagul is ő ért hozzá... nácstag. Van még néhány Ahogy Érsek vadkertien szó- funkciója, s ezeket ugyancsak ba kerültek az elmúlt év társadalmi munkában látja el. eredményei, mindenki busz- — A helyi Vöröskereszt vekén emlegette a társadalmi zeíő&égi tagja vágyóit Azután munkát És a tanácstagok itt a ktsz-Jben szakszervezeti bí- közül — akik a munkákat zalmi, s bár ez nem egészen azonos funkciójú és felépítésű, mint egy üzemi bizottság — mégiscsak munka. Ráadásul a ktsziben én vagyok a nőfelelős is. Minden munkájáról mcjnjS valamit. Az egyiket ezért, a másikat amazért szereti. Nem lehet könnyű mindent egyeztetni, főként ilyenkor, év elején, mert az év végi mérleg- készítéssel sok könyvelői munka van. — Amikor aztán egy napra mindent elvégeztem, és otthon is sikerült sebtében rendbe- tenni a lakást, megfőzni a vacsorát, és kimosná néhány gyerekruhát — akkor nekiülök tanulni. Persze csak akkor, ha nem vagyok túlságosan fáradt Mert az esti gimnázium anyaga éppen elég nehéz ahhoz, hogy csak frissen, jól odafigyelve lehessen tanulni. Amikor mindezek után még megkérdeztem, hogy vállalja-e a tanácstagságot, ha a következő ciklusban is jelölik szervezeték — is Valkó Józsefijét, aki megválasztása óta talán a legtöbbet szervezte a társadalmi munkát — Hozzá kell persze tenni, hogy a mi utcánkról volt szó, a Fürst Sándor utcáról. Régóta mondogattuk mi, lakók, hogy jó lenne járdát építeni, kell a járda. Végül megállapodtunk, hogy megcsináljuk magunk. Nem nagyon kellett az embereknek könvörösni. hogy jöjjenek dolgozni, hiszen ez már olyan közös ügy volt, hogy örültünk, ha lehetőség van az elkészítésre. Valóban majd mindenki „benne volt”, vagy negyvenen dolgoztak szombatonként. Mindenki megcsinálta a járdát a saját portája előtt méghozzá műszaki irányítás mellett mert Valkó József vállalta, hogy besegít — Hogy az összefogás ilyen eredményes volt, azért ebben az évben is szeretnénk hasonló társadalmi munkában részt venni. Van rossz állapotú bekötő út még elég. Lenne mit — azt felelte, hogy termesze- lebetonozni, az útburkolatot tesen. kijavítani, vagy éppen az utcák közvilágításán segíteni valamit Amikor szó kerül róla, hogy a tanácstagi munka időigényes, Valkóná csak legyint. — Igaz, van két lányom, velük sokat kell foglalkozni. A nagylány most nyolcadik osztályos. A kicsi még csak hatodik esztendős, óvodába jár. — Nem hiszem, hogy valami is változott volna bennem, vagy körülöttem, mióta tanácstag vagyok. Annak ideién meg is lepődtem, hogy énrám esett a választás, hiszen sosem csináltam „nagy” dolgokat De ha á választók elégedettek a munkámmal, akkor miért ne vállalnám továbbra is? ' Orosz Júlia Kíméljük a természetet A természetes környezet fenntartására és javítására fordított öszeg meghaladja a Szovjetunió nemzeti jövedelmének 2,5 százalékát és eléri az évi 8 milliárd rubelt. A Szovjetunióban 1966 és Az országban több mint száz állami rezervátum és védett vadgazdaság működik — több mint 7 millió hektáros területen. Az összoroszonszági termé1970 között 102,2 millió hek- szetvédelmi társaság mintegy tár erdőt vágtak ki és 11.2 22 millió tagot számlái, millió hektárt telepítettek új- Ugyanilyen. társaságok mura. Az 1975-ben befejeződő ködnek a többi szövetséges tervidőszakban 12 millió hek- köztársaságokban is. A tagok táron telepítenek erdőt. száma összesen 40 millió. NÓGRÁD — 1774. január 9., szerda 5
