Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

Zsurzs Éva. az ismert tv-rend ezö fiatalak szamára készítette A tSrökfejes kopj» című új filmjét, amely a XVI. századi Magyarországra vezeti vissza nézőit. A német-római csá­szár ugyan békét köt a török szultánnal, ám az országon be lttl folytatódik az „illegális” háború. A film forgatókönyvét a népszerű Író, Kolozsvári G randpierre Emil azonos című regényéből Bencsik Imre irta. A főszerepeket pályakezdő fiatal színészek: Vas-Zoltán Iván, Szerencsi Éva fh., Ivánka Csaba, Horváth Péter, Szúrdi Miklós fh. és Helyei László fh. — alakítják. Képünkön a kalandos filmben török basát alakitó Inke Lászlót a fiatat férfiszínészek társaságában láthatjuk Képernyő előtt Csonka héten bíztató évkezdet A szilvesztert és az ül év első napját követő csonka hét műsorára még a rosszmájú­ság sem foghatja rá. hoay „másnaposság” jellemezné. Sőt: ritkán látott váitozatosságú programban volt részünk. A szerdai események közül kiemelkedő élményszámba ment Gogol: A köpeny című elbeszélésének szovjet film- változata. A nagy orosz klasz- szikus világhírű tragikomédi­ája megrendítő pillanatokat villantott elénk ebben az 1959-ben készült filmfeldolgo­zásában is. A főszerepben Ro­land Bikov nyújtott lenyűgö­ző alakítást, magyar hangja­ként Gyenge Árpád remekelt. Érdekes volt e napon a Mű­emlékvédelem című televízi­ós ankét is, melynek kereté­ben a tárgykör legkiválóbb il­letékesei szólaltak meg, — többek között a hollókői re­zervátum ügyében. A hét második felében több folytatásos program Indulásá­nak lehettünk részesei. Csü­törtökön láthattuk a Leonar­do da Vinci életéről készült olasz tévéfilmsorozat első részét, s a látott rész alapján kíváncsian várjuk a soron kö­vetkező folytatásokat. Pénteken kezdődött el az a több részes tévéfilm-vállalko- zás, amely a magyar hírszer­zés történetére nyit bepillan­tást Izgalmas-kalandos poli­tikai bűncselekmények, diver- zánsakclók keretében, A so­rozat második része vasárnap pergett a képernyőn, s bizo­nyára nagy nézőtábora lesz a további folytatásoknak Is. Kitűnő történetet ismertünk meg szombaton este Herman Wouk: Zendülés a Caine ha­jón című kétrészes drámájá­ban, mélyet a Madách Kamara Színház remek produkcióid ban láthattunk. Az izgalmas bírósági tárgyalás eldöntőim, kérdése: jogában állott-e egy hajó első tisztjének leválta­nia kapitányát rendkívül: harci helyzet és természet; viszonyok közepette? A drá­mában Mensáros László, Már­kus László, Papp János, Ba­lázs Samu, Szénás! Ernő nyújtott remek emberi port­rékat. A hét harmadik sorozatmű­sora szombaton éjjel kezdő­dött. A buszon cimű angol tévéfllmsorazat. Az új kalauz című első epizód láttán jó to­vább) mulatságnak ígérkezik. S ugyancsak jól szórakoztunk vasárnap délután az Aszlányi Károly-regény alapján ké­szült, A hót pofon című osztrák tévéfilmen is, (barna.) már elég is ennyi, a konyha sajkába húzódott, hogy arcá­ról a vént letörölje. De nem volt ideje erre, mert Gyevi egy ugrással az asztalnál ter­mett, ott a hosszú pengéjű ke­nyérvágó kést felmarkolta és ordítva rohant „. rá,',kezet emeltél az apádra, te rongy!”, az apámra?, ha te igazi apám lennél, most nem itt tarta­nánk, villant föl benne, mi­előtt kétségbeesve fölvette a harcot, csak a kés hegyét fi­gyelve, aztán, már azt sem lát­sz' utca ml baja, mire a térre va. Anyja kiabálása térítette ért fütyült vagy dúdolt, hü- magához, igen, most jön, hoz- lyeségeket kiabált, vagy éppen za a kissrácot az oviból, eival- suttogott a babáknak, mert kodik az is, mintha nyúznák, így hívta a lányokat, érzékeny ne si-valkodj, kis vacak, terád hangulatában, s éjfélig, olykor biztosan, nem támad késsel, tovább elidőzött a téren, mi- csinálhatsz, amit akarsz, te a velhogy vándorlásaiban soha sajátja vagy, közben ütött, rú- nem jutott messzebb. Kivárta, gott és harapott, az italtól el- míg elköszönnek tőle a srá- gyengült ember összecsuklott ook, elmenjen az egyik erre, a a kezében, már vérzett az is, másik arra és mindegyik a sö- majd a nyitott konyhaajtón tétsóg felé, jó menjetek, húz- kidőlt az udvarra, a poros le- zátok a csíkot, nektek köny- velű akácfák alá, a tenyérnyi, nyű, és ő utoljáira maradt, ványadt virágokat őrző ágyá- hogy megunva az egyedüllétet sokhoz, oda a kanális rácsoza- is, vackára hústódjon, vert ta mellé, ahová hangos csobo- kutya, sebei t nyalogatva. górnál zúdul a víz nyári záporok De most fölemelte a fejét idején. Kész. Csak legyen még Kapelláró Ferenc, szabadulás ember belőle — nézte szomo- előtt álló harmadéves ipari rúan. Kapelláró. tanuló, a második pofon után a szomszéd ok összeszalad- is- > tak, valaki rendőrért kiabált, — Elég volt apus — mond- ott tanakodtak, hogy szólni fa- — Hagyjon! kell a mentőkért, micsoda em­A kéz megint fölemelkedett, berek vannak, istenem, el Lefogta, egyet csavart rajta, kell pusztulni a világnak. Be- enyhén, szinte vigyázva, úgy ment a konyhába, magára taszította el magától, s hogy vette a kásfoabátját, a jobbikat, mert tudta, ide úgysem jön . 1 vissza több«*, elment köszönés 4 NOGRÁD — 1974. január 8., kedd j nélkül, most valahogyan nem I. Kapelláró a pofon után föl­emelte a fejét. Kapott még- egyet, ezúttal báliétól, hogy az orra vére eleredt. Máskór ilyenkor, mert nem. először fordult elő, hogy vérzett le­hajtott fejjel sími kezdett míg kisebb volt, sivai.kodva, később mindegyre csöndeseb­ben, s nem annyira a fájda­lom miatt, több volt ez annál, keserű dac, a tehetetlenség fe­szítő 'üiktetésével a halántéká­ban, Eloldalgott a fájdalmá­val, a könnyeivel, nem hívták vissza, mehetett amerre lá­tott, szitkok kísérték: „Csak ne látnálak többé, rohadt!” Zengett a külső Váci úti hosz- szú földszintes ház udvara, a szomszédok tudták: a részeg Oyevi megint megverte a mostohafiát. Kapelláró szere­tett volna a vitásból klballag- ni, ha megverték, csak úgy, zsebredugott kézzel, mint aki nagyon úmja magát ne lássa Imre Let siót Két én nyolc hónap Kisregény „A fiatalok már \a!o~ainak” Ke »művelődé* Csécsin Kemenesy Lászlómé peda­gógus hosszú évek óta fejt ki jelentős tevékenységet Csécse kulturális életében. Csaknem két évtizede a köz­ségi közkönyvtárat, s közel tíz évé pedig a József Attila Művelődési Házat vezeti tiszteletdíjas igazgatóként. Magas, szikár asszony; a szí­vósak fajtájából, azokéból. akik sokat bírnak és sokat is vállalnak, nem ijednek meg a munkától. — A közművelődésiben a fiatalokra lehet a leginkább számítani — derül mosolyra tiszta kék szeme. — Ök nem ülnek, megbaibonázottan, mindig a tv előtt; már válo­gatnak. .. Alakult nálunk a közelmúltban egy zenekar, a bálokon és a tea de lu tárokon szerepelnek a fiúk, úgy két­hetenként. Kezdőik még, de majd belejönnek. Társadal­mi munkában. játsszanak, szívesen, a táncotók pedig mindig lelkesen megtapsol­ják őket. Így is lehet fizetni, nemcsak pénzzel. — Klubfoglalkozásainkra más községekből Is szívesen eljönnek a fiatalok. Nemcsak azért, mert egyike-másílka ide udvarol, hanem azért is, mert itt találja meg áz őt érdeklő szórakozást. Nemrég iratkozott be Hényelpusztá- ról is négy fiú. De még akár­milyen hideg volt, vagy hó­esés, még mindig eljöttek: gyalog, vagy motorkerékpá­ron. Nem hiányoznának azok egyetlen foglalkozásról sem. Jóleső érzéssel emlékezik vissza az elmúlt év összejö­veteleire: — Harminc részt­vevőn alul mi még nem tar­tottunk foglalkozást. Nagy sikerük van a zenei, irodal­mi és természettudományos előadásoknak. A nyáron pél­dául — részben a nagy hő­ség miatt is — szüneteltettük a kötött foglalkozásokat, de nemsokára jöttek a gyerekek és reklamáltak mi van, mi­kor hallhatnak már valami­lyen érdekes előadást. Úgy­hogy, korábban is kezd tük el, mint eredetileg terveztük. * A Váci Mihály ifjúsági klubnak bérmelyík fiatal tagja lehet, aki aláveti ma­gát a klub szabályzatának és a . kötött témájú össze­jöveteleken részt vesz. Van, amikor egy-egy megadott té­mából maguk az Önként je­lentkezett klubtagok tarta­nak előadást, természetesen ezúttal is vitaindító jelleg­gel. Megtanultak vitatkozni — pontosabban megtanulták véleményüket megvédeni — a csécsei fiatalok. A nagyterem melletti egyetlen klubszoba ad helyet a Pajtás-klub, az irodalmi színpad és a honismereti szakkör összejöveteleinek is. Jól be kell osztani az időt. hogy mindenki tyüyhez jus­son. Ez az objektiv adotiság határozza meg a jelenlegi kiscsoportos munkát, és je­lenti gátját a fejlesztési ter­veknek. Sokan kérik, hogy a művelődési ház szervezzen fotószakkört, de nincs hely a számára. Az iskolában talán lenne — gondolom —, vagy megvárják még új könyv- tárhely »éggel bővítik a kui- túrházat, és egy helyiség fal­azatos dúl ? — Tudjuk, nagyok az igé­nyek, de ez jó — fogad Ger­gely Imre, az Ecsegi közös községi Tanács titkára. — Bizony, Csecsén, kinőtték a művelődési házat. Több ki­sebb teremre lenne szükség, hogv minden érdeklődő megtalálja a maga kis kö­zösségét. Ez beruházási prob­léma. A könyvtár előtt sok más minden — például tűz­oltószertár is — kellene. A fontossági sorrendről majd a tanácsülés dönt, mindeneset­re azt hiszem, hogy az új csecsei könyvtár felépítését csak 1975-ben. tudjuk kivite­lezni . A nagytermi rendezvények ; — színházi és ORI-előadá- sofcra gondolunk —, itt is mint sok más községünkben, visszaszorulóban vannak. 1963—1971. között ilyenből még 69 előadást tartottak Csecsén, volt, hogy egy hó­napban kettőt is. Ma viszont már évente tartanak körül­belül ennyit. A tanácstitkár a színházi előadások iránti igény ilyen nagymérvű csök­kenését a.z alábbiiakban lát­ja: — A falusi lakosság ko­rábban kiéhezett volt a szín­házra, ez ma már nincs Így... És mostanra a tv-bőHs meg­tanulta: mi a jó műsor. Igé­nyesebb lett. A művelődési ház igazga­tónője szerint.: — Talán- egy kics.it túllőttünk a célon és közönségünket „túletettük.” a színházzal... De az is igaz, hogy ma sokkal több a kijá­ró dolgozó, mint évekkel ez­előtt volt. Legtöbbjük hajna­li négykor már kell, ígv ért­hető, hogy este nem szívesen mozdul ki, igyekszik gyorsan ágyba kerülni. — A dolgozók általános iskolájával viszont nincs baj. — szól Balogh Ferenc föld­rajz szakos tanár. — Igaz. nehézkesen, indult, de annál na gy óbb eredményei dói go­zik. Az indulás után két hét­tel duplájára emelkedett a tanulóik száma. Ma már hu­szonnégyen vannak a felső négy osztályban, köztük több házaspár és dolgozó nő. Bizonyos nagyságú alap­műveltség ma már nélkülöz­hetetlen» Csecsén is érzik ezt, és talán értik is: az ismere­tek folytonos és folyamatos gyarapítása modern követel­mény. Sulyok László , „A hangszerek mestere"’ A távol-keleti Usszuríjszk lakói becéző-szere tettel csak a „hangszerek mesterének” hívják Fjodor Arefint, váro­suk lakóját. A népművész fél évszázad­dal ezelőtt készítette az első hegedűt, s 89. születésnapját a 167. hangszerrel ünnepelte De nemcsak hegedűk, hanem csellók, nagybőgők, gitárok, balalalkák Is kerültek ki keze alóL Ismert művészek játsza­nak hangszerein, melyekhez juharfát és lucfenyőt használ alapanyagul. mert, nem alkart anyja szemé­be némi, nem akarta látni a rémület görbületét szánalma­san törődött alakjában. Tele­fonált, igen Ő hívta fel a men­tőket, meglehetősen össze­függéstelenül előadta, ml tör­tént, verekedés, tgien, a sebe­sült nagyon, vérzik, utca, ház­szám, „családi dráma?”, ne­vessék, ahogyan akarják, itt a fia beszél. A nevelt fia. A harmadik utcasaroknál járhatott, amikor a mentőau­tó elrohant mellette. A teret elkerülte, ne faggassák, mit feleljen arra, hogy mi újság. Elhatározta, felkeresi az ap­ját, elköszön tőle, aztán te­gyen, ami lesz. Régen járt ná­la. legalább két éve már. Rit­kán ment, koldusnak érezte ott magát, mintha az a másik asszony, mindig azt leste vol­na, mit visz el titokban, a sze­méből látta, kinézik innen, nemcsak az asszony, hanem a fél testvérei, a két lány is, nyávogó macskák mellettük, körülöttük úgy látta az apját, mint akit szigorúan csendre intett valaki, vlgyázállásban hagyta a feljebbvalója, s most ott áll megszeppenve, már nem képes lazítani, ha akar se, addig tágította maga körül a világot, míg végképp beszű­kült körülötte, tőle is, ha né­hanapján elment hozzá, csak egyet tudott kérdezni, fárad­tan felnézve rá, mióta elhagy­ta növésben: „na mi van? (Folytatjuk) Hogyan lesz egy csintalan kamaszból felnőtt? Hogyan le­het levezetni, jó mederbe te* relnl egy túl eleven, tizenévei végén járó fiatalember feles­legé energiáit? Leegyszerűsít­ve talán ígv lehetne összefog­ni a- megyénkben nemrég bemutatott szovjet—üzbég film mondanivalóját. A re­cept egyszerű: vágy egy jóra­való. becsületes, de magával mit kezdeni nem tudó fiatal ssakmunlaíst. jó adag igazság- érzettel, kerüljön olyan hely­zetbe, ahol felnőttnek való feladatok várnak rá. tégy hoz­zá egy kis piától szerelmet, rázd jól össze humorral, fű­szerezd egy ökölcsapással, és fejezd be egy behívóval. Ez persze csak leegyszerűsítve Igaz, a filmben ennél több van, de a film, is eléggé leegysze­rűsíti a valóságot. Valahogy kíC3Ít hamisan cseng a va­gány „megtérése”. De nem is vagányról van szó. hanem egy becsületes munkásfiatalról, akinek a kontraszt kedvéért kellett a film elején járóke­lőket molesztálnia. A felnőtté válás sem olyan nyilvánvaló. A főszereplő Timur vállalja a megbízatásaival járó munkát felelősséget., s igyekszik helytállni, de a komoly arc mögül kivillan a kamasz mo­soly. s a fontosságának tuda­tában határozott fiatalem­ber nagyon gyorsan elvesz­ti nyugalmát. A felnőtté vá­lás csak elkezdődött a filmben, de valószínűleg csak Timúr leszerelése után fejeződik majd be. Ezt nem csak az események sugallják, hanem a főszereplőt alakító Atabek Ganyijev is. aki a kedves fi­gurát mindvégig meghagyja kicsit esetlen kamasznak. A filmnek mások az előnyei. Sikerült visszaadnia a mun­káskörnyezetet, a távoli üz­bég ipari . várost, ahol a fia­talok vannak többségben, és felépítik maguknak a saját világukat. Őszinte és termé­szetes a film humora is. sok kellemes percet szerez a néző­nek. aki — különösen, ha még saját maga sincs túl messze a szereplők életkorától — né­hányszor önmagára ismerhet. A film főerénye, hogy a mai ifjúságról szól. mikor az ifjú­ság Jő kérdését próbálja meg­válaszolni. és ha a válasz nem is kimerítő, a kép a fiatalság­ról hiteles. —g.— Alacsony a Duna vízállása A Felső-Dana Pozsony és Komárom közötti 120 kilomé­teres szakaszán, amely egyéb­ként a folyó legnehezebben hajózható része, az alacsony vízállás miatt vasárnapra is­mét gázlók alakultak ki. A gázlókban ugyan még elegen­dő viz van, így nem kellett a hajórakományokat csökken­teni. Gondot okoz viszont: a hajózható vízi utak több he­lyen annyira összeszűkültek, hogy nem tudják egymást ke­rülni a hajók. Az új hajózási A természet ajándéka Jermakovszkoje körzetében a kazah hidrogeológusok nagy mennységű ásványvizet talál­tak, mely kiváló ízű, jó szomjoltó és gyógyhatású. Lelőhelyéről Jermakovszka- jának neveztek el, A készletekkel számolva, gazdaságosnak tűnt az ás­jeleket, illetve a tilalmat mutató jelzéseket a szlovák és a magyar vízügyi szervek időben kirakták a forgalom- korlátozás alá eső szakaszok­ra. A Dunának ezen a sza­kaszán vasárnap is élénk volt a forgalom, ami szokatlan, mert január elején már évek óta erős volt a jégzajlás, és szünetelt a hajózás. Különö­sen a Morva folyó hozott sok jeget, ami jelenleg ugyancsak jégmente'; és erre már rég volt példa. ványvíz palackozása. Az itt felépített üzem már működik, sőt gyarapodik is: nemrég kezdte meg működését egy új, nagy teljesítményű, teljesen gépesített paiackozósor. Az üzem mellett a forrásra gyógyfürdőt is nyitottak a dolgozók számára. tyát:mk pú! és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents