Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
Határa „A vezetői tisztségre alkalmas wölk előléptetését a még meglevő maradi szemlélet, de a nők esetenkénti bátortalansága is gátolja.” Ez a mondat a Pásztói nagyközségi közös Tanács egyik jelentéséből való, melyet a nőpolitikái határozat végrehajtásáról készítettek. A jelentés sok érdekes adatot tartalmaz. Megtalálhatók benne az eddig elért eredmények, és vázolták a további teendőket.. Hogy mégis ezt az egy mondatot választottuk ki, annak oka maga a gond összetettsége. A nőpolitikái határozat, melyről oly sokat beszélünk, és — kétségtelenül — sokait is teszünk végrehajtásáért, néha bizony dilemma elé állítja nem csak a vállalatvezetőket, a hivatalok illetékeseit, de elsősorban a nőket. Az említett jelentésben olvasható többék között egy kitétel, mely szerint a pásztói tanács apparátusóiban 21 nő dolgozik, és ugyanennyien tevékenykednek a különböző bizottságokban is. A megállapítás szerint kevesen vannak, s persze ezek a számok az ott dolgozókra vonatkoznak, közülük vezető beosztásban nyilván jóval kevesebben vannak. Ennek oka, hogy többen nem rendelkeznek kellő gyakorlattal, és tapasztalattal, és nincs „jár* ' tesságuk” a közéletben sem. Űjafab ismerő® „címszó”: a közéletiség. Csakhogy ahhoz, hogy valakiből közéleti ember váljék, sok idő kell. Ahhoz, hogy valamilyen fontos területen gyakorlatot, és tapasztalatot szerezzen, ugyancsak idő és sok tanulás, tapasztalat kell, hiszen ha csak a különféle továbbképzőtamfolyamok elvégzésére szánt időt számítjuk, az is gyakran több év. Ahhoz pedig, hogy valaki vezető beosztásba kerüljön, talán a legtöbb idő kell, annál is inkább, mert egyik fontos célkitűzés^ hogy a nők között minél több diplomás, magas képzettségű legyen. Nem vitás, hogy többé-kevésbé mindenkinek egyformán sok idejébe kerül, amíg elvégez egy tanfolyamat, vagy diplomát szerez. Csakhogy egészen más ennek az időnek az értéke, ha egy kétgyerekes édesanyáról van szó. Ügy igaz, hogy a nők esetenként húzódoznak a vezetői állástól, akikor is, ha képzettségük, és rátermettségük alkalmassá teszi őket annak betöltésére. De a húaódozás mögött általában olyan meggondolás van, hogy egy vesető állás betöltése a családra, a gyerekekre szánt időből köt le sokat. Egy édesanyának legalább annyira hivatás a gyereknevelés, mint a munkája elvégzése. És amikor a népesedéspolitikai határozat legfőbb célkitűzése, hogy minden családban legalább 2—3 gyerek legyen, akkor furcsa lenne arra biztatni a dolgozó nőket, hogy egy esetleges vezető pozíció betöltése érdekében mondjanak le a gyerekekről. Á kettőt együtt vállalni pedig, hogy egyiknek a másik végül rovására ne menjen — nehéz, és ez az oka a húzódozásnak. Tagadhatatlan, hogy a dolgozó nőknek sokat lehet segíteni. Mindenütt a tervek első oldalain szerepelnek az óvoda-, és bölcsődeépítések. Lényeges a szolgáltatóipar fejlesztése. Pásiztót említettük, így hát -onnan néhány példa: új gyorstisztító «Bakun, a megyei vegyesipari szolgáltató vállalat háztartási gépek javítására létesített új felvevőhelye,, és persze új boltok, nívóisabb kereskedelmi ellátás — sorolhatnánk tovább, mert mindez fontos, és valóban megkönnyíti a családos asszonyok helyzetét. A pásztói tanács jelentése azzal zárul, hogy az intézkedési tervek teljesítésének értékelésére — természetesen — egy év múlva vissza kell térni. Ez helyes, de talán még jobb volna, ha az egymással összefüggő határozatok végrehajtására egy tanácskozás keretében térnének vissza. o. j. Százéves a magyar turizmus Emlékezés Darnay (Dornyai) Bélára Az idén ünnepelte a szer- gazdag életének a különbövezett hazai turizmus a cen- ző útikalauzok, amelyek tenáriumát. Száz évvel ezr 1927-tŐl folyamatosan jelen- előtt szervezték meg n ma- tek meg megyénkben és az gyár turisták a természetjá- ofszág különböző tájain. Az ' írást, hazai tájaink védelmét, egye® útikalauzok terjedelme a jelzett turistautak és a egyenként meghaladja a 400 turistaházak hálózatának ki- oldalt. ami azt mutatja, építését. Megyénknek is van hogy Darnay (Dornyai) Béla egy jelentős turistája, aki fáradhatatlanul. lankádat- nem annyira a tájak bejáré- lan szorgalommal és kimerít- sával, mint inkább azok hetetlen tehetséggel alkotott szépségének leírásával tűn- mint irodalmár, tette ki magát. Sokat tett azért, hogy meg__._______ mentsék a Balatont a pusztuA MŰZEUMALAPÍTÓ léstől, az emberi kéz pusz- ,, tításától. A sor® kegyes volt Darnay (Dornyai) Béla hozzá. 196.5-ben, — haláládoktorról van szó. aki 1887- nalt évében — még megérjen Szlovákia egyik legszebb hette a badacsonyi bazaltbá- részén. Rózsahegyen született, nyászatot megszüntető hatá- ott kezdte tanulmányait majd j-ozat megszületését, Veszprémben. Magyaróvá* rótt folytatta és végül Salgótarjánban fejezte be gimnáziumi. tanári pályáját. y tlsak ez utóbbi helyen 18 A nagy és átfogó balatoni esztendőt töltött el. mint útikalauzain kívül megírta e földrajz- és természetrajzta- „Salgótarján és Karancs— nár. Medve® vidék” című útlTanári működése során ál- könyvét is. Számos cikke landóan részt kért a turiz- jelent meg a Turisták lapjára us-ból, a természet szépsé- ban és a Turistaság és Álgének leírásából, és a múlt- pínizmus — című lapban, ból ránk maradt javak őrzéséből. Ahol csak tehette, R^naLlvMÄnyai) alapított. Kezdte könyvének A KARANCS—MEDVES VIDÉKÉ múzeumot Rózsahegyen, folytatta Tatán, majd Salgótarjánban. Darnay (Dornyai) Béla 1940-ben megbízást kapott a keszthelyi Balatoni Múzeum szóló ú,i kiadását betegágyához vitték el bemutatásra és másnap örökre lehunyta a szemét. Emlékét megyénk is sok/ vezetésére, ahol elismerésre féleképpen megőrizte. Mun- méltó tevékenységet fejtett kásságát, tevékenységét em- ki. Kezenyomát még ma is léktábla őrzi r, salgói turista- őrzi az ország egyik leg- házban. S ha szóba kerül — szebb. leghíresebb vidéki bármilyen formában és fóru- múzeuma. mon — a turistamozgalom, a Ecy ’ életen át űzte _ természetbarátok tevékenys zenvedéllyel és fáradhatat- s®ge. a természetvédelem, lanul a turistasportot é® ve- óhatatlanul is Darnay (Dórié párhuzamosan a turista nVai) Bélára emlékezünk, irodalmár igen szép foglalko- Megyénk egyik nagy turis- zását. Legszebb termékei tája volt Ő. A beruházások e!ő!iészííésínek fejlesztőéről tárgyaltak A Technika Házában hétfőn előkészítésébe, mégpedlg-olyan mintegy 60 műszaki tervező- intézet, kutatóintézet és felügyeleti szerveinek képviselői ágazati tanácskozást tartottak a beruházások előkészítésének fejlesztéséről. Dr. Dalányi László, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium műszaki tervezési főosztályának vezetője nyitotta meg a módon, hogy a korábbinál jóval megalapozottabb és több lehetőséget, beruházási váltó, zatot magában foglaló javaslatokat terjesztenek alő. Äz intézetek több mint 200 kérdést küldtek az ágazati tanácskozás rendezőinek, s ezekre a fontos kérdésekre Drecdn József, az Országos Tervhivatal eltan-ácsíkozást, s hangsúlyozta, nökhelyattese, Juhász Ottó, az hogy a műszaki tervezőknek- Építők Szakszervezetének tit- mind fontosabb szerepet kell kára, és dr. Szabó János betölteni a beruházások élőké- építésügyi és városfejlesztési Rzítésének időszakában. Be minisztériumi államtitkár vá kell kapcsolódniuk a döntések jászolt. (MTI) Tévémozaik Mottó: Minden változik, épp a tv-músor ne tenné? — Koromfekete néger, sárga bőrű vietnami, fehérorosz, erősen, kreol francia és több magyar diák szerepelt abban a kulisszák mögötti játékban, amelyet' embertani filmünk felvételei előtt eljátszottunk — mondja dr. Eke Károly szerkesztő. — Azt kívántuk bizonyítani, hogy mi. emberek, mindannyian egy fajnak vagyunk a tagjai. Meghívtunk néhány ebben kételkedő levélírót: válasszák ki „csak úgy ránézésre”, melyik diák hová való. Elkészültek a tippelések és kiderült, hogy csupán három személyt találtak ed valamennyien. A kisleány, akit magyarnak véltek, spanyolu' közölte, hogy chilei; a fiú, akit legtöbben ja-pánnak hittek, megmondta, hogy tősgyökeres budafoki... Játék volt, de tanulságos, -meggyőzött bennünket arról, hogy még ilyen közismert igazságok sem nélkülözhetik a tudományos érvelést. Antropológia című filmünkbe tehát beépítettük e láthatatlan előzmény néhány következtetését. latokkal rendelkező mesterek, idős szakmunkások idegenkednek a műszerekkel, jelzőlámpán® kAkkal tarkított kap Párlszcrvezcíek és a művelődéspolhíkti K* gyík gyárunkban a kö- világnézete megalapozott, is- vű a túlórázás. Sok az ingázó. “A zelmúltban automata méretéi sokoldalúak. a messziről munkahelyére utavezérlőtermet helyeztek üzem- Felnőttek esetében — ez te dologozó. S aki órákat tölt be. Megfigyelték, hogy több nyilvánvaló — a munkahelyi vonaton, az örül. ha minél évtizedes gyakorlati taoaszta- környezet alkalmas leginkább előbb hazér és kipihenheti arra. hogy ösztönözze. 1Ó magát, s nem könnven kaoha- irányba befolyásolja a műve- tó bármilyen egyéb elfoglalt- lődési törekvéseket. S mivel a ságra. dolgozók legszélesebb rétegei- A tárgyi akadályok közé csolótábla használatától, Ahe- vei a szakszervezeti mozgalom tartozik, hogy nagyon sok vár- tyett, hogy kényelmesen meg- tart állandó kapcsolatot, ma- lalatnál — több vizsgálat (lenyomnának egv gombot, ki- gától értetődő a vállalatok, fftett erre fényt — kultu-á!?« ballagnak az üzemcsarnokba, gazdaságok. intézmények alapot nem eredeti célíának vagy a gyárudvarra és ott kéz- szakszervezeti alapszervezetei- megfelelően használják fel. zel tekergetik a víz- és Wíz- nek, , munkahelyi bizottságai" Jut ebből a helyi futball- vezetékek szabályozó csap- nak elsőrendű szerepe a mű- csapat támogatásától kezdve jait. veltség. a politikai, szakmai reprezentációs célokig sokAz élet bármely területén ismeretek terjesztésében. mindenre, csak éppen az üzem megfigyelhető, hogy az általa- Vajon, mennyire hatásosak, művelődési intézményeinek nos műveltség alapvető ele- milyen eredménnyel töltik be fejlesztésére nem. meinek hiánya a mindennapi felvilágosító, nevelő hivatásu- helyzeten elsősorban a munkához nélkülözhetetlen kát a vállalati szakszervezeti pártszervezetek, a szakszakismeretek bővítését is gá- testületek? Sajnos, messze va- szervezetek, a szakszervezeti tolia. Különösen a korábban gyünk az eszményi állapotok- mozgalomban dolgozó kom- mezőgazdasági jellegű t.ájegy- tói. Nap mint nap meg kell mu-nistúk segítségével lehet ségeken létesített ipari üze- küzdeni a kultúrpolitikai változtatni. A párt művelődés- mekben. de a korszerű nagy- munka lebecsülésével. Azzal politikai céljainak megváló városi vállalatoknál is gond. a nézettel, hogy az időszerű sulásáról csak akkor beszél- hogy a gép és kezelője között gazdasági, termelési és a ki- hetünk, a pártlránvítas e t-é- sok esetben hiányzik az össz- mondotton politikai feladatok lókat a mindennapok gvakor- hang. , mellett a művelődés fejlesz- latéban csak úgy képes érváNem szűkíthetjük azonban tése csak amolyan harmad- nyesiteni, ha a párttagság a kérdést csupán a termelés rangú kérdés. Egy átfogó vizs- széles köre ezeket magáévá érdekeire, közelítenünk . kell - gálát tapasztalatait sűríti az teszi és az élet minden terű- hozzá a dolgozó emberek jo- a megállapítás, hogy a műve- létén kezdeményezően kénví- gaimak. lehetőségeinek olda- lődési tevékenység nem min- seli. Az üzemekben. intézmé* Iáról is. A szocialista demok- denütt vált a szakszervezeti nyékiben valamennyi társadal- rácia terebélyesedését. az ez- munka szerves részévé. A mi szervezet közül — az íf- zel járó társadalmi változá- szakszervezeti bizottságok júsági szövetségtől eltekintve sokat, az élet különböző szín- egy-egv fontosabb kultúrpoli- — a szakszervezetek teve- terein tapasztaljuk. Elég. ha tikai határozat megjelenését kenysége kapcsolódik a legemlékeztetünk a Munka Tör- követően csak ritkán foglal- több szállal a közművelődés vénykönyvére, a tanácstör- nak állást abban, hogv mi a teendőihez. Ezért a munkahét vényre, az új választási rend- tennivalója a vállalati alap- lvi pártszervezetek kultúrpo- szerre. a szövetkezeti törvény- szervezetnek. Általában terv- litikai tevékenységében igen bői fakadó jogokra, a szak- szerűtlenül végzik a kultúr- nagy helyet kellene, hogy eí- szervezetek növekvő szerepé- munkát, amelyre az alkalom- foglaljon a szakszervezetek ez re a dolgozók élet- és munka- szerűség, a kampányok szer- irányú munkájának ösztönző körülményeinek javításában, vezése a jellemző. se és ellenőrzése. Kérjék szávagy egyáltalán az üzemi de- Honnan erednek a művelő- mon a szakszervezeti testüle- mokratizmus fejlődésére, a dés lebecsülésének gyökerei7 lekben tevékenykedő pártta- munkások és alkalmazottak Esvrészt bizonyos rossz értei- goktól, hogy mit tettek, mit cselekvő beleszólására a vál- mű gazdaságcentrikus szemlé- tesznek e célok megvalósítá- lalatok. gazdaságok vezetésé- letbőL Sok esetben a munka- sáért. adjanak útmutatásokat be. helyi vezetők — olykor a tö- a szakszervezeti művelődési A demokratikus jogok gya- megszervezeti tisztségviselők otthonok, könyvtárak munká- korlása művelt állampolgáro- is — úgy gondolják, hogy jának tartalmasabbá tételé- kat. Szükséges ismeretek bir- csak azt kötelességük támo* hez. kísérjék figyelemmel a tokában levő ítélőképes dől* gatni. aminek hatása közvet- helyi ismeretterjesztést. S nem gozókat kíván. Érdemben és lenül és azonnal termelési utolsósorban fordítsanak ió- hasznosan az képes állást fog- többletet eredményez. Más- val nagvobb figyelmet a szólalni szűkebb. vagy tágabb részről nehezítik a szakszer- cialista brigádok művelődési pátriája, munkahelye dolgai- zetek művelődési törekvéseit vállalásainak kidolgozására ban. aki szellemileg is felké- külső körülmények. Számos és teljesítésére, szült erre: látóköre széles, üzemben gyakori és naavmér- Vajda János Üt kilométerre szűkült Az Észalkmaigyarországi Víz- parttól partig terjedő vastag Tárcái segéd-jégtőrőhajő to-* ügyi Igazgatóság jelentése sze- jégmezőt, hogy biztosítsák a vább aprította, hogy minden, riint vasárnap mintegy kétszá- négy jégtörő hajó folyamatos zavar nélkül jussanak át a ti- zan dolgoztaik a Felső-Tíszán munkáját. A jó együttműkö- szalőki duzzasztómű zsiUptábkeletkezett veszélyes jégtorlasz szétbpntásán. A különböző brigádok — köztük a tarea- li kőfoányészok és az OVH speciális osztagai — 29 sorozat robbantással lazították a dés eredményeként egy nap alatt újabb másfél kilométer torlaszt távolítottak el és engedtek le a Tiszán. A levonuló zajló jégtáblákat a tisaa- nagylalui kanyarban, cirkáló Iáin. A folyamatos robbantásokkal és a jégtörő hajók' bevetésével az eredetileg 27 kilométer hosszú jégtorlasz az elmúlt 10 nap alatt jelentősen összeszűkült (MTI) A barátsági vonatat munka tok pasztalataikról. A vlsszauta—«• zás napjaiban pedig egy-egy vasúti fülke élménybeszámolók, szenvedélyes viták színhelye. f\ Nem túlzás azt állítani, hogy manapság a barátságAz első barátságvonat a építettek ki testvéri, baráti tak a mindkét irányba haladó vonatok a munka vonatai. Ez Szovjetunióból 1939 szeptem- kapcsolatokat. Magyar és barátságvönatok. Az elmúlt a felismerés ösztönzi a méterében érkezett hazánkba. Vi* szovjet megyék és városok hetekben például 330 Ifjúság- gyéket, szervezeteket, intéz- szonzasKent, meg az ev no- kerültek az elmúlt évek során politikus utazott Moszkvába ményeket, hogy minél többen vember elején hazánkból is a sok ezer kilométeres távol- és Lenlngrádba. Azok. akik a vegyenek részt a barátság ut- elindult az első barátságvo- ság ellenére testvéri közel- különböző állami iatézmé- íain- Csupán Tolna megyéből nat Moszkvába. Most, napja- ségbe. Százezrek ismerték nyéknél — minisztériumok- 1973-ban tizenkét barátsagvo- inkban talán egyetlen ember meg egymás életét, s kötöttek ban. tanácsoknál — társadal- nat indult a Szovjetunióba, s se akad. aki ne tudná, mit barátságot, jelent ez a szó: barátságvomi szervezeteknél az ifjúsági ez mintegy négy, négy és fél törvény gyakorlati alkalmazó- ezer embert jelent. Tapasztajcicju, xztj ex öőu. ucuatxigvD- . . uuiveny gytuvuj.ián aiAauimz-ci- ------ ------------ - , " . ~ F.-------n at — tizennégy évvel ezelőtt , ^ ^ , , , * sában kiemelkedően jó műn- latalkat bizonyára jól kamaazonban még új, az ideig nem kaP=s°lat egyre szorosabbá fo- ^ végeztek. A barátságvo- toztatják hazaérkezésük után ismert fogalom volt ez a ki- nódá/a ^ elmúlt évben ismét Az évet során ahn tv újjáformálta a baratsagvonanat utasai Moszkvában a munkájukban. 1980-ban ötez- Komszomol vezetőivel, Lenin- ren utaztak az IBUSZ szerve- grádban több vállalat, üzem, tesében a Szovjetunióba, * ma, úgy változott az utazás 77 közös megállapodás alap- £júsági vezetőivel tárgyaltak! ugyanennyien érkeztek onnan jellege, célja. Eleinte 300—350 Beszéltek a főiskolások mun- az Intourist kalauzolásával, utast szálító különvonatokat ^olSozóit. szakf bereit v tté katáboraiban szerzett tapasz- 1972-ben már 80 ezer magyar egy-egy országos intézmény, tapasztalatcserére ko,nkr^ tálatokról, a fiatal házasok- vett részt társasutazáson, céllal tanulásra használták az i„vz<,ob- d».,. 1973-ban pedig számuk elérte társadalmi szervezet indította, s a látogatás elsődleges célja út, 1Q~^ tásának'""módjáról, 'a" komp- a százezret. Hatalmas fejlődés, ismerkedés volt Moszkvával 3 k-x beruházások ifjúsági véd- hatalmas lehetőség ez a bánok s égéiről. Ez utóbbiban a rátság mind szorosabbá tóténak juttatandó lakások elosz___..............................lx munkásai, vezetői Ukrajna a Szovjetunió nagyobb varo- legna£,yob’bi legkorszerűbb saival. Később egyre inkább „szakosodott”. konkrétabbá vált egy-egy út célja. Létrejöttek a testvérmegyei kapcsolatok, s új lendületet adott a mind KeresT‘eK lel' járműjavítójába látogattak. A szőlőtermesztéssel foglalkozó tsz-tagok Ukrajna bortermelő vidékeit, a szovhozokat gyakoribb baráti látogatásoknak. A Tolna megyeiek TamEzemyi a példa arra, hogy szovjet ifjúsági szervezetnek lében,^ s kitűnő alap egymás már jól kialakult gyakorlata munkájának, munkamódsze- van. Nyilvánvaló, hogy ezek reinek megismerésében, a beszélgetések, tárgyalások A jól ismert mondás — sok hasznot jelentenek mind- kellemest a hasznossal — két fél számára. nagyszerűen illik a barátságErdekes, de egyben terme- vonatokra. A mindennapi a testvérmegyék, -városok szetes, hogy a napokig tartó mynka legjobbjai jutalomként bov megyével, a komáromiak kölcsönösed felismerték a ba- utazásnál a hálókocsik fül- ismerkedhetnek a Szovjetu- a Csecsen-Ingus ASZSZK-val, ráti találkozó munkahasznát kéiben általában a munkáról nióval s az ott töltött időt a hevesiek Csuvas-földdel, a is. Újságcikkek százaiban folyik a szó. Az egy megyé- jól kihasználva, sok segítsé- Szolnok megyeiek Tallinnaí, a mondták el a szakemberek az ben, városban, egy munkate- gef. kaphatnak további mun- kaposváriak Kalinyin városa- ott szerzett tapasztalataikat. A rületen dolgozók a szokásos kőjükhöz, val, a kecskemétiek Szimfero- diósgyőri öntők, kohászokkal, ismerkedés után faggatják új pollal, a pécsiek Lvovval, a a Báes megyei búzatermesz- ismerőseiket, beszélnek ta- Erdélyi György miskolciak Vologdával, a Vas tők a kolhozok munknmódmec'T-tek Jnskar Ólával, a szereivel ismerkedtek. Egere I 7 " “ ~w Maii ASZSZK. fővárosával inkább munkavonatokká vál- 1 NOGRÄD — 1974, január 8., kedd 3
