Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

-!­-’TT™““ 1 y- -' '■ '• np : . es- :.■'; I f útranovál. »I Csehszlovák megrendelésre készül a vasúti híd. Hamarosan szállítják. Mátranovákon n Ganz- MÁVAG gyáregységében rendet teremtettek. Á gyár­udvarról fedél alá került számos munkagép és termé­szetesen az emberek is. A korábbi mostoha körűimé- nyék, ahogy az épületek el­készültek. úgy javultak. Ha­talmas acéllemezeket, alap­anyagot tárolnak itt.- Bent a nagycsarnokban serény mun­ka folyik. Egy nagy hídszer­kezet befejez» munkáit, vég­zik. — Ezt a hidat január 8-án átadjuk — újságolta Máté László termelési osztályveze­tő. majd így folytatja1 — Csehszlovákiába szállít­juk, ez lesz az év első export­ja. Vasúti híd amelyen ívelt sínpár fut át. Tavaly már egy hidat gyártottunk cseh­■ szlovák megrendelésre. Az idén több lesz és Jugoszlá­viának is készítünk vasúti és közúti hidakat. — Hogyan sikerült a ta­valyi év ? — A tervünk 93 és félmil­liós termelési érték volt, ehelyett 103,6 milliót teljesí­tettünk. A. vasszerkezeti üzem. daruüzem is túltelje-. ' sítette tervét, és a külső szerelő részleg is.- Ök öt és félmillió helyett 11,5 millió értékű munkát végeztek el. A FŰTÖBER darupályáit, darujait szerelték. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek­ben, a bányagépgyár új csarnokában és Egerben is szereltek darukat. Természe­tesen ezek a daruk itt ké­szültek. — Exportjuk is jelentős volt. Erről mit. hallhatnánk? — Egyiptomnak zsilipka­pukat. készítettünk és a már említett hidat Csehszlováki­ának. Határidőre és hoz- zátehetem, a megrendelők megelégedésére szállítottunk — mondja Máté László, — A hatalmas hídszerkeze­ten szinte aorónak tűnnek az emberek. A befejező munkát végzik. Vajon ho­gyan szállítják el ezt a ha­talmas hidat? — Teljesen elkészítjük át­adásra. utána három részre szétszereljük és így kerül majd megfelelő speciális vas­úti kocsikra — kapom' a fel­világosítást A nagycsarnok másik ha­jójában ugyancsak hatalmas vasszerkezeten dolgoznak a hegesztők és a lakatosok. A varratokat köszörülik. — Ez meg egy nagy daru­pálya lesz — újságolják. Az idei tervekről érdek­lődöm. — Az átmenetet sikerült biztosítani a f élkész termékek­kel. A januári sőt mondha­tom az első negyedévi terv teljesítése már megalapozott. Az idén 113 és félmillió fo­rintra szóló tervet kaptunk és hozzáfűzhetem, hogy. az egész évi kidolgozott progra­munk megvan már. Ebből csaknem 40 millió a már em­lített hídexport. Közúti és vasúti hidak. A legnagyobb volument a darugyártás kép­viseli. Több mint 52 és fél­milliós értékben készülnek daruk és darupályák. Ezen­kívül még különféle acél- szerkezeteket gyártunk és 11 millió értékben külső szere­lést is végzünk. — A Ganz-MÁVAG-ban az utóbbi időben elég jelentős profilváltoztatások történtek. Ez érinti-e a mátranováki gyáregységet? — Részben igen. A válla­lat ugyanis átvette a felvo­nók gyártását. Nekünk arra kell felkészülni hogy az észak-magyarországi terüle­ten a felvonók szerelését mi végezzük — mondta a ter­melési osztályvezető. A mátranováki gyár tovább fejlődik. Az építők megkezd­ték a nagycsarnok harmadik hajójának alpozását. Az ud­varon egy új, hatalmas gép. Ahogy tájékoztatnak az új, revétlenítő berendezés lesz. Ezenkívül az idén egy le­mezegyengető hengernél is gyarapodnak. Rövidesen át­adásra kerül a forgácsoló- üzem. Eddig az- ilyen jellegű munkát nagyrészt kooperá­cióban végeztették el. A jö­vőben már itt a daruzott új üzemben végezhetik a forgá­csolást. A gépek, közöttük több új gép telepítését vég­zik. Az anyagmozgatás, sőt még a munkásszállítás fej­lesztését is .tervezik. Szervezetileg is erősödik, a gyár. kialakulnak a különbö­ző osztályok, amelyek a to­vábbi fejlesztés alapját je­lentik. A létszámnövelésre is számítanak, elsősorban az ál­taluk kiképzett szakmunkás- tanulókból. Ma már 18 is­kolával tartanak kapcsolatot a jövő szakmunkásainak be­iskolázása érdekében. Biza­kodó a hagulat és amikor a gondokról érdeklődünk csak egyetlent említenek: Az anyagellátás lehetne jobb, folyamatosabb. Kohászati ter­mékekről, idomacélról, acél­lemezekről van szó és attól tartanak, hogy később ez okozhat gondot. Reméljük, nem így lesz és akkor 'nincs akadálya az idei terv túltel­jesítésének sem. Bodó János Előkészületek az Adria-vezeték magyar szakaszának építésére Mint ismeretes a közel-kele­ti olajat az Adria kikötőből Jugoszlávián át csővezetéken szállítják majd hazánkba. A vezeték 600 miliméter átmé­rőjű magyar szakaszának építésére megkezdődtek az elő­készületek. A szakemberek — tervezők és kivitelezők — be­járták azt a területet, ame­lyen át a vezeték Berzence községtől Százhalombattáig halad: kijelölték a végleges nyomvonalat Ez Somogy me­gyében a korábbi elképzelé­sekhez viszonyítva némileg módosul: a hatalmas csőkí­gyót — szem előtt tartva a Balaton kiemelt vízvédelmi érdekeit — nem Karád. Ha­nem Bedegkér község térsé­gében vezetik. Hozzáláttak a Berzencén épülő, az olaj továbbítására szolgáló nagy teljesítményű szivattyúállomás energiájának biztosításához is. Az elektro­mos áramot a Nagykanizsa— Nagyatád—Kaposvár 120 kilo­voltos hálózatról, vezetik a berendezéshez. • A szivattyú­dalról valamilyen ok miatt megszűnik az enregiaelíátás, másik oldalról kapja az ára­mot. Ily módon mindig biz­tosítható az üzemelés. az olaj folyamatos szállítása. állomás két oldalról fogadja az energiát. Ha az egyik ol­Az idén abból a megköze- ( lítően 1,8 milliárd forintból, amelybe az Adria-vezeték magVar szakaszának építése kerül. 140 millió forintot használhatnak fel. Az összeg nagy részét tervezésre, álta­lában az egy év múlva kez­dődő, építkezés előkészítésére fordítják. Egységes földnyilvántartást készítenek 1974-ben a földhivatalok folytatják az új egységes nyil­vántartási rendszer összeállí­tását. Erre a munkára — mint ismeretes — a Minisz­tertanács 1971. évi határozata alapján láttak hozzá, azzal a céllal, hogy a hazánkban az ingatlanokra még a múlt század közepén kialakított két nyilvántar­tási rendszer helyett egyet készítenek. A nyilvántartás 1973-ban 216 községben és három fővárosi kerületben készült ed, 1974-ben további 347 községet és két fő­városi ‘kerületet vonnak a munkába, s ezzel az ország összes ingatlanadnak 10,4 szá­zalékáról lesz már egységes nyilvántartás. A munka során 1974-ben több mint 877 000 ingatlant „térképeznek fel”. Az új ingatlannyilvántar- tást községenként az úgyneve­zett szerkesztési eljárással ké­szítik. A földhivatalok min­den ingatlannál megállapítják, hogy mit ’ tartalmaz a két nyilván­tartás, majd az azonosí­tásra kerül sor, s ennek eredményeként az in­gatlanról úgynevezett tulaj­doni lapot készítenek. Az el­járás során ' a járási földhiva­tal dolgozói valamennyi in­gatlan adatát a helyszínen el­lenőrzik, az ingatlanra vonat­kozó jogokat és tényeket pe­dig a tulajdonossal (vagy más jogosulttal) személyesen egyeztetik. A feltárt eltérése­ket — a törvényes keretek között — határozattal rende­zik. és a valóságnak megfe­lelően jegyzik be az új nyil­vántartásba. A tényleges birtokos meg­értő közreműködésére van szükség, mert igen gyakran bonyolult öröklési. rokoni, családi kapcsolatokat, több évtizede lezajlott változásokat kell tisztázni. Ezért az ingatlantulajdo­nosoknak elő kell segíte­niük a helyszíni ellenőr­zést, az értesítésre pontosan jelen­jenek meg és az ingatlanra vonatkozó iratokat' mutassák be. A távol lalkó ingatlantu­lajdonosoknak válaszolndok kell a földhivatal megkeresé­sére. Mindez a tulajdonosok érdekeit szolgálja, mert a munka befejezése után csak az új nyilvántartásba bejegy­zett adatok és jogok lesznek érvényesek, és a hatóságok is csak ezeket fogadják el hiva­talos okmányként. (MTI) Nyugállományba vonulókat búcsúztattak az öblösüveggyárban Ünnepélyes búcsúztatásra gyűltek össze január 7-én a salgótarjáni öblösüveggyár párt-, tömegszervezeti és gaz­dasági vezetői. Búcsúztatták azt a 30 idős dolgozót, akik az 1974. évben végleg búcsút mondanak a gyárnak, munka­padjaiknak­Sokan közülük egész életü­ket a gyári munkának szen­telték. így Palla Kálmán is. aki 1927-től összesen 46 évet töltött a gyárban. Buitás Jó­zsef. Gátszegi János. Szlobo- da Gyula, akik 44 évig szol­gálták hűségesen a gyár ér­dekeit Varga Gyula igazgató kö­szöntő szavaiban elmondottá. hogy a nyugdíjba vonulók munkája, szinte végig kíséri a gyár történetét. Ott voltak az első automata gép beindí­tásánál, a felszabadulást köve­tő helyreállítási munkáknál, az államosításnál. — Örü­lünk. hogy példamutató helyt­állásuk után megérdemelt, pi­henésüket tölthetik, de szo­morúan mondunk búcsút annyi együtt töltött év után. Valamennyien' örömmel fo­gadtuk azt a , kormányrende­letet, amely lehetővé . tette, hogy 55 éves korhatár helyett akár 53 éves korban is nyug­díjba vonulhatnak az üveg­ipari munkakörben dolgozók — mondotta az igazgató. Az elmúlt évben az öblös­üveggyárban ezzel a kedvez­ménnyel öt dolgozó élt. A je­lenleg nyugdíjba vonulók kö­zül kilenc megy nyugdíjba 53 évibe, korában. Megköszönték az eddigi lelkiismeretes munkát, annak a hét nő dol­gozónak is, akik ebben az év­ben vonulnak nyugállomány­ba. A gyár vezetői kilenc nyug­díjba vonuló részére Kiváló Dolgozó jelvényt adományoz­tak, a többit is pénzjutalom­ban részesítették. Ebből a r. alkolamból több mint ötven ezer forint került kifizetésre. Ö. G Az év első vasárnapján új év első vasárnapján megkezdődött az építőanya­gok szállítása vasúton a nyu­gat-magyarországi építkezé­sekhez. Bár a forgalom — mint év elején általában — a szokottnál gyengébb volt, így is csaknem ezer vagon panelt követ, kavicsot és egyéb épí­tőanyagot továbbítottak a szombathelyi MÁV Igazgató­ság vonalain. A Közép-du­nántúli kőbányákból irányvo­natok vitték az ország min­den részébe a követ, nagyobb mennyiséget raktak ki Szom­bathelyen, Zalaegerszegen, Lentiben és Körmenden. A mezőgazdaság részére Pétről és Papkesziről 59 vagon mű­trágyát is útnak indítottak ezen a napon a különböző gazdaságokba. Az igazgatóság területén számottevő vqlt va­sárnap a tranzitszállítás is, csehszlovák, jugoszláv és oszt­rák szerelvényeket továbbítot­tak a vasutasok. Mire számíthat a tagság ? Ameddig a ér Gordos Sándor: „Nem panasz­kodik itt senki” Az egyházasgergei termelő- szövetkezet a kis1 gazdaságok közé tartozik, összes földterü­letük 987 hektár, s a szántó ebből 547 hektár. Ez a körül­mény megszabja a lehetősé­geket, amelyek Egyházasger- gén sem végtelenek. — Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarómat ér. — mondja Gordos Rezső, a szö­vetkezet elnöke. Szavaiból érezni riémi keserűséget. Nem az eredmények miatt, hiszen olyanra nem emlékeznek Egy- házasgergén. hogy részesedést nem fizettek volna a tagság­nak. A jövő aggasztja az el­nököt, az útkeresés, mert az idén is többet akarnak a ta­valyitól. — A tehenészetünkkel kap­csolatban tiszta a kép. Nem erőltetjük tovább a tejterme­lést, mert nem. kifizetődő. Az árbevételi kiesés pedig na­gyon hiányzik év végén. Saj­nos, e területen nincs megfe­lelő szakemberünk. Ösztöndíj­jal próbálkoztunk, de a fiatal kolléga három hét után hátat fordított a termelőszövetke­zetnek — sorolja. Az állattenyésztés másik ága, amivel foglalkoznak, a juhászat. Tavaly a háromszá­zas anyaállományból ötvenet selejteztek. A minőség megfe­lelő, de itt is jelentkeznek a kis gazdaságra jellemző gon­dok: — Sajnos, ha eljön a szál­lítás ideje, nem tudunk egy vagonra való. bárányt biztosí­tani. így minidig alkalmaz­kodni kell valamelyik terme­lőszövetkezethez. Ez pedig hátrányos ránk nézve. A meg­oldás: a kooperáció valame­lyik közeli gazdasággal. Mi hajlandók vagyunk rá. Remél­jük, ez évben ez a problé­mánk megszűnik — magya­rázza Gordos Rezső. Sertéstenyésztéssel közvetve foglalkoznak. A litkei telep társtulajdonosai. Idáig még csak fizettek. Egy fillér sem folyt be a sertéstenyésztésből a termelőszövetkezet pénztá­rába. Amikor az 1973-as ter­vet készítették, már nem is számoltak' vele. — Csali még fizetni ne kell­jen — ezzel kapcsolatban ennyi az elnök véleménye az eddigi rossz tapasztalatok miatt. A növénytermesztésben ke­vesebb a gond. Az őszi búza bevétele a tervezettnél hu­szonöt százalékkal lett több. A tavaszi árpára és a kuko­ricára sem panaszkodnak. A sörárpánál lepődtek meg, mert minőségi kifogás miatt nem vették át. Az aprómago­kat viszont nem tervezték, s így a bevételi egyensúly meg­maradt. Ugyancsak növelte a termelőszövetkezet bevételét a háztáji hízómarha értékesí­tése, s csekély mértékben a tűzifa is hozzájárult, hogy összességében nem zártak rossz évet 1973-ban Egyházas- gergén. — A százszázalékos bért már december elején fizetni kezdtük. Előzetes számítása­ink alapján úgy néz ki, hogy egy tízórás munkanapra 87 forint jut. Tavaly 85 forint ötven fillért fizettünk. Hogy mennyi lesz a részesedés? Nem tudjuk még, de annyi bizonyos, hogy amit lehet, a biztonsági alapunk további növelésére fordítjuk. Most 265 ezer forint van tartalékolva. Két év alatt' szeretnénk a fél­milliót túlhaladni. Igazán biztonságban csak akkor érez­hetjük magunkat — véleke­dik a gazdaság elnöke. Fejlesztésre sem sokat for­díthatnak. Tavaly a lóistállót újították fel, s lehetőségük­höz mérten a gépparkjukat igyekeztek bővíteni. A sort a műtrágyavásárlás zárja, amelyből a múlt évben olyan készletet szereztek be, ami az idén, is elegendő lesz. Zárszámadás előtt nemcsak a szövetkezet vezetői, a tag­ság is értékeli, — csak úgy, egymás között — az évet. Gordos Sándor is ezek közé tartozik. Most épp a fűrészte­lepen dolgozik. Hogy ő mire számít? — Az én számításom már megvan. Most egy órára ti­zenhárom forintot kapok. Le­dolgoztam a kétszáz napot, azt hiszem, ilyen korban szép teljesítmény. — A többiek, hogy véleked ­nek a tavalyi esztendőről? — Nem panaszkodik itt senki. Évközben volt tudomá­sunk, hogy nem alakulnak: rosszul a termelőszövetkezet: dolgai. Mindenki reményke­dik, hogy amit eddig kaptunk, most is megkapjuk. Gordos Sándor a maga 6® évével bizakodik. így éreznek a többiek is. Azt ők is tud­ják, hogy csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a tat-- karó ét. Sz. Gte, NÖGRÁD — 1974, január 8„ kedd *

Next

/
Thumbnails
Contents