Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

-!-’TT™““ 1 y- -' '■

'•

np

: . es- :.■';

I f útranovál. »I

Csehszlovák megrendelésre készül a vasúti híd. Hamarosan szállítják.

Mátranovákon n Ganz- MÁVAG gyáregységében

rendet teremtettek. Á gyárudvarról fedél alá került számos munkagép és természetesen az emberek is. A korábbi mostoha körűimé- nyék, ahogy az épületek elkészültek. úgy javultak. Hatalmas acéllemezeket, alapanyagot tárolnak itt.- Bent a nagycsarnokban serény munka folyik. Egy nagy hídszerkezet befejez» munkáit, végzik.

— Ezt a hidat január 8-án átadjuk — újságolta Máté László termelési osztályvezető. majd így folytatja1

— Csehszlovákiába szállítjuk, ez lesz az év első exportja. Vasúti híd amelyen ívelt sínpár fut át. Tavaly már egy hidat gyártottunk cseh■ szlovák megrendelésre. Az idén több lesz és Jugoszláviának is készítünk vasúti és közúti hidakat.

— Hogyan sikerült a tavalyi év ?

— A tervünk 93 és félmilliós termelési érték volt, ehelyett 103,6 milliót teljesítettünk. A. vasszerkezeti üzem. daruüzem is túltelje-.

' sítette tervét, és a külső szerelő részleg is.- Ök öt és félmillió helyett 11,5 millió értékű munkát végeztek el. A FŰTÖBER darupályáit, darujait szerelték. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a bányagépgyár új csarnokában és Egerben is szereltek darukat. Természetesen ezek a daruk itt készültek.

— Exportjuk is jelentős volt. Erről mit. hallhatnánk?

— Egyiptomnak zsilipkapukat. készítettünk és a már említett hidat Csehszlovákiának. Határidőre és hoz- zátehetem, a megrendelők megelégedésére szállítottunk — mondja Máté László,

— A hatalmas hídszerkezeten szinte aorónak tűnnek az emberek. A befejező munkát végzik. Vajon hogyan szállítják el ezt a hatalmas hidat?

— Teljesen elkészítjük átadásra. utána három részre

szétszereljük és így kerül majd megfelelő speciális vasúti kocsikra — kapom' a felvilágosítást

A nagycsarnok másik hajójában ugyancsak hatalmas vasszerkezeten dolgoznak a hegesztők és a lakatosok. A varratokat köszörülik.

— Ez meg egy nagy darupálya lesz — újságolják.

Az idei tervekről érdeklődöm.

— Az átmenetet sikerült biztosítani a f élkész termékekkel. A januári sőt mondhatom az első negyedévi terv teljesítése már megalapozott. Az idén 113 és félmillió forintra szóló tervet kaptunk és hozzáfűzhetem, hogy. az egész évi kidolgozott programunk megvan már. Ebből csaknem 40 millió a már említett hídexport. Közúti és vasúti hidak. A legnagyobb volument a darugyártás képviseli. Több mint 52 és félmilliós értékben készülnek daruk és darupályák. Ezenkívül még különféle acél- szerkezeteket gyártunk és 11 millió értékben külső szerelést is végzünk.

— A Ganz-MÁVAG-ban az utóbbi időben elég jelentős profilváltoztatások történtek. Ez érinti-e a mátranováki gyáregységet?

— Részben igen. A vállalat ugyanis átvette a felvonók gyártását. Nekünk arra kell felkészülni hogy az észak-magyarországi területen a felvonók szerelését mi végezzük — mondta a termelési osztályvezető.

A mátranováki gyár tovább fejlődik. Az építők megkezdték a nagycsarnok harmadik hajójának alpozását. Az udvaron egy új, hatalmas gép. Ahogy tájékoztatnak az új, revétlenítő berendezés lesz. Ezenkívül az idén egy lemezegyengető hengernél is gyarapodnak. Rövidesen átadásra kerül a forgácsoló- üzem. Eddig az- ilyen jellegű munkát nagyrészt kooperációban végeztették el. A jövőben már itt a daruzott új üzemben végezhetik a forgácsolást. A gépek, közöttük több új gép telepítését végzik. Az anyagmozgatás, sőt még a munkásszállítás fejlesztését is .tervezik.

Szervezetileg is erősödik, a gyár. kialakulnak a különböző osztályok, amelyek a további fejlesztés alapját jelentik. A létszámnövelésre is számítanak, elsősorban az általuk kiképzett szakmunkás- tanulókból. Ma már 18 iskolával tartanak kapcsolatot a jövő szakmunkásainak beiskolázása érdekében. Bizakodó a hagulat és amikor a gondokról érdeklődünk csak egyetlent említenek: Az

anyagellátás lehetne jobb, folyamatosabb. Kohászati termékekről, idomacélról, acéllemezekről van szó és attól tartanak, hogy később ez okozhat gondot. Reméljük, nem így lesz és akkor 'nincs akadálya az idei terv túlteljesítésének sem.

Bodó János

Előkészületek az Adria-vezeték magyar szakaszának építésére

Mint ismeretes a közel-keleti olajat az Adria kikötőből Jugoszlávián át csővezetéken szállítják majd hazánkba. A vezeték 600 miliméter átmérőjű magyar szakaszának építésére megkezdődtek az előkészületek. A szakemberek — tervezők és kivitelezők — bejárták azt a területet, amelyen át a vezeték Berzence községtől Százhalombattáig halad: kijelölték a végleges nyomvonalat Ez Somogy megyében a korábbi elképzelésekhez viszonyítva némileg módosul: a hatalmas csőkígyót — szem előtt tartva a Balaton kiemelt vízvédelmi érdekeit — nem Karád. Hanem Bedegkér község térségében vezetik.

Hozzáláttak a Berzencén épülő, az olaj továbbítására szolgáló nagy teljesítményű szivattyúállomás energiájának biztosításához is. Az elektromos áramot a Nagykanizsa— Nagyatád—Kaposvár 120 kilovoltos hálózatról, vezetik a berendezéshez. • A szivattyúdalról valamilyen ok miatt megszűnik az enregiaelíátás, másik oldalról kapja az áramot. Ily módon mindig biztosítható az üzemelés. az olaj folyamatos szállítása.

állomás két oldalról fogadja az energiát. Ha az egyik olAz idén abból a megköze- ( lítően 1,8 milliárd forintból, amelybe az Adria-vezeték magVar szakaszának építése kerül. 140 millió forintot használhatnak fel. Az összeg nagy részét tervezésre, általában az egy év múlva kezdődő, építkezés előkészítésére fordítják.

Egységes földnyilvántartást készítenek

1974-ben a földhivatalok folytatják az új egységes nyilvántartási rendszer összeállítását. Erre a munkára — mint ismeretes — a Minisztertanács 1971. évi határozata alapján láttak hozzá, azzal a céllal, hogy a hazánkban az ingatlanokra még

a múlt század közepén kialakított két nyilvántartási rendszer helyett egyet készítenek.

A nyilvántartás 1973-ban 216

községben és három fővárosi kerületben készült ed, 1974-ben további 347 községet és két fővárosi ‘kerületet vonnak a munkába, s ezzel az ország összes ingatlanadnak 10,4 százalékáról lesz már egységes nyilvántartás. A munka során 1974-ben több mint 877 000 ingatlant „térképeznek fel”.

Az új ingatlannyilvántar- tást községenként az úgynevezett szerkesztési eljárással készítik. A földhivatalok minden ingatlannál megállapítják, hogy mit ’ tartalmaz a két nyilvántartás, majd az azonosításra kerül sor, s ennek eredményeként az ingatlanról úgynevezett tulajdoni lapot készítenek. Az eljárás során ' a járási földhivatal dolgozói valamennyi ingatlan adatát a helyszínen ellenőrzik, az ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket pedig a tulajdonossal (vagy más jogosulttal) személyesen egyeztetik. A feltárt eltéréseket — a törvényes keretek között — határozattal rendezik. és a valóságnak megfelelően jegyzik be az új nyilvántartásba.

A tényleges birtokos megértő közreműködésére van szükség, mert igen gyakran bonyolult öröklési. rokoni, családi kapcsolatokat, több évtizede lezajlott változásokat kell tisztázni.

Ezért az ingatlantulajdonosoknak elő kell segíteniük a helyszíni ellenőrzést,

az értesítésre pontosan jelenjenek meg és az ingatlanra vonatkozó iratokat' mutassák be. A távol lalkó ingatlantulajdonosoknak válaszolndok kell a földhivatal megkeresésére. Mindez a tulajdonosok érdekeit szolgálja, mert a munka befejezése után csak az új nyilvántartásba bejegyzett adatok és jogok lesznek érvényesek, és a hatóságok is csak ezeket fogadják el hivatalos okmányként. (MTI)

Nyugállományba vonulókat búcsúztattak az öblösüveggyárban

Ünnepélyes búcsúztatásra gyűltek össze január 7-én a salgótarjáni öblösüveggyár párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetői. Búcsúztatták azt a 30 idős dolgozót, akik az 1974. évben végleg búcsút mondanak a gyárnak, munkapadjaiknakSokan közülük egész életüket a gyári munkának szentelték. így Palla Kálmán is. aki 1927-től összesen 46 évet töltött a gyárban. Buitás József. Gátszegi János. Szlobo- da Gyula, akik 44 évig szolgálták hűségesen a gyár érdekeit

Varga Gyula igazgató köszöntő szavaiban elmondottá.

hogy a nyugdíjba vonulók munkája, szinte végig kíséri a gyár történetét. Ott voltak az első automata gép beindításánál, a felszabadulást követő helyreállítási munkáknál, az államosításnál. — Örülünk. hogy példamutató helytállásuk után megérdemelt, pihenésüket tölthetik, de szomorúan mondunk búcsút annyi együtt töltött év után. Valamennyien' örömmel fogadtuk azt a , kormányrendeletet, amely lehetővé . tette, hogy 55 éves korhatár helyett akár 53 éves korban is nyugdíjba vonulhatnak az üvegipari munkakörben dolgozók — mondotta az igazgató.

Az elmúlt évben az öblösüveggyárban ezzel a kedvezménnyel öt dolgozó élt. A jelenleg nyugdíjba vonulók közül kilenc megy nyugdíjba 53 évibe, korában. Megköszönték az eddigi lelkiismeretes munkát, annak a hét nő dolgozónak is, akik ebben az évben vonulnak nyugállományba.

A gyár vezetői kilenc nyugdíjba vonuló részére Kiváló Dolgozó jelvényt adományoztak, a többit is pénzjutalomban részesítették. Ebből a r. alkolamból több mint ötven ezer forint került kifizetésre.

Ö. G

Az év első vasárnapján

új év első vasárnapján megkezdődött az építőanyagok szállítása vasúton a nyugat-magyarországi építkezésekhez. Bár a forgalom — mint év elején általában — a szokottnál gyengébb volt, így is csaknem ezer vagon panelt követ, kavicsot és egyéb építőanyagot továbbítottak a szombathelyi MÁV Igazgatóság vonalain. A Közép-dunántúli kőbányákból irányvonatok vitték az ország minden részébe a követ, nagyobb mennyiséget raktak ki Szombathelyen, Zalaegerszegen, Lentiben és Körmenden. A mezőgazdaság részére Pétről és Papkesziről 59 vagon műtrágyát is útnak indítottak ezen a napon a különböző gazdaságokba. Az igazgatóság területén számottevő vqlt vasárnap a tranzitszállítás is, csehszlovák, jugoszláv és osztrák szerelvényeket továbbítottak a vasutasok.

Mire számíthat a tagság ?

Ameddig a ér

Gordos Sándor: „Nem panaszkodik itt senki”

Az egyházasgergei termelő- szövetkezet a kis1 gazdaságok közé tartozik, összes földterületük 987 hektár, s a szántó ebből 547 hektár. Ez a körülmény megszabja a lehetőségeket, amelyek Egyházasger- gén sem végtelenek.

— Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarómat ér. — mondja Gordos Rezső, a szövetkezet elnöke. Szavaiból érezni riémi keserűséget. Nem az eredmények miatt, hiszen olyanra nem emlékeznek Egy- házasgergén. hogy részesedést nem fizettek volna a tagságnak. A jövő aggasztja az elnököt, az útkeresés, mert az

idén is többet akarnak a tavalyitól.

— A tehenészetünkkel kapcsolatban tiszta a kép. Nem erőltetjük tovább a tejtermelést, mert nem. kifizetődő. Az árbevételi kiesés pedig nagyon hiányzik év végén. Sajnos, e területen nincs megfelelő szakemberünk. Ösztöndíjjal próbálkoztunk, de a fiatal kolléga három hét után hátat fordított a termelőszövetkezetnek — sorolja.

Az állattenyésztés másik ága, amivel foglalkoznak, a juhászat. Tavaly a háromszázas anyaállományból ötvenet selejteztek. A minőség megfelelő, de itt is jelentkeznek a kis gazdaságra jellemző gondok:

— Sajnos, ha eljön a szállítás ideje, nem tudunk egy vagonra való. bárányt biztosítani. így minidig alkalmazkodni kell valamelyik termelőszövetkezethez. Ez pedig hátrányos ránk nézve. A megoldás: a kooperáció valamelyik közeli gazdasággal. Mi hajlandók vagyunk rá. Reméljük, ez évben ez a problémánk megszűnik — magyarázza Gordos Rezső.

Sertéstenyésztéssel közvetve foglalkoznak. A litkei telep társtulajdonosai. Idáig még csak fizettek. Egy fillér sem folyt be a sertéstenyésztésből a termelőszövetkezet pénztárába. Amikor az 1973-as tervet készítették, már nem is számoltak' vele.

— Csali még fizetni ne kelljen — ezzel kapcsolatban ennyi az elnök véleménye az eddigi rossz tapasztalatok miatt.

A növénytermesztésben kevesebb a gond. Az őszi búza bevétele a tervezettnél huszonöt százalékkal lett több. A tavaszi árpára és a kukoricára sem panaszkodnak. A sörárpánál lepődtek meg, mert minőségi kifogás miatt nem vették át. Az aprómagokat viszont nem tervezték, s így a bevételi egyensúly megmaradt. Ugyancsak növelte a termelőszövetkezet bevételét a háztáji hízómarha értékesítése, s csekély mértékben a tűzifa is hozzájárult, hogy összességében nem zártak rossz évet 1973-ban Egyházas- gergén.

— A százszázalékos bért már december elején fizetni kezdtük. Előzetes számításaink alapján úgy néz ki, hogy egy tízórás munkanapra 87 forint jut. Tavaly 85 forint ötven fillért fizettünk. Hogy mennyi lesz a részesedés? Nem tudjuk még, de annyi bizonyos, hogy amit lehet, a biztonsági alapunk további növelésére fordítjuk. Most 265 ezer forint van tartalékolva. Két év alatt' szeretnénk a félmilliót túlhaladni. Igazán biztonságban csak akkor érezhetjük magunkat — vélekedik a gazdaság elnöke.

Fejlesztésre sem sokat fordíthatnak. Tavaly a lóistállót újították fel, s lehetőségükhöz mérten a gépparkjukat igyekeztek bővíteni. A sort a műtrágyavásárlás zárja,

amelyből a múlt évben olyan készletet szereztek be, ami az idén, is elegendő lesz.

Zárszámadás előtt nemcsak a szövetkezet vezetői, a tagság is értékeli, — csak úgy, egymás között — az évet. Gordos Sándor is ezek közé tartozik. Most épp a fűrésztelepen dolgozik. Hogy ő mire számít?

— Az én számításom már megvan. Most egy órára tizenhárom forintot kapok. Ledolgoztam a kétszáz napot, azt hiszem, ilyen korban szép teljesítmény.

— A többiek, hogy véleked nek a tavalyi esztendőről?

— Nem panaszkodik itt senki. Évközben volt tudomásunk, hogy nem alakulnak: rosszul a termelőszövetkezet: dolgai. Mindenki reménykedik, hogy amit eddig kaptunk, most is megkapjuk.

Gordos Sándor a maga 6® évével bizakodik. így éreznek a többiek is. Azt ők is tudják, hogy csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a tat-- karó ét.

Sz. Gte,

NÖGRÁD — 1974, január 8„ kedd

*