Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
Naponta négy-ötezer tojás Mindennapra egy tojás — így szólt a régi mondás, a palotási termelőszövetkezetben azonban jócskán túltettek ezen a szokáson. A tojótelepen naponta 4000—5000 darab t<T jást szednek össze a gondozó asszonyok a tyúkok alól. amelyeket azonnal szállítanak a vevőkhöz. Szeretik a vásárlók az itteni tojásokat« mert a barna tojáshéj alatt — * fehér helyett ez a kedveltebb «—, szépen fejlett fehérje és sárgája lapul, —kj—• Határozat a megvalósulás útján A népesedéspolitikai határozattal kapcsolatos társadalombiztosítási és munkajogi intézkedések A z utóbbi hónapok egyik legnagyobb jelentőségű és a legszélesebb közvéleményt foglalkoztató eseménye a Minisztertanács 1040/ 1973. (X. 18.) számú, a népesedéspolitikai feladatokról szóló határozata volt. A határozat az egészséges élve születések számának növekedése érdekében több irányú rövid és hosszú távra szóló feladatokat tartalmaz. Több intézkedés tükrözi a népesedéspolitikának azt az alapelvét, hogy fokozott anyagi támogatással, a terhes és kisgyermekes anyák jogainak bővítésével, a gyermeknevelés terheinek csökkentésével kell ösztönözni a családokat a kívánt gyermekszám vállalására. A gyermeket vállaló anyák jogainak bővítése mellett a gyermekes családok fokozott anyagi támogatását jelentő intézkedések számos társadalom- biztosítási juttatás nagyarányú továbbfejlesztését eredményezik. Elsőként kell említeni az anyasági és csecsemőkelen- gye-segély összegének emelését. A társadalombiztosításra jogosult szülő nők egyszeri segélyként a gyermek születésekor anyasági segélyre és csecsemőkelengye-segélyre jogosultak. Az anyasági segély bonyolult feltételrendszerhez kötött, és összegszerűsége több körülménytől függ. Az új rendelkezések folytán az anyasági segély intézménye jelentősen fejlődik, bővül a jogosultak köre, kedvezőbb feltételek mellett jár az anyasági segély, és jelentősen emelkedik az összege. ségi orvos* vizsgálaton. A terhes nők tehát fokozottabban válnak anyagilag is érdekeltté, hogy magzatuk és saját maguk egészsége érdekében a terhességi orvosi vizsgálatokon rendszeresen megjelenje- neK. Bővült a gyermekápolási táppénzjogosultság időtartama is. A jelenlegi rendelkezések szerint a dolgozó kisgyermekes anyák beteg gyermekük ápolása címén a gyermek egyéves koráig jogosultak gyer- megápolási táppénzre. Az egyedülálló anya és apa egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása címén 60 napra jogosult gyermekápolási táppénzre. Az új rendelkezés szerint a gyermeK egyéves koráig meglevő jogosultságot érintetlenül hagyva 1974. január 1-től az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb beteg gyermeK otthoni ápolása címén évenként és gyermekenként 60 napra, a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén pedig évenként és gyermekenként harminc napra terjesztették ki a gyermek- ápolási táppénzjogosultságot. Az egyedülálló anya külön kedvezménye, hogy a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása esetén is 60 napra jogosult gyermekápolási táppénzre. A gyermekápolási táppénzre való jogosultság szempontjából a dolgozó anyával teljesen azonos jogok illetik meg az egyedülálló apát is. második gyermek után 900. harmadik gyermek után 1000 forint. A mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál a gyermek - gondozási segely összege 100 forinttal alacsonyabb. A gyermekgondozási segély összegének megállapításánál az anya saját és örökbe fogadott gyermekén túl a háztartásában élő mostoha- és nevelt gyermeket is figyelembe kell venni. E melkedik a két* gyermek esetén járó családi pótlék összege is. A két gyermek után járó családi pótlék havi összege jelenleg 400 forint. 1974. június l-ével a kétgyermekesek családi pótlékát gyermekenként 100 forinttal emelik fel, így a két gyermek után járó családi pótlék összege 600 forint lesz. a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainál a családi pótlék havi összege a kétgyermekes családoknál gyermekenként szintén 100 forinttal emelkedik. A Minisztertanács határozata szerint fizetett szabadnapot kell biztosítani a gyermekes anyáknak. A Munka Törvény- könyve szerint a dolgozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább két 14 éven aluli gyermekét gondozza, havonta egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. A határozat — az eddigi jog érintetlenül hagyásával — 1974-től évenként minden anyának egy 14 éven aluli gyermek esetében 2 nap, két 14 éven aluli gyermek esetében 5 nap, három vagy több 14 éven aluli gyermek esetében 9 nap fizetett szabadnapot kell biztosítani. Ez a kedvezmény a gyermeket egyedül -nevelő apát is megilleti. Ilyentájt, az év elején »szokottnál többször hívnak ösz- sze értekezletet, Ez természetes! Az évi munka értékelése, a jövő évi feladatok meghatározása kollektív munkát igényel, feltétlenül szükséges, hogy ki-ki megtudja, mi történt és történik' az üzemben, a vállalatnál, az intézménynél, mit csinált jól, mit várnak tőle az elkövetkező hetekben, hónapokban. Így van ez rendjén, s ez ellen nem is emelhetünk szót, De milyenek is legyenek ezek az értekezletek? Van egy olyan nézet, hogy az értekezlet általában felesleges Időpazarlás. Ez így nem áll! A jó értekezlet nem felesleges, hanem elengedhetetlenül szükséges, hiszen egy- egy tanácskozáson összegezni lehet az eredményeket, ostorozni a hibákat, gyakran kikristályosodik a vezető kollektívák bölcsessége, előrelátása, az egységes tenniaka- rás. Azok is elmondhatják véleményüket, akik esetleg ezt másképpen nem tehetik meg. Persze, hogy ilyen értekezleteink legyenek, nem árt, ha az illetékesek mindenekelőtt nagyobb figyelmet fordítanak azok ' előkészítésére, levezetésére, hatékonyságának módszereire stb. Azzal érdemes mindjárt kezdeni e téma boncolgatását, mikor hívjunk össze értekezletet. Csakis akkor, ha van mondanivalónk! A különböző statisztikai felmérések ugyanis íjzt bizonyítják, hogy a vezető beosztású emberek, s a dolgozók is munkaidejük elóg jelentős százalékát töltik értekezleteken. Mindenféleképpen azt a következtetést lehet és kell ebből levonnunk, hogy csak akkor értekezzünk, ha szükséges. Fontos továbbá az is. hogy az értekezleteknek ne az időtartamát, hanem a hatékonyságát fokozzuk. A reggeltől estig tartó értekezleten sem érünk el célt, ha rossz volt az előkészítés, ha nem a szükségesre helyeztük a fő súlyt, ha unalmasan adjuk elő mondanivalónkat. Az értekezlet hatékonyságát ezek figyelembevétele nélkül nem tudjuk biztosítani. Afféle íratlan szabály ez: a jó értekezlet rövid. Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az ember koncentráló képessége átlagosan 45 pere. Ezután hiperbolikusán csökken az agy felfogó-és befogadóképessége. Ha ezt a megállapítást elfogadjuk, máris kimondhatjuk: úgy szervezzük az értekezleteket, hogy a lehető legrövidebbek legyenek. Üzemeinknél, vállalatainknál, intézményeinknél miért lépik túl általában az úgynevezett „optimális” időt? Először is a tanácskozások előkészítésének hiánya miRtt. Kevesebb időt igénvel egv- egy értekezlet, ha például az anyagot előzetesen, írásban kiadjuk. Helyes vigyázni a"- ra is, hogy a vita megmaradjon a témánál. Ne kalandozzunk el, ne akarjunk mindenről beszélni, csak arra térjünk ki, ami szorosan ösz- szefügg az értekezlet napirendjével. Nem árt a részvevők számáról is szót ejteni. Rossz emberi szokás, hogy akkor érezzük jól magunkat egy-agy értekezleten, ha az asztalt teljesen körülülik a részvevők. Ha üres székek vannak, előítélettel viseltetünk a tanácskozás iránt, pedig egy-egy értekezlet eredményességét, hatékonyságát éppenséggel nem a részvevők száma, hanem a vitában kikristályosodó nézetek színvonala. életrevalósága dönti el. Rosszul érezzük magunkat ükkor is, ha nem mindenki kér szót azok közül, akik részt vesznek az értekezleten. A mindenáron való hozzászólást nem helyes provokálni. Ha valaki ugyan nem szólal fel, de magáévá teszi az értekezlet anyagát, az legalább olyan hasznos, mintha ékesszólóan felvázolta volna az esetleg már elhangzottakat. A sikeres értekezletre tehát fel kell készülni, nem lehet úgy leülni a tárgyalóasztalhoz, hogy majd csak mondok valamit. r. ő. Az 1974. január 1-től született gyermek után anyasági segély jár minden dolgozó nőnek és családtagnak, aki a társadalombiztosítás keretében orvosi gyógykezelésre jogosult, és terhességének ideje alatt terhességi orvosi vizsgálaton részt vett, Az anyasági segélyhez — az új rendelkezések szerint — előzetes biztosítási időt igazolni nem kell. Az anyasági segély azonos összegben és feltételekkel jár a dolgozó nő és a családtag esetében egyaránt. Az anyasági segélyt és csecsemőke- lengye-segályt összevonják és felemelik. Az anyasági segély összege 2500 forint, ha a nő terhessége alatt négyszer — első ízben a terhesség kezde-- tétől számított 140 napon belül — terhességi orvosi vizsgálaton vett részt. Az anyasági segély 1000 forint akkor, ha a nő nem volt legalább négy esetben és első ízben n erhesség kezdetétől számított 140 napon belül terhességi orvosi vizsgálaton. Nem jár anyasági segély annak a nőnek, aki terhességénék Ideje alatt egyszer sem volt terhes1874. Januar 1-től differenciáltan emelkedik a gyermek- gondozási segély összege. A jelenlegi jogszabályok , szerint a gyermekgondozási segély összege független a gyermekek számától. Havi összege: a munkaviszonyban álló kisgyermekes anyáknak 650 forint, a termelőszövetkezeti tagok esetében pedig 550 forint. A differenciált emelés lényege, hogy 1974. január 1-től a segély összege attól függően kerül megállapításra, hogy az anya hányadik gyermeke után Igényli a gyermekgondozási segélyt. Az emelés után a gyermekgondozási segély ösz- szege a munkaviszonyban állóknál : első gyermek után 800, éves költségkihatása meghaladja a másfél milliárd forintot, megvalósításuk jelentősen növelj a gyermekes családok jövedelmét A népesedéspolitika! határozat az említetteken túl számos célkitűzést, intézkedést tartalmaz. Társadalmunk fejlődésének lendülete, jövőnk jelentős mértékben függ attól, hogy népesedéspolitikai törekvéseinket maradéktalanul valóra tudjuk-e váltani. Bibék László SZMT társ. bizt, mb. vez. Fémpótló műfa A technika számos terüle. tón sikerrel pótolhatja a fémeket a litván fakémiai intézetben kifejlesztett „Ligna- mon” műfa. Litván és csehszlovák tudósok ez idő szerint közösen dolgoznak a műfát előállító nagyüzemi berendezés kifejlesztésén. Az eddigi kísérletek szerint elsősorban a textiliparban, az öntödékben ée a bányászatban, használhatják fel kitűnő eredménnyel az újfajta mü- fát. Több tesz a gáztűzhely A £IM salgótarjáni gyárában a régi hagyományos tűzhelyszereidében megkezdték a felkészülést a gáztűzhelyek gyártására. Itt eddig ugyanis csak hagyományos széntüzelésű tűzhelyeket készítettek, A piaci igények azonban jelentősen megváltoztak. Egyre kevesebb széntüzelésű tűzhelyet rendelnek, ugyanakkor nagymértékben növekedett az igény a gáztűzhelyekből. A gáztűzhelyek gyártása nagyobb szaktudást követel a dolgozóktól. Erre időben gondoltak a vállalatnál és az ú.i szereidében már korábban megkezdték a felkészülést. Terv szerint Január 8-án már itt is megkezdik a gáztűzhelyek sorozatgyártását. Természetes az Igényeknek megfelelően a jövőben Is gyártanak széntüzelésű berendezéseket. Mesedéielőtt az oviban
