Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-25 / 20. szám
O 3 az üveqcsaemkb Kiállítás A József Attila Megyei Művelődési Központ bejáratánál érdekes plakát invitálja az arra járókat a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola első kiállítására. Ez az üvegcsamokban tekinthető meg. A kiállítás 19-én délután nyílt meg, és 26-ig látható. Akik megtekintik a kiállított tárgyakat, rögtön észre- vehetik, hogy azok három csoportra oszlanak. Az első rész iskolai rajzfeladatokból áll, melyek évfolyamonként sorakoznak. Az Idén érettsé* giznek először építőipari szakot végző tanulók, így kerék négy év munkáját, feladatait mutathatják be a tablók, melyeken az egyszerű térábrázoló rajzoktól a pontos — figyelmes munkát igénylő — műszaki rajzokig, tervrajzokig minden megtalálható. A rajzok mellett fényképek tanúsítják a nyári szakmai gyakorlatok eredményeit. A második rész — terjedelemben talán ez a legkisebb — szakköri munkákat mutat be. Portrék, makettek láthatók itt. Utóbbiak közül, ha néhány még bizalmaik tűnik is, mindenesetre akad számos érdekes. A kiállítás figyelemre méltó része az. amely a Madáchtervpáflyázatra beérkezett legjobb munkáltat teszi közszemlére. A pályázat díjait Salgótarján tíz építőipari és más intézménye ajánlotta íeL A díjak között tárgyjutalmak — rajzeszközök, szákkönyvek — és pénzjutalmak szerepelnek, összesen 13 000 Ft értékben. Három kategóriában hirdették meg a nemes versenyt. Ezek közül talán a legizgalmasabb, a „Tedd szebbé, jobbá városunkat” című. Ennek első díját Máté Tibor IV e. osztályos tanuló támfal-díszítési tervével nyerte. A második kategória a díszlettervezés volt. Az ember tragédiájához. Itt Vratni Magdolna két makettje — Egyiptom és Falanszter — lett az első ,és került kiállításra. Különösen az utóbbi igen látványos. mozgó részeivel és villogó lámpáival. Ez a munka megkapta a zsűri külön dicséretét is. A harmadik kategória hétvégi házak tervezése volt. Itt a fődíjat az első kategóriában Is sikeresen szerepelt Máté Tibor kapta meg, modulelemekből igen változatos formákká összeállítható nyaralótervével, Első díjat kapott még Farkas Sándor, Varga István, és Tóth 1. István nyaralóterve. A díjakat odaítélő zsűri Salgótarján építőipari és tervező vállalatainak neves munkatársaiból állott. Tagjai Botka Miklós, Czebe István, Tamási István, Újhelyi Imre, és Dényed László, valamint az iskola műszaki tanárai. Az elnök tisztét Szatmári Béla látta el. A megyei művelődési központ jelentős segítséget nyújtott az iskolának azáltal, hogy tehetővé tette a kiállításnak az üvegcsarnokban való megrendezését. így jóval többen fémek az anyaghoz, melyet érdemes megtekinteni. Különösen hasznos a kiállítás a pályaválasztás előtt álló — az általános iskola 8. osztályába járó — fiatalok számára, akik megismerkedhetnek az építőipari tagozat munkájával. Szerencsés dolog lenne, ha a kiállítást a 26-i zárás után más településeken is — legalább a járási székhelyeken — bemutatnák. A kiállítás címében szereplő egyes számjegy sejteni engedi. hogy az elkövetkező időkben folyamatosan jelentkezik az építőipari tagozat. — S — A megye filmszínházai játszók S U T J E S K A Akik omiekezneiv a Neret- vai csata című jugoszláv filmre, tudják, hogy nem ez az első monstre alkotás, amely a jugoszláv nép. a partizánok ellenállását mutatja be a második világháború idején. Az előbb említett tűimet körülbelül négy évvel ezelőtt játszották filmszínházaink, az akkori kritikák az elismerés mellett rámutattak hibáira is. Az előző kísérlet után fogtak bele a jugoszláv történelem másik nagy eseménye, a Sutjeska-i áttörés megfilmesítéséhez. A mű — egy év megszakítással — két és fél évig készült. A forgatókönyv író Brana Scepanovicnak olyan közismert, művészek segítettek. mint Szergej Bondar- csuk. Orson Welles, Wolf Mankovicz. A film rendezője Stipe Delle, aki tízévi első- aaszisztená szerepe után ezzel a filmmel mutatkozott be rendezőként. A jugoszláviai színészek mellett az alkotásban olyan jelentős művészek kaptak szerepet, mint a görög Irene Papas, vagy a világhírű Richard Burton. Háborús film éknél elterjedt módszer ma. hogy nem egy adott személy életét kísérik végig, nincs főhőse a filmnek. Illetve több főhős is van. Jó példa erre a „Halál ötven órája” című alkotás, amely szintén a második világháború egyik epizódját eleveníti meg. A Sutjeska-ban is több szereplő arca villan fel több alkalommal Is. A filmben a sorok szétválnak, és összefonódnak. Állandó hősének egyedül Tito mondható. Ha a filmet egyetlen nagy képkompozícióként tekintjük, minden vonal reá mutat ö az emberséges vezér, aki nem hagyja veszni a sebesülteket, aki kivezeti csapatát a csapdából. Ez a kissé patetikus megfogalmazás képileg nagyon gyakran jelentkezik. Az operatőr — Tomislav Pinter — gyakran fényképezi a vezért háttérben a monumentális hősapkás hegyekkel, csúcson állva. Ebből a pátosztboi nem sokat von le, hogy a Titót. alakító Richard Burton — aki többször személyesen is találkozott szerepének élő másával, hogy ellessen tőle gesztusokat — visszafogottan, talán túlságosan is visszafogottan nemcsak arcán, de játékában is maszk nélkül formálta meg a szerepet. Az írás elején említett Neretvai csatával összehasonlítva a Sutjeska tömörebb mélyebb, emberibb. A rendező jó ritmusban, gördülékenyen vezeti a cselekmény szálait. Nem csoda, ha a néző ritkán figyelhet a zenére, mély a világhírű görög zeneszerző. Mi- kisz Teodorakisz műve. A filmet a jugoszláv játékfilmek huszadik fesztiválján, a pulai fesztiválon mutatták be, ahol a Nagy Arany Aréna díjat a fesztivál fődiját nyerte el A rendezőnek Bronz Aréna, az írónak a forgató- könyvek Arany Aréna díját ítélték oda. Imre Lászlót Két év nyolc hónap Kisregény 16. Tessék szives lenni ezt jól felgondolni, hogy ez a gyerek annyi, de annyi pofont kapott már az életében, hát ő is adott egy párat, istenem, magának meg keli ezt érteni Petterson úr, úgyhogy én csak azt kérem, ha szigorúnak tetszik is lenni vele. de azért tartsa meg emberségében, amennyire tudja. Mi arra a gyerekre .számítanánk, nem szeretnénk, ha elvadulna a kezünk alól, mert azért ha munkás valaki, azért még van lelke, amire vigyázni kell, hlgyje ezt el nekem, én nem a levegőbe be- széleg, engem az élet iskolája tanított, tisztelettel...” — Van egy üveg söröm — szólt nagysokára Petberson — gyük meg együtt, jó? Kapelláró ©rre sem mondott semmiit. Amikor pedig valahá- ra fölnézett, olyan messzire tévedt a tekintete, hogy azt a távolságot bejárni lehetetlen. — Ne értsen félre, én első naptól kezdve figyelem magát — mondta Pettersom. — Megfigyeléseim, hogy úgy mondjam, teljes mértékben igazolták a Bereczki szaki levelében foglaltakat. Itt, az intézetben az ember sokszor megretten a különböző bűnesetek elkövetői láttán; hiszen ezek az őrizetesek kivétel nélkül fiatalkorúak, honnan hozták magukkal a bűnöző hajlamot? Kialakult gonosztevőkarak- terekkel találkozunk, akik — tudom, ezt így nem szabad kimondani nálunk — ha innét kikerülnek, ott folytatják, ahol korábban abbahagyták, a bűnözők sajátságos lélektanának sok vonatkozásban máig megmagyarázhatatlan belső törvényszerűségei szerint. Maga nem tartozik ezek közé Kapelláró. Ugye tudja ezt? — Én nem akarok leszámolni senkivel — felelte Kapelláró. — Ezt csak azért mondom, mert itt egyik-másik sráctól állandóan azt hallani, szabadulás után ez lesz meg az lesz, már itt kifőzik a tervet, hogyan intézik el, aki feltételezésük szerint ártott nekik. — Igen, igen, a leszámolás mint indíték, mindig visszatér a peranyagokban, de ez nem kizárólag a fiatalkor úakra jellemző, minden korosztálynál megtalálható. Ebből pedig az következik, hogy a bűnösség- tudat sokaknál hiányzik. — És azt hajtogatják örökké. ők már ugyanis elrontották az életüket,, meg hogy az élet annyira rövid, nem lehet újrakezdeni, ha egyszer elrontja az ember. Ebben lehet is valami, mert akik a börtönből, vagy akár csak a javítóból jönnek, azokra is görbén néz mindenki. Könnyen odavágják, hogy börtöntölte- lók, hiába akar megjavulni, nem hiszik el neki. A végén aztán olyat tesz, hogy maga is megbánja. Olyanná válik, mint a kergekóros birka, csak forog maga körül. Ezt még nagyapától hallottam, kiskoromban mindig odavittek nyaralni. — Mélyik vidéken éltek a nagyszülei ? Kapelláró megnevezte a Duna—Tisza közi falut. — Én is arról a környékről indultam el — nézett rá Pet- terson —, az apám hajós volt. Elment tavasszal, ősz lett mire hazatért. Ha jókedvében volt. arról mesélgetett merre járt, folyókról. tengerekről beszélt, messzi városokról, tengeri viharokról, amikor a hullámok átcsapnak a fedélzeten és az embernek meg kell kapaszkodni, le ne sodorja az áradat, mert akkor hiába várják odahaza az övéi. Ö mindig meg tudott kapasz4 NÓGRÁD — 1974. januái 25., péntek ŰJ KÖNYV Sajtó képekben — Jaures küzdelmes útja — Terv és valóság Nagy sikere van a Móra Ferenc Könyvkiadó „Képes történelem” sorozatának, s a mostani újabb darab, Varga Domokos „Qs Napkelet”-je szintén igazolja az elismerés jogosságát. Az írott történelem kezdeteiről, Mezopotámia, Egyiptom, az ókori India és Kína jeles emlékeiről összeállított kötet bölcs, mértéktartó kalauznak bizonyul. Nem terheli az olvasót ismeretek át- rághatatlan kásahegyével, hanem a leglényegesebbet, a kort, népet, életmódot jellemzőt ragadja ki. A képekkel dúsan illusztrált könyvet a megszokott időrendi táblázat s a kivágható nyomatok melléklete egészíti ki. Tárom kisdiák Rómában Szintén Móra- új donság Komlós Aladár regénye, a „Római kaland”. Három kisdiák nekivág a Via Appiának, irány Róma, de: az ókori Róma! Nagy mesélő kedvvel, változatos kalandokkal adja elő a történetet a szerző, _ s úgy állítja elénk a régmúlt mindennapjait, hogy a hősök mögött a kor sem csupán illusztráció. Hasznos, pedagógiai célzatú, fordulatos olvasmányt nyújt Komlós, s úgy, hogy a kalandokból nemcsak a kisdiákok kerülnek ki megokosodva, tágabbra nyílott szemmel. man a sokféle hírmondó útját Élvezetes, ismeretekben bővelkedő, fölfedezésekben sem szűkölködő utazás ez, s letéteményese a tömör szöveg, a többségében jól válogatott Illusztráció, olyan lapok, folyóiratok fölvonultatása, amelyek közül némelyik korszakot jellemez. Erdei Ferenc összegyűjtött műveinek kibocsátása — amire az Akadémia Kiadó vállalkozott — aligha pusztán tisztelgés a magyar valóság szenvedélyes kutatója előtt. Sokkal inkább fontos megállapítások, gondolatok, történelmünk egy darabjának fölidézése, s ezt már az első kötet, a „Parasztok” bizonyítja. A nagy igényű tanulmány, amely 1938-ban az Athenaeumnál jelent meg — a mostani annak hasonmás kiadása —, átfogó kísérlet a parasztság fogalmának meghatározására, a paraszti társadalom tipikus jegyeinek megrajzolására. És a jövőbe látó végkövetkeztetés: „Nem lehet paraisztországot építeni”. A könyvhöz Kulcsár Kálmán írt tartalmas, a szokványosnál mélyebben szántó utószót. Régi adósság Jean Jaures: „Válogatott beszédek és írások”, ez áll a könyv borítólapján. Régi adósságot törlesztett a Kossuth, amikor a nemzetközi hírű szoműveinek egy csoportját a magyar olvasóközönség számára is hozzáférhetővé tette. A válogatás — Jemnitz János végezte — arra törekedett, hogy lehetőleg minél szélesebben tárja elénk azt a küzdelmes utat, amelyet Jaures megtett, s amelyet 1914. július 31-én szakított félbe egy soviniszta gyilkos. A tíz fejezetre tagolt gyűjtemény bepillantást ad azokba a beszédekbe, cikkekbe, amelyek a háborúról, a szocialista mozgalom elvi kérdéseiről, a II. Intemacionálé- ról, művészeti, irodalmi, filozófiai problémákról hangzottak el, illetve íródtak. Ugyancsak a Kossuth Könyvkiadó újdonsága dr. Stark Antal műve, a „Terv és valóság”, amely első összefoglaló értekelése a hazai tervgazdálkodásnak. A szerző, aki több könyvével már jogos érdeklődést keltett, 1947-től 1975-ig vonja meg vizsgálódása időhatárát, azaz az első hároméves tervtől a napjainkban folyó negyedik ötéves terv végéig. Részletesen elemzi az egyes középtávú tervek jellemzőit és végrehajtásuk tapasztalatait, a gazdaságpolitika, a tervezés és a gazdasági növekedés összefüggéseit, kölcsönhatását. Vizsgálódása úgy jut el atz elvi megállapításokig, hogy minden esetben tények sokaságára támaszkodik, s ezt nem mellőzi akkor sem, amikor érzékeny pontokhoz nyúl. A gyerekkor élményvilága, cialista politikus, filozófus, író a falu ezer arcának megismerése az egyik táplálója Tasn-' M. O. „Art 71 előadások SOLARIS l-ll. Az agykolosszus csapdái Stanislaw Lem világhírű regényéből készült, és az 1972. évi cannes-i fesztiválon kitüntetett színes, szovjet tudományos-fantasztikus film. Rendező: ANDREJ TARKOVSZKÍJ Főszereplők: DONATASZ BANIONISZ és NATALIA BONDARCSUK Bemutatók: I. 25-én Salgótarján, József Attila Filmszínház I. 30-án Balassagyarmat, Madách Filmszínház Mai tévéajánlatunk di Varga Éva költészetének L Kötete — „Tartozás”, Magvető Kiadó — hat nagyobb gondolatkör foglalata, versei az újrakezdésre mindig kész, a jobbat örökösen akaró ember vallomásai!. Rát Mátyás hírmondója Pontosabban „A Magyar Hírmondó” 1779. július 1-ről keltezett példánya volt az első magyar nyelvű újság. Dersi Tamás és Szántó Tibor — a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Kossuth Könyvkiadó közös gondozásában — „A magyar sajtó képeskönyve” összeállításával arra vállalkozott, hogy az el- ; sőtöl napjainkig kövessék nyokodni, büszke Is volt erre a maga módján, bár a dicsekvés nem volt természete. Most is látom, amint egyegy ilyen hosszú útról hazatér, átfogja Anyámat, szegényt, mintha soha többé nem akarná elengedni, mi pedig állunk ott megszeppenve, nézzük, miért könnyezik az anyánk, hát a nagy várakozás miatt, amely így oldódott benne. Készített aztán fürdővizet, megmosta az apám hátát, erős, jó mozdulatokkal. ahogy a miénket szokta. Olyan jó csönd volt nálunk tavaszig, muzsikás csönd, mert apámnak volt egy kis rossz harmonikája, esténként sokszor elővette, nótáz- gatott, elénekelte a régi nótákat, meg amiket messze földről hozott, az újakat. Átjöttek néha a szomszédok is, mert mi haragba nem voltunk senkivel, amíg fiatalok voltak, táncra is kerekedtek. Most, hogy már felettem is éljár lassan az idő, egyre jobban tudom tisztelni az apáimat, a sok küszködéséért ott a vizek felett, meg azért is, hogy mindig, akármilyen messziről hazataláit és jött, mihelyt jöhetett. —Él még az édesapja Pet- tereon úr? — Nem, nem él már szegény, holott a korát tekintve élhetne még. De az történt véle, ami sok emberrel előfordul a hajóséletben, átfázott egyszer nagyon, attól kezdve mindig betegeskedett. Hosszú utakra nem is járt többé azután. rövidültek, mindig kurtábbak lettek az útjai, hiába bizakodott, majd meggyógyul. (Folytattuk) 20.00: Emlékezés ülés Bélára. Pofonok. Tv-játék. A napokban közölte az újság a tragikus hirt, hogy életének 79. esztendejében elhunyt Illés Béla író, a magyar szocialista realizmus kiemelkedő, úttörő egyénisége. Élete eggyé forrott a munkásmozgalom szolgálatával; már az első világháború idején kitűnik műveiből társadalomkritikai hangvétele — első írásait Adv Endre ajánlására jelentetheti meg. Az őszirózsás forradalom, majd a magyar kommün tudatos kommunistává érleli, a proletárdiktatúra időszakában Újpest kultúrmunkájával, majd a Tanácsköztársaság létküzdelmében a városrész fegyveres küzdelme politikai irányításával bízzák meg. A bécsi emigráció után. nem sokka! — 1923-ban — a Szovjetunióba kerül. Előbb a Szovjet írószövetség titkáraként, majd a Proletár írók Világszervezetének főtitkáraként tevékenykedik. E rendkívül energiaigényes munka közben írja meg — a Tanácsköztársaság 10. éves évfordulójára — az Ég a Tisza című regényét. Ez a mű a proletárdiktatúra rövid, 133 napos uralmának, első, kritikai ábrázolása. A II. világiháborúban a szovjet hadsereg tisztjeként harcolt A felszabadulás után a magyar irodalmi és politikai ólet vezető egyénisége volt Népköztársaságiunk több ízben részesítette a legmagasabb művészi elismerés koszorújával, a Kossuth-díjjaL A tv- játék, amelynek részeit Dévényi Róbert alkalmazta televízióra, tisztelgés emléke előtt, az írói és közéleti közvetlenség, közérthetőség, halk humor és optimista szemléiét kommunista eszmeiséggel telített életműve előtt.
