Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

Utilities feladat — együttes IVielőssé^ A'z ifjúság esemei, politikai. erkölcsi nevelése minden mozgalmi és állami szerv, az egész társadalom feladata — olyan alávető megállapítása ez a Központi Bizottság 1970 februárjában hazott ifjúság- * politikai haitásroaa-táiniak. amelyről sóim nem szabad megfeiedlkfeznilnk. E gondolat valóra váltásán folyamatosain, rendszeresen, állandóan muo- < kálkodnuník kell. ismerjük őket Mi tagadás, ma még elég gyakran értelmezik helytele­nül, egyoldalúan az ifjúság neveléséivel kapcsolatos fel­adatok megosztását Sokhe­lyütt úgy vélik, hogy a politi­kai nevelés kizárólag a párt­ós KISZ -szervezetek feladata, a társadalom más szervei pe­dig csak arra hivatottak, hogy a nevelés feltételeit biztosít­sák, Ennek a szemléletnek a következményeként az állami, gazdasági szervek és vezetők egy része szervezeti intézkedé­setekéi, anyagi juttatásokkal teljesítettnek véli ifjúságneve- lő feladatait, és viszonylag rit­kán vállalkozóik arra, hogy en­nél többet tegyem. A közvetlen munkahelyi ve­zetőktől eltekintve az állami, gazdasági vezetők jelentékeny része meglehetősen ritkán ta­lálkozik a fiatalokkal, alig is­meri személyes gondjaikat, problémáikat. Kevés támoga­tást nyújtanak a pályakez­dőknek a munkahelyi kollek­tívába való beilleszkedéshez, s a fiatalok politikai, közéleti aktivitásának kibontakoztatá­sát, politikai, erkölcsi, szak­mai fejlődését sem segítik eléggé. A neveléshez szüksé­ges szervezeti keretek és do­logi feltételek biztosítása ugyan, nélkülözhetetlen, és e területen tiszteletreméltó elő­rehaladás is van, de ezek csak akkor kamatoznak igazán, ha tartalommal telítődnek, ha ér­telmesem, szolgálták az ifjúság fizikai és széilemi gyarapodá­sát, a holnap társadalmát al­kotó szocialista ember kia­lakítását. A fentiek természetesem nemcsak az állaimi, gazdasági szervekre és vezetőkre, de a társadalom más szervéire, in­tézményeire és a töanegsaerve- zetakre és -mozgalmakra is vonatkoznak. A szakszerveze­tek munkájában, például mindinkább a fontosságát megillető helyre kerül az if- júságnejvelő tevékenység, de ez elsősorban a vezető szer­veik tevékenységében mutat­ható ki.. A munkahelyeken dolgozó szakszervezeti cso­portok és aktivisták körében még nem vált általánossá a vezető testületeknél tapasz­talható heíyés szemlélet es gyakorlat. A szocialista bri- gádmozgalomban rejlő nagy­szerű nevelési lehetőségek jó része emiatt továbbra is ki­szanveaetekmetk kéül elvégez­niük. A pártszervezeteknek az if­júságpolitikai határozat vég­rehajtásán munkálkodva arra keli. törekedniük, hogy mara­használatlanul marad. Az dékbalanul jusson érvényi-e az idősebb munkások a kívánt­nál kevesebbet törődnek az­zal, hogy a mellettük dolgozó fiatalok erősebben kötődjenek a munkásosztályhoz, öntuda­tuk fejlődjék, ismerjék, sze­ressék szakmájukat, munka­helyüket és legyeinek büszkék arra. Pedig milyen sókat te­hetnének azért, hogy új mun­katársaik megismerjék az üzem múltját, nemes hagyo­mányait, termelési sikereit, a gazdasági életben betöltött szerepét. ifjúság neveléséért érzett együttes felelősség. Ezt persze nem elég csupán hangoztatni, hanem konkrét követelménye­ket is szükséges támasztaniuk az állami, gazdasági szervek­kel és vezetőkkel, töamagszer- veaetekkel és -mozgalmakkal szembeni. Ezek a követelmé- nyek feleljenek meg az adott terület, üzem, intézmény sajá­tosságainak, és az itt; dolgozó szervezetek munkájának fo­lyamatos, állandó elemét ké­pezzék. A gondosan kimun­kált, a különböző szervezetek között egyeztetett teendők megvalósulásét a pártszerve­zetek segítsék és ellenőrizzék. Az ellenőrzés során számoltas­sa be a vezetőség, vagy a taggyűlés előtt a gazdasági, ,,, . „ ...... tömegszarvezeti, tanácsi veze­mi, allaani szervek, hazatajan tőiket arról, hogyan, hajtották iVem elég; ax anyagi... De nem csupán a táreadai­akad mit igazítani. Sok ki. vánnijvalót hagy maga után a család nevelő tevékenysége is. Jó néhány szülő — gyakran még a kommunista szülők is — nem fordít kellő fiigyeimet gyermeke személyiségének fejlődésére, politikai, erkölcsi arculatának tudatos fonmálá­végre a fiatalok politikai ne­velésében rájuk háruló tartal­mi feladataikat. Ne elégedje­nek .meg az olyan beszámo­lókkal, amelyek csak a klub- helyiség juttatásáról és beren­dezéséről, a szórakozási, a ki­rándulások teltételeinek bizto­sításáról szólnak. Következe­sána. Úgy védik, az anyagi ja.- tesem kérjék számon a külön­vak juttatásával, a jobb élet­feltételek biztosításával eleget tették szülői kötelességeiknek, és azután nem egyszer kese­rűen. tapasztalják, hogy gyer­mekük más lett. mint ami­lyennek megálmodtak. Márpe­dig a szülői nevelést a társai dalom egyetlen intézménye sem vállalhatja át és aligha . pótolhatja azt, következéskép- Alaposan pen. egyetlen szülő sem ment­hető fel e kötelezettség és fe­lelősség alól. böaő területeken dolgozó kom­munistáktól a közvetlen kör­nyezetükben élő és d olgozó fia+alofkkal való törődést, s a kommunista szülőktől pedig következetesein. igényeljék gyermekeik példamutatóan gondos nevelését Az ifjúság eszmei, pohtikaá, erkölcsi nevelésével járó sok­oldalú munkát — beleértve a szülők ilyen irányú nevelését life év első fejében a párt- atepseaerveaetek taggyűlésen tárgyalják meg az ifjúságpoli­tikai határozat végrehajtásá­nak állását, különös figyel­met fordítva a fiatalok poli­tikai nevelésértek kérdéseire. is ~ ® P^f5_n szervesnek ^es Jó alkalom ez arra, hogy fe­Mlvizsgáijátk intézkedési- ter­veiket, s kiegészítsék azokat az újabb teendőkkel. E munka akkor vezet igazán sikerre, ha gondosan megvizsgálják az állami, gazdasági szervek és vezetők, a tömegBzervezetek és társadalmi mozgalmak ez irá­nyú tevékenységéi is. Az át­gondolt elemzés és a tenmiva­szervezeteiniek kell irányíta- miiuik, összehangol™ uk és el­lenőrizniük. Sok tekintetben rajtuk múlik, tehát, mennyire tudunk változtatni az említett jelenségeken,. Munkájuk során gytafenaß a pártszervezetek is elkövetik azt a mulasztást, hogy a fiata­lok politikai nevelését csak az megieiöiése ifjúsági szövetségtől, a KISZ- iolK -megran,toit' meg-,eiolese tol kérik számon. Az ifjúsági szervezet rendkívül jelentős nevelő erő. s a maga terüle­tén, a rendelkezésére álló fel­tételek és keretek között igyekszik is eleget tenni fel­adatainak, de nem vállalhat­ja magára azokat a teendőket, amelyeket más szerveknek, nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy minden érintett és ille­tékes 1- mindenki, aki itt te­het és akinek tennie kell va­lamit — saját feladatának érezze az új nemzedék szocia­lista. szellemű nevelését. Petroszki István, az MSZMP KB munkatársa Hogy érrí magót munkahelyénT ... Megértésben dolgozunk. A JÖ KÖZÉRZET igen ami bosszantja fontos dolog a kedvvel vég- lyén? zett munkához. Ügy is mond­hatnánk: egyik leglényege­sebb feltétele az alkotó tevé­kenységnek. Ezt azonban sokféle tényező befolyásolja. Az egyéni alkattól, egyéni­ségtől, jellemtől függően még megemlíthetjük az otthoni körülmények de sokat segít­het, vagy ronthat a munka­hely is. a rminkahe- — És teljesítik? — Ha jogos, és lehet, ak­kor igen. — A hosszú munkaasztal mellett, ül az egyik kis szé­Arcán látszik, hogy ismét nehéz helyzetbe került. Egy kis segítséggel így folytatja: — Akkor, ha netán rossz ken Szabó Gézáné. Három a gép, vagy többször cserél- éve jár be Mátraszőllősről. — Nem fárasztó az uta­zás? j — Már megszoktuk. Töb­ben járunk onnan ide dol­gozni, és gyorsan telik az idő. Úgy érzem, mintha Pász­nek szerszámot. — S ez gyakori? — Ha rossz a gép. és hosz- szabb időbe kerül a javítá­sa, akkor más munkát vég­zek. A szerszámcserék általá­Minden rangsorolás nélkül úam 20 percig tartanak. Ha tóra járnák át. néhány dolgozóval arról be- négyszer-ötszőr történik, mint — Talán hívták oda dói- szégettem a Nógrád megyei a nyáron, amikor a BRG- gozni? Vegyesipari és Javító Válla- rlek gyártottunk alkatrésze- — Igen, a konfekció üzem­latnál, hogyan érzi magát két, akkor bizony . bosszant be. De a doktor is azt tana­munkahelyén ? A mechanikai dolgozik Kaposi Három éve tagja csolto, hogy keressek könv- nyebb munkát valamelyik könnyűipari üzemben. — Miért maradt akkor itt? — Mert a vezetők itt is munkakört. Nagyon jólesett « figyelmességük. Gyakran megkérdezik tőlem: — Sza­a sok átállás. Ugyanis telje­sítménybérben. dolgozom, és a végzett munkától függ a keresetem. Egyébként elége­üzemiben dett vagyok a fizetésemmel. _ „ vralAíK ,,, Istvánná. Halk szavú, törékeny lány biztosítottak szám<jm£, ilyen kollektí- Zelutai Zsuzsa, aki ot ev- J vának. Helyben™ Zagyvapálfal*“-^! ezelőtt kisegítőként ván lakik, 15 percre az kezdte itt a munkát. üzemtől. A,kérdés váratta- — TETSZIK nekem az bó néni, meg tudja csinálni? nul éri, hirtelenjében nem is amit csinálok, és ezért sze- Ha nem, akkor szóljon. Ilyeiv- tudja, mit válaszoljon. Rö- retek itt dolgozni. Jól ér- kor mindig azt válaszolom: vid idő alatt összeszedi és zem magam. Ha nem így — Megpróbálom, Eddig még rendszerezi gondolatait, majd lenne, már régen elmentem sikerült. Azért se mennék el, így kezdi: vdna. Mi itt nem veszekedünk mert már megszoktam ezt a — Nekem jó itt, nem bán- nem molesztáljuk egymást, munkát jól érzem magam, a tam meg. hogy eljöttem a tiszteljük, becsüljük egymás keresetre sem panaszkodna- vendéglátótól. Miért? is- eredményeit, és segítünk ahol tok. Mint látja, megbecsül- métli a kérdést aztán így szükség van ránk. Nagyon nek, törődnek velem. Aztán folytatja: — itt 'jó a kollek- jólesett, hogy amikor beteg nehéz lenne megválni azok- tíva. nincs veszekedés, meg- voltam, akkor sem feledkez- tói a jó munkatársaktól, is értésben dolgozunk. Vita tek el rólam társaim. Felke- akikkel együtt járok be Mát- azonban, van. Ha úgy adó- restek, elbeszélgettek velem, raszőllősrői. dik, még egymást is megbí- és ez nagyon jólesett. Azt ráljuk. De inkább a kölcsö- is mondatnám, hogy barát- KI-KI maga véleményét, nős megértés, a problémák ságban dolgozunk itt.' érzéséit; próbálta néhány gon­megbeszélése jellemzi kollek- — A vezetőkkel együtt? dolatban sűríteni. Ezek arra tívánkat. Fontosnak tartom, — Igen. Mindannyiunkkal utalnak, hogy az üzemhez a jó közérzetet segíti elő az, egyfoemán kedvesek, nem való ragaszkodásban, a meg- hogy senki sem. akarja a má- tesznek senkivel különbséget, felelő kereset mellett igen sik fölé helyezni saját ma- amit nem tudunk, azt türel- lla§y szerepe van az ember- gát és munkáját. Dolgoztam mesen és szívesen elmagya- séges, figyelmes vezetésnek a másik műszakban is. Ott rázzák. nem veszekednek, és a dolgozókról való gon- nem éreztem olyan jól ma- nyugodtak, lehet tőlük kérni doskodásnak. gam, mint itt. Ugyan is nem is. V.K. kedvelem a veszekedést, a cívódást. Aztán ebben a mű- a férjem szakban dolgozik is. — Szívesen .lön, be dolgoz­ni? — Amikor fáradt vagyok, akkor jó lenne egy kicsit tovább pihenni. Ez azonban ritkán fordul elő. Mire beé­rek az üzembe, ez az érzés is elmúlik. — Hívták már máshová? — Nem, de nem is men­nék. Az új munkahely min­dig új kezdést jelent. Élői­ről kezdeni pedig nehéz. Sem­mi értelmét nem látom an­nak. hogy a jó, a megszokott munkahelyet egy ismeretlenre cseréljem. De az sem biztos, hogy a cserével jobban já­rok. még ha többet keresek is. Mert a pénzen kívül na­gyon sokat jelent a megértő, a segítőkész kollektíva. — Tudna olyat mondani, Az Állami Népi Együttes is megirigyelheti sikereilcet. Amikor műsoruk végeztével össze szeretnék húzni a függönyt, a közönség csak ujjong, tapsol, nem hagyják őket lemenni a színpadról. Lemenni? Táncolni kell nekik újra és újra, s ha a molnárkát, vagy a polkát teszik befejezésre, még nagyobb a tetszésnyilvánítás. A kisterenyei ÁFÉSZ és a gimnázium közös néptáncegyüttese már 12 esztendeje ilyen népszerű, amerre csak fellép. Hogy miért a középiskola és a szövetke­zet közössége? Egyiküknek pénze van, a másik adja, minden esztendőben a friss, tehetséges táncosokat. A harminc ta­gú együttesből tavaly is elmentek sokan, de a 15 új leány és fiú sikeresen be tudott kapcsolódni a csoportba. Némelyi­kük már szólót is táncol! Almásy Ferencné vezetésével most készülnek a IV. SZÖVOSZ-fesztiválra, majd innen a ba­latoni találkozóra utaznak. Aztán tavasszal irány Lengyelország. Egy ottani középiskola meghívására utaznak ki, s aján- dékkénk már most megkezdték egy lengyel polkatánc betanulását. Rangos együttesnek számítanak: kaptak már Budapest­ről centenáriumi kitüntetést, aztán a minősítő versenyeken, Észak-Magyarországon egyedül őket, B/2 kategóriába so­rolták be. Most, hogy más nemzetek táncait is bemutatják, jócskán nőtt repertoárjuk! Kérés? Mindenfelé elmondták, itt is megteszik: szeretnének állandó zenekarral fellépni, sajnos, a népi együtteseknek nincs kitartásuk mellettük! Mégis várják a jelentkezést! — kulcsár józsef — Mire számíthat a tagság? A tavalyi száraz augusztus valamennyit exportra szállr megtréfálta, a tolmácsa közös tottaik. Többségét szuper— A- gazdaság vezetőit és tagjait, és A-osztalyú minőségben, A kukorica mintegy tíz má- Baromfitenyésztéssel is fog­asával kevesebb lett az 1972- lalkoznak. Tavaly a legana- es átlagnál, A „tréfa” követ- gasabb tojéstermelés idején kezménye: a termelőszövetke- pestis miatt az egész áüo- zet árbevételéből 1,6 millió fo- mányt levágták. Ezek után rint „esett ki”. döntöttek a hűsbaramfi-ter­— Növeltük a tőszámot. a melésről. A kétszer 26 ezres tatajelőkészítést, a műtrágya- nagyságú szállítmányon több zás időben megtörtént, de mint félmillió forint volt a csapadékra hiába vártunk — tiszta nyereség. kesereg Vass József, a gazda- — Csökkent az önköltség ság elnöke. is. A fő növények, a kalászó­A kalászosak növekvő haza- sok, kukorica és lucerna tel“ ma enyhítette a veszteséget, jesen gépesített. Ezen a terü- Taivaszi árpából holdamként léten nagy gondjaink nimcse- 20,3 mázsát takarítottak be, a nek — tájékoztat a gazdaság tavalyelőtti 13,4 mázsával elnöke. szemben. — A tagság mire számit­— A legmegfelelőbb időben hat? vetettünk el. a műtrágya jól — Az 1972-es' esztendőben hatott, a betakarítás pedig egy tízórás munkanapra száz gyorsan és szinte veszteség- forintot fizettünk. A bevétel- mentesen történt — rnagya- kiesések ellenére a tagság .ta­rázza az elnök. vedelnie két—három százai ak­Jól jövedelmezett a lucerna- kai emelkedik, termesztés is, amelynek je- — Mi jut a különböző ala* lentös részét saját üzemük- polcra? ben dolgozták fel, hogy aztán — Pontos számaink még exportálhassák. A tervezett nincsenek. A forgóalap növe- 100 vagon helyett 143 vagon- lését tervezzük és a biztosi­nál került ki a feldolgozóból, ságot szeretnénk még tovább a terven felüli bevétel eléri fokozni, az 1,3 millió forintot. — Az idei év tervei? A kevesebb kukorica miat- — Növeltük a kalászosuk ti bevételi kiesés nem ren- területét, a takarmányéhoz gette meg a termelőszövetke- hasonlóan. A kuikoricatermesz- zet alapjait, de hatása mégis tés a nádudvari zárt rend­érződik. szerben történik. Tagjai va­Az állattenyésztésben a szá- gyünk a cukorrépa termeszté- mítások valóra váltak. A sza- sere alakult egyszerű társu- kosított szarvasánarhatelepen lásnak is. Már a répaszedő- a kettős hasznosítás a cél. gépet is megrendeltük. — A tejtermelés fokozása A tolmácsi közös gazdaság érdekében a jó egyedieket ki- az alaptevékenységen kívül, a válogatjuk. A visszamaradó lucernafeldolgozó kivételével, állatokat hízómarhaként érté- nem. foglalkozik mással, kesítjük. Sajnos, az elmúlt — a nógrádi kedvezőtlen három év alatt a tehenállo- adottságok mellett szükség mányt betegseg miatt teljesen van olyan kiegészítő tevé- ki kellett cserélni. Ezt úgy kenységre, amely az áltatte- oldottuk meg, hogy egy dara- nyésztéshez, vagy a növé-nyter- bot sem vásároltunk sorol- mesztéshez kapcsolódik. Az ja Vass József. ilyen kiegészítő üzem a gaz­A tejhozaim „700 liter, de dasógosabb évzárást biztosí- ezzel. nem elégedettek a tol- taná. Nálunk ez a szerep a macsiak. A három es felezer fehérjefeldolgozóé, amit az literes hozamot tűztek célul, még tovább szeretnénk s arra törekednek, hogy mi- fejleszteni — mondja beszél* előbb elérjék. Az elmúlt év getésünk végén Vass József, során 155 hízómarhát értéke­sítettek. Néhány kivételével Sz. Gy, NÓGRÁD - 1974. január 22., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents