Nógrád. 1974. január (30. évfolyam. 1-25. szám)
1974-01-18 / 14. szám
Ölest tartott a üüiiilszterianőes rFolytatás az 1. oldalról) köröket es jogosítványokat, valamint az azokat gyakorló szerveket. A kormány felhívta az érdekelt szervek vezetőit, hogy fokozottan szerezzenek érvényt a beruházásokkal összefüggő hatósági engedélyezési eljárások egyszerűsítéséről szóló célkitűzéseknek. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára jelentést tett a kormánynak a társadalomtudományok helyzetéről és fejlesztésének problémáiról. Hazánkban meggyorsulta társadalomtudományok fejlődése. Jelentősen megnőtt azoknak a kutatási feladatoknak a száma, amelyek társadalmunk mai fő kérdéseinek megoldásához segítséget nyújtanak. A kutatók eredményesen közreműködnek az állami, gazdasági és kulturális fejlődést segítő döntések előkészítésében. A kormány úgy határozott, hogy az Irányítás javításával, tudományos viták szervezésével, a kutatóbázis tervszerű fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosításával és fokozott anyagi támogatással tovább kell erősíteni a kedvező folyamatot. A szakszerű ellenőrzés az adatgyűjtés nyilvántartása érdekében a szociológiai felmérésekre is alkalmazni kell a statisztikai törvényt Az építésügyi és városfejlesztési, valamint a belügy- és a pénzügyminiszterek előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az épületek tűzvédelmének korszerűsítéséről szóló javaslatot. A korábban megállapított tűzvédelmi követelményeket még jórészt a hagyományos építési mód, épületek és épületszerkezetek alapján dolgozták ki. Az építési technológia nagyarányú fejlődése szükségessé tette egyes tűzvédelmi előírások módosítását. Üj követelmények alapján dolgozták ki a középmagas és magas épületek tűzvédelmi előírásait tartalmazó országos szabványt, továbbá a könnyűszerkezetes épületekre vonatkozó új tűzvédelmi szabályokat. A kormány az előterjesztést elfogadta és úgy határozott, hogy fokozni kell a tűzoltóság felszereltségét a tűzoltás technológiájának korszerűsítését. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a gyulai húskombinát egyedi nagyberuházása építésére vonatkozó javaslatát. Az előterjesztés megállapítja, hogy Békés megye az ország legjelentősebb sertéstenyésztő központja, ahol a felvásárolt állatok mennyisége már 1972- ben meghaladta az ötéves tervidőszak végére előirányzott szintet. A gyulai vágóhíd ennek a mennyiségnek csak kis részét képes feldolgozni. Az állattenyésztésnek a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlődésével a korábbi beruházási cél megváltozott és emiatt szükséges a már jóváhagyott költségelőirányzat módosítása. A kombinátnak Gyulán történő felépítését indokolja az is, hogy a gyulai és csabai kolbász a magyar húsipar külföldön is keresett terméke. Az építkezés még ebben a fél évben megkezdődik. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A VDK Fehér Köny Töm Pál, az MTI tudósítója jelenti: A VDK külügyminisztériuma Fehér Könyvet adott ki, amelyben elemzi a Vietnamról kötött párizsi megállapodás első évének tanulságait. A Fehér Könyv rámutat, hogy a párizsi megállapodás végrehajtásának első éve két ellentétes irányzat létezését igazolta: a VDK és a DIFK készségét arra, hogy szigorúan betartsa a megállapodás betűit és szellemét, és az USA ás a saigoni adminisztráció állandó törekvését arra, hogy megtorpedózzák az általuk is aláírt megállapodás végrehajtását A dokumentum második részének első pontja a párizsi megállapodás eddigi végre, hajtásából eredő tényeket foglalja össze. Egyebek között emlékeztet arra, hogy a VDK kormánya 588 amerikai <& más nemzetiségű katonai és polgári személyt engedett szabadon, a DIFK pedig 5016 személyt A saigoni kormány 26 508 hadifoglyot engedett szabadon. A Fehér Könyv bőséges bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Dél-Vietnamban máig sem állt helyre a béke, mert a saigoni hatóságok sorozatosan megsértik a tűzszünetet. A Fehér Könyv részletesen foglalkozik Dél-Vietnam belső helyzetével és tényekkel bizonyítja, hogy a saigoni rendszer semmit sem tett a párizsi megállapodás végrehajtása érdekében az ország demokratizálása terén. Nguyen van Thieu ugyan —■ többek között VI. Pál pápához irt levelében is — tagadja, hogy Dél-Vietnamban politikai foglyok lennének, mindössze 21 ezer közönséges bűnözőről és 5031 kommunistáról ad számot —- az utóbbiakat nem tekinti politikai foglyoknak. A dokumentum rámutat. hogy a saigoni ellenőrzés alatt álló területeken a párizsi megállapodás aláírása után tovább fokozódott a terror és az önkény. Nem sokkal a megállapodás aláírása után egyetlen rendelettel 26 pártot és szervezetet oszlattak fel és 4a újságok tucatjait tiltották be. Hangsúlyoaottan—mutat rá a Fehér Könyv arra, hogy az Egyesült Államok kormánya még mindig nem szüntette be teljesen beavatkozását a vietnami belügyekbe. Ma is 24 ezer amerikai katona tel- lesít szolgálatot a saigoni rezsim oldalán, különböző polgári szakértőknek álcázva. Míg az 1972—73-as költségvetési évben Washington katonai segélye Délkelet-Ázsia országainak 2735 millió dollár volt, addig az 1973—74-es költségvetési évben nem a korábban bejelentett 2,9 milliárdos összeget folyósítják, hanem 4069 milliót — és ebből legkevesebb hárommilliár- dot Dél-Vietnam kap. Mint ismeretes, a párizsi megállapodásban az USA kormánya ünnepélyesen kötelezettséget vállsüt arra, hogy segítséget nyújt Vietnam mindkét részében a háború okozta károk helyreállításához. Washington ma ezt is zsarolásra akarja felhasználni — állapítja meg a Fehér Könyv, A Fehér Könyv végkövetkeztetése szerint a jelenlegi helyzet egyetlen oka az. hogy az USA nem szüntette még be a beavatkozást Dél-Vietnam ügyeibe. Beavatkozásának politikai eszköze a Thleu-rend- szer. Ezért nem lehet elfogadni azt a nézetet, hogy a jelenlegi dél-vietnami konfliktus polgárháború, külső beavatkozás nélkül. A béke helyreállításának és megőrzésének előfeltétele az, hogy az USA és a saigoni rezsim, miként a VDK és a DIFK, maradéktalanul tartsa be a párizsi megállapodás és a Junius 13-i közös közlemény előírásait. Nixon — látszat és valóság között Az 1974-es esztendő első heteiben az amerikai belpolitika legjellemzőbb vonása a valóság és a látszat közötti szakadék növekedése volt. Még világosabban fogalmazva: az amerikai belpolitika és Nixon elnök személyes válsága ezekben a hetekben elbújt a nagy nemzetközi események háta mögé. Nlxonnak a nemzetközi helyzet alakulása erre jótékony és kedvező lehetőségeket teremtett. A Szovjetunióval folytatott eszmecsere a stratégiai atomfegyverek csökkentéséről, a nagyszabású genfi és bécsi párbeszédek az európai biztonságról, illetve az európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről — a nemzetközi helyzet hosszú lejáratra legbá- torítóbb és legpozitívabb jelenségei közé tartoznak. Az, hogy a két- és sokoldalú párbeszédek létrejöhettek, elsősorban a Szovjetunió következetes politikájának következménye. Szerepet játszott azonban, hogy a tények sú- lva alatt az amerikai politika csúcsain megkezdődött a realitások tudomásul vétele. Miközben tehát a belpolitikában a korrupció és romlottság valóságos összeesküvése fárult fel, Nixon elnök a hangsúly némi áthelyezésével a nemzetközi arénában elért javulásra hivatkozhatott, kiemelve persze ebben a maga szerepét. Ehhez járult az energiaválság és a vele összefüggő gazdasági problémák. Ezek arra nyújtottak lehetőséget az elnök környezetének, hogy fellépjenek az akadékoskodók ellen, akik — úgymond — másodrendű kérdésekben indítanak támadást ä Fehér Ház ellen, mialatt az elnök „az ország alapvető kérdéseivel” van elfoglalva. Ily módon az utóbbi hetekben sikerült háttérbe szorítani azt a kérdéscsoportot, amelyet a nagyvilág „Watergate-ügy” néven ismert meg, s amely tavaly Nixon személyes helyzetét is megrendítette. Az amerikai belpolitikai helyzetet tehát 1974 elején a felszínen Nixon elnök helyzetének bizonyos megerősödése jellemzi. Így például Saxbe igazságügy-miniszter (akitől pedig nagymértékben függ a Watergate-ügy különböző elágazásainak további felderítése) a minap azt mondotta: Nixon elnök hivatali idejének végéig, 1976-ig „nem lehet majd kibogozni” az ügy szálait. E nyilatkozatból is kiderül a Fehér Ház taktikája: a vizsgálatot addig húzni, amíg az elnök hivatali ideje lejár és ezzel politikailag az ügy érdektelenné válik! Arra is vannak jelek, hogy a republikánus párt számára ez a taktika nagyon is elfogadható, 1974-ben ugyanis az Egyesült Államokban újjáválasztják az egész képviselóhá- zat és a szenátus egyharrna- dát. A republikánus párt vezetői kénytelenek voltak belátni: ha Nixon helyzete látványosan rosszabbodik, vagy netán sor kerül az elnök „vád alá helyezésére”, ez katasztrofális hatással lehet a republikánus párt választási kilátásaira. Korábban, 1973 késő őszén még volt olyan irányzat a pártban, hogy a Fehér Ház és személyesen Nixon válságának megoldását siettetni kell. Egy gyors operáció esetén — vélték — még lenne lehetőség arra, hogy a republikánus p'árt újra erőt gyűjtsön a részleges kongresszusi választások előtt. Különösen akkor, ha nem engedik át a demokratáknak a hadjárat irányítását, hanem maguk a republikánusok tisztítják meg az adminisztrációt. Azóta — nem utolsósorban a bevezetőben említett nemzetközi fejlemények miatt — sorsdöntő hetek múltak el és ennek a republikánus taktikának a képviselői „kifutottak az időből”. A legjellemzőbb példája ennek Gold- water szenátor néhány nappal ez előtti nyilatkozata. Goldwater a republikánus párt jobbszárnyának hangadója, hajdan! elnökjelölt. A Watergate-kérdésben tavaly 2 NÓGRÁD — 1974. januát 18., péntek As Israeli kormány rendkívüli ülés« Megszületett o csapatok szétválasztási terve Böcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A csütörtöki kairói lapok egybehangzóan arról írnak, hogy végéhez közeledik Kissinger amerikai külügyminiszter közel-keleti missziója, végső szakaszukba jutottak az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasztásáról folytatott asszuáni és jeruzsálemi tárgyalások. Az A1 Gumhurija megjegyzi, hogy a végső szakasz egyszersmind az egy hete tartó közvetítés legkényesebb fázisának ígérkezik. Kissinger, akj szerda este ismét Izraelbe utazott, pénteken várhatóan még egyszer visszatér Asszuánba Két alapvető kérdésben sikerült megegyezést elérni a közvetett tárgyalások során: 1. Az egyiptomi és az izraeli haderők szétválasztását a végleges rendezés első szakaszaként hajtják végre; 2. A csapatszétválasztás keretében 40 nap alatt vonják vissza az izraeli erőket. Többek között továbbra is tisztázatlan azonban, hogy a szétválasztási művelet után hol helyezkednek el az izraeli csapatok, s miként alakul az egyiptomi és az izraeli csapatok, s miként alakul az egyiptomi és az izraeli erőit megoszlása, létszáma, fegyverzete. A megállapodás létrejötte esetén a genfi békeértekezleten létrehozott katonai munkabizottságra hárul a csapatszétválasztás gyakorlati végrehajtásának feladata. Az A1 Gumhurija értesülése szerint az Egyesült Államok garanciákat adott Egyiptomnak arra vonatkozólag, hogy a csapatszétválasztási megállapodás után „gyors kezdeményezést tesz” a közel- keleti válság átfogó rendezésére a Biztonsági Tanács 242. számú határozata alapján. Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön délelőtt két és fél órán át tárgyalt Eban izraeli külügyminiszterrel, Dajan hadügyminiszterrel és Állón miniszterelnök-helyettessel az izraeli és egyiptomi csapatok szétválasztásának feltételeiről. Tárgyaló partnereinek beszámolt Szadat egyiptomi elnökkel szerdán folytatott megbeszéléseiről, majd a beteg , Golda Meir kormányfőhöz sietett. Mint Eban külügyminiszter később a sajtó képviselőinek elmondotta, az izraeli kormány délután rendkívüli ülést tart, S ezt követően közleményben ismerteti Izrael álláspontját a csapatok szétválasztásáról Csütörtökön délután a betegeskedő Golda Meir miniszterelnök lakásán ült össze az izraeli kabinet és — nyugati hírügynökségek jelentései szerint —- jóváhagyta az egyiptomi-—izraeli csapatok szétválasztásáról kidolgozott tervet. A* ülés után rövid közleményt hoztak nyilvánosságra, amelyből kitűnt: a kormány felhatalmazta Meir miniszter- elnököt, hogy „átnyújtsa Henry Kissingernek az egyiptomi fronton szembenálló csapatok szétválasztási tervére adandó választ”. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megállapodás egyes „technikai részletei” még tisztázásra várnak. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI’ Csütörtökön, közép-európai idő szerint 20.00 órakor a Kairói Rádió adását megszakítva jelentette be, hogy Egyiptom és Izrael megállapodott a szuezi fronton állomásozó csapatok szétválasztásában. Egyidejűleg hasonló bejelentést tettek Jeruzsálemben összehívott nemzetközi konferencián és Washingtonban, ahol Nixon elnök a televízióban közölte a megállapodás tényét. Három fővárosban egyidejűleg nyilvánosságra hozott közlemény szerint a csapatok szétválasztásáról szóló okmányt január 18-án, pénteken helyi idő szerint déli 12.00 órakor írja alá az egyiptomi, illetve izraeli hadsereg vezérkari főnöke a Kairót Szuezzel összekötő országút 101-es kilométerkövénél levő ENSZ- megfigyelő ponton. Jelen lesz az aláírásnál Siilasvou tábornok, az ENSZ közel-keleti békefenntartó erőinek főparancsnoka is. Plenáris Ülés a haderő- csökkentésről A közép-európai kölcsön ön haderőcsökkentósről folyó tárgyalások részvevői csütörtökön plenális ülést tartottak. Az ülésen a Szovjetunió és Kanada delegációjának vezetője szólalt fel. (MTI) A Pentagon csörteti kardját Kissinger is gyanús «sszel még „tisztogatóként" lépett fel. Most pedig az akkor még Nixon „reménytelen mélypontjáról” beszélő Goldwater így nyilatkozott: „Az utóbbi időben erősödött az elnök tekintélye és az a képessége, hogy kormányozzon”. Közben persze a demokrata párt, ugyancsak a választások felé tekintve, egyre hevesebb támadásokat készít elő Nixon ellen. Az erősödés látszata mögött így a valóságban a válság tovább folytatódik! A csata egyelőre még a képviselőház jogügyi bizottságának zárt ajtói mögött folyik és új tények nem kerültek forgalomba. A demokrata párt vezetői azonban nem csinálnak titkot abból, hogy minden erejükkel a „vád” előkészítésén dolgoznak. 1974 első felében dől majd el, hogy az adminisztráció és a republikánus párt halogató taktikája le tudja-e lassítani ezeket a törekvéseket. A Fehér Ház és a republikánusok dolgát mindenesetre megnehezíti, hogy a képviselőház jogügyi bizottságának élén Rodino képviselő személyében olyan elnök áll, aki minden erővel a „vád alá helyezés” kierőszakolásán dolgozik. 1974 tehát döntő esztendő lesz az amerikai belpolitikai élet számára abból a szempontból: sikerül-e fenntartani az elnöki hatalom megszilárdulásának látszatát — vagy a valóságos válság még a választási időszak előtt kirobban. —i—t Az APN szovjet sajtóügynökség kommentárban foglalkozik az amerikai hadügyminisztérium és külügyminisztérium hatalmi vetélkedésével, amelynek során a Pentagon félreérthetetlenül az enyhülési politika megtorpedózására törekszik. ' Kissinger babérjai nyilvánvalóan nem hagyják nyugton a Pentagon vezetőit. A Pentagon már a vietnami háború óta igyekszik beleszólni az amerikai külpolitika gyakorlati megvalósításába. Mint a Washington Past irta. a Pentagon magas állású képviselői úgy vélik, hogy a külügyminiszter nem számol „az Egyesült Államok erejének Oroszországéhoz viszonyított gyengülése veszélyeivel”. Nemrég azután kiderült, hogy n vezérkari főnökök egyesített bizottsága és személy szerint annak elnöke. Thomas Moorer tengernagy már 1971- ben kémkedett Kissinger után. Ennek oka pedig az ügyet leleplező ügynök szerint az, hogy a Pentagont aggasztotta a szocialista országok iránti hagyományos amerikai politika átértékelése. A Pentagon — mutat rá az APN —■ manapság már nem csak kormányszervekre, hanem magánvállalatokra is nyomást gyakorol a „nemzet- biztonság védelmének” ürügyével. íme a legutóbbi eset: több amerikai cég. az International Business Mach in esszéi az élén, tárgyalásokat folytat szovjet külkereskedelmi szervezetekkel elektronikus számítógépek szállításáról a szovjet polgári légiforgalom számára. A végleges döntés azonban a Pentagon ellenállásába ütközött. Ellenzi a Pentagon az International Business Machines kereskedelmi megállapodását az Inturiszt szovjet idegenforgalmi vállalattal is. Mindenáron igyekszik megakadályozni a Control Data Corporation! abban, hogy tudományosműszaki együttműködést valósítson meg szovjet külkereskedelmi szervezetekkel. Mindezekben a mesterkedések ben nyilvánvaló a Pentagon valódi célja: az amerikai hadiipari komplexum felismerte, hogy az enyhülés veszélyezteti érdekeit, egvebek között a kereskedelem területén is. Zbigniew Brzezinski, a „hidegháború’’ teoretikusa azt ajánlotta, hogy Kissingert aktívan be kell vonni a hadügyi költségvetés kidolgozásába — értsd: a szocialista országok iránti viszonyt alá kell rendelni a hadiipari komplexum érdekeinek. Mostanában nem múlik el hét anélkül, hogy a Pentagon képviselői ilyen vagy olyan formában ne támadnák az enyhülés irányzatát. Mintha a világ valóban veszedelme« szakadék szélén állna és nem létezne a szovjet—amerikai kapcsolatok alapjairól szóló megállapodás, a nukleáris háború megelőzéséről kötött egyezmény és a többi — zárja kommentárját az APN szovjet sajtóügynökség. (APN) ÜTVÖZETGYAR Salgótarján, felvételre keres titkárnő! 6'Bás betömésére érettségizett gyors gépírni fűdé, gyakorlattal rendelkező do’gozót, valamint gyors- és gépírónőt. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán. 6—II órá lg. Fizetés megegyezés szerint. Levélcím: 3101. Salgótarján. PL: 16.
