Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

/ r-ajáolaluaí SZÍNHÁZI esték n.10: Színházi album. A havonta jelentkező adás folytatja azt a kezdeménye­zést, hogy meghív és bemu­tat a nézőknek egy-egy szí­nészt. Ily módon lehetőségünk van — szerepein kívül —még jobban megismerkedni a mű­vésszel. Ezúttal Huszti Péter a vendég, s 6 maga beszél eddigi pályafutásáról. Részle­teket Láthatunk az adásban az Otheilo-felújításból (Ma­dách Színház), s riportot ké­szítenek a munkatársak a címszereplővel, Bessenyei Fe­renccel. Ezen túl a kritikus is hozzáteszi a saját véleményét az oly sokszor és sokféle fel­fogásban "játszott Shakespeare- remekről Ezt debütáló íróval készí­tett interjú követi — Bene­dek Katalinnal beszélget a riporter abból az alkalomból, hogy bemutatták az írónő első színpadi művét a József At­tila Színházban. A mű címe: Alattunk a város. Az évad egyik kiemelkedő színházi eseményéről-cseme- géjéről is szó kerül: a Kato­na József Színházban állítot­ták színre Friedrich Dürren­matt: Play Strindberg című játékát, amelyben — a cím­nek megfelelő következetes­séggel — a világhírű író ját­szik. Az izgalmas darabban ráadásul mindenki játszik — a nézőt is beleértve. Végül részleteket láthatunk a közelmúltban hazánkban vendégszereoelt bécsi Volks- theater vígszínházbell vendég­játékáról, s riportot a társu­lat művészeti vezetőjével: professzor Gustav Maokerrel. Fényképészeti Éjjeli menedékhely Az Éjjeli menedékhelyet Il­letően könnyű dolga van a kritikusnak. A dráma értéke­lését eldöntötték az elődök, előkelő helyét meghatározták a drámairodalom remekmű­vei között. Gorkij ez első színpadi vi­lágsikert aratott müve 1902- ben született, s az író hitet tesz benne mindazokról a szép eszmékről, melyeiket az ember földi elhivatottságának tekint és vall. Az orosz tár­sadalom legmélyére számkive­tettek életét tárja elénk a maga kendőzetlen, szinte na­turális valóságában. Nyomasz­tó és feledhetetlen élmény az, amit a gorkiji színpad nyújt, de ez a mű már több mint puszta naturalizmus; kritikai realizmus egy rothadó és pusztulásra érett társadalom­ról. Hegedűs Géza találó megállapítása szerint a drá­maírásban — akárcsak re­gényben is — Gorkij a for­dulópont. De ha az Éjjeli menedékhely azonnal világ­siker lett is. éopen a kendő­zetlen valóságmutatás révén sok finnyás elutasítója is volt a műnek. Mi büszkén mondhatjuk, hogy a mű mindjárt , az oroszországi bemutatót köve­tő esztendőben 1903-ban ma­gyar színoadra is eljutott. Havas József és Kálnoki Izi­dor fordításában, majd a kö­vetkező években Hazai Hugó, Horváth Árpád, Gábor An­dor. 1955-ben pedig Déry Ti­bor ültette magyar nyelvre. Az 1903-as Budai Nyári Szin- ház-i bemutató után 1907-ben a Magyar Színház és a Thá- lia-társulat vitte színre az Éjjeli menedékhelyet, mely egyébként Sztanviszlavszkij. a nagy orosz-szovjet színháztu­dós egyik legragyogóbb ren­dezése is volt, A szolnoki Szigligeti Szín* ház most a Mélyben címmel, Déry Tibor fordításában mu­tatta be a drámát Salgótar­Jelenet a dráma nagy sikerű salgótarjáni előadásából jánban. A kitűnő produkció a szereplőegyüttesben Kürtös Istvánnak, Falvay Klárinak, Szilvássy Annamáriának, Peczlcay Endrének. Iványi Jó­zsefnek, Györgyfalvy Péter­nek. Papp Zoltánnak, Vaszy Borinak. Csomós Marinak, Antal Anettának, Lengyel Ist­vánnak. Huszár Lászlónak, Piróth Gyulának. Polgár Gé­zának. Csákó Jenőnek, id. Ta* tár Endrének. Us_tics Má­tyásnak, valamint Horváth Jenő gondos, értő rendezésé­nek eredményezett méltó elis­merést és sikert. Osztozik az együttes sikerében Fehér Miklós kitűnő díszlete is, amely jó atmoszférát terem­tett a színészi játéknak. Köszönet a kitűnő produk­cióért, mely mindvégig híven tükrözte az író emberekbe vetett hitét, & azt hogy a legmélyebb nyomorúságból is vezet kiút a felemelkedéshez, a tisztultabb élethez. <b.) Virágok, folyók tükre Fábián Rózsa kiállítása Fábián Rózsa festőművész kiállítása december 26-ig te­kinthető meg Salgótarjánban, a Bolyai János Gimnázium Derkovits Gyuláról elnevezett iskolagalériájában. A tárlatot* a Megyei József Attila Mű­velődési Központ és az isko­lagaléria közösen rendezte, a közöttük létrejött együttmű­ködési szerződés szellemében. E szerződés az esztétikai nevelés, a tudatformálásban is meghatározza azon tenni­valókat, amelyeket közösen kívánnak végezni a jövőben. Társadalmi igény, s erről ha­tározatok is születtek, hogy a közoktatási és a közművelő­dési intézmények kapcsolata mind szorosabbá váljék. Az iskolagaléria —- intézményi, önálló programmal rendelke­ző galéi'iaként — ugyancsak mind szorosabban kapcsolód­ni kíván a megyei képzőmű­vészeti kiállítási programhoz, amelyet a Megyei József At­tila Művelődési Központ koor­dinál. A Derkovits Gyula Iskola- galéria már hat éve működik a Bolyai János Gimnázium­ban. A Megyei Művelődési Központtal kötött együttműkö­dési szerződés értelmében a jövőben még szervesebben épülnek tárlatai a megyei programba. Például a galéria állandó anyagát vándoroltatnl kívánják, így több más kö­zépiskolákban. községekben is megtekinthető lesz. Az Isko­lagaléria ezáltal kisugárzó erejében is megerősödik. A vizuális nyelvet — mint bármely más nyelvet is — mind korábban szükséges el­sajátítani. A műalkotás és a közönség között manapság is létező különbség csökkentését szolgálja az iskolagaléria ki­állítássorozata. Megfelelő fel­készítést és alapokat kíván nyújtani a tanulóknak a kép­zőművészetek világában v;*ó eligazoláshoz. Legfontosabb törekvése, hogy értő közönsé­get szervezzen a kortárs kép­zőművészet köré. hogy a fia­talokkal megismertesse a kép­zőművészet formanyelvét, a művészeti törekvéseket, irány­zatokat, egyéniségeket. A ki­állítások megnyitásán csak­nem minden alkalommal részt vesz a művész is, a kiállítá­sok megnyitó beszédei pedig alkalmasak arra, hogy segít­senek megtalálni a diákok­nak a vizuális jelrendszer megértéséhez szükséges kul­csot. Fábián Rózsa kiállítása szervesen illeszkedik az isko­lagaléria kiállítássorozatáiba. Amint azt a kiállítás rendkí­vül ízléses lAtalógusában Czinke Ferenc Munkácsy-dí- jas grafikusművész is meg­jegyzi, Fábián Rózsa Szentes­ről, a „Fényes szelek”-kel in­dult, a NÉKOSZ és a Képző- művészeti Főiskola indította el pályáján. Sokrétű, kísérle­tező művészről vallanak iít bemutatott művei. Valóban, Fábián Rózsa mű­vészetében érezhetően jelen van a tartózkodás, pontosab­ban az indulatok visszafogott­sága. Jelképrendszerei ugyan­csak felismerhetően kialakul­tak, egymással is harmonikus egységet alkotva. A művész szívesen mesél — mesél! — a létező világról. Néhol rendkí­vül csillogó ez a mese. A nyá­ri zápor fényes, az ég csilla­gai ragyognak, a virágok tün­dökletesen fonnak körül ben­nünket; Több akvarelljéri megjelenik a folyók tükre, a parti tükröződés játéka, leá­nyok, kendős asszonyok fi­gyelnek ránk róluk. Néhány tusnak azért is külön örü­lünk (Tarjáni hegyek, Salgó­tarjáni hegyek, Zagyvaróna, Mátraszelei öregasszony), mert hiszen a szűkebb nógrá ­di. mátrai tájat és embereit villantják feL Fábián Rózsa pedagógus is.. Nyaranként a rajzpedagógu­sok salgótarjáni művésztele­pének szívesen látott vendé­ge. Az e tájon szerzett élmé­nyek is beépülnek művésze­tébe. Sajtótájékoztató 1974. í. negyedév a televíx óban muzeutn A litván fotóművészeti tár­saság fényképészeti múzeu- tt»t hozott létre Sjaulajban, ebben a kte litván városban. A múzeum öt részlegében több mint 2000 képet gyűj­tötték össze a helyi fotósok alkotásaiból- Jelentős anyag­gal szerepelnek a különféle fényképészeti berendezések, hazai és külföldi fényképező­gépek, optikák, e fotótörténe­ti szákirodalom ritka példá­nyai. A múzeum gazdag ne- gatívgyfiiteménnyel is ren­delkezik. A televízió I, negyedévi terveiről tájékoztatták szer­dán az újságírókat a televí­zióban. Elmondták, hogy a főváros felszabadulásának év­fordulójára hétrészes doku- mentumfilm-sorozatot tűznek műsorra „Vajda Péter utca 7” címmel. A film tulajdon­képpen „házszociológia". amelyben egy VIII. kerületi ház lakói szólalnak meg. „Szervezés és vezetés” cím­mel új sorozat indul, amely arra keres választ, hogy mi­lyen módszerekkel érhető el a gazdaság további fejlődése, a hatékonyság növelése. Két- részes film készül Szent-Gvör- gyi Albert októberi látogatá­sa alkalmából, amelyben a tudós felfedezéseinek történe­téről számol be. Képernyőre kerülnek ezen kívül a rák­kutatásról, a tudósképzésről, a tudomány fejlődésének táv­latairól. és a tudós közéleti szerepének fontosságáról szó­ló műsorok is. Megáll az eszem, ha termé­szetes módon próbálom hasz­nálni. s így kérdezem magam­tól: mit keresek én az aradi várban? Vajon attól a maga­ménak tekinthetem-e ezt az erődöt, hogy a fegyvereink jogán gyógyíthatom benne a rabjainkat? Ez a felemásság fog szét­morzsolni bennünket. Rabtar­tó orvos vagyok. Lenkev pe­dig olyan katona volt, akinek magyarsága kizárásával kel­eti magyar huszárnak lennie az osztrák hadseregben. Eb- oő! Is látszik, hogy a hata­lomvágy önmagában, lett lé­gyen bármilyen következetes, aem egyezik feltétlenül a jó­sán ésszel. Minél kevésbé tudja eltitkolni logikai képte- ,-őségéit, annál tisztábban- semlélhető a maga valódi lé­nyegében a meddő uralom­vágy. Aki hitt a látszatnak — mint ón Is — annak nagyrészt le kell mondania önmagáról. Hiszen ez az üralomváay te­remtett bennünket olvan idő­ben. amikor még nem volt meddő. Mi. a szorgalmas te­remtmények éltettük tovább, fenntartva a látszatot, hogy a hatalom vérkeringése a mi­énkkel azonos. A látszatot? Vajha így len­ne. Valódi tény az azonos vérkeringés. Hiába tiltakozom ellene, vállalnom kell. mert ön­magam ereiéből nem cserélhe­tem ki masamat. Osztrák va­gyok. csak osztrák A hatalom teremtménye. Ha meddő ha önző. ha brutális ez a hata­lom, akkor is éltetnem kell. Létformám adott: csak így maradhatok meg, Orvosinak és rahtartónak egyszemélyben. De Lenkeynek volt egy má­sik dimenziója. A magyarsá­ga. Ez a tény már önmagá­ban is amolyan szabadságfé- le Adott esetben a legfőbb értékké válhat az ilyen be­cses tartalék. Megkísérelte kiteljesíteni. Talán az sem le­hetetlen, hogy a magvarok legtöbbjénél tudott. érzett lehetőség volt ez a tartalék­dimenzió Ennyivel voltak többen, mint mi. a csak oszt­rákok. És ennyivel veszélye­sebbek. Akár a lengyelek. Akikre nem rántott kardot Lenkev, Immár meggyőződésem, pon­tosan tudta, hogy miért hagy­ta nyugodni kardját. Megér­tette származását a janicsár A Tiszától a Tiszáig, s on­nan a Verbászig tartó vonu­lás diadalútnak is beillett. Amerre elhaladtak, gyorsan híre futott: ezek a Lenkev- huszárok! Dédelgették, elké­nyeztették őket. a huszárok viszont erővel vonták ki ma­gukat a marasztalásból, mert sietniök kellett a bácskai had­színtérre. Bizonyos, hogy Len- keyt alig kínozhatták tépelő- dései a diadalmas vonulás közben. Feledhette a mára- marosszlgeti vizsgálat keserű­ségét. a századát feloszlatással fenyegető ígéretet, a hadbíró­ság Kelet-Galíciából feléje vetődő árnyékát. Egy várható világsiker! CSENDESEK A HAJNALOK ÖT LÁNY ÉS AZ ŐRMESTER BORISZ VASZILJEV kisiregenye alapján készült kétrészes szovjet film a Nógrád megyei mozik műsorán. Rendező: SZTANYISZLAV ROSZTOCKIJ. Bemutatják:XII. 13—14. SZÉCSÉNYI RÁKÓCZI. 15—16. PÁSZTÓI MÁTRA. 17—19. SAIXJÓTARJAN1 XOVEMBFR 7. 4 NÓGRAD — 1973. december 13., csütörtök (folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents