Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

Emberek — kozelről A TANÁCSELNÖKNÖ ■ ■ tudna — és akar1— hozzájá­rulni a kultúrház megvalósítá­sához. Mondhatom, hogy olyan, aki sem társadalmi munkával, sem bizonyos ösz- szeg felajánlásával nem járult nozzá a közös ügyhöz — na- | gyón kevés volt. Még az idős emberek is, a kevéske nyug­díjukból rászántak pár forin­tot, hogy összejöjjön a pénz. Az akció Palotáson tehát tel­jes sikerrel zárult, és mivel a művelődési ház az egész kör­zet igényeihez igazodik, a há­rom társközségben is próbál­juk szervezni a társadalmi munkát. Hogy milyen ered­ménnyel zárul — arról ma ............................. ....... iM ..... .... ...t..........( még nem tudunk semmit, de .. ,£__...a............................................................reméljük, hogy Kisbágyon, Hé­halom és Szarvasgede is csat­A KICSI IRODA és az elő- fontosabb dolgok miatt ezek lakozik a kezdeményezéshez. •-----------------—-— elmaradtak. De megmaradt a — Ahhoz, hogy négy község szoba berendezése vendégma- ke nem váltott ígéret miatti igényeit egyeztetni lehessen, rasztaloan barátságos. Szép csalódás is. Most a tanácsvá- jól kell ismerni ezeket a terü- f üggönyök, sok növény — asz- 'ásztások után elhatároztuk, • [eteket, és persze az ott lakó- szonykézre vall. Nem véletle- hogy bármi jön is közbe, az kát... nül, hiszen a palotási tanács évek óta ígérgetett új létesít- — Igen, nemcsak a munka hivatali helyiségének Nagy Ju- ményeket elkészítjük. Egyik volt új számomra, de tulaj- lianna tanácselnök a házigaz- legfontosabb dolgunk jövőre a donképpen a megye, és ezek a művelődési otthon építésének falvak is. Négy éve kerültem megkezdése lesz. A költségeket Palotásra pedagógusként. — hárommillió 700 ezer fo- Egyébként Ha-jdú-Bihar me- ríntot — teljes egészében a gyéből származom, egész más négy község fedezi. Ezzel kap- környezetből, más felfogású és csoiatban csak annyit, hogy élettempójú emberek közül. De __„_____ - aki valamennyire is ismeri a amint ide kerültem, az általá­m iképpen a tanácsra is tartó- tanácsok költségvetését, tud- nos iskolába igazgatóhelyet- zijk. hatja, hogy ennyi pénzt fej- tesnek, azonnal kialakult a — Még manapság is ritka, lesztési adóból évek alatt sein kapcsolat a község lakóival, t-iíx 1 nsszpsnnrolni. De itt. ná- mi dája. Vagy háziasszonya? — Inkább azt hiszem, gaz­dája. Ez a munka nem kedé­lyes háziasszonykodást, kíván, annál is inkább, mert Palotás­nak három társközsége van, s mindegyik gondja-öröme vala­hogy valaki fiatal nő létére ta­nácselnök lehessen — ráadásul lehet összespórolni. De itt, ná- hiszen mint szülőkkel gyakran lünk olyan széles körű volt a találkoztam velük. Azt hiszem, ppoy községben. Segítik-e társadalmi összefogás, hogy nem nagyon sántít a hasonlat, munkájában a község vezetői, most mar nyugodtan bízha- hogy mint tanácselnöknek tunk az épület elkészültében, ugyanúgy a pedagógiai érzé- A termelőszövetkezet félmillió keimre van szükség, mint a forintot ajánlott fel, és ráadá- gyerekek között. Felnőttekkel sül megígérték, hogy később „bánni” persze nehezebb, mint társadalmi munkával is segítik gyerekeket tanítgatni, de azt a kollégák? — Nagyon sok segítséget ka­pok, és el sem tudom képzel­ni, hogy ezt a sokirányú, bo­nyolult munkát egyedül, má­sok bevonása, tanácsai nélkül az építkezés befejezését. Ép- hiszem, sikerült a megfelelő pen most tárgyaltunk az légkört kialakítanom. Nem dé- ÁFÉSZ-szel is, ők ugyancsak delgetnek, mint hozzá nem ér­___ támogatják tervünket. És hogy tő „protokoll beosztásút”, de c sa ^örökséget” kaptunk valá- a község lakóit ki ne hagyjam, mindig segítenek a munkám- hányan. Valahogy évek óta indult egy tanácstagi akció. A ban. Az év végi számvetésnél, úgy jött ki a lépés, hogy egy- tanácstagok körzetükben vé- remélem, a községek lakói is két fontos dolgot megígértek a gigjárták a házakat, és meg- elégedettek, hiszen az a leglé­kérdezték, hogy ki mennyivel nyegesebb, hogy a négy köz­____ség lakói maguk is észrevehes­sék munkánk eredményessé­végezzem. Sem panaszkodás, sem öndicséret, de meg kell mondani, hogy egy kissé fur­tanács vezetői, aztán más, még Két szocialista brigád összefog Megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben egyre több szocialista, brigád működik. A különböző fokozatot elért bri­gádok létszáma a munkahely adottsága és jellege szerint kü­lönböző, de abban mindegyik megegyezik, hogy a szocialista brigádok tagjai munkaköri kötelességükön kívül többletet vállaltak. Mi Legyen az a több? Nagyobb legyen a fegyelem, jobban vigyáznak a minőségre, ésszerűsítenek, újítanak? Névre szólóan megállapítják, hogy ki mit tanul,^ második szakmát szerez, vagy politikailag képzi magát. Másutt arra törekszenek, hogy a szocialista brigád tagjai vagy legalább a brigád párttagjai közéleti emberekké váljanak, társadalmi munkában, erkölcsi és politikai magatartásban példát mu­tassanak. Eddig ritkán írhattunk a műszakiak és általában a szel­lemi dolgozók szocialista brigádmozgalmáról, mert ezekben a körökben még nem sok kezdeményezés történt. Ha akadtak is elképzelések, a mozgalom nem fejlődött kellően, több he­lyen formálissá vált, és főleg kevés helyen találták meg a helyes utat, hogy a műszakiak és a fizikai munkások szocia­lista brigádja a közös cél érdekében együtt dolgozzék. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztályának szocialista brigádja legutóbb kibővített brigád­ülést tartott, s ide meghívták a garzonház-építkezésen dolgo­zó Dénes András kőműves szocialista brigádját, akikkel már korábban jó kapcsolatot alakítottak ki. Közös megbeszélésü­kön főleg azt vizsgálták, hogy az építkezéseket előkészítő, szervező, irár^yító műszakiak és a köművesbrigád tagjai ho­gyan dolgozhatnának eredményesebben, mit tehetnének a kapcsolat javítására és egymás kölcsönös segítésére. A munkásbrigád tagjai közül többen szakmunkásvizsgát szeretnének tenni. A termelési osztály szocialista brigádja segít, hogy a fizikai dolgozók a szakmunkásvizsgára idejé­ben és jól felkészüljenek. Az építők műszaki, illetve fizikai munkásokból álló brigádja külön-külön is sokat tehet a „Húszezer munkanap Salgótarjánért"-mozgalomért. De ha a munkások és a műszakiak összefognak, sokkal többet segít­hetnek. El is határozták, hogy az Arany János úti lakótele­pen játszóteret építenek, fákat ültetnek, a felsőpetényi és a harpácsi gyermekotthonban élő három kisgyerekkel az ed­diginél is többet törődnek, az ünnepek örömét és ajándékát velük megosztják. Valami új, valami felemelöen nagyszerű kezdődött, amikor a munkás és műszaki szocialista brigád összefogott. Újra forog a szélmalom Dorozsmán A Dél-Alföld egyik legrégibb hozzájárulásával építették új- ipari műemléke, az 1800-as jó. a megújult malom „mo- évek elején épült dorozsmai toriár ,.avan mée n„m h_ szélmalom néhány éve várat- ,or;1 , ugyan meg nern ..n tanul összeomlott. A neveze- lyeztek a helyére, de a jövő tes szélmalom az idei év vé- évi turistaszezon kezdetére Is- góre ismét tető alá kerül: a mét megforgathatja majd a Műemlékvédelmi Felügyelő- szél a szinte földig érő fiatal­ság és a helyi tanács anyagi más vitorlákat. gét. AHOGY NYÍLIK ajtó, meglebben az ízléses, sűrű szö­vésű függöny. A berendezés összeválogatása asszonykézre valL De a munka ugyanúgy megy, mint más, férfiak ve­zette községben. — O.— Kérés 1 KúdvSS olvasóink közfll bizonyára ______—-— sokan emlékeznek a párt v ezetőinek arra a megnyilatkozására, ahogyan korábban válaszoltak az országban felvetődő. különböző kívánságokra. Nevezetesen arra, hogy egy gyár felépítése, a nyugdíjak rende­zése, a csaiádi segély felemelése, új óvodáik, bölcsődék, üzletek, utak építése, tehát fel- emelkedésünk különbőz» tényei, az életszín­vonal emelése nem pusztán vezetőd elhatáro­zás, akarom, vagy nem akarom kérdése. Ha így lenne, altkor már biztos, a kommuniz­musban járnánk. Egy vezet» pártnak azonban, mint .az MSZMP csak a realitásokra, a valóságra épít­ve szabad programját alapozni, s az elért eredményekre támaszkodva szabad különbö­ző fejlesztési elképzeléseket kidolgozni, élet- szín vonal-emelést célzó intézkedéseket ki­alakítani. Ezt a mi pártunk eddig is minden különösebb kérés, unszolás nélkül megtette és a jövőben is megteszi, de csak akkor, ha ennek megvannak az,objektív feltételei, ha még hatékonyabban dolgozunk, ha megyénk üzemei, gyárai, vállalatai közül egyik sem fogyasztja, hanem növeli a nemzeti jövedel­met Kérés nélkül foglalt állást legutóbbi ülé­sén az MSZMP Központi Bizottsága, hogy egymilliárd-kétezázmiíüió forint összegben emelni kell az állami szektorban, az 1973-ban központi béremelésben nem részesült ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások, az állami iparban és építőiparban a kisegítő állományba tartozó dolgozók, a tanácsok, szűkebb körben más helyi, államigazgatási szervek dolgozóinak, a gazdasági és igazgatá­si helyi költségvetési szervek dolgozóinak, a kutatóintézetek, a színházak és szánháajel- legű iiintézmények dolgozóinak bérét. A népesedéspolitikai határozattal összefüg­gő szociálpolitikai állami juttatásokra pedig egymdiLIiárd 600 millió forint plusz pénzt kell biztosítani —, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Mindez azért vált lehetővé, mert a tavaly novemberi párthatározat nyomán erősödött a végrehajtás fegyelme, mert az üzemek, gyá­rak, vállalatok vezetői nem a közgazdasági szabályozókban keresték a hibát, hanem a párt és kormány üzem- és munkaszervezésről szóló határozatának megfelelően saját portá­jukon igyekeztek nagyobb rendet teremteni, mert általában, és személyre szólóan növeke­dett a felelősség, mert a „hogyan, oldjuk meg?” helyes elképzelés uralta a közgondol­kodást, mert az élet minden területén emel­ték a mércét, sok helyen csökkent a szellemi tunyaság, a restség, több hasznos kezdemé- nveaés látott napvilágot, mert a papírra ve­tett szép elképzeléseket jobban számon kérték a felsőbb irányító szervek, mert ma már nem ehet megúszni egy ejnye, ejnyével a pártha­tározatok végrehajtásának mellőzését, mert kevésbé lehet mellébesaélnt, a a megítélés mércéje egyre jobban a végzett munka és annak eredménye. Mindezekben a párt Központi Bizottsága mutatott követendő példát. Következetesen, céltudatosan ügyelt arra, hogy a határozat megvalósuljon, szelleme az élet minden te­rületét áthassa, hogy növekedjék a dolgozók alkotó kedve, erősödjön tulajdonosi felfogá­suk, még nagyobb támogatásban részesüljön a bátor, megalapozott kezdeményezés, növe­kedjék a tettrefcésaség, erősödjék az eszmti, politikai cselekvési egység. Csak a kimondottan rosszindulatú emberek tagadják, vagy hallgatják el, hogy az elért si­kerekben nagy részük van a megyében élű, példásan dolgozó, a közért áldozatosan tevé­kenykedő kommunistáiknak, munkásoknak, tsz-paraszWknak. Hiba volna azonban csak róluk szólni. A KISZ-fiatalok sok ezres tábora, a párton - kívüliek sokaságának példás, odaadó tevé­kenysége nélkül ma nem emlékezhetnénk jó szívvel, elbizakodottság nélkül elért sikere­inkre. Azt azonban erőteljesen hangsúlyozni keíl, hogy a kommunisták kezdeményezése, felvilágosító szava, bátor kiállása, érvelési1, az újért való fáradozása serkentőleg hatott a pértonkívüliekre. Túlzás nélkül mondhatjuk: a tettvágy felszí fásában, az alkotni vágyás fel­fokozáséban, a cselekvési egység erősítésében a kovász szerepét ők töltötték be. Politikánk körültekintő, figyelmes és kul­turált. Ez a többi között azt is jelenti, hogy fellépünk a helytelen nézetek ellen. Elvi ala­pon és egyértelműen politizálunk. A párt és a kormány visszautasította és visszautasítja a jövőben is az indokolatlan, jogtalan követe­lőd zést, nem ad teret a demagógiának, a gon­dok, problémák túllihegésének, túldramatiaá- lásának. Elismerte, — ezt teszi a jövőben is —, hogy munka közben előfordulhatnak hi­báik. Ezeket azonban, a párt időben felfedi, mert figyel a dolgozók szavára és a közösség segítségével kijavítja, illetve megoldja azo­kat. * . V Ez a felfogás és gyakorlat jóleső érzést vált M megyénk dolgozóinak többségéből, fokoz­za biztonságérzetüket, bátrabb, határozottabb cselekvésre ösztönzi a szocialista építést akarók nagy táborát Amikor az elért eredmények tükrében bi­zonyítjuk, hogy a párt és a kormány kérés nélkül intézkedik a dolgozókat érintő kérdé­sekben, akkor az igazság kedvéért azt is meg kell mondaná, hogy az elért sikerekben sze­repet játszott a kedvező külföldi piaci hely­zet is. Ezért sincs semmi okunk az elbdzako- dásna. Sőt! Sok tekintetben a gazdálkodás kü­lönböző területein még csak a kezdetnél tar­tunk. Vonatkozik ez a munka- és üzem­szervezésre. Raitunk mtírak, hogy egy év műim ■-------------------az újabb számvetéskor, mi­lyen népet gyarapító intézkedések látnak napvilágot, milyen lépést teszünk életünk további szépítése érdekében. Mindez akárcsak most, minden, kérés nélkül történik majd. > V. K Keze alatt szikrát vet a kő AZT MONDJA a fülessap­kás ember: — Nézze meg, hattól este hatig dolgoztunk. Tizenkilenc pengő hatvan fii­mind a 14 barakk üres! Régen lért kaptunk egy hónapra. meg annyian voltak a ricce- rek, hogy sokuk kint dolgo­— Mi kell a kővágáshoz? — Először is nagy , fizikai zott a szabad ég alatt, mert erő, aztán egy hegyes véső, ka- nem fértek be a tető alá. El- lapács meg ék. No és munka­mentek más vidékre. Magam kedv, meg akarat. Hogyan vá- maradtam. Én már kitartok; gom a követ? Valahogy úgy, 59 éves vagyok, alig egy év vá- mint a szabó a nadrágot. No, laszt el a nyugdíjtól. ■ jöjjenek csak, majd megmuta­Keménykötésű, piros arcú tóm! ember a fülessapkás. Meged- Odaállunk egy súlyos kő­zetté a nehéz munka. tömb mellé. — A családban négyen vol- — Először az éknek csinálok tunk testvérek, édesapám kis- helyet. Gyakran beleköpök a paraszt volt, nehezen tudtunk lyukba, mert ha a tó még et- létezni. Kijöttem dolgozni a tői is fehér marad, tovább kell kőbányába. Tizenhárom éves dolgozni rajta. Az éknek nem legényke voltam akkor, még szabad mozogni így, látják, ismétlőbe is innen, a bányából pontosan passzol. Most ráülök jártam haza. A műhelyben az egylábú székre, és ketté ha- kezdtem mint napszámos. Sok sítom a követ ezzel a kala- volt itt a kővágó, beálltam ta- páccsal... nulónak. Olyan gyenge gyerek A súlyos kőtömb egy pilla­voltam, hogy a műhelyben nat alatt ketté válik, olyan megfogták a kabátom gallér- mértani pontossággal, mintha ját, és odább raktak. Schranz vonalzóval mérték volna be. Tóni volt márianosztrai kővágó mesterem. Tudja-e, — Most pedig a véső kell meg a kalapács, hogy a fara­hogy min éltünk? Bepakoltuk gást el tudjam végezni. Szép a vászontarisznyába a sült cu- simára dolgozunk minden ol­korrépát meg a kukoricake­nyeret — az tartotta bennünk dalt. A kővágó keze alatt szikrát a lelket. Meg volt olyan is vet a kő, pattog a szilánk, a ma Népköztársaság útja — KÖPLÁNYI ISTVÁN, a n<5g­macskakövezték, innen, a bá- rádkövesdí kőbánya egyetlen nyából szállították a kockakő- kővágója harminc éven ké­vét. Nemrégiben még nagy pi- resztül gyalog járt munkába, ramisköveket is faragtunk — Ma is, mert egy embernek köztünk, aki kihozott ide egy darab szalonnát. Mutogatta, hogy neki szalonnára is telik, mindennap harapott egyet, kőpor. A kővágó jól ismeri a köve­ket. — Nem minden kő egyfor­egy hétig is elélt a darabka ma. A hangjából lehet megái- elvitték a metró állomásainak nem indíthatnak járatot, szalonnán. lapítani a tulajdonságát. A jó építéséhez. Ma már kisebb az — Ilyenkor, télen, Szandáról Átható, porkavaró szél jár kő úgy cseng, mint az üveg. igény a vágott kő iránt. Ezért a hegyen keresztül egyórás az itt a laposon, a kőbánya tövé- A rossz, vagyis a lázas kő meg is mentek el innen a kővágók, út a kőbányáig. Már nem tart csak tompa hangot ad, vágás- Inkább csak régi várak, mű- sokáig. Csaknem negyvenöt évi ben. Hidegen csillog a hő. — Emlékszem még a régi, kor szétesik, nagy, kemény telekre. Olyan — Hová viszik innen a vá- hideg volt 1929-ben, hogy szét- gott követ? repedtek a fák, a kezünk meg — Régebben nagyon sok ap- odafagyptt a vésőre. Gyalog ró kockakövet csináltunk, jártunk ki a bányába, reggel Amikor az Andrássy utat — emlékek helyreállításához vi- barátság után búcsút veszek a szik a vágott követ. Meg sír- kövektől — jövőre nyugdíjba emlékkészítéshez ... megyek. — vkm — NÓGRÁD - 1973. december 9 ., vasarnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents