Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

srefc Kezdeti Lépések után „A szövetkezetek fejlődésé­nek fő útja az intenzív fej­lődés biztosítása, a korszerű technika és technológia. a tudományos vívmányok fel­használása, gazdálkodási és vezetési rendszerük tovább­ié uesztése.” A fentieket Fehér Lajos nuniszterelnök-ihelyettes mon­dotta a párt X. kongres­szusán, 1970-ben. Azóta az or­szágban a különböző zárt ter­mesztési rendszerek meghono­sodtak. Elsősorban a növény- termesztésben, de van már példa az állattenyésztésiben is. A mezőgazdaságii termékek iparszerű zárt termesztési rendszerének- kialakításával kapcsolatos helyzetet értékel­te és a tennivalókkal foglal­kozott a közelmúltban Pász- tón, a Párt járási végrehajtó bizottsága. Mi a helyzet ezen a téren a pásztói járás mezőgazdasági üzemeiben? A kezdeti lépé­seket megtették. De az is megállapítható, hogy objektív és szubjektív tényezők miatt még nem sikerült a zárt ter­mesztési rendszereket meg­honosítani. Mi ennek az óka? Elsősorban, hogy a szövetke­zetek rendelkezésére alacsony összegű fejlesztési a-lapok állnak. Másrészt kedvezőtle­nek a termőhelyi adottságok, harmadsorban a szakembe­rek körében még hiányosak az e téren rendelkezésükre ál­ló ismeretek. A korszerű termesztési el­járás bevezetése nem cél, ha­nem eszköz. Az élelmiszergaz­daság feladatai egyre nagyob­bak, hiszen nemcsak a hazai el" látást kell biztosítani, nyílt jellegű népgazdaságunk hely­zetéből következik, hogy je­lentős élelmiszerexportra is szükség van. Néhány év tapasztalata igazolja hogy a zárt termesz­tési rendszerek nyomán je­lentősen növekedtek a ter­méshozamok. E tény elsősor­ban annak következménye, hogy szigorúan betartják a technikai és technológiai fe­gyelmet. növekszik a szakér­telem és a munkafegyelem. Előnyei tehát kétségtelenek. Csak a körülményeket is meg kell teremteni e természeti rendszerek bevezetéséhez! A jó szándék kevés. Milyen te­rületeken nyílik lehetőség a pásztói járásban zárt ter­mesztési rendszer bevezeté­sére? Kukorica, cukorrépa iucernama-g- fronton, valamint a vágómarha-hizlalásban. Megvalósításuk nemcsak gé­pi beruházást igényel, de több nagy jelentőségű szervezési és egyéb intézkedést is feltéte­lez. A nagy teljesítményű erő- és munkagépek kis föld­területtel rendelkező közös gazdaságokban nem használ­hatók ki jövedelmezően. Gyakorlati lépések meg­tételére már sor került a pásztói járásban. A cukorré­pa iparszerű termesztésének feltételei kibontakoztak. Hét szövetkezet laza termesztési társulásra lépett, és a „gaz­da’' szerepét a szurdokpüspö­ki Béke Termelőszövetkezet látja el. Mintegy négyszáz hektáron foglalkoznak e fon­tos ipari növény termesztésé­vel. A járás területén kiala­kulóban van egy zárt rend­szerű lucemamag-termesztő társulás is, az alapszabályt elkészítették. A termelési rendszerben ezer hektár te­rülettel. nyolc mezőgazdaságii üzem vemre részt. A bázis­gazdaság a Mátraaljai Állami Gazdaság. Nem mellékes, hogy a zárt rendszerű lucer- namag-termesztés viszonylag kevés befektetést igényel. A kalászosok terén már megvalósult az iparszerű ter­mesztés. A járás minden kö­zös gazdaságéban a talaj elő­készítésétől, a gabona beta­karításáig minden munkafo­lyamatot gépesítettek. Ma­napság készítik a szarvasmar­ha ágazat fejlesztési progra­mokat a szövetkezetek. Re­mélhetőleg az együttműködés új formáit is megtalálják a marhahizlalásban. Kétségtelen, hogy a kezdeti lépéseket a korszerű termesz­tési eljáráspk bevezetése te­rén már megtették. De továb­bi sürgős cselekedetekre van szükség! Ezért a jövő év ele­jére a szakemberek olyan két évre szóló konkrét féladatter- vet dolgoznak ki a pásztói já­rásban, melynek megvalósí­tása nyomán a kedvező fo­lyamat meggyorsulhat. Rozgonyí István Szocialista brigádvezetők tanácskoztak a NOTEV-nél A Nógrád megyei Tanácsi építőipari Vállalatnál is meg­tartották tanácskozásukat, a szocialista brigádvezetők. Meghívták azoknak a brigá­doknak a vezetőit is, ame­lyeknél megvan a lehetőség, hogy a jövőben benevezzenek a szocialista címért küzdő brigádok versenyébe. Rerczelly Ferenc igazgató bevezetőjében elmondta, hogy a vállalatnál 1965-ben ala­kult ki a szocialista brigádok versenymozgalma. Az elmúlt években a brigádok többsége kiváló eredményt ért el. Az elkövetkező idősrak feladatai között említette meg a válla­lat vezetője az üzem- és mun­kaszervezés javítását, az újí­tások számának növelését. A kulturális vállalások teljesíté­sében is jelentős javulást várnak a brigádoktól. A vállalat vezetősége kérte a brigádokat az építési ha­táridők szigorú betartására. Ez a vállalat tekintélyét dön­tően befolyásolja. A brigádvezetők viszont azokról a gondokról beszél­tek. amelyek gátolják mun­kájukat. Kérték a vállalat gazdasági és pártvezetőinek segítségét ahhoz, hogy a ver­senymozgalomban még ered­ményesebben tudjanak részt venni. Cziprok Zoltán, a vállalat párt-csúcsvezetőségének titká­ra arról beszélt, hogy a veze­tők segítik a versen.ymozga- lomban résztvevőket, de a brigádoknak is nagyobb kez­deményezőkészséget, önállósá­got kell tanúsítani a jövőben. A vezetők segítsége és a munkások kezdeményezése között, ha még jobb össz­hangot sikerül kialakítani, akkor megvan a remény arra, hogy a NOTÉV-nél is egyre eredményesebb legyen a szocialista brigádmozgalom. „Hosszúéi etű” elektródok Bolgár szakemberek dol- lozták ki azoknak az ejekt- ódoknak a készítési módját, nelyek különleges védőbevo- Latuk következtében jóval to­pább használhatók, mint a korábbiak. Leningrádban nőst megkezdték az új elekt- •ódokat gyártó üzem tervező­ét. melyet Novoeserkaszkban ipítenek fel. Termékeit Eu­ropa legnagyobb autógyára, r Kámai Teherautógyár fogja felhasználni. fejlődött a szocialista versenymozgalom A Nagybátonyi Községgaz­dálkodási Vállalatnál nemrég tartották meg a szocialista bri­gádvezetők és újítók tanácsko­zását. Nagy István műszaki vezető vitaindítói ábán elmondta, hogy 1973-ban kilenc szocialista cí­met elnyert brigád mellé újabb tíz brigád csatlakozott, és tette meg felajánlását. Az egyéni versenyformákban a vállalat irányítása alá tartozó házfelügyelők vesznek részt Jelenleg a dolgozók 80 száza­léka tevékenykedik a szocia­lista munkaversenyben. A szolgáltatási és karbantartási tevékenységet ellátó javító­részleg két komplexbrigádja csatlakozott a Balassagyarmati Ingatlankezelő Vállalat felhí­vásához. Ennek során az ál­taluk végzett munkáért ga­ranciát vállalnak, s erről ga­rancialevelet adnak át a bér­lőnek. A vállalat ez évi tervfelada­tainak kialakításakor a terme­lékenység 7,2 százalékos növe­lését 'határozta meg, építve a versenymozgalomban rejlő le­hetőségekre, az élőmunka jobb kihasználására, a hatékonyság növelésére. Ennek a kívánság­nak a brigádok majdnem va­lamennyien időarányosan ele­get tettek. Az előadó javasol­ta, hogy a vállalat a jövő év­ben kössön szocialista szerző­dést a nagybátonyi tanáccsal, s ennek keretében társadalmi munkában újítsa fel az óvo­dát. Az újítómozgalommal kap­csolatban elmondta, hogy a benyújtott újítási, ésszerűsítési javaslatok alapvetően a haté­konyság növelését, a biztonsá­gos munkát szolgálják. A vitaindítót követő eszme­cserében a brigádvezetők kü­lönböző véleményeikkel, a fej­lődést biztosító újítási és ész- szerűsítési javaslataikkal já­rultak hozzá a tanácskozás eredményességéhez, csatlakoz­tak a szocialista (szerződéshez. Kérték, hogy a vállalat veze­tősége rendezzen újítási hóna­pot Havasi János, a vállalat Igazgatója válaszolt a felvetett kérdésekre, majd a jövő fel­adatait részletezve hangsú­lyozta a Dolgozz Hibátlanul- mozgalom kiszélesítését, a ter­melésirányítók felelősségének növelését. Bejelentette, hogy decemberben újítási hónapot tartanak. — h. j. — Párlsiermeíek a beruházásokért AZ ÉV VÉGE felé közeledvén, a vállala­toknál mindinkább kialakul a pontos kép az idei beruházások teljesítéséről. Eizt az érté­kelésit a pártszervezetek is számításba, vehe­tik — és számításba is veszik —, amikor a beszámoló taggyűléseken a termelés pártárá- nyíbásával, más szóval saját gazdaságszerve­ző, -irányító, segítő és ellenőrző tevékenysé­gükkel foglalkoznak. Hiszem a beruházások megvalósulásának segítése, e tevékenységnek igen fontos elemei, oldala. A tapasztalatok artróil tanúskodnak, hogy a Központi Bizottság 1972. novemberi határoza­tának megfelelően a pártszervezetek asz utób­bi időiben eiredtoényesebben foglalkoznak a beruházásokkal. Ennék is része volt abban, hogy az idén erősödött a beruházási fegye­lem, az előirányzatok pontosabban, tervsze­rűbben válnak valóra. E tapasztalatok meg­erősítik, hogy a jó beruházási tevékenység­nek alapvető feltétele az e területre vonatko­zó pórt- ás állami határozatok következetes végrehajtása. E munka tartalmát és módszereit több lé­nyeges tényező határozza meg. Így mindenek­előtt az, hogy a pártszervezetek politikai jel­legű tevékenységet folytatnak, tehát e terü­leten is politikai eszközöket alkalmaznak. Ugyanilyen fontos elv, hogy álláspontjuk ki­alakításakor mindig a népgazdaság érdekeit rangsorolják az első helyre. Ez az elv a mun­ka módszereit is befolyásolja. Ezért nem ma­rasztalhatok el azok a pártszervezetek, ame­lyek az idén esetenként operatív módon is beavatkoztak a beruházási tevékenységbe. Ha ez hosszabb távon nem is állandósítható, de most több helyen szükségessé vált, mert egyes esetekben csak így lehetett módosíta­ni a túlméretezett, költséges tervcélokat, koncentrálni az anyagi eszközöket, meggyor­sítani asz új létesítmények elkészülését. A beruházás jellege, a konkrét munkate­rület sajátosságai ugyancsak nagymértékben befolyásolják a pártmunika tartalmát és for­máit Ezé-rt helyes — és természetes —, hogy a beruházási tevékenység kérdéseit másként közelíti meg például a tervezőintézet párt­szervezete, mint a kiviitielező építésvezetősé­gé, vagy másként foglalkoznak asz állami nagyberuházásokkal és megint másként a vállalati' eszközökből létesülőklkel. A konkrét helyzet konkrét elemzésnek lenini követel­ménye itt is fontos feltétele a munka ered­ményességének. Különösen fontos es olyankor, amikor el­térő érdekeket kell egyeztetni, illetve rangso­rolni. A több gyáregységre, telephelyre kiter­jedő vállalatok üzemei között a fejlesztés konkrét céljainak meghatározásakor gyakor­ta támadnak nézeteltérések. Érthető, ha az egyes üzemek csak a saját gondjaikkal törőd­ve szeretnének a beruházásokból megfelelően részesedni. Mégsem érthetünk egyet azokkal a pártszervezetekkel, amelyek ilyenkor —■ szem elől tévesztve az összvállalati, népgaz­dasági érdekeket —• csupán a saját üzemük korszerűsítéséért hadakoznak. Joggal Várható el, hogy képeseik legyenek felülemelkedni a valóságos vagy vélt helyi érdekeken és az összesség szemszögéből is mérlegeljék a hely­zetet. Például, kezdeményezhetik annak fel­mérését, hogy egy adott cél elérhető-e beru­házás nélkül, s ha igen, mit tehetnek, mit te­gyenek ezért; a kommunisták. Nem ritka az sem, hogy a tervezőik, a be­ruházók és a kivitelezők érdekei ütköznek össze agy-egy beruházás megvalósításakor. Olyan is előfordul, hogy az egyik vagy másik fél megszegi a közös megállapodást, s ezzel veszélyezteti a partnerek érdekeit, esetleg a népgazdasági célokat is. Némelykor a hély- zet egésizen elmérgesedik. Ilyenkor az érintet* pártszervek akkor járnak el helyesen, ha nem a ^résrtíérdésekben” akarnak mindenároo igazságot tenni, nem bonyolódnak bele a vi­tatkozó partnerek pro és. kontra érveinek vizsgálatába, nem hagyják magukat eszköz­ként felhasználni a részLgazsőgok bizonyítá­sára, hanem az érintett vezetőket a megfele­lő kapcsolatok visszaállítására, a szocialista /vállalatvezetőkhöz mélitó magatartásra^ intik. A beruházásokkal kapcsolatos pár,tim.unka eredményei végső soron a beruházásokban öltenek testet, azok megvalósulásán, mérhe­tők. Tehát nem azon, hogy hányszor tűzték e témát napirendre, hány értekezletet tartottak e tárgyiban, hánem, hogy milyen hatékonyság­gal folyik a munka. Ezért az érintett párt- szervek politikai felelősséggel tartoznak. Talán nem teljesen felesleges ugyanakkor arra is utalni, hogy a pärt&zervek felelőssége nem azonos jellegű és mértékű a gazdasági vezetőikével. A pártszervezetek feladata első- soriban az ellenőrzés, valamint az ennek alap­ján, leszűrt következtetések elfogadtatása az illetékes vezetőkkel. Ennek során megkülön­böztetett figyelmet érdemel a tervszerűség, a takarékosság, a beruházásokon dolgozó szer­vek, vállalatok munkájának koordinációja, az együttműködési készség fejlesztése, asz őszin­te, kölcsönös, megértő tájékoztatás, a dolgo­zóik folyamatos munka- és anyagellátása, a korszerű szervezési módszerek alkalmazása. A PARTSZERVEK tevékenysége természe­tesen nem helyettesítheti és nem is nélkülöz­heti a többi társadalmi ás állami szerv irá­nyító, segítő, ellenőrző munkáját. A jól öszX szehangolt, tervszerű politikai és gazdasági munka, a komplex intézkedések, a megfele­lő irányítási, szervezési és gazdálkodási mó»' dók együttesen növelhetik tovább beruházá­saink hatékonyságát. Koszorús Ferenc, az MSZMP KB munkatárs# A korszerű ipar Legújabb adatok szerint Kazahsztán az egy főre szá­mított villamosenergia-terme- lés terén felülmúlja többek között Franciaországot, Bel­giumot. Olaszországot és Ausztriát. Több iparág fejlő­dése a köztársaság déli ré­szén létrehozott energia-bá­zisra épül. Világviszonylat­ban elismertek a szovjet köz­társaság kohászati termékei. Ázsia és Afrika sok országá­ba exportálnak rezet, cinket és ólmot. Keresettek a mező- gazdasági gépek és az építőd ipari berendezések. Nemrég indiai szakemberekből álló küldöttség járt Kazahsztán­ban. A delegáció tagjai nagy elismeréssel szóltak a látot­takról és elmondták, hogy a Szovjetunió tapasztalatai jól hasznosíthatók a fejlődő or­szágokban. A döntőbizottság évzáróra készül A varsányi egyesített ter­melőszövetkezet döntőbizott­sága készül az év végi jelen­téstételre. amelyet a zárszá­madó közgyűlésen mond el a bizottság elnöke. Percze József. Előnyös a helyzete, mert mint főagronómus köz­vetlen részt vesz az üzem vezetésében is. A döntőbizott­ság elnökévé még mint be­osztott mezőgazdászt válasz­totta meg a tagság. Amikor Kinevezték főmezőgazdásznak, a tagok úgy határoztak, hogy maradjon a bizottság élén, mert az emberek ügyes-bajos dolgait nagyon lelkiismerete­sen végzi a négy bizottsági taggal.-— Amióta megalakultunk, huszonkét esetben döntöt­tünk. Eddig még a tagság is és a vezetőség is elégedett volt a döntéssel — mondta Percze József. A bizottság legtöbb esetben a balesetekből eredő táppénz megítélésében foglalt állást. Felülvizsgálta a prémium ki­fizetését és a jogtalan jutal­mat megvonta. Sokan taná­csot kénnek, jár-e munkaru­ha a tagoknak? Határozott álláspontot foglalnak el min­den esetben. Nem volt nép­szerű. de azoktól a tagoktól, akik hátatfordítanak a közös gazdaságnak, megvonják az illetményföldet, és erről a bizottság dönt. Aki a döntés­sel nem ért egyet, az a bí­rósághoz fordulhat. A bizott­ság elnöke erről azt mondta: — Mindössze három eset­ben fellebbeztek a bíróságnál döntéseink ellen. A varsányi egyesített ter­melőszövetkezet- döntőbizott­sága nagy gondot fordít arra, hogy a tagokat felvilágosít­sa a jogaikról. A féli estéket például arra használják fel, hogy a tagokkal részletesen tanulmányozzák az alapsza­bályzatot. Sokan a községben egyéni gondjaikra is taná­csot kémek a /bizottságtól. Legutóbb a kórházi ápolással kapcsolatos go'ndokat, beszél­ték meg. Egy rimóci három­gyermekes anyát a döntőbi­zottság világosított fel arról, hogy a három gyermeke után két nap pótszabadság illeti meg. __________„ — . Ügy ítéltük meg, hogy a vezetőségnek is sokat segítünk azzal, ha az ilyen ügyeket rendszeresen elintézzük a ta­goknak — mondta a bizott­ság elnöke. Ezekben a napokban az évi munkát rendszerezik, fog­lalják össze, hogy mire eljön a zárszámadás ideje. a je­lentésük kész legyen. Nem csupán a végzett munka fel­sorolásából áll majd az év végi jelentés. Ennél többre vállalkoztak. — Legfőbb célunknak te­kintjük a hibák megelőzését. Kötelességünknek tartjuk er­ről szólni a tagoknak... A bizottság elnöke. Percze József amikor ezt mondta, hogy a törvényesség betartá­sán éberen őrködnek, arra gondolt, gondosan megőriznek minden rendeletet, jogsza­bályt. Még az* utánpótlás neveléséről is gondoskodnak. A fiatalabb generációt bevon­ják a munkába. A varsányi egyesített termelőszövetkezet döntőbizottsága mindezekről számot ad majd a közgyűlé­sen. v B. Gy. — Általában a nyelveket tanuljuk a könyvtárban, itt van­nak a szótárak, aztán közben gyakorolni is tudjuk az új ide­gen szavakat. A bejárók már korábban elmentek, így csak mi, a helybeliek maradunk további — emelték fel fejüket a hatalmas orosz szótár mögül Fjiria Katalin és Bense Anikó rétsági gimnazisták. Harmadikosok a gimnáziumban, s beval­lották, hogy a könyvtár amolyan találkahely is a gimisek- nek. S nemcsak a tanulnivaló megy itt könnyebben, hanem közben újságokat, folyóiratokat is lehet olvasgatni. Egyikük orvos, másikuk tanítónő szeretne lenni. _ ár _ | NÓGRÁD — 1973, december 8., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents