Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

és művelődés Özem TIZENHARMADIK éve működik Balassagyarmaton a FIM Kőbányai Porcelángyár 3. számú telepe. Négyszáz­negyven. dolgozót — legna­gyobb részt asszonyokat, lá­nyokat foglalkoztatnak. A dolgozóknál; körülbelül fele fiatal, KISZ-korosztályú. A KISZ-alapszervezet 60 tagú. Az üzemnek külön kulturális alapja nincs. A szakszerve­zet hat-, a KISZ-szervezet kétezer forintot kap évente. Ebből fedezik az esetleges kulturális kiadásokat. Könyv­tár van. A megyei szakszer­vezeti könyvtár 1320 köte­tes letétje. Az olvasók száma 150, heti egy alkalommal van kölcsönzés. A könyvtáros na­gyon lelkes, csak képzetlen, A könyvtárat a kis tárgyaló, teremben helyezték el. Ez a helyiség szolgál az értekezle­tek különféle ülések és meg­beszélések mellett KlSZ-klub céljaira is. A könyvtáros külön helyet szeretne, gyak­rabban kölcsönözhetne, nem beszélve arról, hogy sokszor más rendezvények miatt nem tudja időben ellátni a fela­dattal járó adminisztratív, statisztikai munkákat. A könyvtár állományát igények szerint cserélik, egyelőre igen kevés a használható, korsze­rű szakkönyv, a szépirodalom viszont kevésbé olvasott . Az üzem által szervezett művelődési lehetőségek — különféle üzemi, szakmai, il­letve politikai továbbképzé­sek — eléggé kihasználtak. A dolgozóknak körülbelül 80 százaléka vesz részt rajtuk. A fennmaradó 20 százaléknak nincs lehetősége az önképzés­re. Vidékről járnak be, el kell látni a családot is. Az utazás sok időt elvesz. AZ IDÉN TIT-előadásokat is szerveztek, melyeken tár­sadalom. és gazdaságpolitikai ismereteket szerezhetnek ^ dolgozók.. Ezek látogatottsága is kielégítő. Közel húszán járnak esti, vagy , levelező formában középiskolába, van­nak akik az általános iskolát végzik. A szocialista brigádmozga­lomban 230-an vesznek részt, 19 brigádban. Ebből három I^ISZ-brigád. ök képezik a kulturális bázist. Alkalman­ként ünnepélyekre népi tánc­cal, énékkel, szavalattal ké­szülnek. Többször kísérletez­tek irodalmi színpaddal, de a kísérlet soha nem járt siker­rel, elsősorban a váltott mű­szak miatt. A próbákról a társulat egyik fele mindig hiányzott. Dolgoztak. A brigádok kulturális vál­lalásai nem túl sokrétűek. Közös mozi- és színházláto­gatáson kívül nem sokat tesznek. Minden brigádnak legalább két színház- és két filmklub-bérlete van. A bér­leteket a brigádok saját ma­guk vették meg. A szakszervezeti kultúrfele- lős nemrég tért vissza beteg­ségéből Amikor terveik fe­lől érdeklődtem, arról beszélt, hogy jövőre szeretne egy ki­rándulást, szervezni, elegendő jelentkezés esetén talán -kül­földre. Az üzem kapcsolata a vá­ros kulturális intézményei, vei — elsősorban a könyv, tárral — jó. Rendeztek már író-olvasó találkozót is az üzemben, előzőleg a vendég gyárlátogatáson is részt vett. Az irodalmi színpadi napok tennivalóiból a KlSZ-szerve- zet kiveszi részét. A buda­pesti építők Móricz Zsigmond irodalmi színpadát fogadják és patronálják. AZ ÜZEMEK sokat tehet­nek a munkásművelődésért. Talán többet, mint azt. hogy vesznek néhány játékot, le­mezjátszót, tv-t, rádiót és klubnak, könyvtárnak mun­kaidő után' odaadják a kis társalgót. Bogyó Sándorné párttitkár szavaival „egy ki­csit több pénzre lenne szük­ség”. Nem feltétlenül a köz­ponttól várják, szívesen vál. lalnának kommunista műsza­kot, hogy — ha már a köz­pont külön nem adhat —, te­remtsenek magukfiak kulturá­lis alapot. Sajnos, pillanat­nyilag erre sincs lehetőség. És kellene még valami a pénz mellé. Talán egy kis rugalmasság, néhány jó ötlet. Esetleg a területi , közműve­lődési létesftmériyek intenzí­vebb — elsősorban / módszer, tani’ támogatása. — s — TARTUFFE SALGÓTARJÁNBAN Az Állami Déryné Színház­nak létrejöttétől jeles érde­mei vannaik a magyar és vi­lágirodalmi klasszikusok nép­szerűsítésében. Egyik legjel­lemzőbb példa erre Moliere Tartuffe-je, amelyet a szín­ház immár működése máso­dik évében. 1952-ben. majd 1953—54-ben is műsorára tű­zött. azóta is repertoárdarab­ja, s csupán e három évad­ban 697 alkalommal játszott szerte az országban. Már ez a szám önmagáért beszél, ha tudjuk, hogy a Tartuffe-öt az 1847-es magyarországi bemu­tatója óta ne?h játszották eny- nylszer színházaink. A nagy francia vígjátékíró születésének tavalyi 350.. ha­lálának 300. évfordulója al­kalmából méltó tisztelgés, hogy a Déryné Színház újból műsorára vette a híres ál­szent, képmutató Tartuffé történetét —. a korábbi’ előa­dásokhoz természetesen je­lentősen megújult szereposz­tásban. A vígjátékot tegnap dél­után ifjúsági előadás kereté­ben mutatta be a salgótarjáni József Attila Művelődési Köz­pontban a Déryné Színház. A Fekete Sándor stílusos előjáté­kával dúsított előadás címsze­repét kitűnő komédiázó. kari­kírozó eszközökkel Szigeti Gé­za Jászai-díias formálta, de remek alakításokat láthattunk Deésy Máriától, Komlós Ró­berttól. Táncsics Máriától. Mészáros Mihálytól. Novák Gizellától, Orosz Istvántól, Borhy Gergelytől, Várnagy Katalintól. Fenyvesi Balázs­tól. Zeke Lászlótól és Komis Piroskától is. A mutatós dísz­letért Wegenast Róbertét, a jelmezekért Rimanóczy Yvon- nét illeti elismerés. Szécsi Fe­renc Érdemes Művész rende­zői munkáia sok-sok játéköt- lettel segítette az együttes munkáját, az előadás megér­demelt közönségsikerét, (ö.) Halálgyár az őserdőben Elsősorban a színes, zenés, kalandos alkotások uralják a decemberi moziműsort. Jelentős filmművészeti al­kotás a „Halálgyár az őser­dőben” című kétrészes, szí­nes szélesvásznú szovjet pro­dukció. amely a kémiai és a biológiai fegyverek problé­máival foglalkozik. Világhírű rendező, Stanley Krémer al­kotása az „Áldd meg az álla­tokat és a gyermekeket!” cí­mű színes, szinkronizált ame­rikai film. Farkas Ferenc és Dékány András daljátéka nyomán Bókefi István írta a Csínom Palkó című zenés magyar ka­landfilmet. A kuruc*-labanc narcok idején játszódó törté­net sok derűvel mondja el Koháry gróf várának cseles elfoglalását, valamint az ifjú szerelmesek egymásra találá­sát. Verne Gyula művei nyo­mán készült a „Nemo kapi­tány” és „A víz alatti város” című színes angol film. Felszarvazzák őfelségét — ez a cime annak a színes francia—olasz—spanyol- nyugatnémet produkciónak, amely Victor Hugo a Király­asszony lovagjának kalandos, humoros persziflázsa. Három humoros bűnügyi történetet dolgoz fel a „Fele­ségem kalandja” című cseh­szlovák film. Kalandos, izgal­mas, ám sikertelen csempé­szési kísérletről szól „A sár­ga Fiat három utasa” című színes legyei alkotás. A hú­szas évek végén játszódik a „Twiggy, a sztár” című szí­nes. angol revűfilm. Ekkora skandalum nem ma­radhatott következmények nélkül. A századot azonnal leváltották, visszaküldték ma- ryampoli körletébe. Lenkeyt pedig felelősségre vonták. Először, amióta a hadsereg­be lépett. Sürgősen berendel­ték a dandártörzshöz, ahol hat napi fogdával fenyítették meg. Ekkora megtorlást egy közhuszár föl sem vesz. de annál súlyosabb volt a tiszti feddhetetlenségen. — Mégsem a büntetés esett a legrosszabbul — olvasható Lenkey tábornok vallomási jegyzőkönyvében. — Példát­lanul sértő volt az a bánásmód, amelyben engem gróf Paar ezredes úr részesített. Durva, becsmérlő kifejezésekkel il­letett és egyáltalán nem fé­kezte magát a magyarok szi­dalmazásában. Sértő viselke­désére kérvényeztem a had­seregből való távozásomat. Egyúttal azonnali szabadsá­golásomat leértem. Olyan ember beszél így, aki érzéseiben már szakított ve­lünk. Bizonyos, hogy mérle­gelte kötelességét, amikor ka­szabolósra kellett volna ve­zényelnie huszárjait, mint ahogy az is bizonyos, hogy a pillanatnyi belátáson túl át­gondoltabb ok miatt tartózko­dott a vezényléstől. Ha így van. akkor a következmények sem érhették váratlanul. Kü­lönösen a gyászszertartáson való megjelenése után. Mind­ez a lelkiismeret dimenziójá­ba tartozik. Megint más a szolgálat, a hadijog, a hatalom dimenzió­ja. Nyilvánvalóan ezzel is számolt Lenkey, de amikor rátámadt gróf Paar ezredes, tudomásul kellett vennie, hogy ő csak addig számít dé­delgetett huszárkapitánynak, amíg nincsenek a kedvünk ellen való skrupulusai. Mi­helyt méltányolni meri a len­gyelek igazságát, azonnal nul­la, kapca, megbízhatatlan fé­reg, akiVel úgy lehet beszél­ni, mint a kutyával. Lám, akit mindvégig büszkeségre, a tiszt sérthetetlenségére ta­nítottak egyszerre gyanús ma­gyar, a szó legundokabb ér­telmében, mert nem hajlandó ugyanolyan kíméletlen oszt­rák lenni, mint amilyen gróf Paar ezredes. Könnyű elképzelni, hogy a simán zajló huszárélet után mekkora riadóra ébredhetett Lenkey kapitány. Mire föl­eszmélt, már meg -is történt vele a szerencsétlenség. Gya­nús lett Nem Véletlen hát, ha Lenkey késedelem nélkül kér­te elbocsátását. Igen, ez így egyszerűnek látszik, de a döntés nem csekélyebb, mint a teljes létbizonytalanság vál­4 NÓGRÁD — 1973. december 8., szombat Megalkuvás nélkül... Beszélgetés az Kertész László, az Állami Déryné Színház főrendezője, a vidám daljátékok színpadra állítója a közelmúltban Szé- csényben járt. Látogatására Smetana Eladott menyasszony című vígoperájának országos bemutatója alkalmából került sor. Még az előadás előtt — a színház vígopera társulatá­nak munkájáról beszélget­tünk. — A színház első vigopera­társulata a hatvanam ével: ele­jén alakult meg. Ez határkő volt a színház történetében. Hogyan született meg a társu­lat? 1 — Egy idő után szükségsze­rűen vetődött fel létrehozásá­nak gondolata. A színház ugvanis fennállása óta lát­szik klasszikus prózai műve­ket a könnyű faisúlyú dara­bok mellett. Feltűnt aztán jóval később, mint az ember gondolná —, hogy műsorunk­ból hiányoznak a klasszikus könnyűzenei munkák. — Az első falusi ooeraelö- adásuk nagy meghökkenést keltett, éppen úgy, mint az első Shakespeare-, vagy görög tragédia előadása. Egyébként mindkettőt én rendeztem: 1957-ben a Rómeó és Júliát, majd az Antigonét. — Miként fogadta, illetve fogadja a közönség és a szak­mai közvélemény a színház operai tevékenységét? — Minden szempontból ked­vezően. Ennek tulajdonítjuk az előadások utáni tapsokat és a sz-.kemberek elismerő nyilat­kozatait. Ezek bátorítanak. Óriási művészi felelősség volt a falusi- operajátszás kialakí­tása és meghonosítása, meg­alkuvás és leereszkedés nél­ÁHami Déryné Színház kül. ugyanakkor maximálisan alkalmazkodva a színházunk feladataiból eredő sajátossá­gokhoz. A kezdeti — részijén gazdasági — nehézségeken a zenei _ kultúra irányítóinak példás ” támogatása és a — jobbára fiatal — énekesek .odaadó numkáia segített át bennünket, és vezetett az ál­landó operai :ársulat megala­kulásához és jelenkori sike­reihez. Kertéi? László neve — az Ällami/ Déryné Színháznál töltött eddigi 17 esztendő alatt — sok prózai és zenés színházi sikerrel fonódott egy­be. Az utóbbi időben főleg vígoperákat rendez. Nem volt nehéz a választás, hisz’ ere­detileg muzsikusnak készült, hangversenyzenekarban is játszott. Első zenés rendezése operett volt: Hervé Nebáncs- virága. ami halfát1 an felsza* badultságot és örömet jelen­tett a rendező számára a színművek és a komor tragé­diák után. A fordulópontot a Denevér jelentette: Johann Strauss művének színpadra állítása már egészen közel jut­tatta az operák világához. Az­tán nemsokára következett az első igazi opera rendezése: Donizetti: Az ezred lánya. — A nagy színpadokra irt operák külön, feladatokat je­lentenek a színház és művé­szei számára. Mindenekelőtt alkalmazkodni kell a kicsi és gyakran változó méretű falu­si színpadokhoz, ami az együttestől sajátos játékstí­lust követel. Mik ennek jel­lemzői? — Elsőként az ősi színház erényeinek „visszatértét” em­főrendezőjével lít.eném. A társulat minden e-'yes tagia énekel, táncol, játszik. Így a társulat kórísr tája holnap akár főszereplő is lehet. Az évek során kiala­kult stílustörekvésünk, amely a musical, a comrnedia deli’ arte és a klasszikus vígopera elme­iből ötvöződött, újabb és úiabb lehetőségekkel kecsegtet. Mint leg*öbb vígopera-bemutatónk. az Eladott menyasszony elő" - -1 é - ^ is el diát ékszerű mono­lóggal kezdődik. A recitativók nagy részét itt is — prózában mondott, — jelenetek helyet- t-sítik. A kamaraváltozat ér­dedében általában csökkent­jük a szerenlő=7ámot. lénve* e°s színpadi 'alakot azonban sohasem hagyunk el. Sőt! Ha úév látjuk, hoev a zenei szi­tuáció színpadi k! felezését fo­kozza. úl színpadi »ia1rokat is kigondolunk. így például az. Eladott menyasszonyban a kocsmárosnét és inasát, rpeg a végkifejletnél is szerepet játszó bohócot. A szó és a játék egybehang- z.ik. bizonyít: a színház víg- onera-társulata felelősséggel végzi feladatát, a zene és a közönség egymásrataiálásá- nak elősegítését. Mindazt mű­vészi alázattal, a közönség őszinte tiszteletével, ahogyan a főrendező mondja: megal­kuvás és leereszkedés nélküL A művészek estéről estére en­nek szellemében játszanak. Ma már repertoárdarabokat is. többek között — két kiug­ró sikerű daljátékot. A hét er­dő ördögét és a Pomádé ki­rály új ruháját. Igazi ország­járó dalszínház Született — a szemünk előtt. — S — Mit ígér a televízió ? Színié», változatos műsort ígér a jövő hétre a televízió. Megtalálhatják kedvenc mű­sorukat a színdarabok, az ope­ráik, a filmek kedvelői, soro- zatismátlés indul a gyerme­keknek. Kedden a „Snoopy, a jégre- vűben” vidám előadása után, 20.45 órakor Jókai Anna két­részes színművét láthatjuk, melynek Tartozik és követel a címe. A két fiatal szerelmét, házasságát bemutató történet arról szód, fel lehet-e építeni agy házasságot önmegtartózta­tással, tudatosan kiszámított apró örömöket kirekesztő élet­tel. A mai problémát feldol­gozó darabot Kővári Katalin rendezte, a szereplők között Monori Lidi, Végvári Tamás, Temessy Hédi és Goór Nagy Mária lesz látható. Kedden, ugyancsak este két, teljesen különböző műsor keiül kép­ernyőre. Húsz órától a Kék fény egyórás műsorát nézhet­jük meg, amely elsősorban adásvételi ügyletekkel foglal­lalása. Se ingó vagyon, se földbirtok. Mihez kezd ma­gával a nincstelen- Lenkey? Polgári hivatalt aligha leap, mert ilyenhez semmi gyakor­lata. semmi képzettsége. Kü­lönben is, a mi gyanúnk nem szokott megállni a laktanyák kerítésénél. Kiterjedése ad­dig tart. ameddig a fekete­sárga felségterület, sőt azon is túl. A baljós összefüggések szá­ma végtelen. Hasonlítanak a démonokra. Számolnia keli velük annak, aki netm rántott kardot a lengyelekre Sztanisz- lauhan. Mai-yampol a Dnyeszter jobb partján fekszik — át kell an­nak úsztatnia a folyón, aki onnan Magyarország fele igyekszik. A század is gya­nússá lett, nemcsak a parancs­noka. Amíg, Lenkey, János — hat napi zárkafogság után — rendelkezési állományban tét­lenkedett Szt-aniszlauban, ad­dig huszárjait a kíméletlen Festetich kapitány nyomorgat- ta. Búsultak a legények Len­key kapitány távolléte miatt, zúgolódtak Festetich kapitány durvasága miatt, aggódtak a várható büntetés miatt (Folytatjuk) kozik, tilos vagy bűncselek­ménynek minősüllő kereske­delmi tevékenységgeL A mű­sor utón Puccini: „Gianni Schicchi” című egyfelvonásos vígoperáját mutatják be az Erkel. Színházban május 16-án készített felvétel alapján- Az egyórás vígopera szereposztá­sa neves énekeseinket sorakoz­tatja fel, többek között Melis Györgyöt, Csengeri Adriennét, Komlóssy Erzsébetet, Körön­di' Györgyöt és Kishegyi Ár­pádot. A Tv-híradó 2. kiadása utón 40 perces műsor emléke­zik meg a Műszaki és Termé­szettudományos Egyesületek Szövetsége, röviden az MTESZ 25 évvel ezelőtti megalakulá­sáról!, munkájáról. Csütörtökön tovább folyta­tódik az Árnyak déliben tűn­nek el című, folytatásos tv- film, melynek 6. részét a „Ne­héz tél”-t, láthatják 20 órától a tv-nézők, Előtte 18,15 órakor a Megmérettünk és nehéznek találtattunk c. sorozat befeje­ző adása kerül képernyőre, amely azokat a tennivalókat, lehetőségeket mutatja _ meg. melyek a néptáplálkosás javí­tása érdekében szükségesek. Búcsúzóul a nézők tájékozta­tásit kapnak a korszerű táplál­kozással foglalkozó szakiroda- lomról. A pénteki adásban két mű­sorral hívjuk fel olvasóink figyelmét. 18 25 órától a tele­vízió politikai vitaestsorozata, az „Érdek és érdekeltség” je­lentkezik. A 4. rész a családi érdekkel foglalkozik. 20.05 órától az Ötszemközt sorozat rai Tamás Honthy Hannával beszélget a kamera jelenlété­ben. A hét vége érdekes prog­rammal szolgál. Szombaton 14.50 órakor újra gyönyörköd­hetünk öveges professzor leg­kedvesebb kísérleteiben, a kis csodákban, melyeknek a hőse ezúttal egy ruhaszárító csipesz lestz. A műsor címe: Ruhaszárító csipesz és űrraké­ta. 18.35 óraikor a gyerekek irodalmi magazinja, a „Cim­bora” jelentkezik, melynek Zelk Zoltán lesz vendége. 20 órától Maigret felügyelő kará­csonyi nyomozását láthatjuk, 20.55-től pedig Offenbach: Banditák c. daljátékát az 1965. november 20-i adás is­métléseként. Vasárnap indul, a Michal úr kalandjai című lengyel film­sorozat, melynek folytatásai* egyszer már végigizgulták a gyerekek. A megismételt so­rozat e’ső részének címe: Jerzy barát. Este Naum Kor- zsavin színrrtűvébői a televí­zióra a lkai mázott „A profesz- szor a frontra megy” című já­tékot láthatjuk, egy bolsevik tündér játékot, mely 1920-ban. a polgárháború idején játszó­dik.! Jó szórakozást ígér a Gor­kij kortársánák darabjából készült magyar tv-játék. 21.30 órától áz Arany páva népzenei verseny I. középdöntőjét lát­hatjuk. Ettől az alkalomtól kezdve rendszeresen jelent­keznek a képernyőn külföldi résztvevők. Első ízben a Szov­jetunió műsorát láthatjuk, kü­lönleges dallamokkal, érdekes hangszerekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents