Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

Levelezőink AZ OLVASOK- FÓRUMA Fog adószobánkból; Vége a komédiának Szókimondó asszonysággal hozott össze a sors a minap. Azt mondta, ő nem panasz­kodni. jött, ezúttal tanácsra sincs szüksége, csak arra kért, hogy hallgassam meg, mert amit mondani akar, az nem is annyira tanulság, mint in­kább a sors iróniája. S egy részletet tárt fel saját sorsá­ból. Végig arról beszélt, hogy becsületesen felnevelt három gyermeket, már mind önálló, családot alapítottak, és büsz­ke rá, hogy amikor még' fiatal volt, segíteni is tudta őket. A felelevenített életképek­ből úgy tűnt, hogy ez az asz- szony, hatvan felé jár. Férjé­vel negyvenedik éve házas, ma is együtt élnek, csakhogy az vajmi keveset törődött a családjával, ezért is beszélt ál­landóan egyszemélyben, ami­kor azt méltatta, milyen bol­dog, ha a gyerekeinek életút­ját ecsetelheti. No és a férjnek tán nem ju­tott szerep a családnevelés örömeiből, gondjaiból? — kér­deztem. Azt mondja: nem bi­zony, mert most is a legszíve­sebben agyonütném! Azt azért nem szabad — mondom. — Nem is gondoltam komolyan — folytatta —, csak ha elfut a méreg, akkor beszélek így. Társasága mindig a hölgyek koszorújából tevődött össze, s ahogyan az alkalmak hozták, úgy élt vissza azzal, hogy dol­goztam, otthon meg lekötött.a család gondja. Léha életmódot folytatott, én meg derekasan álltain a sarat, ezt a gyerekek­nek nem volt szabad észre- venniük. Most egy pár éve, hogy túlvart a hatvanon, nem fut a nők után, másra kapott rá; iszik. Meg is mondtam ne­ki az este is, annyit innál leg­alább, hogy... De ha látom, hogy rosszul yan, másnapos, csak odacsapom azt a vizes ru­hát a homlokára. Nem tudok úgy dacolni, mint ahogyan ő énvelem. Hamarosan én is nyugdíjba megyek — mondja büszkén. Nem sok lesz az a kis pénz, de a kettőnkéből megéldegélünk, meg gyűjtöttem is öreg nap­jaimra. S ha már otthon lehe­tek én is egész nap, majd meg­nevelem én a férjemet — bi­zakodik. Majd eljárunk kirán­dulni. üdülni, én fogom a programot elkészíteni. Ta’an jobb belátásra tér./ Mert olyan jó volna még egy pár évet békességben, nyugalom­ban eltölteni, érezni, tudni azt, hogy vége a komédiának! Megérdemelné, hogy így le­gyen, s ahogy a rövid beszél­getésünk során megismertem, erőt is látok benne erre.- t J. ­A IOLÁ1S megvisHgáUa A NÓGRÁD október 25-i. Olvasók Fórumában meg­jelent „A közlekelés rend­je és biztonsága érdekében” c. cikkel kapcsolatban az alábbiakat válaszoljuk: A Litkei Általános Iskola igazgatója közvetlenül vál­lalatunkat leyélben keres- . te meg a cikk megjelené­sével egvidőben a tanüló- S7^1] itasnal előfordult prob­lémák megoldása céljából. Válaszunkat az iskola igaz­gatójának megküldtük, s T. Címet ezúton értesítjük a vizsgálat eredményéről. A kérdéses járaton a pa­nasz és az újságcikk után november 1-től 11-ig na­ponta vizsgálatot végez­tünk, mely időszak alatt a járat három esetben ki­sebb. 3—6 perces késéssel közlekedett, ez a lassú be­szállás és a jegykezelés mi­att adódott. A menetrend­ben előírt idő előtt egy esetben sem ment el a járat. Az utasok elmondása sze­rint a panasz megjelenése óta a járat menetrendsze­rűen. pontosan közlekedik. A járaton szolgálatot telje­sítő gépkocsivezető figyel­mét felhívtuk a menetrend- szerű közlekedés betartásá­ra. Takács István, osztályvezető Volán 2. sz. Vállalat. AZ ÁFÉSZ VÁLASZA : Nem a szövetkezeten múlott > i A/z 1973. november 22-i, majd a november 25-i NÓG- RÁD-ban foglalkoztak a Lit­kei Általános Isikoía tejellátá­sával. A kérdés megvizsgálása után a következő tájékozta­tást adom: Szövetkezetünk megbízott kereskedelmi osztályvezetője, Varga Gyula, ez év augusztu­sában megkereste az iskola igazgatóját, azzal, hogy hozza­nak létre iskolai szövetkeze­tét, amelyen keresztül lebo­nyolíthatnák az iskolai tejel­látását, de tanszereket, vagy üdítő italokat is forgalomba hozhatnának. Az iskola igaz­gatója egyetértett az elgondo­lással, de azt mondták, más­sal vannak elfoglalva, erre nincs idő! Megállapodtak azonban abban, hogy az isko­latejre szükség van, s átme­netileg bonyolítsa le az isko­latej forgalmát a szövetkezet 2. sz. ön kiszolgáló boltja. Szó­belileg megállapodtunk a Szé- csényi Tejipari Vállalattal, hogy, a megrendelésnek meg­felelően az iskolatejet az is­kolához szállítsák, s a 2. sz. önkiszolgáló boltunknak pedig számlázzák. s a kiosztásról ugyancsak a bolt dolgozói gondoskodnak napi két alka­lommal. A Tejipari Vállalat az útvi­szonyokra hivatkozva a tejet nem az iskolához, hanem a 2. sz. önkiszolgáló bolt elé rakta le, rendszerint hajnali 4—5 óira között. A bolt dolgozói innen naponta 4—5 láda is- :et gyalogszerrel, vagy a szövetkezeti, vagy saját gép­kocsival szállították az iskolá­hoz, és osztottak ki. Megjegy­zem, hogy az útviszonyok ne­künk is éppen olyan rosszaik voltak, mint a tejiparnak! A hűvösre forduló őszi időszak­ban már gond jelentkezett, hogy a tej hideg, sőt már no­vember eláő napjaiban befa­gyott, nem beszelve arról, hogy ki volt téve egVéb szennyező­désnek is, az utcán való táro­lás miatt. — A szülők is pa­naszkodtak, hogy a gyerekek a hideg tejtől torokgyulladást kapnak. Közben az iskolához vezető utat is megjavították, kértük a tejipart, szállítsák a tejet az iskolához. -E kérésnek november 10-től a vállalat eleget is tett. November 16-án a boltveze­tő kérte az iskolát, hogy a 47. hétre a rendelést adják le. Ekkor az iskola tanár», kije­lentette, hogy nem kérnek te­jet A bolt vezetője így nem is rendelt az iskola részére, a tejipar azonban a szokásos mennyiséget miégis leszállítot­ta, de mivel az iskolának nem kellett, így azt a tejmennyi­séget a szövetkezet kereske­delmi vezetése elszállította. Mindezekből látható, hogy a tejellátás szövetkezetünknek, mint egyéb más ellátási prob­léma is szívügye volt, nem ,a haszonszerzés vezérel ben­nünket munkánk során. Ed­dig már sok más vonatkozású dologban is tanúj elét adtuk az iskola segítésének, a Litkei Általános Isikolának elsőként mi adtunk televíziót, ingyen fuvarral segítettük az iskola átköltöztetését, anyagiakkal járultunk hpzzá a szakmai ta­nácsadó füzet megjelenéséhez. Kezdeményeztük az iskola­szövetkezet megalakítását is, tde a tejellátásit is rendszere­sen bonyolítottuk, s hogy itt gond jelentkezett, az nem a szövetkezeti dolgozók? vagy a szakvezetés hibája volt. Petrik János, Lite és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke jelentik 4 segítés szép példája A megyei tanács csecsemő­otthona Balassagyarmaton rö­videsen elkészül. Az indulás­hoz szükséges tárgyak beszer­zése már megkezdődött, sőt befejezéshez közeledik. Igen nagy gondot okozott a gondo­zandó csecsemők részére szük­séges levegőztető zsákok be­szerzése. A kereskedelemben intézeti gondozáshoz megfele­lő minőség nincsen. Igen hosz- szas utánjárással kerestünk olyan üzerpet. amely vállalta volna ezek elkészítését. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat balassagyarmati egy­sége sietett a segítségünkre. Veszelka István igazgató hoz­zájárult. hogy a telep KISZ- szervezete társadalmi mun­kában elkészítse a levegőzte­tő zsákokat. Dr. Vajda József- né volt a gazdája ennek a munkának. Ő járt utána, hogy a lőrinci vattagyár külön le­gyártsa a szükséges, bélelt or­kánanyagot és azt fel is dol­gozzák. A KISZ-tagok szabad szombatjukon és vasárnapon­ként dolgoztak és elkészítet­tek 170 darab steppelt zsákot, és hozzá két garnitúra külön huzatot. A lelkes munkát lát­va az üzemből több asszony is csatlakozott hozzájuk. Igen kiemelkedő szorgalommal dol­gozott: Gubó Erzsébet. Boros Györgyi. Cseri Éva. Csutor Éva. Kis Zsuzsa. Viczián Ist­vánná. ’ A végzett munka után a KISZ-szervezet meg külön, igen megható ajánlattal kereste fel a csecsemőotthon igazgatóiát. Felajánlották, hogy elvállalják az otthon patronálását. és évi 300 társadalmi munkaórát vé­geznek a részére. A megálla­podást mindjárt szerződés formájába hozták, melyben a társadalmi munkán túl. minden olvan munkát, amit a telepen el lehet végezni, ked­vezményesen vállalnak a cse­csemőotthon részére. A KISZ- esek vállalását a telep veze­tősége azzal tette lehetővé, hogy vállalta a technikai fel­szerelések biztosítását, s a szükséges segítséget. Remélem, hogy tudósításom jó például szolgálhat más in­tézmények és üzemek részére is. Külön kiemelendő, hogy a Textilipari Vállalat kérést sem várva, maga ajánlotta fel a segítséget. Aradi Istvanne, a balassagyarmati csecsemő­otthon gazd. vez. Szel te mi vetélkedőre UékzüZneh A vasút hivatalos lapja a közelmúltban közölte a szel­lemi vetélkedő megrendezé­sével, lebonyolításával kap­csolatos feladatokat. A ve­télkedő anyaga között: szak­mai ismeretek. kulturális, irodalmi és sporvonatkozású, valamint politikai, mozgalmi jellegű , ismeretekkel kapcso­latos kérdések kerülnek majd feldolgozásra. Az alapvető célkitűzés, hogy a szocialista brigádok tagjai az átlagos dolgozóknál jártasabbak le­gyenek a bel- és külpoliti­kai. valamint a munkásmoz­galmi és egyéb ismeretek­ben, különös figyelemmel az aktuális politikai, gazdaság- politikai események vonat­kozásában. A vetélkedőre négy ütem­ben kerül sor, mely a helyi vetélkedőkkel 1974. február 28-án kezdődik, s az orszá­gos döntővel ér majd véget A versenyző, 5 fős csapa­toknak írásos anyagot, vala­mint brigádnaplójukat kell a zsűri rendelkezésére bo­csátani, melyet értékelnek, majd ezután kerül sor a szóbeli válaszokra. A szolgá­lati helyek győztes brigádja­it a vezetők s|ját hatáskö­rükben részesítik majd ju­talmakban. A vasútigazgató- ság döntőin pedig tárgyjutal­makban részesülnek a győz­tesek. A szakszolgálati kö­zépdöntőn az I. helyezett csa­pat 6000, a második 5000, a harmadik 4000 forint juta­lomban részesül, míg az or­szágos döntőn az első helye­zett brigád 10 000 forintot kap és a brigád tagjai teljes létszámmal a Szovjetunióban 12 napos jutalomutazáson vesznek részt. A második he­lyezett brigád 8000 forintot kap és öt. fő vehet részt a Szovjetunióban, jutalomuta­záson. A harmadik helyezést elért brigád jutalma 7000 forint és belföldi jutalom­üdülés a negyedik helyezet­tek 7000, az ötödikek 6000 forintot kapnak, a 6—10 he­lyezést elért brigádok tárgy- jutalomban. részesülnek. A kisterenyei és a nagy bátonyi vasútállomás brigád­jai úgy határoztak, hogy ér­demes lesz a -vetélkedőre jól .felkészülniük, a kiste­renyei , Április 4.” brigád pedig már el is kezdte a felkészülést, melyet csak üdvözölni lehet. Szűcs Ferenc Öregek találkozója A csécsei község; nóbizott- ság a közelmúltban tartotta meg az öregek találkozóját, melyen közei hat varian, a munkában elfáradt idős em­berek vettek részt. Az egybe- gyűlt vendégeket a helyi párt-, KISZ-sizerveaet, nőtoi- zrútság és a termelőszövetke­zet vezetői kösizöntötték. Az ünnepi köszöntő után az isko­lások ének- és tánckara szó­rakoztatta a nyugdíjasokat, végül a nőbizottság vacsorá­val kedveskedett, látta vendé­gül ókét. A nyugdíjasok nevében özv, Hényel Józsefné mondott kö­szönetét a társadalmi szervek fáradozásáért, akik ilyen szép és felejthetetlen örömet sze­rezitek ezen a napon mind- annyíuknak. R. I. Csécse Miért nitres tejesarnok ? Az elmúlt év októberében Sámsonházán tartottak meg­beszélést a helyi termelőszö­vetkezet és a pásztói tejüzem vezetői a tehéntartó gazdákkal a háztáji tejfelvásárlás meg­szervezéséről. A megbeszélé­sen én is jelen voltam. A megállapodás értelmében: 1973. január 1-től tejcsarnokot, létesítenek Sámsonházán. En­nek már lassan egy- éve lesz, de tejcsarnok a mai napig sincs, aminek következtében különösen az idősebb tehén­tartók kerültek nehéz helyzet­be, mivel ők nem tudják a te­jet tejtermékek formájában a salgótarjáni piacra szállítani. A batyuzás már nehéz ne­kik, így a tehéntartás meg­szüntetésével kénytelenek fog­lalkozni. A Kis-Zagyva völgye minden községében van már tejcsamok, ahol a ’ háztájiból származó tejet felvásárolják, csunán Sámsonházán nincs, pedig a völgy háztáji tehenei­nek száma együttesen is alig éri el a sámsonházi háztáji ál­latállomány számát. Nem ké­rünk mi sokat az illetékesek­től, csupán annyit, hogy tart­sák be ígéretüket! Vagy ne ígérjenek lehetetlent. Elmondta: Frecíka Mi- 1 hály tehén tartó ny. tsz- tag Lejegyezte: Szikora László, a NÖGRÁD le­velezője Könnyű volt az ajándékozás Sok eladó, vevő közti vitá­ról, ellentétről hallottam már, a kereskedelemre sokan pa­naszkodnak. Én azonban most csak dicsérni tudom a salgótarjáni Pécskő-cseimegét. A népszerű nevek névnapjai voltak novemberben. S, hogy tippeket adjon az ajándéko­záshoz. a csemege ízléses ajándékkosarat és egyéb aján­dékféléket állított ki a kira­katba. Ezzel megkönnyítet* ték az ajándékozásit. Sőt, kü­lön egy dolgozó csak az aján­dékok becsomagolását végezte, így szép ajándékokat kaptak a Katalinok, Erzsébetek, Jolá­nok. F; gye Lm.essé gből és ud­variasságiból jelesre vizsgázott a csemege. Minden boltnak így kellene cselekednie, és ez mindkét félnek egyformán hasznára válna. S most, mi­előtt újabb ünnepek sora kö­vetkezik, december havában jó volna az ajándékcsomago­kat más boltokban is megta­lálni. | Miért nincs ? rsk közé. de mindenki szíve­sen fogyasztja, ha van. Na­gyon népszerű volt a negyven­filléres GRÁNIT kocka, és az egyforintos INOTA csoki. Ezeket már régóta nem teilet kapni egyik salgótarjáni élel­miszerboltban sem. Egyszer- csak eltűntek, s azóta nem Látni őket. Jó lenne, ha a már megkedvelt és keresett, olcsó dolgokat nem vonnák ki a iorgolomból! Igaz, aa édesség nem tartó- Bodor Imre, zik a legfontosabb élelmisze- Salgótarján, Fazekas u. 4. A gép fi« cs fvezet ő hozzászól Tisztelt Szerkeszíőség! Engedtessék meg nekem, hogy ez­úton válaszoljak a „Jegy nélkül utaztunk?" című cikkre. Megértem a levél íróját, valóban furcsa egy fedő nélküli persely. Az.yiogy egy buszvezető nem ad jegyet, sajnálatos és elítélendő! — még akkor is, ha rólam van szó. Felme­rül a kérdés, hogy: az eset valóban szándékos volt-e? Egy buszvezető nem lehet sem szórakozott, sem figyel­metlen, Ha előfordul mégis ez, jogos felelősségre vonással jár. Ezért kérem az utazóközönséget, hogy igenis kérje, követel­je a menetjegyet, mert csak így lehet biztonságosan és kel­lemetlenség nélkül utazni, és csak így lehet segíteni azon, hogy egy buszvezetőnek ne kelljen megválnia állásától. A vállalat ilyen esetben természetesen és szigorúan felelősség­re vonja a buszvezetőt, mert az ilyen és hasonló esetekre nincs mentség. V. György S.-tarján. Erdész út 6. Tiszteli Szerkesztőség ! A benzinkutak előtt — az autótulajdonosok növekvő száma miatt —, mind többen és többen várakoznak az üzem­anyag-vásárlás közben. A gépkocsivezetők türelmére van szükség, hogy fegyelmezetten várja ki mindenki a sorát. S erre közlekedési tábla Is felhívja a figyelmet: a járdaszigeteken, terelőoszlopok, nyilak jelzik, hogyan kell besorolni a járműveknek. I>c a tarjáni benzinkútnál néha nagy a káosz. A hatalmas teherautók ugyanis nagy sárcsapások közepet­te szemből bevágódnak „kisebb testvéreik” közé, csak éppen haladási iránnyal szemben, mert az ő tartályukba így, er­ről az oldalról lehet „tankolni”. Talán, ha a terelőoszlopok megváltoztatnák a haladási irányt vagy a töltőkutak körül nagyobb lenne a tisztaság — s így kulturáltabbá válna az ü zema-nyag-vásárlás ~ kulcsár ™ Eltűnt a szennyvíz, meg­szűnt a bűz, és tiszta lett a Levegő a Kállai Éva út 6. szá­mú bérháaban. Valóiban gyors munka volt, olyan munka, amilyen akkor szükséges, ami­kor valamely egészségre veszé­lyes állapotot meg kell szün­tetni. Köszönjük Önöknek, hogy kérésünkre azonnal in-, tépkedtek. ' A lakiók nevében: H. Emil, S.-tarján, Kállaii É. u, 6. /

Next

/
Thumbnails
Contents