Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
A 4M szocialista brigád teleik vdök néhány tapasztalata Teleíondoklor szalagon A SZOCIALISTA évi vállalásainak — teser» a többi mellett — egyik alapvető részét képezik a kulturális vállalások — a közös színház-, mozi-, múzeum- és könyv tárlátoigiatások, közös kirándulások és ismeretterjesztő előadások —, amelyek mindig a sajátos helyi lehetőségekhez igazodva' realizálódnak. Az említettek a munkás- művelődés hagyományos formáinak tekinthetők. A szakemberek az utóbbi években azonban ezek mellett új formák — például a munka és művelődés napja, a szocialista brigádok vetélkedője — sajátos módszertanát és gyakorlatát kezdik kialakítani. Ejtsünk néhány szót e két új kezdeményezésről. ( A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ az idén is megrendezte — ez- útal a Nógrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói számára — a munka és művelődés napját. Az egész napos program — szakmai tanácskozás és művészeti rendezvények — kielégítette a közönséget, amely a jövőben szívesen, vállalkozik újabb, hasonló rendezvényekre. Ezt tapasztalhattuk az elmúlt esztendőben is. Ezért sajnáljuk, hogy az idén csak egy alka'- lommal rendezték meg ezt a kulturális és politikai szempontból annyira jelentős és fontos eseményt. De mindenképpen nagyobb lenne örömünk, ha a jövőben más, nagyobb helységek — ahol ipari üzemek, gyárak vannak — közművelődési intézményei is felfigyelnének e kezdeményezésre és saját területükön megszerveznék a munka és művelődés napját. A munkásművelődés terén az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerű rendezvénye — mind tartalmában, tömegességében és hatásában — kétséget kizáróan a szocialista bribrigádok gádvetélkedők voltak. Alapié rmésze- ját az elmúlt évi salgótarjáni váro6történeti vetélkedő jelenti: annak módszerei és gyakorlata alapján szervezték meg a megyei Művelődési Központban az ideit, de tapasztalatait jól hasznosították a nagybátonyi és a szé- csényi népművelők is. A VETÉLKEDŐ mindenütt késünk több hétig tartott, illetve hó- szerVek napig tartott. A benevezett brigádok az első szakaszban különböző kulturális rendezvényeket látogattak. így szerezték pontjaikat. A legtöbb pontszámot gyűjtők jutottak aztán az elődöntőkbe, onnan pedig a szereplés alapján a döntőkbe. Mindhárom szocialista brigádvetélkedő hasznos tapasztalatokkal szolgált. Vegyük először a salgótarjánit! Ez — amelyen 48 brigád versenyzett — igazolta a témakörök bővítésének és a rendezvények csökkentésének helyességét. Érthető, hisz a tavalyi szüksékszerű- en. a várossá nyilvánítás 50. évfordulójához kapcsolódva kizárólag történelmi jellegű volt. A rendezvények számának csökkentése könnyítést jelentett a versenyzőknek, nem rótt rájuk fölösleges feladatokat így több idő maradt a látottak „megemésztésére”. S ez azért fontos. mert a rendezvények kapcsolódtak a döntők kérdéseihez. Akik tehát a rendezvényeket — ismeretterjesztő előadások film-, és színházi bemutatók. kiállítások — kitartóan és megfelelő rendszereséggel látogatták. eleve nagyobb biztonságérzettel szerepelhettek a szóbeli versenyeken. Az összességében jól sikerült brigádvetélkedő néhány tisztázandó kérdést azonban felvetett. Miért csak 48 szocialista brigád — alig több. mint az első évben vett reszt a vetélkedőn? Az ismeretterjesztő előadások miért maradtak annyira vissz- hangtalanok? Hogyan küzdhető le a műszaki brigádok előképzettségéből származó helyzeti előny a fizikai állományú dolgozókkal szemben? — E kérdéseket csak jelezni kívántuk: meggvőző- hogy az illetékes munkatársai. akik ezeken törik fejüket, megtalálják a megoldás kulcsát. A nagybátonyi Bányász Művelődési Ház fizikai dolgozók számára hirdetett brigádvetélkedőt. Egy csapatban csak meghatározott számban szerepelhettek érettségizettek, az előképzettségből eredő egyenlőtlenségek elkerülése érdekében. Ez a megkötés — úgy véljük — igazságosnak és helyesnek mondható. Egyébként itt is már a legközelebbi vetélkedőre készülnek: Vnost dolgozzák ki a felkészülést legjobban elősegítő módszereket. Szécsényben tavasszal, az ifjúmunkásnapok keretében rendeztek szellemi vetélkedőt. a KISZ-korosztálvú brigádoknak. Nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk: a jövőben ebből kiindulva bizonyára meg tudnák rendezni az ifiúmunkásnapok zsúfolt programjától függetlenül is, ÉRTESÜLÉSEINK szerint — az említetteken kívül még Magyarnándorban és Pásztón foglalkoznak a szocialista brigádok vetélkedőivel. Az itt megrendezett vetélkedők is előreláthatólag több jó tapasztalattal szolgálnak majd; szeretnénk felhívni más nagyközségek figyelmét is erre a kultúrpolitikai, társadalmi és egyéni szempontból egyaránt nagyon hasznos, kultúrpolitikai jelentőségű művelődési formára. S. L, Iskolatelevízió A tananyagcsökkentéssel, az osztályozással. értékeléssel. az új rendtartás bevezetésével kapcsolatos teendők megyénk pedagógusai körében is az érdeklődés középpontjába kerültek. Érthető tehát, hogy róhány úgynevezett „részkérdés” átmenetileg háttérbe szorult. Ritkábban hallunk például manapság az Iskolatelevízióról is. Azt jelenti-e mindez, hogy e körül már semmi gondunk nincsen? Távolról sem. Ma már valamennyi iskola rendelkezik ugyan televíziókészülékkel — emlékszünk a nagy társadalmi akcióra is: televíziót az iskolának — számos intézménybe több készülék is található. Szándékosan nem használtam azt a kifejezést. hogy rendelkezésre áll. Igen sok esetben ugyanis nem áll rendelkezésre. Például azért nem mert rossz. Több helyütt, pedagógusok továbbképzésén is szó esik arról, hogv milyen korszerű eszközöket használunk a tanítási órákon. A diavetítők, magnetofonok, televíziókészülékek stb. kezelése és javítása körül azonban még nincs minden rendben. Egyik országosan is ismert legnagyobb gónd a technikai eszközök gyakori meghibásodása. illetve lassú iavítása! Tájékozódva az Iskolatelevízió (ITV) adásainak felhasználásáról. változatos a kép megyénk iskoláiban. A nevelőik többsége a szakfolyóiratokban közölt, jav® sóit tanmeneteket használta fel. Elvileg tehát az ITV optimális felhasználása körül sem lehetne gondokról szólni. A gyakorlatban azonban a nógrádi általános iskolák nem egyenlő mértékben élnek a lehetőséggel. . Több helyen sikeresen megoldották az Iskolatelevízió felhasználását az egyes szaktárgyak oktatásában. Adás előtt felkészítik a gyerekeket az anyagra. végül pedig összefoglalják, értékelik a látott és hallott műsor ködib a tanulságait. E helyeken a fásában, pedagógusok véleménye szerint az ITV kitűnő segítséget ad. elsősorban a sokrétű szemléltetéssel, másrészt a legfontosabb anyagrészek átgondolt. alapos öszefoglalásá* val. illetőleg kiemelésével. Vannak olyan általános iskolák. ahol szinte kezdettől tévéadás hasanosí- s á tanuló sem tekinti egyszerű látványosságnak, ..mozizásnak” a televíziós iskola műsorát. A szaktanár, a tanító tevékeny szerepe rendkívül fontos, ezzel nemcsak élő kapcsolatot teremt a képernyős oktatás vezetőivel, hanem mindvégig kezében is tartja, irányítja fogva figyelemmel kísérték az órát, pontosabban a ta- az ITV adásait, s lehetővé nulók figyelmét, érdeklődését tették a tanulók számára annak megtekintését. Szerintük megkönnyíti. élvezetesebbé teszi a tanítást, a tanuló és a nevelő egyaránt nyer vele. Általában tehát megyénkben az ITV adásainak bekapcsolódása az oktatási folyamatba megtörtént. De mindjárt tegyük hozzzá:nem fogadható el az a gyakorlat,. hogy például nagy. osztott j iskolában egyetlen földrajz- és élővilágórát sem terveznek az ITV-re. Vannak olyan iskolák is. ahol ennek nem tulajdonítottak eddig még jelentőséget. Az orosz nyelv oktatásával kapcsolatos vizsgálódás szerint is. egyre több nevelő alkalmazza a korábban „beporosodott” eszközöket. Közöttük. a televíziót is. Ezen eszközök kihasználtsága nem optimális, de a figyelem rájuk irányul. Egyébként. a magnetofonok kis száma is gondot jelent az iskolákban. Az audio-vizuális eszközök használatának szorgalmazására egyébként tavaly megye! körlevél hívta fel a figyelmet. De térjünk vissza az ITV- re. Szinte azt mondhatnánk, ahány iskola, annyi válasz a felhasználásával kapcsolatban. Ahol rendszeresen be- énítík az adásokat, az oktatási folyamatba, ott hangsúlyozzák. hogy hasznosnak tartják, főként a gazdag szemléltetés miatt, adás előtt felkészítik, adás után beszámoltatják a tanulókat. E módszerrel az iskolai szaktanár tevékenyen közremű-! értékesíti az előadott ismereteket, tehát az oktatás központi alakja marad továbbra is. T. E. TÖBBET KÖLTÜNK ruházkodásra, finomabb ételeidet eszünk, szebb lakásban lakunk. Legtöbbünk életfor májában gyökeres változások következtek be. A gondolkodás alakulása azonban általában csak késve követi külső adottságaink javulását. egészséges, célszerű eltöltéséről, s egy egész sor más témáról esik szó a klubfoglalkozásokon. Gazdag filmtárral rendelkezik az egészségnevelési csoport. Az igénylők — elsősorban az iskolák, a honvédség, az üzemek -— kétszáz dia- és Mert, ha többet is költünk mozgófilm közül választhat- a ruházkodásra, nem biztos, rtak, a kölcsönzés díjtalan. A iogy célszerűen is tesszük kínálat nem lenne teljes,* ha azt. Ha jobban, is tápiálko- megfeledkeznénk a magnótár- zunk, az nem minden eset- rói. Aki felkeresi a — jelenben jelenti az egészséges táplálkozásit. És az új lakást sem elég szépen bebútorozni, másképp is kell élni benne. Az egészséges, helyes élet- szokások kialakításában vállalt nagy szerepet a megyéi tanács egészségügyi osztálya mellett működő megyei egészségnevelési csoport, a „ménes”. Felismerve az egészségügyi felvilágosításból, egészségne vetésiből adódó feladatokat, három esztendeje hozták létre, idén ősszel pedig átszervezték, kibővítették a csupor tot. A csoport hivatása: magyarázni az embereidnek az egészséges életmód alapvető szabályait, a magyarázaton túl szokássá alakítani ki ezeket, formálni az egészségügyi magatartást. Elsősorban a fiatalokra. a felnövekvő nemzedékre figyelnek a csoport tagjai. Az idősebb generáció már berögződött szokások szerint él, a fiatalok azonban még hajlíthatok, nevelhetők, s ami különösen nem közömbös. saját életsaokásaikat átadják majd a következő nemzedéknek. Ezért nagyon fontos, hogy ahogyan a matematikát. kémiát megtanulják, tanulják meg, s tegyék mindennapos gyakorlattá az egészséges életmód szokásait is. VÁLTOZATOS MÓDSZEREKKEL dolgozik az egészségnevelési csoport, az eszközök egész arzenálját vonultatja fel. Népes hallgatóság előtt az aktualitásoktól függő témákról előadásokat tart, szervez — leggyakrabban képzett szakemberekkel. Elsősorban az iskolákban, a diákok számára. Az sem mellékes követelmény azonban, hogy a gyerek otthon, a szüleitől is ugyanazt hallja, lássa, minit amire az iskolában oktatják: . az egységes nevelés érdekében tehát egészségügyi előadásokat rendeznek az iskolában a szülőknek is. A TIT előadói gárdája segítségével egészségügyi előadásokra kerül sor az üzemekben. intézményekben. Népszerűek, s igen hasznosak bizonyulnak a kiscsopor- as beszélgetések, amelyekre -z ifjúsági klubok, a nők és a yugdíjasok klubjai nyújta- ak jó alkalmat. A helyes áplálkozásról, a szexuális nagatartásról, a rendszeres .ogápolásról, a szabad idő leg a megyei Bőr- és Nemi- beteggondozó Intézetben székelő — csoportot, a legkülönlegezett már az idei esztendőre is. A jelmondat: Jó táplálkozás — egészségesebb világ! S elég, ha csak a „fogyókúrás” klubokra, a helyes táplálkozás népszerűsítését szolgáló őszi rendezvényekre utalunk... A soron következő feladatok egyik légion tosabbja a népesedéspolitikai határozat végrehajtásának segítése. Az iskolai oktatásban kötelező tantárgy lesz a családi életre nevelés, ehhez már jó előre előadói gárdát készít fel a csoport. A művelődésügyi oszfélébb előadásokat viheti ma- tállyal közösen összehívják a gával szalagon, többek között a budapesti telefondoktor anyagait is. Üj kezdeményezése a csoportnak a szórólapok készítése. Legutóbb Kedves, új lakó! címmel fordultak az új lakásban élő lakókhoz, számtalan jó tanácsot nyújtva a helyes napirend kialakításához. a kulturált lakberendezéshez, a modern emberhez illő együttéléshez, alkalmazkodáshoz. Élnek a csoport tagjai a plakátok mozgósító erejével, s a sajtó nagy hatókörével is. Lapunkban rendszeresen jelennek meg — a- megyei kórház szakorvosai által írt — megelőzést célzó, nevelő-felviilágosító cikkek. Az Egészségügyi Világszervezet évi jelmondatának szellemében oldja meg feladatait az egészségnevelési csoport. Az 1974-es jelmondatból adódó feladatokból jócskán előnyolcadikos osztályfőnököket, hogy szükség esetén, szakember híján ők is megtarthassák az órát. A házasulandó fiataloknak pedig tanácsadó- füzetet nyújtanak át, a kiadványt a megyei kórház szülészetével közösen állítják össze. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA nevelés persze nem csupán a megyei egész?.'^nevelési csoport dolga. Ehhez még annyira kibővített gárda is kevésnek bizonyulna. Részt vállal a feladatokból egy egész sor szervezet: a Vöröskereszt, az SZMT, a TIT, a KISZ, s a megyei tanács jó néhány osztálya. A helyes életszokások kialakítása mindenki feladata, aki kapcsolatban van az emberekkel, mert az egészséges életmódra nevelés a szó szoros értelmében közügy! j — szendi — NÓGRÁD => 1973. decembéi 30., vasánap TÉVÉMOZAIK Mottó: Minden változik, épp tévéműsor ne tenné? A minap megjelent Rádió- és Televíziószemle című szakmai lap többek között részleteket közölt az ún. Televíziós Találkozó szakmai vitáiból. Bauer György tollából a televíziós esztétika néhány vonatkozásáról olvashatunk; Hermann István egy könyv kapcsán „A játékos képernyő”-ről, vagyis a televízióban látható játékokról ír; Elektronika és — vagy film technika címen érdekes nézeteket ütköztet egymással az interjúkat elkészítő Vágó Péter — akik 'nyilatkoznak! Csónyi Miklós, Horváth Ádám, Mihályfi Imre és Szőnyi G. Sándor rendezők; Szűcs Andor Tv-dráma — tv-techriológia címen ír cikket. A folyóirat gazdag szemlerovata külföldi lapokból, könyvekből közöl szemelvényeket, többek között az ún. „vezetékes” televízióról, a televíziós nyelvről, a képernyőn látható erőszak veszélyeiről, az óvodásoknak és iskolásoknak készülő tévéműsorról stb. — A folyóirat természetesen a nagyobb könyvtárakban bái-ki számára hozzáférhető. Forgatás előtt A baj nem jár egyedül..» Januárban „berregnek” fel a kamerák Balázs Béla Kalandok és figurák című elbeszéléscsokrának felidézésére. A 25 esztendeje elhunyt írónak nemrég elbeszéléskötete került a könyvesboltokba, a napokban egy a költő—író— filmesztéta teljes életművét elemző monográfia is megjelent. A Katkó István dramatizálta négy történet a lélek „játékait” viszi majd képernyőre, — Horváth Tibor rendező szándéka szerinti Balázs Bélához illő lírával és iróniával. Egy mai író mai témájú művének, (amely szintén a januári forgatási tervekben szerepel) Rákosy Gergely Tigrisugrás című filmjének főszereplője, Magdi valóban „tigrisugrásra” készül. Azaz, hogy csupán szeretne ugrani, mert úgy érzi, nincs olyan képessége, ameiiyel kiemelkedhetne, amellyel egyhangú életén változtatni tudna. Aztán egyszercsak találkozik valaki-, vei... Hogy sikerül-e az elképzelése, erről szól majd a Várkonyi Gábor irányításával készülő tévéprodukció. Mihályfi Imre rendező filmjeit „tisztelgő” sorozatban vetíti a televízió, de a rendező természetesen kevéssé ér rá e nagy elismeréssel foglalkozni: már új tévéjátékot forgat.' A téma: A szép tüdőbajos hiva- taLnoklány és a sítréner keserű-fanyar szerelme, s e vonzalom elhomályosodása, „kibí- csaklása” a „gazidagszagú” világban... Hun.yady Sándor írásainak ismerői és kedvelői már bizonyára felismerték a forrást: az író Téli sport című műve kerül rövidesen a kamerák elé. * Géza és a bizánci nevelteté- sű es iskoláz >ttságú Béla egyaránt pályázik a II. István halálával megüresedett trónra. Kettejük viaskodásáról szól Száraz György III. Béla című rövidesen • forgatásra kerülő műve. A film rendezője Haj- dufy Miklós, akiivel a karácsonyi tévéműsorban az És mégis mozog a fold című Jókai-re- gény tévé-változatának rendezőjeként is találkozhattunk... Főszerepben a szerelem és a szerző diákköri képmása a kissé suta „hódító” alakjában, aztán a szeplős nyakigláb kislányok és persze nem mellékesen a „mindörökre” eskü vések. Az érettségiző diák története Gádor Bála ironikus és szelíd „hang-szerelésében” elevenedik majd meg a felvevőgépek előtt. Mamcserov Frigyes rendezi a filmet. Az Igencsak megcsappant számú kávéházak rövid időre ismét megelevenednek —legalább is a televízió kedvéért. Januárban ugyanis Karinthy Frigyes, Vádnál László, Nóti Károly és Török Rezső történetei alapján feltámad néhány ilyen egykori jellegzetes „besteige tőhely”. Bánki Iván rendezi majd a jeleneteket. Néhány név a szereplőlístáról: Bodrogi Gyula, , Csákányi László. Dégi István, ‘ Egri István, Márkus László, Ráday Imre: Schütz ILa, Tahi Tóth László. Szeged-környéki tanvavidék, Öpusztaszer. De most nem a téli esték sötétsége a téma, hanem az iskolatermekből kibukkanó muzsika, a bábparaván mögött szorgoskodó kisgyerekek. Egy tanyai bábszakkör életét veszi fel rövidesen ugyanis a tévé. Nádor Tamás
