Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-30 / 304. szám

Év yége e’őtl az ellenőrző bizottság Számot adnak Hegedűs József három éve áll a pataki termelőszövetke zet ellenőrző bizottságának élén. Ilyenkor év végén lázas munka jellemzi a bizottság tagjait. A gazdaság vezetői és a tagság már a zárszámadó közgyűlésre készül, s erre ké­szülődnek ők is a mag uk módján. — Feladatunk kétoldalú lesz. Alaposan megtárgyaljuk a vezetőség beszámolóját, majd számot adunk egész évi mun­kánkról — mondja Hegedűs József. A közgyűlésen ők is el­mondják majd, hogyan haj­tották végre a munkatervük­ben megjelölt feladatokat, el­lenőrzéseik során milyen ta­pasztaltatokat szereztek. — Igyekeztünk mindenhol megjelenni. A háztáji kiosz­tásánál egyik tagunk végig jelen volt. Képviseltettük ma­gunkat a bogyós gyümölcsök átvételénél, a gépszemlék ide­jén — ragad ki néhány pél­dát, hogy bizonyítsa; nem tét­lenkedtek, A bizottság összetétele sze­rencsés. Az egyik tag, Csejk Nándor mezőőri teendőket lát el, igy az ellenőrzés nála egy­bekapcsolódák a napi munká­jával. ö látta meg azt is, hogy a korai dér a paprikák­ban kárt tehet. Ment is ész­revételével Hegedűs József­hez. Hegedűs József: • •• — A termelőszövetkezet tagjai miként vélekednek az :1 lenőrző bizottság munkájá­tól? — A tavalyi zárszámadó közgyűlésen dicsértek ben­nünket és arra biztattak, hogy csak így tovább. Panaszaik­kal ritkán fordulnak hoz­zánk. Igaz, nem is nagyon van mit felvetni. Egyetlen dolog­ra emlékszem. Panaszkodtak a burgonya alacsony átlagter­mése miatt. Az okot az egy­séges műtrágyázásban látták. A szövetkezet ezzel támogat­ja a háztáji burgonyater­mesztést. Úgy vélték, a mű­trágya miatt kevesebb a ter­més. Nem volt igazuk. Nem a megfelelő burgonyafajtát választották — idézi fel az egyik esetet, majd még hoz­záteszi : — Ha a tagok véle­ményére is kíváncsi kérdez­ze meg őket­Javaslatát elfogadva Mák Ferenc és Busái Kálmán fa- gátasokat kérdezem. — Elégedettek vagyunk ve­lük, mert jól látják el fel­adataikat. Hegedűs József­fel gyakran találkozunk. Ben­arra biztattak, hogy csak így nünket is megkérdez, hogy tovább van-e valami probléma. A több szem többet lát —mond- k lett ■*a ^erenc> munkatársa kából, egyiküket sem nógatni. Pimcze Józsefné és Busái Vince most is a leltá­rozásnál vannak. Véleményem szerint olyan hiányosság, ami jelentős, és mi nem vettük -----, —« — • En meg azokat a terme- észre, nem volt. Elégé- megszervezik. A vezetőségi lőszövetkezet elnökéhez to- lettek persze nem vagyunk. A ülésre is meghívják őket. vábbítottam. Így volt ez a ta- végső értékelést, javaslatokat karmány betakarításának további munkánkhoz a tag pedig feje bólintásával feje­zi ki egyetértését. — Közelebbit tudnak-« ró­luk? Azt, hogy a munkát jól Nem hagynak szó nélkül semmit. Mi ezt csak helyesel* sürgetésénél, s aratáskor, ami- gágtói várjuk — válaszol az ni tudjuk — válaszol az öreg kor a kombájn késett — so- ellenőrző bizottság elnöke, rolja. Hegedűs József az állatte­— Hogyan értékelik saját nyésztésben dolgozik. Az itt kapuban, épp munkába in­munkájukat? jelentkező problémákra azon- dúlna, ö mondta, ha nem — Folyamatosan és tervsze- nal reagál. hiszem, hogy az emberek elé­rőén dolgoztunk. Negyedéven- — Figyelembe véve az ál- gedettek munkájukkal, akkor ként rendszeresen összejöt- lattenyésztés fejlesztését, ja* kérdezzem meg, tünk megbeszélni tapasztala- vasoltuk, hogy ideje lenne új tataikat. Az emberek egyfor- istállókat építeni. A r'A''” mán részt vállaltak a mun- megvan rá — mondja. fogatos és a lovak közé csap. Hegedűs József kinn áll a pénz Megkérdeztem, A munka- és egészségvédelemről tárgyaltak nem keverő csapteleppel lát­ták el. A higiéniát itt is biz­tosítani kellene. Ebben az csarnok szellőzte leset, üzemiben a munkavédelmi elő­írások betartása, a védőfeisze­A KARÁCSONY előtti nyit­vezetojével. Huszonötéves szolgálat után, 74 éves korában ment nyug­díjba. A régebbi kollégái, — A szociális, orvosi es egesz- tusa. Menlfces-aknan, az rvóviz- ségügyi ellátottságról tárgyalt • ellátás javítását szolgaija a legutóbb a nógrádi szénbányák vezeték felújítása. A fürdő szakszervezeti bizottsága. A beszámolóból kiderült, hogy ilyen célra, beruházásokra az ötéves terv során 7 millió 675 szár forintot biztosít a válla­lat. A vállalat dolgozóinak 70 százalékát kell utaztatniuk a munkahelyre és haza. A kul- ourált szállítás érdekében több intézkedés történt. Folyamatos a dolgozók munkaruhával tör­ténő ellátása. A módosított kollektív szerződésnek megfe­lelően az építési üzem ácsai esőköppenyt, az osztályozón dolgozó nők melegítőt, a gép­üzemi tekercselők pedig két- két munkaköpenyt leap lak já­randóságként. Az üzemi étkez­tetést még a külszolgálatos dolgozóik részére is biztosítot­ták. Kányáson 1974-ben egy 50 fős étkezde építését tervezik, 250 ezer forint értékben, A vállalat dolgozóinak egészségügyi ellátását egy fő­állású, egy részállású, és két bányaüzemi körzeti orvos lát­ja el. A vállalat összlétszámát tekintve öt főállású üzemor­vosra. lenne szükség. Ezen­kívül az üzemeknél egy-egy függetlenített ápolót foglalkoz­tatnak. A vállalat területén 74 elsősegélyhely van, ami szám­szerűleg elegendő lenne, de felszereltségük javításra szo­rul. Egyébként 419 dolgozónak elsősegélynyújtó tanfolyamot szerveztek. Az üzemorvosi ellátottságot 1973-ban megvizsgálták a vál­lalatnál. A részletes jelentés feltárta a hiányosságokat, amelyeknek megszüntetése ér­dekében még sok a teendő. A tárgyi és személyi feltételek javításáról van szó. Ezek az ellenőrzések kitértek a szociá­lis ellátottságra is. Az 1974-es évben tehát még többet kell tenni annak érdekében, hogy az előírásoknak mindenben megfelelő legyen az üzemek szociális és egészségügyi allá­réiések használafca még javí­tásra szorul. Az osztályozón a porártalom elleni védelem karbantartásáról viszont az megoldása sürget üzem vezetőségének kell gon- Kistenenyén a pólusteber- doskodnia. A gépüzem új für- esető üzem munkakörülményei dójában a mosdókagylókat nem megfelelőek. A védőfel­szerelések használatát kell többször ellenőrizni, javítani a B. J. — wArosRolltfka Kedvező politikai feltételek — biztonságos fejlődés Ismerősöm megállított és készített városfejlesztési tér- kásságának 46 százaléka. De halkan kérdezte: mi történt vet, de a várospolitika több a pártmunka szempontjából Salgótarjánban? A párt és a mint a városfejlesztés. A párt is rendkívül fontos a megye­tanács vezetői talán valami általános politikájának helyi, 'székhely helyzete. A város­bajt sejtenek? Előbb nem értettem a kér. városi végrehajtását jelenti. Nem csak a városépítés fel­dést De nyomban rájöttem, adatait és az erre szánt ösz- hogy honnan fúj a szél. szegeket foglalja magában, Ugyanis azt tették szóvá, hogy hanem a lakosság politikai, miért írt a NÓGRÁD egymás kulturális és szakmai művelő- után két cikket a városfej- dését, az életkörülmények ja- lesztésről, a várospolitikáról, vitását, a szociális ellátást, a Úgy gondolom, ha egy újság- közgondolkodás fejlesztését, a cikkről beszélnek, az jó jel, közösségért, a városért való azt jelenti, hogy észrevették, tenniakarás erősítését is. olvasták, talán az érdeklődést ANGYAL ANDOR: Nem is sikerült felkelteni, de talán elegendő ma már, hogy csak nem tudtunk mindenben szót érteni. Ezt gyeszékhely tanácstagokkal beszéljék követően a me- meg: hol, mennyi lakás épül, fejlődésének né- melyik iskolát és óvodát ta- hány kérdéséről beszélget- tarozzák, hol épüljön járda, tünk. A NÖGRÁD szerkesztő- vagy vízvezeték. Nem elegen- ségének kérdéseire Szabó Alá- dő, ha a tanácstagok éves bizottság tit- munkájukról beszámolnak a a, a városi lehető legszélesebb rétegek párt-vb tagja, a Salgótarjáni előtt ismertetni kell a terve­Kohászati Üzemek főosztály- vezetője, Medved Károly, a városi pártbizottság titkára, Angyal Andor, a városi párt- vb tagja, a ZÍM pártbizottsá­gának titkára válaszol fette szükségessé, a városi pártbizottság Mi hogy irányító munkájának fej­lesztését a testület megtár­gyalja, és várospolitikai fel­adattervet dolgozzanak ki? SZABÓ ALADÁR: Erre kö­telezett bennünket a Politikai Bizottság 1973. július 3-i ha­ket Mivel magyarázható, hogy az üzemekben jó a kollektív szellem. de a lakótelepeken és a város- központban bizonyos el­szigetelődés, olykor kör zömbösség tapasztalható? Milyen munkamódszert ja­vasolnák, hogy a lakosság jobban érdeklődjék a köz­ügyek iránt? SZABÓ ALADÁR: Ha az üzemekben jói megy a mun­ban él illetve dolgozik a megye összes párttagságának több mint 35 százaléka. A párt általános politikájához és a többség elvéhez igazo­dunk, ezért a mi várospoliti­kánk elsősorban a munkás- érdekek figyelembevételét je­lenti. SZÖCS GYULA: Salgótar­jánról hosszú ideig többnyire csak mint munkásvárosról be­széltünk. Most már nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy Salgótarjániban képzik a szakmunkástanulók több mint 60 százalékát. A megye közép­fokú iskolái köziül fele a vá­rosiban van, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy Salgótarján ma már iskolaváros is. Éppen ezért nagyobb figyelmet keli fordítani a közoktatás tartal­mi kérdéseire is. Minden tá­mogatást meg kell adni az új főiskolának és. a jövő szak­munkásait nevelő intézmé­nyeknek. MEDVED KÁROLY: Salgó­tarjánban működik a megyei könyvtár, az SZMT megyei könyvtára, a múzeum, a Jó­zsef Attila Megyei Művelődé­si Központ, az MSZMP Okta­tási Igazgatósága, és egyéb olyan kulturális intézmények, akkor nyereséges a vállalat, tározata, az MSZMP Nógrád akkor jut pénz fejlesztésre, a ka. ha gazdaságos a termelés amelyek a közgondolkodást, a megyei Bizottságának 1973. október 9-i intézkedési terve, munkások, műszakiak és al­kalmazottak béremelésére tehát semmi rendkívüli nincs nyereségrészesedésre. abban, hogy várospolitikai feladattervet dolgozott ki a Nem ennyire tudatos az ésszerű gazdálkodás fontossága a vá­városi pártbizottság, tudató- ros életében, illetve ez nem san és tervszerűen tovább kell fejleszteni a városi pártbizott­ság munkamódszerét. A fel­sőbb szervek határozatot hoz­tak a pártái apszervezetek és a járási pártbizottságok irá­nyító tevékenységére. A vá­rosi pártbizottságok nagyobb önállóságot kaptak, és ezzel együtt nagyobb felelősséget vállalnak. Ahhoz, hogy a na­tudatosul a lakosság körében. Ezért kell ezután jobban megbeszélnünk közös ügye­inket a lakossággal, velük együtt és feltétlenül a több­ség érdekében kell dönteni. Országosan a városokban la­kik a lakosság 30 százaléka. Salgótarjániban lakik a me­gye népességének 16 százálé- ka. A fejlesztési döntéseknél gyobb feladatokat a közösség még sem a népesség eloszlá- javára meg tudják oldáni, sából kell kiindulni, hanem szükséges, hogy a városi párt- abból a tényből, hogy Nóg- bizottságak munkáját tovább- rád megyének csak két váro­fejlesszék. sa van. Megyénkben lassúbb közművelődést befolyásolják. Ezek adottságaival jobban kelj élni. Milyen legyen a szocia­lista város együttélési sza­bálya? Mit kell tenni a köz- gondolkodás formálásáért, hogy városukat jobban szeressék, és Salgótarjánért többet tegyenek az embe­rek? ANGYAL ANDOR: Salgó­tarjánban 32 ezer munkahely van, de 12 ezer ember vidék­ről jár be. Tehát 12 ezer em­ber Salgótarjániban dolgozik* de máshol lakik. Ezek az em­berek itt vásárolnak, esetleg szórakozást, vagy éppen há­zas-társat is itt találnak, kü­lönféle városi szolgáltatást vesznek igénybe. Ez a kettős­SZÖCS GYULA: Időszerű a a városiasodás, mint országos olykor feszültséget okoz a Politikai Bizottság határoza- átlagban. A népesség számá­ta, az élet követeli meg a vá­rosi pártbizottság munkamód­nak alakulása mellett Salgó­tarján és Balassagyarmat sze­városbam, illetve a falusi la­kóhelyen. Itt igényelnek la­kást, de amíg falun kénytele­szereinek korszerűsítését, mert repe rendkívül fontos abból lakni, esetleg ott is olyan C ni i-fA4n jC VTn Mnn tnll f ... , - r 1 q . el . n - — * Salgótarján város fejlődése olyan fokot ért el, hogy a ré­gi módszerekkel az irányítás ma már nem oldható meg. Azt mondhatnám, hogy most a városi pártbizottság „alkot­mányát” fogadtuk el. MEDVED KAROLY: A vá­rosi pártbizottság és a városi tanács az előző évek során is a szempontból, hogy az ipa­ri termelés többsége — több mint 70 százaléka — a két városban van. Salgótarján különös szerepét mutatja az a tény. hogy a megye ipari termelésének 60 százalékát adja. Azt is figyelembe kell venni hogy Salgótarjánban dolgozik a megye ipari mun* Sanyi bácsi nyugdíjba ment • • * vatartás} napon, a feldíszített karácsonyfa mellett beszél­gettem Fridmann Sándorral, a Nógrád megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat sál- „ , __ , , gótarjáni készruha boltjának Rámbizták mit es hogyan esi- ismételten elnyerni a Szc vezetőiével. nálok. Nem volt szükség irá- lista Brigád me|tisztelő cí nyitásra... Nem saját képességét be­csüli túl. Ügy van, födöm, hogy megy a bolt, mit vásároltak, lia tanácsot kér­nek, akkor szívesen adok. — Ha már itt tartunk, le­gyen szíves mondja el, mi kell ahhoz, hogy valaki jó ke­reskedő legyen? — Jó meglátás, jó érzék. Tudni kell azt, hogy amit — Ilyen jó kellektíva, mint 1972-ben a vevő nagyon ké- hnov von, talán nincs még egy resett, valószínű, hogy 1973- a sy a vállalatnál. Nehéz tőlük el- ban már nem is gondol rá. Szoeia­címét. akik közül Mede Jánosnéval m^dja^ A ^SMkmaban tekin- yálni mert úgy érzem; hogy Ezt nem lehet az iskolában a ieiy. iviierjeat ismeretsége mr*e+ dnr*c tankönyvekből megtanulni. és Gócs Tiboméval 23 évig dolgozott együtt, — csak Sa- van> ahogy mondani szók­nyi bácsinak szólítják míg a n^De^rivesien^vet- IBaAa vwl az ig»zts»«wi»- “V* ««*«'“•■ tok tenlcsát és z re vételeire nak, amikor azt mondta: Sa- udvariasság az, őszinte, felfigyeltek. Nem volt semmi­féle nézeteltérése a termelő titulálják, így köszöntik, szólnak hozzá, így kérnek tő­le tanácsot. állalajb ____________ ___________ n ál nem kis idő. A szakmai- üzleti partnerei részéről min mivel a Fridmann családban vásárlásaihoz a legjobb felté- a konfekciós szakma családi örökség. A hat testvér közül ötöt a nácik Az általa vezetett bolt kol­csak Sanyi bacsiÄ SSS? «ST fÄ? sÄ a Sa hibáLat sem nézted! haláltáborokat: Gauskirchent. A mindig divatosan és ízlése­sen öltözködő üzletember sa­ját példájával bizonyítja, nekem még most sincs szűk- tankönyvekből megtanulni, ségem pihenésre. Belátom, Ennek a kereskedőben benne hogy igaza volt az igazgatóm- kell lenni. Nagyon fontos az nak, amikor azt mondta: Sa- udvariasság, az őszinte, a nyi bácsi, most, hogy a vár- nyílt beszéd. Szakmai szem- rosátépítés miatt az üzletet le- pontból mindig igazat kell , ::ts„uK„s bontjuk, a konfekcióáruk el- mondani, a vevőt sohasem k adását a Pécskőben oldjuk szabad megtévesztem. Idejé­meg, úgy gondoltuk, hogy b®11 be kell szerezni az árut, próbálj már pihenni te is. mert a vásárló csak azt veszi m vagy már fiatal, meS- ami neki tetszik, amit bármikor történhet veled va- megkedvel, nem pedig azt, lami, s időben kell gondos- amit mi akarunk eladni neki. kodni az utódról is. Mózes De nagyon fontos, hogy jó le- Géza, egykori tanítványom Sycn a kollektíva is. viszi tovább a koníekciós- részleget. Huszonöt év egy vállalati- kereskedelmi vállalatokkal. ban ez jóval többet jelent, dig udvariasságot tapasztalt, T jobb fejtó- Ajtón nem vagy teleket biztosították. f Mathausent, De azt ig úgy mondta, hogy nem tudták nem elfogadni. — Még csak szigorú sem nyű neki voltam. Amit komolyan gon­doltam, azt is viccesen mond E NÉHÁNY gondolatba sű­Biztos. hogy nem lesz köny- ***“ véleményből is a vevők „-i „«ií áfáiéi____iránti mélységes tisztelet, á tállni a mozgal­mas napi életről a nyugalmas, a sok idővel rendelkező pi­hogy milyennek kell lenni a tam, de ebből is jól értettek henési időszakra. Mert Sanyi ín kpr-MtoHnripV Mrvsf 1« ele. -----i~—=— bácsi, az üzlet, a bolt szerel­j ó kereskedőnek. Most is ele­gáns, jólöltözött, ami van raj­ta, az jól igazodik korához is. így emlékezik: munkatársaim. megbecsülés csendül ki, amit egy félévszázados gazdag ta­pasztalat, so(k siker alapozott meg. Kívánjuk, hogy nyugdíjas Négyszer nyerték el a. Szó- S volt. Lúg-vérig tó­cialista Brigád címet. Utána, mivel nem teljesítették éves negyedszázad tervüket, újra kellett kezdeni­kedd. — A kapcsolatot nem sza­kítom meg a kollégákkal. — Az eltelt alatt a vállalat vezetőinek ük elölről mindent. Az elmúlt Időnként bejövök majd a nem volt gondjuk velem, évben sikerült másodszorra is Pécskő Áruházba, megérdek­ben töltse el még sokáig. V. K. ellátást, közművesítést és szol­gáltatást igényelnek, amit ma még csak a város tud nyúj­tani. Meg kell ismerni a bejá­ró dolgozó emberek életét, az anyagi lehetőségekhez mérten fel kel-1 oldani a jelentkező fe­szültségeket. SZÖCS GYULA: A Salgó­tarjáni Kohászatj Üzemek be­látta, hogy a vállalat többezar munkása szenved, ha a város­nak nines megfelelő távfűtése. Az üzem vállalati pénzből se­gít magán, de segíteni akar a lakosságon is- Éppen ezért feb­ruártól, amikor az új beren­dezéseket üzembe helyezik, jelentős gőzmennyiséget adnak át a városnak. Azt kell elér­nünk, hogy a kisebb és a na­gyobb üzemek munkásai és vezetői megértsék a városfej­lődéssel járó gondjait és ipar­kodjanak segíteni. SZABÓ ALADÁR: A vá­rosi pártbizottság appa­rátusa kevés ahhoz, hogy a megyeszékhely fejlesztését megtervezze, a feladatokat rangsorolja, megoldja a város- politikai feladatokat, éppen ezért Várospolitikai bizottságot hoztunk létre, amelyben ta­pasztalt műszakiak, pártmun­kások, de párton kívüli peda­gógusok és más szakemberek dolgoznak. Teljes mértékben támogatjuk a nyílt várospoli­tikát, amelyet a Népfront vá­rosi bizottsága hirdetett meg. Azt akarjuk, hogy az állam­polgárok, a város lakói ismer­jék, értsék és akarják azt, amit tennünk kell. Ha egyre többen tudnak arról hogy mit miért teszünk, ha egyre töb­ben részt vállalnak a felada­tokból, akkor az alkotás örö­me még jobban megszerettet! ezt a várost, és jobban megbe­csüljük mindazl ami érték itt. F. h. NÓGRÁD — 1973. december 30., vasánap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents