Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

Három hctii

Ami mögötte van

HÜTTER CSABA: Nem voltam elkeseredve

Mi kell ahhoz, hogy valaki ío szakember legyen a mező- gazdaságban?

S mi kell ahhoz, hogy a ió szakember elismert szakember is legyen?

S ahhoz mi szükséges, hogy a. jó szakembert szeressék a beosztottai ?

Ezekre a kérdésekre kerestünk választ Hütter Csabával, a szécsényi termelőszövetkezet főmezőgazdászával. A kiindulópontot az ő tapasztalatai adták, ha harmincegy éves korban már beszélhetünk tapasztalatokról.

♦

— Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó szakember legyen a mezőgazdaságban ? idős kollégám mondta: három dolog, három sz betű. Szorgalom., szív és szakértelem. Azt hi- Bzem, ez minden, szakmában így van — mondja.

A szorgalom nála együtt született az elhatározással, hogy a mezőgazdaságban szeretne dolgozni. Szülei parcelláján dolgozgatott, s hobbija hamar az állatokkal való foglalkozás lett. A zalai pedagógusszülők piciny háztájijában szerzett első benyomások után útja a keszthelyi mezőgazda- sági technikumba vitt. Kitűnővel érettségizett. Állatorvosnak jelentkezett. Az egyetemre nem vették fel.

— Dolgozni mentem. Egy év múlva újra jelentkeztem. Akkor sem sikerült. Nem voltam elkeseredve. A napi munka újabb és újabb ismereteket követelt tőlem. Ezek az ismeretek a gyakorlat megszerzését jelentették — magyarázza.

Zalából Hevesbe, onnan pedig Nógrád megyébe került. A tanulásról azonban nem mondott le. Levelező úton végezte el az egyetemet. Jó tanulmányi eredménye lehetővé tette, hogy az utolsó két évet egy esztendő alatt tegye le. Aztán növénytermesztői szakmérnöki képesítést * szerzett.

— Nehéz volt, áldozatokkal, sok-sok lemondással járt.

— Első munkahelyeimen kevés segítséget kaptam. A gazdálkodásba mindenki beleszólt azzal a jelszóval, hogy a bíbicnek semmi sem drága. Jó próba volt. A haszna? Az ember megtanult nemet mondani, és a dolgozókkal foglalkozni. Mert enélkür a szakember csak félszakember — emlékszik vissza a munkába hl lás éveire.

Ceredre került. Ügy látszott, végre megtalálta helyét. Aztán mégis Szécsénybe jött. Az elnök hívta. A termelőszövetkezetben súlyos problémák voltak. Ez pedig számára olyan, mint a mágnes, vonzza.

GYŐRI SÁNDOR:

A kapcsolat is más közöttünk

— Az emberek fenntartással fogadtak, amikor egy éve idejöttem.

— Azt mondják: kemény kezű.

— Csak a fegyelmet és a rendet követeltem meg. Ez szokatlan volt. Addig a nagy hangúakra figyeltek. Én a becsületes munkát végző dolgozókra. Az előbbiekkel pedig hosszasan elbeszélgettem. Volt, aki megértett, volt, aki nem.

Tízenkét-tizenhérom órát dolgozott. Ma is. Fárasztó ugyan, de az eredményekhez, érzi, ez szükséges. Ehhez pedig nemcsak szorgalom, szív is kell. Szív, amely lelkesít. A másik motor, ami hajtja: a hivatásérzet.

♦

— Mellettem is dolgoztak fiatal gyakornokok. Mást képzeltek el az iskolapadban. A brigádvezetői munkát lekicsinylőnek tartják. Enélkül pedig nehezen válhatnak igazán jó szakemberekké. A másik pedig, hogy nem a saját munkaterületükön akarna, nagyot alkotni. Ez hiba — mondja.

ö csak a sajátján akar. Most nyelveket tanul. Külföldi szaklapokat még csak szótárral fordít. Kell a munkához.

*

A vi'ág leghosszabb tengeri alagút ja

Japán két főszigiete, Honshu és Hokkaido között épül a világ leghosszabb tenger alatti alagútja. Hossza 53,8 kilométer lesz, ebből 23,3 kilométer a tengermái yiben húzódik. Legmélyebb pontja 240 méternyire lesz a tenger színe és 100 méternyire a tengerfenék alatt. Belső átmérője 9.7 méter: betonfalai 80 centiméter vastagok,

Ha minden munkát sikerül tervszerűen elvégezni, az első vonat 1979-ben haladhat át az alagúton. Az építés költségeit 200 milliárd jenre becsü- iik.

Arra számítanak, hogy 1985-ig a személyforgalom ötszörösére és az áruforgalom négyszeresére növekszik a szigetek között. A jelenleg közlekedő komphajóval négy és fél óira alatt lehet eljutni a Hokkaido szigetén fekvő Ha- kodatéból a Honshu szigetén levő Aomoriba. Az alagút elkészülése után ez az utazás mindössze egy órát vesz igénybe.

Az alagút építésének befejezéséig elkészül két új vasútvonal amelyeket a nagy sebességű közlekedés igényeinek megfelelően építenek.

Nem két évre jött Szécsénybe. Jövőt lát maga előtt. Ez is fontos mozgatórugó egy fiatal szakembernél.

— A gazdaságnak jó lehetőségei vannak a fejlődésre. Ezeket kell kihasználnunk — jegyzi meg, amikor a termelőszövetkezettel kapcsolatos optimizmusa kerül szóba.

★

Az emberek jo vezetőnek tartják. Szeretik.

— Én még az ifjúsági mozgalomból ismerem Csabát, örültem, amikor idejött. A kapcsolat is más közöttünk, mint a lakatos és főmezőgazdász között. Nála a munka a meghatározó. Azt el kell végezni. Akkor elismeri az embert — vélékedik róla Győri Sándor.

Velencei Zoltán, a gépcsoportvezető:

— Van, aki azt tartja hibájának, hogy megköveteli a pontos munkakezdést. Aki igazolatlanul jelenik meg munkahelyén, azt elbocsátja. Igaza van! Mindannyiunk érdekében cselekszik. Sokat jár közénk, szinte minden reggel, ha ideje engedi. A feladatok végrehajtásai szigorúan számon kéri tőlem is, de ha látja, hogy minden rendben van,

VELENCEI ZOLTÁN: Szigorúan számon kéri tőlem is

Képek; Fodor Tamás

nem fukarkodik a dicsérő szavakkal sem — mondja.

★

Hütter Csaba egy a sok közül, akik azon fáradoznak, hogy a szocialista mezőgazdaság mindjobban fejlődjék.

Éhhez kell a három sz betű. Szorgalom, szív és szakértelem ...

Szabó Gyula

Az öthónapos hagyományos

plrtiskolai oktatási forma bevált az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatóságán. Célját Ujilaky István helyettes igazgató így fogalmazta meg: az alapszervezetekben dolgozó párttagok képzése.

Az idei oktatási év október 1-én kezdődött. A három osztályban tanuló 62 párttag a megye minden részéből, zömmel ipari és mezőgazdasági üzemekből verbuválódott. Akad köziük alapszervi titkár, vezetőségi tag, propagandista, szervező titkár. Az öt hónap alatt négy témacsoporttal foglalkoznak. Tanulnak magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetet, filozófiát, politikai gazdaságtant és pártépítést. Az utóbbi témakör elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítására az oktatói gárda nagy figyelmet fordít. Eset-játékokat tartanak, taggyűléseket, vezetőségi üléseket, előadásokat.

A pártiskola kezdete óta -özei három hónap telt el. logyan vé'p'"'dlk az eddigi időszak során szerzett ismeTízezernél nap

— AZ OLYAN VÉRES ütközet, amilyent a moziban látni, szerencsére elkerült bennünket. A szovjet csapatok menetből foglalták el Nádújfalut, Mátranovákot, Homok- terenyét. Így emberéletben és anyagiakban viszonylag kevés kár- keletkezett.

A 29 évvel ezelőtt történtekre emlékezett így vissza Ho- moíkterenyén Bizják Béla, a községi közös tanács titkára. Bizonyára másoknak is emlékezetes maradt az utolsó háborús karácsony. Mit is mondott erről Nagy Árpád, a községi pártalaipszervezet titkára?

— Harcok inkább csakMát- raszele környékén folytak. Amikor jöttek a németek, két társammal a hegyekbe mentünk. Tudták, hogy baloldali érzelmű emberek vagyunk, elhurcoltak volna bennünket A szovjet csapatok egy szombat reggel foglalták el Ho- mofcterenyét. Másnap már a családunk körében töltöttük a karácsonyt. Hosszú, zaklatott évek után az első nyugodt, békés karácsonyt.

A pincék, vermek mélyéről a kamrák rejtőkéből némi elemózsia, kevés itóika is előkerült. Csak ,a megfogyatkozott családokat ülte meg a szomorúság...

— A pártba 1045 taivaszán léptem be — emlékezett Nagy Árpád. — Szervezkedni kezdtünk. Megalakult a földosztó bizottság, elsősorban a zsellérek kaptak földet. A termelőszövetkezet szervezése 1948— 49-ben került napirendre. Megalakítottuk, de akkor még nem bizonyult életképesnek. Hiányzott a szakértelem, az összefogás. Államosítottuk a gyógyszertárat, a malmot, az iskolát. A régi világot fokozatosan kifordítottuk a sarkából.

— ÖN EGYKOR bányász volt. Azóta nyugállományba vonult. Az eltelt közel három éivtized cselekvő részese. Viszsaatekintve: minek örül legjobban, ha végigsétál a falu főutcáján?

— Annak, hogy mindenkinek van munkája. Régen egykét napot dolgoztunk a hét napból. Sorra épülnek a szép házaik. Tessék, nézze itt, mellettünk! Ez a Kocsa Sándoré. Kétszintes palota. Az építészetnél dolgozik. De annak is örülök, hogy szépen, öltöznék az emberek. Hogy idáig jutottunk, abban az én munkám is benne van.

Az idei karácsony egészen más Nagy Árpádéfcnál, mint közel három évtizeddel ezelőtt. Leánya szép ajándékot is kapott Fortunától. Négyes találata lett a lottón, a 90 ezer forint nyereményből autót vesznek...

A felszabadulás óta sok víz lefolyt a Zagyván. Apropó, Zagyva. „Csoda” történt vele! Hónapok óta nincs víz benne. Azt mondják, a jánosaknai víztározó elnyelte.

De a tanács titkárát a természeti „csodánál” jobban érdekli a falu, az emberek.

— Már sóikat vitatkoztam a statisztikusokkal. Homoktere- nyének 1700 lakosa van, nem kétezer fölött. <3k Mizserfát is hozzánk számolják. Ez tévedés! Amikor 1970 nyarán megalakult a községi közös tanács, közigazgatásilag Nádúj- falu és Mátranavák i6 hozzánk került.

Hosszú falu Hornokterenye. Lényegében egy főutcája, és három mellékutcája van. Az embereknek több mint hetven éven át a bánya nyújtott megélhetést. Régi bányásadiinasz- tiák élnek itt, de Homoktere- nye ma már nem bányász település! A környező hegyekben bezárták Kisteleket, Já- nosaknát, Csipkést, Mátrano- vák aknáit. Változtak az igények, kevesebb szénre lett szükség. De a bányászok nem maradtak magukra.

— Jelenleg a falu keresőinek 10 százaléka bányász. Méhkasén és Szorospatakon dolgoznak. Egy résziük már a nyugdíjra vár, a fiatalok idegenkednek a gyártól — így » titkár.

A gazdaságban végbement változás kihatott a falu társadalmi szerkezetének helyzetére is. Két éwél ezelőtt a környékről százával mentek át MJátranovákra a Ganz-MA- VAG új gyáregységébe. Két évig kenesetkiegésziítést kaptak. Az idősebb bányászok, korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba. A keresők száma, ami a férfiakat illeti — megcsappant.

— De munkáiba álltak as asszonyok — magyarázta a tanács titkára. — Jánosaknán a fehémeműgyárban közel 700 asszony és leány dolgozik. Keresetük kedvezően érezteti hatását a házi költségvetésben. Mindezek mellett néhá- myan eljárnak innen dolgozni az építőipariba, és a kereskedelembe. A termelőszövetkezet is biztos megélhetés»' forrást nyújt.

— Miit tart az utóbbi 29 ev legnagyobb vívmányának? — kérdeztük.

N — AZT, HOGY JÓL felszerelt, korszerű iskola épült Az óvodát 1949-ben építettük. Avatásán Olt Károly pénzügy- miniszter is részt vett Az új kultúrházat 1950-ben avattuk. Gyógyszertárat, orvosi lakást és rendelőt létesítettünk a hetvenes évek elején. A három élelmiszerbolt mellett van hús- boltunk. Idén avattuk a korszerű bisztrót. Aki 30 éve távozott a faluból, ma nem ismerne rá.

Hornokterenye 1944 karácsonyán szabadult fél. Azóta több mint tízezer nap telt eL A falu lakói nem serénykedtek hiába,

Rozgonyi István

Megkezdte a próbaüzemelést az új szalagacél-nemesítö

A hazai és nemzetközi piacokhoz való dinamikus igazodás és a technikai forradalom eleven példája ötvöződik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a próbaüzemeléshez kezdő szalagnemesítőben. A gyárban évenként kétezer tonna nemesített szalagacélt gyártottak.

A piackutatás során megállapították, hogy a nemesített szalagacél-gyártásnál mind belföldi, mind export- vonatkozásban jelentős mértékben nő az igény. A gyors megoldás és a technikai forradalomra jellemző dinamika azonban még a mai. felgyorsult ritmusú világban is figyelmet érdemel, amelyet a gyárban éppen az új szalagnemesítő berendezés telepítésénél értek el.

Ürmössy László, a gyár műszaki igazgatóhelyettese 1973. februárjában írta alá a nyugatnémet Rau—Böing és a Breuer cégekkel a szerződést, olyan szalagacéi-nemesí- tő berendezésre, amely világszínvonalon készíti a szalagacélt. S most a szerződést követő tizedik hónapban Sulyok János, a gyár műszaki fejlesztési főosztályának létesítményfelelőse arról tájékoztatott. hogy az új berendezés megkezdte a próbaüzemelést.

A nemesített szalagacélgyártás 100 méter hosszú korszerű berendezésének szerelési munkálatait alig három hónappal ezelőtt, szeptember 17-én kezdték meg. A gyors és eredményes munkáért a legnagyobb elismerés illeti a KSZGY dolgozóit és vezetőit akik a gyár gépi berendezéseinek folyamatos karbantartása mellett jó szervezettséggel. jó felkézsültségű lakatosokat. villanyszerelőket. bádogosokat, kazánkovácsokat. műszerészeket biztosítottak a 80 millió forintos költséggel épülő szalagnemesítő munkálataihoz. Ugyancsak dicséret illeti a vállalat szerkesztési osztályának dolgozóit, akik a Rau—Böing cég terveit gyorsan adaptálták a Salgótarjáni Kohászati Üzemek lehetőségeinek és igényeinek megfelelően. A korszerű szalagnemesítő berendezés szalagáthúzó rendszerű, földgáztüzelésű, védőgázas kemencékkel üzemel, amely 32x0,8 mrn-es méretbe! 10 ágban évenként négyeze* tonna nemesített szalagacél gyártására alkalmas. Az acélszalagok szélessége 10 mm-től J500 mm-ig terjedhet, vastagságát pedig 0,3—1,5 mm-ig kiváló minőségben biztosítja.

A példátlan gyorsasággal üzembe állított szalagnemesítő berendezés kiváló minőségű kötözőszalagot, fűrészlapanyagot termel, s így remény van arra. hogy a próbaüzemelés után mind a hazai. mind a külföldi megrendelők nagy megelégedéssel fogadják majd a gyár nemesített szalagacéljait. Remény van arra. hogy a próbaüzemelésnél előforduló hibákat rövid idő alatt kiküszöbölik és január végén már telje« kapacitással üzemelhet az új szalagacél-nemesítö berendezés. Erre megfelelően készültek és készülnek a szalagedző üzem régi és ió szakemberei, hiszen az elmúlt évi kétezer tonnás tervük 1974- ben 5110 tonnára növekszik.

O. B.

Lakatos a pártiskolán

retekről, egyéb tapasztalatokról — ezt kérdeztük Kondella Lászlótól, aki az erdőkürti November 7. Termelőszövetkezet lakatoscsoport-vezető je. Bozó Gyula tanár osztályában látogatja az előadásokat, és osztályfoglalkozásokat. Egyike a legszorgalmasabb, legjobban tanuló hallgatóknak.

— Az alapszervezet javasolta, hogy vegyek részt az öt- hómaipos pártiskolán. Csak hét végén járok, haza, így helyettesről is gondoskodni kellett. Sikerült. Jó, hogy nem kell naponta utaznom, mert így, több idő marad a tanulásra. Viszont nehéz megszokni, hogy távol vagyok a családtól.

Az általános iskolát 18 évvel ezelőtt végezte el. így nehéz volt kezdetben megszokni, hogy ismét padba kell ülni, és elméleti-gyakorlati kérdésekről véleményt, formálni. Az első napon kissé szorongva lépte át az oktatási igazgatóság épületéinek küszöbét. Ám társasági embernek vallja magát, gyorsan magbarátkozott az új környezettel és az ismeretlen arcokkal.

— Két beszámolón már túl vagyunk. Nem sikerült rosz- szul. A munkásmozgalom- történet még kissé nehezen ment, de gazdaságpolitikából már megszereztük a kellő rutint. A hátralevő két beszámolón még jobbam szeretnék vizsgázni.

Eszmei-politikai világképe már az eltelt három hónap alatt is rendkívül sokat gazdagodott. A televíziót és az újságokat egészen másként nézi, mint korábbam Olyan társadalmi mozgatórugókra irányították figyelmét, amelyek eddig rejtve maradtak előtte. Kondella László szívesen

fáimul, ment ha már belekezd

valamibe, alkkor teljes lelkesedéssel veti magát a tudós megszerzésébe.

— Korábban keveset tudtam a tervezésről, a nemzeti jövedelemről, és egyéb közgazdasági kérdésekről. A jól felkészült előadók nagyon világosan elmagyarázták ezeknek a fogalmaknak a lényegét, jelentőségét. Kapcsolatot tudnak teremteni a hallgatókkal, így könnyebben tanulunk.

Természetesen nem szeretné, ha a tanultak holt szellemi tőkévé válnának. Az erdőkürti alapszervezetben kívánja hasznosítani azt a sok tud* nivalót, melyeket az öt hónap alatt elsajátít.

— Először veszek részt

ilyen pártiskoJán, A lógna« gyobb tanulság számomra: állandóan képeznie kell magát az embernek. Nagy dolognak tartom: bármilyen téma kerül szóba, tudom, hogy milyen könyvben nézzek utána. A tudás biztonságot nyújt számomra. , (r, i.)

NÖGRÁD — 1973. december 23., vasárnap 3