Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

A felszabadulási évfordulón Ünnepségnek, koszorúzás egnyeszékheljen • Salgótarján fel&aabadűlásá - inak közelgő 29. évfordulója al­kalmából szombaton bensősé­ges ünnepségre került scxr a megyeszékhelyen. A megyei pártbizottság székhaza előtti téren új szobrot avattak. Az ünnepségein, részt vettek a me­gyei, a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács kép­viselői, a tánsadailmi és tömeg- szervezetek, a város üzemei­nek küldötted, dolgozói. A szo­boravató ünnepségen dr. Bo­ros Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Huszonkilenc éve szabad Salgótarján, ünnepel és em­lékezik. Ünnepli a felszabadu­lás történelemfoanmáló esemé­nyét, azt a sorsfordulót, amely a város valamennyi la­kosának az emberi, tartalmas és igazi értékekben gazdag élet lehetőségét teremtette meg — kezdte ünnepi beszé­dét dr. Boros Sándor, ezután így folytatta: — Salgótarján ünnepli a felszabadítók hősi harcát, és a lehetőségeivel élni tudó nép csaknem három év­tizedes alkotó munkáját. Azt a teremtő küzdelmet köszönti, amellyel az ellenforradalmi örökséget legyűrve,' a háború sebeit begyógyítva egy szo­cialista város alapjait te­remtették meg j Salgótarján lakói és vezetői.' — Emlékezik a város a ke­nyereden Tarjámra, amelyből határainkon túl is ismert és elismert modern város lett, a nyomorra, az elmaradottságra, s arra a nagy munkára, amely mindezt megszüntette, s történelmi méretű harcok során egy szocialista vonások­ban egyre gazdagabb életfor­mát alakított ki. Emlékezik és tiszteletét fejezi ki azoknak, akik ezt a harcot vezették és megvívták: Salgótarján mun­kásságának. Ezért a város munkáshagyományainak meg­őrzése, ápolása és továbbfej­lesztése megtisztelő történelmi kötelességünk. Az ünnepi szónok ezután azt hangsúlyozta, hogy a város igazi fejlődéséhez a felszaba­dulás teremtette meg a lehe­tőségeket. Az eltelt, csaknem három évtizedben a megvaló­suló, lenyűgöző méretű lakás­építés mellett a város vezetői és dolgozói az egészségügyi, a kereskedelmi ellátás fejleszté­sét is szívügyüknek tekintet­ték. Szólt arról, hogy ez a vá­ros egyre több családnak ad kényelmes, kultúrált otthont. Beszélt a kisgyerekekről, meg­említve, hogy terven felül 350 óvodáskorú gyermek számá­ra biztosítottak elhelyezési le­hetőséget. A kórházi ágyak számát újabb 120-szál gazda­gítottuk ebben az évben. Sal­gótarján- kulturális központtá vált — min t mondotta — a köz­oktatás-politikai program során pedig városunkban megnyílt az első főiskola kapuja. Hang­súlyozta: — Méltán tekinthet­jük határkőnek 1944. decem­ber 25-ét, Salgótarján íelsza­Koszorúzási ünnepség a felszabadulási emlékmű előtt (Fodor Tamás felvétele) badulásánaik napját. Áz azóta eltelt huszonkilenc óv alatt Salgótarján korszerű, egészsé­ges munkásvárossá fejlődött, amely lakosságának egyre jobb feltételeket biztosít a kulturált, szocialista élethez és példájával formálja a vá­roskörnyék, az egész megye életét. Beszédét így folytatta: — A város és környékének története hosszú ideig a bá­nyászat története is volt. A bányászat alkotta a megyéiben meginduló ipari fejlődés alap­ját, s a bányászok között ta­láljuk meg a megye munkás­mozgalmának legkiválóbb alakjait — hőseit és- sok ezer’ névtelen katonáját. Példát mutattak az első magyar mun­káshatalom, a Tanácsköztársa­ság védelmében. Forradalmár meggyőződésüket, elszántsá­gukat, hanckésaségüket az el­lenforradalmi terror sem tud­ta megtörni. A húszas évektől újra meg újra tamújeiét adták demonst­rációikkal ország-világ előtt, hogy az osatályharc- szelleme töretlenül él a salgótarjáni bányászok körében. Kiváló forradalmárok sorát nevelték. Olyan elvtársiakat, akik a KMP illegális harcait szervezték, irányították, akik a legnehezebb időkben is szembe&zál.ltak a fasizmussal, s ha kellett, fegyverrel har­coltak népünk szabadságáért. Partizánokat és agitátorokat nevelitek, kommunistákat és munkásmozgalmi embereket — igaz hazafiakat —. akik kö­zül sokan, életüket áldozták népünk boldogabb jövőjéért. (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletariat egyesüljetek! AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY fi TAN ÁCS LAtZÜS XXIX. ÉVF., 300. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR DECEMBER 23., VASÁRNAP Greosko marsall megyénkbe látogatott A. A. Grecsko marsall, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter Czinege Lajos vezérezredesnek, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének kí­séretében szombaton meglátogatta megyénk egyik katonai alakulatát. A magas rangú vendégeket Géczi János, a megyei pártbizott­ság első titkára, Hofjer István, a megyei ta­nács elnöke és Nagy Zoltán, a rétsági járási pártbizottság első titkára köszöntötte. A látogatás és baráti eszmecsere után a katonai küldöttség visszautazott Budapestre. Zárt tárgyalások Centben Fort Péter, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Szombaton Genfben véget ért a közel-keleti béke meg­teremtését célzó nemzetközi konferencia első. külügymi­niszteri szintű szakasza. A részvevő öt ország Waldheim ENSZ-főtitkár el­nökletével szombaton délelőtt zárt ajtók mögött ültek is­mét tárgyalóasztalhoz, hogy a konferencia további menet­rendjéről döntsenek. A rövid, mindössze 15 percig tartó ülésen egyhangú határozat született arról, hogy a béke- konferencia — nagyköveti szinten — folytatja munkáját és a részvevők különleges munkabizottságokban tár­gyalnak. Elsőként egy kato­nai különbizottságot hoznak létre. Egyiptom, Izrael, és az ENSZ képviselőjének részvé­telével. amely — az ülés után elhangzott rövid sajtótájékoz­tató szerint — haladéktalanul megkezdi- a Biztonsági Ta­nács legutóbbi tűzszüneti ha­tározatának végrehajtását szolgáló hatpontos egyipto­mi—izraeli egyezmény máso­dik pontjának a csapatok szétválasztásának kérdéséről a megbeszéléseket A katonai bizottságon kívül a későbbiekben a gazdasági, a diplomáciai együttműködés a mezőgazdaság és a haiozás kérdéseivel foglalkozó újabb bizottságokat is létesítenek. Kurt Waldheim ENSZ-fő* titkár az ülés után nyilatko­zatban foglalta össze a kül­ügyminiszterek eddigi hiva­talos és nem hivatalos esz­mecseréinek eredményeit. A nyilatkozatban Waldheim be­jelentette: a konferencia egy­hangú döntéssel határozott úgy, hogy munkabizottságok­ban folytatja a munkát, s a munkacsoportok, tevékenysé­gük eredményeiről és javas­lataikról tájékoztatják maid a konferenciát, amely leg­alább nagyköveti szinten folytatja működését. Ameny- nyiben a fejlemények ezt megkívánják Gefben ismét külügyminiszteri szinten foly­tatódnak a megbeszélések. A délelőtti ülés után egyébként mind az egyiptomi. mind az izraeli küldöttség szóvivője elégedetten nyilat­kozott az eredményről. Az - egyiptomi szóvivő kiemelte a szombati eszmecsere tárgvsze- rű légkörét, majd kijelentet­te: az egyiptomi küldöttség _ vezető személyiségei legalább hétfőig a helyszínen marad­nak. Nem nyilatkozott viszont arról, mikor kezdődnek pon­tosan a csapatok szétválasztá­sáról folyó megbeszélések. Hangsúlyozta: ..a 101-es kilo­méterkőnél tartott tárgyalás folytatása lesz a próbája Iz­rael őszinte szándékainak. Amennyiben a katonai bi­zottság munkája eredményes lesz, Szíria is csatlakozhat a következő, külügyminiszteri szintű megbeszélésekhez.” Az érdekeltek szombaton is folytatták a kétoldalú konzul, táeiókat. A sajtóközpontban nyert értesülés, szerint Fahrn i egyiptomi külügyminiszter kora délután amerikai kollé. gájával. Kissi cserrel ebédel t, majd este Gromiko szovjet külügyminiszterrel folytat eszmecserét. (MTI) Egészséges anya-és gyermekkultuszt! Megyei népesedéspolitikai ankét Salgótarjánban A pártbizottságok, a járási hivatalok, a városi tanácsok elsőszámú vezetői, a társadal­mi és tömegszervezetek veze­tői és képviselői, a megye egészségügyi hálózatának és több üzemnek a vezetői — összesen mintegy 80-an vet­tek részt tegnap Salgótarján­ban a megyei népesedéspoli­tikai ankéton. A rendkívül fontos és idő­szerű téma kapcsán rendezett tanácskozásra eljött dr. Medve László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, köz­oktatási és kulturális osztá­lyának alosztályvezetője, dr. Boros Sándor, az MSZMP me­£äz 1974. ewi ne§»g«aacdSaiisagí terű A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyal a és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági tervet, ame­lyet a negyedik ötéves terv­ben meghatározott gazdaság­politikai célok és az 1973. évi gazdasági eredmények alap­ján dolgoztak ki. A terv fi­gyelembe veszi az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi- nisz' ertanács érvényben levő társ: dalom- és gazdaságpoli­tikai határozatait, biztosítja ezek folyamatos ■végrehajtá­sát. A Minisztertanács megálla­pította. hogy 1973-ban a kitű­zött feladatok túlnyomó része sikerrel megvalósult, és a népgazdaság a tervben kije­lölt irányban fejlődött. Növe­kedett a munka társadalmi hatékonysága, tovább javult a gazdasági egyensúly. A nem­zeti jövedelem a tervezettnél gyorsabban. 6—7 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása ennél mésékeltebben, 4 százalék­kal emelkedett. A felhalmo­zás, a beruházások és a kész­letek növekedése nem érte el a tervezettet, míg a fogyaszr tás a tavalyihoz hasonlóan az előirányzott ütemben, mint­egy 4,5 százalékkal növeke­dett. A termelőágazatok a ne­gyedik ötéves tervben megha­tározott irányban, többségük­ben az előirányzottnál eyor* ■sabb ütemben fejlődtek. Az ipari termeié® 6.5—7 százalékkal, a tervezettnél gyorsabban emelkedett A negyedik ötéves terv céliaival összhangban az átlagosnál erőteljesebb volt a vegyi ipar, a könnyűipar, és a villamos* energda-ipar termelésének nö­vekedése. A tervezett ütem­ben folyik a központi fejlesz­tési nrogramok. valamint az előirányzott rekonstrukciók végrehajtása. Folytatódott a termelés szerkezetének átala­kítása. Javult a munka- és üzemszervezés. a termelés gazdaságossága. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a tavalyi csökke­nés után mérsékelten. 1 szá­zalékkal emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés a vártnál gyorsabban nőtt. Az előző évinél nagyobb mér­tékben csökkentéit a fajlagos anvagráfordítások. Az építőiipari termelés mintegy 3 százalékkal, ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése a tervezettnél gyorsabban, mintegy 6 százalékkal emel­kedett. A termelés növekedé­sét teljes egészében a terme­lékenység növekedése biztosí­totta. A korábbinál kiegyen­súlyozottabb az építési keres­let és a kínálat összhangja. Eredményes évet zár a mezőgazdaság. Eredményei kedvezőbbek a számítottnál. Termelése 5—6 százalékkal meghaladta még az 1972. évi magas szintet is. A növény­f»l«r«inrhan a kedvező gabona- és szőlőter­més eredményeként — 7—8 százalékkal növekedett. A ga­bonatermés elegendő a la­kosság ellátásához, a növekvő állatállomány takarmány- szükségletének kielégítéséhez es exportra is lehetőséget ad. A gyümölcs- és zöldségter­melés a tavalyi szinten ala­kult, a burgonyatermés azon­ban kisebb volt az elmúlt évinél. Az állattenyésztés eredményei — a vágósertések számának első félévi átmeneti csökkenése következtében — elmaradtak a tervezettől, de 2—3 százalékkal meghaladják az előző évi szintet. A sertés- állomány jelentősen növeke­dett a szarvasmarha-állomány eöberí az évben hosszú idő óta első ízben nőtt. Javult a személy- és áru­szállítás. A fővárosi közleke­désben a járműállomány bő­vülésének és a metró üzem be lépésének hatására csökkent a zsúfoltság. Befejeződött az M (Folytatás a 2. oldalon) gyei bizottságának titkára és dr, Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese. Batta Istvánnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjé­nek megnyitó szavai után Kő­vári Tibor, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyette­se mondott vitaindítót. Bevezetőül elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok alap­ján a népesedéspolitikai hatá­rozat céljával a közvélemény teljesen egyetért, egyes rész- intézkedéseit azonban kétke­déssel, aggályokkal fogadja. Sok még a szubjektív megíté­lés, s ez nem is csoda, hiszen ez a kérdés a legközvetleneb­bül kapcsolódik az ember ér­telmi, érzelmi világához. Komplex, átfogó, hosszú tá­vú népesedési stratégiára van szükség. Az aktív keresőkre egyre több idős ember eltar­tásának kötelessége hárul. De nemcsak a gazdasági és tár­sadalompolitikai célok követe­lik meg a népességszám növe­kedését. Nem csupán a jövő generációjáért, hanem a ma emberéért érzett felelősséget is tükrözi a népesedéspolitikai határozat. Számtalan egyéni példa is bizonyítja, hogy az emberi élet kiteljesedése gyermekvállalás és -nevelés nélkül nem igazi kiteljesedés. A morális, lelki tényezők ala­kulása elmaradt az anyagi kö­rülmények javulása mögött, s ez tettenérhető a népesedés- politikában is. A jelenlegi népesedési hely­zet okai között általában , a családtervezés hiányosságait, a lakáshiányt, a gyermekintéz­mények szűkösségét említik. Figyelembe kell azonban ven­ni azt is. hogy a gyors gazda­sági fejlődés, a társadalmi át­rendeződés — és ez nem csu­pán a szocialista országok ta­pasztalata — általában is a népesedés csökkenése irányá­ba hat. Ezt a te^denri-V erő­sítette a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése is; Szintén a cáfolhatatlan tények sorá­ba tartozik, hogy az életszín­vonal emelkedése ellenére is a családok anyagi nívóját erő­teljesen behatárolja az eltar­tottak, s köztük elsősorban a gyermekek száma. A lakásel­osztás gyakorlatában nem ve­szik következetesen figyelem­be a gyermekszámot, a laká­sok mérete pedig mintha ele­ve az egy-, legfeljebb két­gyermekes családokhoz iga­zodna. Társadalmunktól ma már idegenek azok a szemléletek, amelyek egyes problémák megoldását kimondottan ad­minisztratív ' intézkedések meghozatalában lá.tják. A né­pesedéspolitikai határozat is olyan szellemben született, hogy a gyermekszám növeke­dését elsősorban ösztönzőkkel kell segíteni, szociális, gazda­sági, társadalmi támogatással kell a nagycsaládok helyzetén könnyíteni. Az állam egyre többet vállal magára a gyér - mekneveiés anyagi terheiből, s közvetlen pénzbeli juttatá­sokkal is, ezzel igyekszik fel­oldani a családnagyság és az életszínvonal közötti ellent­mondást. a cél az, hogy az egy-, legfeljebb kétgyerekes családrnodellt váltsa fel a há­romgyermekes családideál. Nagyobb felelősséget, több kö­vetkezetességet igényel az anyák és a születendő gyer­mekek egészségének védelme is. Mindeddig a legkevésbé ki­aknázott terület a tudati, er­kölcsi tényezők alakítása. Nem folytatunk eléggé követ­kezetes harcot a torz szemlé­letek, a hamis értékek felma- gasztosítása ellen. A fogyasz­tói társadalom életszemlélete idegen a mi társadalmunktól. Éppen ezért idegennek kell lennie annak a szemléletnek is, amely különféle szimbólu­mokkal igyekszik körülbás­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents