Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
Fából kábeldob A huszadik század embere a villamosánaim vezfcését már el sem tudná képzelni kábelek nélkül. A kábelek szállításának egyik fő kelléke a kábeldob. Az Ipoly Bútorgyár szécsé- r.yi kábeldobüzemében kizárólag csak fakábéldobokat készítenek. Az üzem 1973-as 40 millió forintos termelési értéke jövőre 5 millió forinttal növekszik. Eiz az emelkedő tendencia is mutatja, hogy milyen keresett cikk. Naponta átlagosan ötven kábeldobot készítenek és az a szemlélet, hogy elavult dolog fáiból készíteni ezeket már azért sem igaz, mivel tengeri kábelszállításra csak ez a fajta alkalmas. A vállalat kilencven dolgozójának 5 0 százaléka női dolgozó. Zsidai István fürészes a nyersanyag darabolását szalagfűrészgépen készíti Keimen Béla fúrós, szerelőbrigád-vezető fúrja a dobperem csavarhelyeit Fodor Tamás képriportja Pályázati felhívás A NÉPHADSEREG TISZTHELYETTES ISKOLÁIRA TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉSRE A Honvédelmi Minisztérium pályázati felhívást adott ki a néphadsereg tiszthelyettes iskoláira való jelentkezésre. Tiszthelyettes iskolára azok az ifjak jelentkezhetnek, akik önként vállalják a dolgozó nép fegyveres szolgálatát és hívatásos tiszthelvette- sek akarnak lenni: 17. életévüket már betöltötték, de 23 évnél nem idősebbek. A jelentkezés további feltételei: büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság. egészségi és fizikai alkalmasság a hivatásos szolgálatra, általános iskolai végzettség, nőtlen családi állapot. A tiszthelyettes iskolára pályázók (sorkatonák is) jelentkezési lapot a kiegészítő parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójától kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, valamint a legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt. Az erkölcsi bizonyítványhoz szükséges nyomtatvány a kiegészítő parancsnokságnál szerezhető be. A pályázók a jelentkezési lapot és a mellékleteket a kiegészítő parancsnokságnak, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójának, a sorkatonai szolgálatot teljesítők pedig ‘parancsnokuknak adják ált. A jelentkezők — parancsnoki szakim — gépesített lövész, harckocsizó. felderítő, tábori tüzér, légvédelmi tüzér, híradó. hadtáp (élelmezési, ruházati, szállító. egészségügyi) ; technikusi szakon. harckocsi technikus, gépjármű technikus, híradó technikus, lokátor, technikus, fegyverzeti technikus, repülő műszaki technikus, vegyvédelmi, műszaki képzésre pályázhatnak. A pályázati határidő 1974. március 31. A jelentkezők 1974. májusában egészségi alkalmassági és képességvizsgálaton vesznek részt A vizsgálat helyéről és időpontjáról értesítést kapnak. Az eredményről a pályázókat a tiszthelyettes-iskolák parancsnokai 1974. június 30- ig írásban értesítik. A tiszthelyettes-iskolák első évfolyamán a tanulmányi év 1974. szeptember első hetében kezdődik. A tanulmányi idő két év. (MTI) Taggyűlési tapasztalatok Minőségi szemlélet kell — MENNYI VOLT a felszólalók száma? — kérdezte a napokban egyik ismerősünk az év végi beszámoló taggyűlések aktivitására célozva. A kérdés már magában is árulkodó! Régen beidegződött mennyiségi szemléletet tükröz. Holott nem ez a lényeg. Mert akadt már olyan taggyűlés, ahol csaknem mindenki véleményt nyilvánított, mégsem volt jó a vita. Azért bizonyult alacsony színvonalúnak, mert a hozzászólók elvesztek a részletekben, nem a legfontosabb dolgokról beszéltek, és néhány téves felfogás is felszínre került. A hozzászólások száma nem a legfontosabb tehát, de nem is elhanyagolható kérdés. A közelmúltban ebből a szemszögből gyűjtöttünk tapasztalatokat Salgótarjánban, a Bányagépgyár I. alapszervezetének beszámoló taggyűlésén. A vezetőség beszámolóját az éves munkáról Ravasz József párttitkár terjesztette a tagság elé. Beszélt a szervezeti életről, a párttagok eszmei-politikai felkészültségéről, a pártépítő munkáról, a politikai oktatásról, a szocialista brigádmozgalomról, a pártmegbízatásokról és sok más, egyéb kérdésről. Milyen volt a beszámoló? őszinte hangnem jellemezte, kritikus és önkritikus. Nem hallgatja el a nehézségeket. Az idén átszervezést hajtottak végre. Szétválasztották a termelő és kisegítő üzemekben dolgozó alapszervezeteket Az I. alapszervezetben olyan párttagok vannak, akik közvetlenül a termelést segítik. Az átszervezés következtében változott a tagság összetétele. Ez természetesen kihatott az idei munkára. Az alapszervezet a tevékenységét — mint Egner Ferenc csúcsvezetőségi tag megfogalmazta — megfelelően végezte, politikai és termelést segítő tennivalóikat megvalósították. Érdekes volt megfigyelni, hogy a beszámolóban megbíráltak közül csupán egy párttag kért szót. Nem vett részt rendszeresen az elmúlt évi politikai oktatáson. Miként reagált a bírálatra? Elmondotta, hogy szakszervezeti titkári iskolán volt — így nem hibáztatható. Válaszában a párttitkár igazat adott neki! Azt mondotta: én csak a hiányzás tényét állapítottam meg, arról nem szóltam, hogy ki hiányzott igazoltan és ki igazolatlanul. A nagyobb aktivitásra és tervszerűbb munkára hívta fel a figyelmet Egner Ferenc csúcsvezetőségi tag. Szóvá tette, hogy a pártoktatás megkezdésekor tapasztalható aktivitás a későbbiekben alábbhagy. Ezen változtatni szükséges! Érdekes kiegészítést tett hozzászólása során Erdélyi Mihály. Véleménye szerint mód lenne a gépkocsivezetőknél is szocialista brigád szervezésére. A párttitkár ezt örömmel vette tudomásul, és elmondotta, hogy hamarosan vizsgálódást végeznek a brigád megalakítása érdekében. Több kérdést érintett Sulyok Jenő. Az átszervezésről rosz- szallólag beszélt, de később sikerült őt meggyőzni. A gépkocsivezetőknél jól bevált a reggeli oktatás, másrészt arról is szót ejtett, hogy a munkásőrök milyen derekasan helytálltak a munkában és a szolgálatban. Antal József az esetenként tapasztalható érdektelenség okait kereste. Többször nem a tagság a hibás — vélekedett —, hanem az előadó, aki unalmasan beszél. Sári László viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a tmk-ban sok a fiatal, jól dolgozó pártonkívüli. A pártépítő munka során érdemes rájuk gondolni. A TAGGYŰLÉSEN hatan nyilvánítottak véleményt. Megfontoltan, hozzáértően. Az észrevételekre megfelelő válaszokat kaptak. A vezetőség és az alapszervezet munkájának mérlegkészítése ezáltal vált teljessé. R. J. Délnek fordulnak az északi folyók Az északi folyók vizét, délre. a szibériaiakét pedig a közép-ázsiai területekre akarják vezetni. Ezzel a terme szetes vízkészletek ..méltánytalan” elosztását akarják korrigálni: a déli országrészben ugyanis egy lakosra nyolcszor kevesebb víz jut. mint északom. Mindenekelőtt Európa legnagyobb folyója, a Volga szorul rá az északi folyók vizére, mivel a Volga-vidék öntözött földjeit és növekvő városait. valamint iparát látja el vízzeL A Kaspi-tenger is segítségre szorul — ez bolygónk legnagyobb lefolyástalan vízmedencéje. Az utóbbi évtizedekben a vízszint itt 2,5 méterrel csökkent, ezért helyenként a víz több tucat kilométerre vonult vissza a korábbi partvonaltóL Az Ob—Közép-Ázsia-csator- na vizet hoz az Amu-Darjá- nak és a Szír-Darjának. amelyek az intenzív öntözés és az ipari fogyasztás miatt erősen megcsappantak- , Hem a feltételeken múlik A népdal szerint: .,a juhásznak jól megy dolga”. Arra a kérdésre, hogy ma a nógrádi juhászok dolga valóban Jól megy-e, már sokkal nehezebb felelni. Az ok egyszerűnek látszik: az utóbbi három évben a juhállomány országosan és megyénkben is huszonöt százalékkal csökkent. Az anyajuhok száma 10.7 százalékkal, mintegy négyezer darabbal kevesebb ma a három évvel ezelőttinél. Miért a visszaesés, amikor a IV. ötéves terv kidolgozása során a megyében meglevő juhlegelőkre és az észszerűbb földhasználat alapján Várhatóan növekvő gyepterületekre számítva az anyaállomány 5-6 százalékos és a hústermelés 15-20 százalékos növekedése reális célkitűzésnek látszott? Az okokat keresve elsőnek Nógrád megye termelőszövetkezeti juhállományának elaprózottsága az egyik legszembetűnőbb jelenség. A juhtar- té gazdaságok több mint felében az anyaáilomány nagysága 2—500 darab között mozog. Ennek kedvezőtlen hatása nemcsak az árbevételben, a munkaszervezésben is jelentkezik. Juhállományunk másik jellemzője a viszonylagos elöregedés. A jelenlegi állomány 65 százaléka öt éven felüli. A legtöbb juhászaiban bevezették a sűrített, kétévenkénti háromszori elletést, ami az anyaállományt fokozottabban veszi igénybe. Ez pedig feltétlenül megköveteli, hogy a gazdaságok folyamatosan gondoskodjanak az anyaállomány utánpótlásáról, rendszeresen elvégezzék a selejtezéseket, s a legjobb bárányokat • tenyésztésre hagyják vissza. Ezzel szemben termelőszövetkezeteink nagy többségénél más szempontok kerültek előtérbe. A tejes és pecse- nyebárőnyokat magas áron értékesítették a gazdaságok. A gyapjúforgalmi és állatforgalmi vállalat természetesen a legjobb példányokat válogatta ki, így tenyésztésre a gyengébb minőség maradt meg. Igaz. hogy a termelő- szövetkezet az értékesítés alkalmával jelentős bevételhez jutott, ám ez csak egyszeri haszon, s arra nem gondoltak, hogy az ilyen szemléletű juhtenyésztés előbb-utóbb a juhállomány felszámolásához vezet. Különösen akkor, ha ezek után a tenyésztéshez szükséges utánpótlás biztosítására a termelőszövetkezet nem rendelkezik anyagi fedezettel. Megyénk gazdaságai a IV. ötéves terv célkitűzéseit csak úgy tudják teljesíteni, ha az elkövetkezendő két évben biztosítják az anyaállomány 17 százalékos növekedését. Ehhez negyven százalékos minőségi cserére van szükség. A problémák megszüntetésére. a juhászat erőteljesebb fejlesztésére hozott központi intézkedések mindehhez nagy segítséget adnak. A korszerű technológia bevezetésére, a juhtartás céljait szolgáló épületek építésere, a jelenlegiek bővítésére, átalakítására az állam harminc százalékos ártámogatást ad, s ugyancsak állami támogatás ösztönzi a tenyésztéshez kellő anyaállomány pótlását. A továbbiakban az üzemeken múlik, mennyire élnek ezekkel a lehetőségekkel. Mindenesetre jellemző, hogy a szécsé- nyi járás szövetkezetei közül idáig még egy sem kért támogatást épületek korszerű sítésére, felújítására. Megyénk domborzaiti viszonyai jó lehetőséget kínálnak a juhtenyésztés fejlesztéséhez. A juhászat jövője csupán azon múlik, hogy a tér melőszövetkezetek vezetői mennyiben ismerik fel az ebben rejlő lehetőségeket, s az állattenyésztés e területén mikor váltja fel a jelenlegi, pillanatnyi előnyöket előtérbe helyező szemléletet a távlatokban való gondolkodás. Akkor könnyebb lesz a kérdésre válaszolni, hogy a juhászoknak valóban jól megy-e a dolguk. Sz Gy. Ellenőrzés furcsaságokkal Az ellenőrzés nem bizalmatlanság, csupán annak felm érése, hogy ki, hogyan oldja meg Önként vállait, vagy a rábízott feladatokat, milyen felfogásban, etikai mércével dolgozik, mennyire alkalmas emberileg is az általa önként vállalt tennivalók elvégzésére. . Ha az előibb emlitett gondolat tükrében elemezzük a kereskedelmi vállalatok 'belső ellienőnzését, a hálózati ellenőrzéseket, és a felfedett hibákat követő intézkedéseket, akkor furcsa dolgokat tapasztalunk. Nem ok nélkül tette szóvá az itt jelentkező mulasztásokat a kereskedelmi dolgozók tevékenységét vizsgáló ágazati jelentés, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottságának ezzel kapcsolatos vitája es állásifoglalása. A baj ott kezdődik, hogy nem megfelelő a belső edan- őnaés. Nem biztosítják ennek szervezeti és személyi feltételeit — elsősorban a szövetkezetek. Kevés a hálózati ellenőrzések száma, ezek is felszíneseik, aminek káros következménye abban a liberális felfogásban jelentkezik, hogy a fogyasztók megkárosítását bocsánatos bűnnek, vagy jobbik esetben tévedésnek kell tekinteni. E felfogásból adódik az a gyakorlat, hogy elmarad, vagy alig történik meg a mulasztók felelősségre vonása. Így az elindult folyamatokat újabb szabálytalanságokkal, eléggé el nem ítélhető felfogással és gyakorlatokkal tetézik. Előfordul, hogy egyes, szabálytalanságokat elkövetőkkel szemben elvtelenül járnak el. Ennek módszere az, amikor egyik helyről kiemelik és másik., esetleg még kedvezőbb munkahelyre helyezik a mulasztó dolgozót. Ezt úgy szokták mondani, hogy büntetésiből előlétptetik. Az ilyen gyakorlat egyáltalán nem segít a hibát elkövetőinek, ugyanakkor hallatlanul nagy erkölcsi kárt okoz a becsületesen dolgozó kereskedők nagy táborában. Visszatérő gondot okoz továbbá az, hogy a szabálytalan ságokat elkövetőiknél a rákövetkező újabb ellenőrzések ugyanazokat a hibákat, mulasztásokat állapítják meg, mint korábban. Ez is összefüggésben van a liberalizmussal, amely nem rettent vissza a tisztességtelen magatartástól — ellenkezőleg: bátorít a még nagyobb szabálytalanságok elkövetéséire. Éizek viszont rossz fényt vetnek a hibát Vétő dolgozók feletteseire is. Egyesek azt hihetik, hogy az említett magatartással azonosulnak, sőt... Csák egyféleképpen lehet ennék gátat vetni. Következetes,, nyílt felelősségre vonással, a megfelelő büntetés kiszabásával, az előforduló bimraelekmeayek elleni kérlelhetetlen, határozott fellépéssel, és sok-sok személyes példaimutatással. A jövőben- az újialtab ellenérzéseknél most már azt kel! megvizsigálmi, hogy a megyei tanára ez irányú utasításainak, figyelmeztetéseinek, kívánalmainak, intelmeinek melyik kereskedelmi dolgozó, hogyan tesz eleget, s ennek tükrében kell minősíteni majd a dolgozókat és az őket irányító kisebb, vagy nagyobb beosztásban tevékenykedő vezetőiket. V. K. Ozonizdlt ivóvíz A kijevi területen fekvő Vizsgorodban ozonizáló berendezéssel tisztítják az ivóvizet. Ez a berendezés nagy kazánokból áll, amelyekben a levegő oxigénjét nagyfeszültségű árammal ózonná alakítják át. A dnyepropetrovszki vízvezeték vizével megtöltött kilenc nagy tartály tartalmát 9 —14 perc alatt ózonnal dúsítják. A víz és a gáz intenzív összekeveredését turbinák biztosítják. A kijevi területen ezúttal első ízben tisztítják az ivóvizet ózonnal, amely erősebben dezinficiál és sterilizál, mint a klór. Ezzel a kezeléssel a víz kellemes kékes színezetet leap, és üdítően frissé válik. Ugyanakkor megtisztul a káros idegen anyagoktól. A berendezés naponta nem több mint 16 kilogramm ózont használ fel. A szovjet tudósok megállapították: 4 gramm ózon 100 köbméter vizet tisztít meg. A folyamatot egyetlen dolgozó irányítja: az összes szabáJyozó berendezéseket automatizálták. A Szovjetunióban több hasonló ozonizáló berendezés beállítását tervezik. NÓGRAD — 1973. december 22., szombat
