Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
jövő heti tévéajánlatunk A lövő héten hétfőtől vasárnapié nézhetjük a televíziót amely az ünnepekre, sőt az egész lövő hétre gazdag. színes műsorról gondoskodott. Hétfőtől szerdáig naponta láthatjuk a jaoáni útirajfilmet. — a csehszlovák sorozot folytatásait —. a Tükrös című népművészeti sorozat kisfilmeit. valamint Thor Heyerdahl RA expedícióiról készített filmjét A hétfői műsorból kiemelkedik József Attila meséjének televízió változott — Csoszogi. az öreg suszter —. mely 18.40 órakor kezdődik. Utána Beethoven IX. szimfóniáiét közvetítik Herbert von Karaian vezényletével. A Tükör képeik című irodalmi öszeállítás után 20.30 órakor az És mégis mozog a föld című Jókai regény tévé- változatának első részét láthatjuk. Kedden játsszák A palacsinta» király című gyermekfilm első részét, az esti programban pedig viszontláthatjuk Greta Garbót és Chartas Boyert a Walewska grófnő című 1937-es amerikai filmben. Szerdán délután Moliere két vígjátékét mutatja be a televízió, este pedig Dohná- nyi Ernő A tenor című vígoperája kerül képernyőre. A csütörtöki nap főműsora Kun Zsuzsa Balettcipő című programja lesz. mely 20.10 órakor kezdődik és a balettirodalom remekeiből mutat be részleteket. A népszerű Ötszamközt műsorban Tahi Lászlóval beszélget Vitrav Tamás. Pénteken 20.10 órától 21.55 óráig a Mesélő városok: Párizs című összeállítását láthatjuk. mely Anatola France, Guy Foissy és Simone de Beauvoir jelenetei mellett Párizsról szóló verseket hallunk. Szombaton 18.35 órakor a nemzetközi munkásmozgalom dalait hallhatjuk. 20 órától pedig viszontlát- iuk a francia sorozatból közkedvelt Arsene Lupint. Az éjszakai előadásban csehszlovák sorozat kezdődik Porlepte históriák címmel. A vasárnapi műsorból két programra hívjuk fel olvasóink figyelmét. 20.05 órakor kezdődik a szovjet Jevgenvij Svarc színdarabja alapján készített NSZK tévéfilm. A sárkány melv felnőtteknek szóló mese a zsarnokságról és a szolgalelkűségről. A hírek után 21.45 órától Bartók Béla három színpadi művét: A fából faragott királyfit. A kékszakálú herceg várát és A csodálatos mandarint nézhet- iü meg. az első kettőt a magyar Állami Operahóz. a harmadikat pedig A Pécsi Balett együttesének előadásában. illetve közreműködésével. — e — Vendégeink voltak Másodszor is elsők lettek A pécsi Dr. Doktor Sándor Művelődési Központ amatőr- színpadának sikere az idei balassagyarmati irodalmi színpadi napokon senkinek sem okozott meglepetést. A2Í elmúlt esztendőben is ez az együttes lett a fesztivál egyik nagydíjasa. Sikerük legfőbb ková- csolója, dr. Sződy Szilárd tanár. Magas, vékony, szakállas fiatalember. A csoport tagjainak megértő barátja, nemcsak vezetője. 1970 óta áll az együttes élén. — 1970-ben már a főiskolán tanítottam — emlékezik visz- sza. — Volt középiskolás diákjaim és a főiskolások ekkor jöttek a csoportba. — Majd ars poétikájukkal folytatja: — A színpadot közéleti fórumnak tekintjük, a szellem eszközével kivánunk hatni a közönségre. Á csoport és az én érdeklődési köröm szerencsésen megegyezik: az ember mint társadalmi lény izgat bennünket, az, hogyan alakulnak, esetleg deformálódnak az emberi kapcsolatok a különböző élethelyzetekben. Ügy érzem, hogy célkitűzésünket, a társadalmi töltésű közéleti színházat sikerült megvalósítanunk. Az együttes sokfelé szerepelt már, Baranyán kívül is. A múlt évben összesen körülbelül ötven fellépésük volt. Ez próbára teszi a szereplőket, egy kicsit megterheli. De mindig szívesen vállalják a meghívásokat. Különösen klubokban, kisebb közönség előtt szeretnek fellépni, ahol bensőséges kapcsolatot lehet és tudnak teremteni a közöséggel. A kamaraműfajt is ezért kedvelik: azt bárhol, bármilyen közegben meg lehet csinálni. — Stenczer Béla, a pécsi műszaki főiskola épületgépész hallgatója a színpad oszlopos tagja. A népirtó, gondolkodást megtiltó vezér alakját félelmetes eleganciával formálta meg Nemes György Csendes beszélgetés című darabjában. Egykori Sződy-tanítvány. — Hogyan lett a színpad tagja? — Nem tudnám megmondani, hogyan, és miért? —i gondolkodik el a kövérkés, rokonszenves fiatalember. — Az elvakult tudós Társaságban a neves természettudóst. Ernst Haeckelt megkérdezte csinos asztaltársnője: — Professzor úr, hogy áll Darwin tanaival? ön is azt hiszi, hogy az ember a majomtól származik? — Nagyságos asszonyom — válaszolt udvarias meghajlással Haeckel — álljon egyszer anyaszült meztelenül a tükör elé és elég lesz egyetlen pillantást vetnie magára, hogy belássa: nincs a világon olyan gyönyörű majom, amelytől ön származhatna. Már kisiskolás koromban szerepeltem mesejátékokban... Es szerettem Szilárdot mint tanárt. Valószínű, ez lett az oka színpadi tagságomnak. — Miért szereti csinálni ezt a — pluszmunkát? — Mert a próbák élményt jelentenek. Csodálatos dolog, amikor egy irodalmi nyersanyagból, a „semmiből” kialakul egy kész produkció. Élvezet szerepelni. Néhány ember játszik egy darabban. Egymásra vannak utalva. Érzik egymást, és bíznak egymásban. Ez a siker nélkülözhetetlen eleme. Az amatőrszínpadnak híre komoly tekintélye van Pécsett. Taglétszámát előzetes meg hallgatás útján növeli. Völgy Agnes biztosítási ügynök is így került az együttesbe. — Hobbim a játék — mondja a csinos kislány —, a mindennapi munka után feloldja a bennem levő feszültséget. A csoporttal jött dr. Sződy Szilárdné, Szöllősi Margit is, aki 1965 óta amatőr színjátszó. Nemcsak szerepel, ha kellett, plakátokat is festett, és szendvicsezett, azaz egy-egy műsort hirdetve élő plakát gyanánt járkált az utcán. — A közönségért minder színpadnak magának kell megküzdeni — jelenti ki határozottan. — Ez nehéz mun- ca, de a közönségért mindig érdemes dolgozni. Az együttes tagjait, azt a 20—25 törzstagot ez a szélién» latja át: a játék komolyságáa vetett hit, a játék szere te te. — ok — Kénytelen voltam ez idáig sok szégyenteljes dolgot följegyezni. Naplóm befejezéseként is keserű viszolygással kell írnom e sorokat. Mintha eltökélten és huzamos időre szakítottunk volna valamiféle emberiséggel Az új-aradi réten még mindig áll a kilenc akasztófa. Ezek mellett ásták meg Len- key János sírját. Február tizedikén reggelre tűzték ki a temetést. Mezítelenre vetkőz- tették az elhunytat és ládába szegelték. Ügy rendelkezett a várparancsnokság, hogy a ládába zárt tetemet a vár szemeteskocsija szállítsa a magásott sírhoz. Papról nem gondoskodtak. Ellenben kirendeltek egy káplárt és két szuronyos őrt Lenkey Károly mellé, nehogy szökésre adja a fejét a kezén-lábán megvasalt fogoly. Érthetetlen, miképpen veszíthette el ennyire józan eszét Howiger tábornok és Emst törzshadbíró vak gyűlöletében. Legalább a látszat kedvéért óvakodniok kefllett volna ettől a vérlázító hulla- gyalázástól. Hiszen az eljárás önmagáért beszél: még azokat is megbotránkoztatja, akik magyar gyűlöletük ellenére mentesek az alantas indulatoktól. A szemetet fuvarozó kocsis magasan felülmúlt bennünket erkölcsi érzékével. Ügy tett, mintha nem tudná, merre vannak a bitók. Pedig nagyon is jól tudta, sőt látta a havas mezőből fólmeredő fenyóosz- lopokat. Mégis, váltig kérdezgette a szembe jövő civilektől. merre találja a magyar tábornokok vesztőhelyét. Érdeklődése felkeltette a járókelők kíváncsiságát, ő pedig készségesen elmondta, miért kell az akasztófákhoz mennie. Egyetérthetett vele a káplár és a két szuronyos őr, Lenkey Károly is szólhatott a civilekhez, mert másképpen zajlott le a temetés, mint ahogy azt a vórparancsnok- ságon eltervezték. Az új-aradi rét helyett a város ellenkező végébe, a köztemetőbe hajtotta lovait a kocsis. Egyre többen kísérték a halottat. Mivel a minorita rendház mellett haladtak el, beszóltak a szerzeteseknek. Csodálatos, hogy mindez a város szeme láttára történt, mégsem siettek a besúgók a városparancsnokságra. Mire értesült Howiger tábornok az esetről. Lenkey Jánost már eltemették rendes szertartással a polgárok, a városi köztemetőben Habár fogcsikorgatva, de tudomásul 4 NÓGRÁD — 1973. decembet 22., szombat EGY-EGY... Szász Péter a Fiúk a térről és a Kapaszkodj a fellegekbe című filmekkel lett ismert is népszerű filmrendező. Legújabb alkotása: Egy kis hely a nap alatt — bizonyos értelemben a kalandfilmelemeket is ügyesen felhasználó Fiúk a térröl-nek folytatása. Egy férfiú egyetlen, fővárosban töltött napjáról szól a film, amelynek operatőrje Zsombolyai János, szereplői pedig a Plusz-mínusz egy nap című Fábri-filmben megismert Bencze Ferenc (képünkön), Margittal Ági, Ion Bog, Bencze Ilona és Erdélyi Kati. Az elmúlt napokban két sikeres hangverseny megrendezésére került sor Salgótarjánban. A város állami zeneiskoláját 1955. decemberében alapították. Ezt a „születésnapot’ — most már hagyományosan — az intézet tanárai és tanulói évenként közös hangversennyel ürmepUk. A napokban tartott hangverseny első felében az intézet legjobb tanulói játszottak. Hangulatos és változatos programjukból nehéz lenne bárkit is kiemelni, de meg kell említeni Ph. E. Bach: Két táncát (Nagy Árpád, Moravszki Ágnes, Nagy Tamás előadásában), Mendelssohn: Dalát (Sándor János). valamint Nagy Zsuzsa (gordonka) és Miklós Ágnes (hegedű) érett muzsikálását. A tanárok műsorában Kmetty Józsefné (fuvola) és Virág Lászlóné (zongora) Händel: G-dúr szonátájával értek el igen szép sikert. Stílusos előadásuk a hangverseny értékes része volt. Hänvette a tényt a várparancsnok és a törzshadbíró. Ez utóbbi szűkszavú értesftést küldött Haynaunak: „Folyó hó kilencedikén az itteni vár fogdájában a megőrült és az orvosok által már régen föladott Lenkey János lázadó főnök halál folytán fogyatékosságba jutott Ezt a legalázatoeabban bejelentem. Ernst.” A kötellező formulát, hogy ,.a legalázatosabban bejelentem”, magam is alkalmazni fogom hamarosan. Kérem a nyugdíjaztatásomat. Életkorom épp úgy lehetőséget nyújt erre, mint a császári és királyi hadseregben leszolgált évek száma. Napról napra keserűbb az életkedvem ezen a meghódított földön. Sietnem kell innen. Lesütött szemmel, a felejtés valószínűtlen reményével. Soha többé nem térek vissza Magyarországra. Erővel szerzett prédaként akkor sem kellene, ha valódi hasznot húzhatnék belőle. Vendégeskedni pedig barbár pasz- szió ott. ahol nálunknál különb férfiakat akasztottunk. VÉGE del ritkáin hallható, két hegedű-zongorára írt g-moJl szonátáját Füzes Zsigmomd, Virág László és Virág Lászlóné nagy közönségsikerrel játszották. Ugyancsak kuriózum volt Mozart fagottra és gordonkára Irt szonátája, melynek zárótételét Rozgonyi István (fagott) és Farkas Erzsébet (gordonka) játszották. Az előadás azt igazolta, hogy érdemes a megszokott művektől eltérni, hisz’ olyan gazdag a zeneirodalom és oly sok az alig-alig hallható művek száma. Csajkovszkij: Meditációja a szívesen hallgatott, népszerű művek közé tartozik. Érthető sikert aratott előadásával Füzes Zsigmond is. Csajkovszkij: Falun, és Iljinszkij: Pillangó című művét Péceli István (klarinét) és Péceli Istvánná (zongora) tűzték műsorukra. Különösen az utóbbi darab hangulatos és virtuóz előadás sa aratott lelkes tapsot. A hangverseny befejező műsorszámaként a zeneiskola vo- . «négyese mutatkozott be Haydn: G-dúr vonósnégyesével Torják Vilmos, Csekei Lászlóné hegedű, Virág László brácsa. Farkas Erzsébet gordonka. A hangverseny szépszámú közönsége — tanulók és szüleik — sok tapssal köszönték meg az ügyes növendékeknek ás a tanároknak az értékes zenei produkciókat. * Az Országos Filharmónia első ifjúsági bérleti hangversenyére ugyancsak a napokban került sor a megyei művelődési központban. A műsor programjának megfelelően. — A szonátától a vonósnégyesig — a Salgótarjáni Állami Zeneiskola tanárai a zene- történetnek azt a folyamatát mutatták be. mely a kamarazene kezdeteitől a legklasszikusabb formájáig, a vonósnégyesig vezetett. Fasang Árpád kit a város tanulóifjúsága már több éve ismer, kinek előadásait mindig élvezettel hallgatják, ezúttal is lekötötte az általános iskolás hallgatóságot. Érzékletesen és világosan mutatta meg a fejlődés útját az elhangzott műveken keresztül. A szonáta útját jelző művek — Händel: G-dúr fuvolaszonáta (Kmetty Józsefné fuvola, Virág Lászlóné zongora) és két hegedűre írt g-moll szonáta (Füzes Zsigmond, Virág László, hegedű Virág Lászlóné). Beethoven: Á-dűr gordonka-zongoraszonáta (Farkas Erzsébet gordonka, Péceli István zongora) a híres F-dúr (Tavaszi) szonáta (Füzes Zsigmond hegedű, Virág Lászlóné zongora) és Haydn: G-dúr vonósnégyes (Torják Vilmos, Csekei Lászlóné, Virág László, Farkas Erzsébet) — kiválogatása is minden tekintetben szerencsés volt Érdekesen egészítette ki a hangverseny programját Fáv Erzsébet énekművésznő, egy- egy Mozart és Haydn-áriával (Lakatos Katalin zongorakíséretével) segítette a kor zg- nei nyelvének megismertetését. Az általános iskolás tanulókból álló közönség látható élvezettel és érdeklődéssel hallgatta a műsort, mely nem csupán szórakozást, hanem elsősorban az iskolai tanulmányok kiegészítését jelenti. Erdő a városban A Szovjetunióban a zöld Övezetek eloszlása nem egyenletes; Arhangelszkben, Kalugában, Kirovban, Nov- gorodban sok van belőlük — Permben, Gorkijban és más iparközpontokban viszont kevés. Az egyes városok iparának "ejlődésétől függően és a lakosság jelenlegi, valamint várható lélekszámát figyelembe véve most zöldövezet te/ lepítési normákat dolgoztak ki. így például az 500 000-nél népesebb ipari központokban ezer lakosra 155—160 hektár park, kert és liget jut. Moszkvában jelenleg ezer lakosra 130, Leningrádban pedig 126 hektár park. kert és liget jut. A nagyvárosokban a zöldövezetek egyes részeinek ideiglenes lezárását javasolják, hogy az erdő „pihenhessen” egy kicsit.
