Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
Andrej Gromiko nyilatkozata Wiest tarlóit a SySiniszlertanäcs (Folytatás az 1. oldalról.) bele. az 1967 nyarán tölti# elrabolt területek elvesztésébe. A Szovjetunió teljes megértéssel fogadja ezt az álláspontjukat és támogatja is. Az arab államok igazságos harcukban a világ országai túlnyomó többségére támoszkod- nak. Az 6 oldalukon van az arab világ erősödő szolidaritása. Nem szeretnénk ismét arról beszélni, kit terhel a felelősség. Tudjuk jól és úgy véljük. hogy nemcsak mi tudjuk, most. amikor a rendezés ügye elmozdult a holtpontról. sokkal fontosabb annak a meghatározása, mit kell tennünk egv olvan béke megteremtése érdekében a Közel-Keleten, amely tartós és igazságos lenne a térség valamennyi állama és népe számára A Szovjetunió szilárd meggyőződése szerint mindenekelőtt csorbítatlanul meg kell valósítani a nemzetközi élet alapvető elvét —'a hábjrú útján való területszerzés meg- enged’hetetlenségének az elvét. Ebben rejlik az egész probléma kulcsa. Ha a konferencia résztvevői valóban meg akarják menteni Közel-Kelet térségét új konfliktusok veszélyétől akkor fel kell számolni a válság eredendő okáit — az arab területeknek immár több mint hat éve tartó megszállását. Ezeket a területeket ma- raidóktaianul vissza kell adni törvényes birtokosaiknak. Meggyöződésünk szerint mindaddig, amíg az izraeli csapatok ott maradnak ezeken, a területeken, nem lesz béke a Közel-Keleten. Bármely dokumentumnak, amelyet a jelen, konferencián elfogadnak, határozott és világos kötelezettségeket kell tartalmaznia az izraeli csapatoknak az 1967-ben megszállt valamennyi területről való kívánására vonatkozóan. Anélkül, hogy ebben az elvi kérdésben a felek megegyezésre jutnának, nem látjuk, milyen más módon lehetne biztosítani az arab államok érdekeinek, Izrael érdekelnek, a nemzetközi biztonság érdekeinek megfelelő rendezést. A mi álláspontunk kezdettől fogva világos és következetes — békét és biztonságot a térség valamennyi népe számára. Ez természetesen any- nyiit jelent, hogy helyreállítják az igazságosságot a paiesztinai arab nép vonatkozásában is. Törvényes jogait meg kell védeni- Magától értetődik, hogy a paiesztinai problémát nem iahet megvizsgálni és megoldani a paiesztinai arab nép képviselőinek részvétele nélkül Ismeretes, hogy az idegen területek megszállásának igazolására csaknem fő érvként azt az elméletet hozzák fel, hogy Izraeltől állítólag megtagadják a létezésre való jogot. Ez az érv nem állja ki a bírálatot. Izraelnek ezt a jogát magának az államnak az ENSZ határozata alapján történt létrehozása tényével elismerték. Ez a jog megerősítést nyert azáLtal, hogy annak idején több állam, köztük a Szovjetunió is, diplomáciai kapcsolatra lépett Izraellel. Izrael arab szomszédai kijelentették, hogy készek megállapodni a rendezésről a Biztonsági Tanács ismert határozatai alapján, amelyekben világosan kifejezésre jut az az elv, hogy a konfliktusban érintett valamennyi államnak joga van a létezésre. Azonban ez a jog neon lehet egyoldalú. Elképzelhetetlen más államok és népek szuverén jogainak tiszteletben tartása nélkül. A létezésre való jogot nem lehet kihasználni mások érdekeinek rovására. Csakis a kölcsönösség és ' az egyenjogúság szellemében született kötelezettségek és a szigorú betartásukra való készség biztosíthatják az államközi kapcsolatok normális fejlődését a Közel-Keleten. Ez teljes mértékben vonatkozik a határok sérthetetlenségének elvére is. Akárcsak a vüág más térségeiben, a biztonságos határok — mindenekelőtt békés határok, amelyek bizonyossággal szolgálnak arra, hogy nem sértik meg őket. Naiv dolog azt hinni, hogy valaki idegen területek elrablásával biztosíthatja saját határait. Csakis a törvényes, a két oldalán élő felek által elismert határ lehet igazán biztonságos. A konkrét közel-keleti helyzetben, az 1967. június 4-én fennállt választóvonalaik. Ez a Szovjetunió álláspontja a közel-keleti rendezés legeA- viibb kérdésében. Ez az álláspont maradéktalanul megfelel az 1967 óita a mai napig hozott ENSZ -határozatok szellemének és betűjének. Elsősorban a Biztonsági Tanács 1967. november 22-í 242. számú ismert határozatáról van szó. Meggyőződésünk, hogy a Biztonsági Tanács 1967-ben elfogadott határozata, mint a Közel-Keleten fennálló problémák és rendezésük realisztikus, megalapozott megközelítési módja, a mai napig megőrizte teljes jelentőségét. Nemcsak mi valljuk ezt a meggyőződéit. Vallja ezt gyakorlatilag minden ENSZ- tagállam, amelyek nem egy ízben fejezték ki ennék megfelelő akaratukat mind az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mind pedig ezen a szervezeten kívül. Természetesen más dolog szavakban elismerni a határozatot és megint más a gyakorlatban teljesíteni annak előírásait. Ha ez megtörtént volna, a közel-keleti rendezés problémája már régen lekerült volna, a napirendről. Ma azonban lőporfüsttől és égésszagtól bűzlik a Sinai-félsziget és a Golan-fennsík, és az arabok csakúgy, mint az izraeliek szívében nem csitul a veszteségek okozta fájdalom. A konferencia gyakorlati célja az, hogy kidolgozza a Biztonsági Tanács említett határozata megvalósításának konkrét és realisztikus programját, annak minden részletében. Mj úgy képzeljük el a dolgot, hogy a megállapodásokat, amelyekre az érdekelt felek jutnak egymással, a konferencián a megfelelő dokumentumokban rögzítsék. Fontos, hogy ezek olyan tekintélyes dokumentumok legyenek, amelyek kötelező érvénnyel bírnak minden félre nézve, amely csatlakozik ezekhez. Más szóval, e dokumentumoknak törvényerővel kell rendelkezniiök. A felek nemzetközi jogi alapon magukra vállalt kötelezettségei szolgáltatnák kölcsönös biztonságuk legjobb szavatolását. A Szovjetunió nem táplál ellenséges érzéseket Izrael állam, mint olyan iránt. Az an- nexió politikája, a nemzetközi jog normái és az ENSZ-hatá- rozatok semmibe vevése váltotta ki Izrael általános elítélését, ezen belül a mi ítéletünket is. Izrael még erre a konferenciára is úgy jött el, hogy nem teljesítette a Biztonsági Tanács 338-as és 339- es határozatát. A helyzet akkor változhat meg, ha Izrael tettekkel támasztja alá a becsületes és kölcsönösen elfogadható rendezésre való készségét. Most az Időszerű, legfontosabb feladat — megoldani a csapatok hatékony szétválasztásának kérdését As igazi béke megteremtése megfelel minden közel-keleti állam alapvető érdekeinek, Ä közel-keleti államok népei a békés élet adta előnyöket élvezve, erőfeszítéseiket az emberi és anyagi energiát kölcsönösen kimerítő szembenállásról a társadalmi és gazdasági haladás problémáinak megoldására fordíthatnák. Ezen sok más állam és nép is nyerne, amelyek az ismert okoknál fogva érzik a közel- keleti konfliktus negatív következményeit. A hírügynökségi jelentések szerint a konferencia szombaton délelőtt 11 órakor zárt ajtók mögött folytatja munkáját (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Árhivatal elnöke javaslatot tett a szállítási szerződésekről szóló rendelet módosítására. Ennek értelmében a szerződések megváltoztatásával nem lehet az árakat indokolatlanul emelni. A kormány úgy határozott, hogy egyéb intézkedések mellett a szerződéseket és árfelemelés esetén a módosításokat is írásban kell rögzíteni. A módosításnak — a szerződés törvényességének ellenőrzése érdekében — tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek az áremelkedést indokolják. A Minisztertanács megtárgyalta a munkaügyi miniszter előterjesztését az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkajogi helyzetéről. Az ilyen munkakörben dolgozók közhatalmi funkciót gyakorolnak, illetve annak ellátásában közreműködnek, tevékenységük közvetlenül érinti az állampolgárokat. Magasfokú erkölcsi, szakmai és politikai követelményeknek kell tehát megfelelniük. A kormány rendeletben szabályozta az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munka- viszonyának egyes kérdéseit, s elfogadta az egységes bérrendszerükre vonatkozó előterjesztést is. A korpótlék megszűnik, összegével az alapbért kiegészítik. Az alapbért a munkában eltöltött idő elismeréseként háromévenként automatikusan emelik. A bérrendszerek egységesítésével párhuzamosan 1974. július 1-ével béremelésre kerül sor a tanácsi szerveknél. a Központi Statisztikai Hivatal, a népi ellenőrzés és a társadalombiztosítás területi szerveinél, valamint _az igazságszolgáltatás területén a nem bírói és ügyészi munkakörben dolgozóknál. Az egyes területeken már korábban bevezetett rendszerhez hasonlóan, meghatározott mértékben, főtanácsosi és tanácsosi címet létesítenek. A kormány mindkét előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a munkaügyi miniszternek a kutatóintézeti dolgozók béremelésére és egységes bérrendszerük bevezetésére vonatkozó előterjesztését. Az 1974. április 1-től esedékes béremelés közel 30 000 kutatót, munkást és alkalmazottat érint. A bérrendszer egységesítése érdekében a korpótlék megszűnik, összegét az alapbérhez csatolják. Az alapbért háromévenként meghatározott összeggel automatikusan emelik. A bértételeket úgy kel’, megállapítani, hogy azok az összehasonlítható területek munkaköreivel összhangbar legyenek. A kormány felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben segítse a bérpolitikai intézkedés végrehajtását. A kormány a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján módosította a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendeletet. Az életszínvonal emelését szolgáló intézkedésekkel összhangban 1974. január elsejétől a családi segély összege jogosultanként havi 200 forinttal emelkedik. A kormány megtárgyalta és elfogadta a közlekedés- és postaügyi, a pénzügy- és a munkaügyi miniszter előterjesztését a közületi szervek személygépjárműveiről hozott rendelkezések végrehajtásáról. Ennek eredményeként javult a közlekedés munkaerőhelyzete, a közületi gépkocsik száma a tervezett szerint csökkent, ugyanakkor emelkedett a szolgáltató gépkocsik száma. A kormány úgy határozott, hogy csökkenteni kell a szolgáltató személygépkocsik számát is, ezért a személygépkocsikra engedélyezett szolgáltatási jogcímeket 1974 első fél évében felül kell viasgálni. a kormány a jogtalan igénybevétel megakadályozására szigorúbb ellenőrzést rendelt el. A közületi gépjárművet szabálytalanul használók a jövőben az önköltség megtérítésén felül kilométerenként 10 forint büntetést fizetnek. A Minisztertanács megtárgyalta a munkaügyi miniszter, valamint a Központi Statisztikai Hivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökeinek jelentését az azonos munkakört betöltő nők és férfiak közötti egyenlő bérezés érvényesüléséről. A jelentés megállapítja, hogy a központi bérintézkedések és a vállalati bérgazdálkodás fejlődésének eredményeként jelentősen csökkent az azonos munkát végzőknél a nők és a férfiak bérezése közötti eltérés. Helyenként még tapasztalható azonban Msebb-nagyobb indokolatlan megkülönböztetés. Az indokolt különbséget a szak- képzettségben, a munka nehézségeiben és körülményeiben meglevő eltérések okozzák. A kormány úgy határozott, hogy központi bérintézkedésekkel, bérpreferenciákkal és átgondolt vállalati bér- gazdálkodással elő kell segíteni az azonos jellegű munkáknál a nők és a férfiak közötti béraránytalanságok fokozatos, gyors ütemű megszüntetését. Szükséges az indokolt béreltéréseket kiváltó okok fokozatos felszámolása is. A kormány felkérte a társadalmi szerveket és tömegszerve- zetefeet, hogy a határozat megvalósítását segítsék elő. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentést tett a Velencei-tó fejlesztési programjának 1971—1973 első fél éve közötti időszakban történt végrehajtásáról. Számos beruházásra került már sor, amelyek az üdülők kulturált pihenését és szórakozását szolgálják. Jelentős munkálatok folytak a tómeder szabályozása, az iszap eltávolítása, a nádirtás, a vízszintszabályozás, az erdősítés és a vízellátás biztosítása érdekében. A fejlesztést a következő években is tervszerűen végzik, ugyanakkor a minisztérium megkezdte a következő ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési elképzelések kidolgozását. A kormány a jelentést elfogadta. A munkaügyi miniszter jelentést terjesztett a kormány elé az államigazgatásban dolgozó vezetők továbbképző tanfolyamairól, és javaslatot tett a kormánynak azok továbbfejlesztésére Az eddigi tanfolyamok jól szolgálták a továbbképzési célokat, hasznosak voltak. Hatékonyságuk fokozása érdekében szükséges a tematika további korszerűsítése. A Minisztertanács a jelentést jó- váliagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány bizottságai, a Kőznonti Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1974. első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Magyar ügyvivő az IXSZK-ban Boehkor Jenó. az MTI tudósítója jelenti: Mint már közöltük nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolat létesült a Magyar Népköztársaság és az NSZK között. A diplomáciai viszony felvételéről szóló szóbeli jegyzéket csütörtökön délután ismertették a nyugatnémet külügyminisztériumban Hamburger Lászlóval, a kölni magyar kereskedelmi kiren” deltség vezetőjével. Hazánk kölni képviseleté, nek épületén elhelyezték a nagykövetség névtábláját. A magyar nagykövet kinevezd-' séig hazánk nyugat-németor- • szági képviseletének vezetését ügyvivői minőségben Ham. burger László látja el. (MTI) Megalapozott tanácsi tervek a lakosságért (Folytatás az 1. oldalról) oka, hogy a megye szegény jó ivóvízben és a tervkészítés időpontjához viszonyítva jelentősen növekedtek a költségek. 1974-ben a berceli, a kallói, illetve a bujáki törpe vízművek előkészítését tervezik a tanácsok, melyek meg- valósátása várhatóan csak a következő ötéves terv idejére lehetséges. Nagyobb lehetőségek A következő esztendőben több pénz jut az egészségügyi és kulturális ellátásra. Az állami költségvetést — amelyben ez a téma is szerepel — már jóváhagyta az országgyűlés. Az egészségügyre több mint harmincnégymillió forintot költenek Nógrád megye tanácsai. Befejeződik a mát- raszőUősi orvosi rendelő és lakás felépítése, amely már régi kívánsága volt az itt lakóknak. Az egészségügyi ellátásban a legjelentősebb a megyei rendelő és a balassagyarmati szociális otthon építése, amely folytatódik. ' Gazdagodik megyénk sok más községe is. Taron orvosi rendelő, lakás és tanácsadó építése kezdődik, Szécsény nagyközségben két munkahelyes körzeti orvosi rendelő és három lakás megvalósítását tervezik, amelyek az 1975-ös évben fejeződnek be. Nem marad ki a tervből a balassagyarmati kórház fűtésrekonstrukciója, és bővetfí költenek pénzt az orvosi rendelők és kórházak műszer- és gépellá- tására. Kultúrára heóvenJiárommii- lió forintot költünk, a kiadások tizenöt százalékát. Cser- háíhalápon huszonöt férőhelyes óvoda készül él, Salgótarjániban folytatódik a sportcsarnok és az ötszáz férőhelyes filmszínház, az ugyancsak ötszáz férőhelyes salgótarjáni kollégium, és megkezdődik a főiskola építése. Somoskőújfaluban négytantermes általános iskolával gazdagodik a község, Egyházasgergén és Nagyorosziban klubkönyvtárat, Ecsegen sportoltöaőt építenek. Balassagyarmaton végre befejeződik a százhetven férőhelyes kollégium, amelyre oly régen várnak a diákok. A tervekben szerepel a zagyvapáljánd városi sport centrum, általános iskolák, a salgótarjáni múzeum, az ipolytamóci ősleletek védőépüiatének előkészítése és megkezdődik Nagy- báumyban az általános iskola bővítésének első része, hatszáz adagos konyhát, éttermet és tornatermet építenek . Több mint három és fél millió forint jut az utakra, 21 ezer négyzetméter járda és 5 ezer méter út megépítésével számolnak. A kereskedelem fejlesztésére 13 millió forintot költenek, melynek túlnyomó részét Salgótarján város beruházásai teszik ki. A vásárcsarnok, a Mérleg úti szolgál- tatóház, a Malinovszkij úti szolgáltatóház és az állomás előtti pavilonsor. Rétság nagyközségben ABC-áruház előkészítése szerepel a tervben. Fontos a fenntartás is Az új építkezéseik meilleW ugyanolyan főnk» a fenntartás, a meglevő értékek javítása, karbantartása is. Erre 748 millió forintot költ a megye. A gazdálkodás biztonságát jól szolgálják, a tartalékolás rendjére hozott intézkedések, valamint a terme1 őszövet- kezeti szabályozás részleges átrendezése. A tanácsok az 1974. évi tervjavaslatok összeállításakor a középtávú tervben, eredetileg számításba vett feladatokból indultak ki. Mindezek lehetővé teszik, hogy Nógrád megyében 1974-ben. is tovább javuljon az ellátás, az intézmények ugyanolyan szinten, dolgozhassanak, mint 1973-ban. Két új általános iskolai körzet és védőnői körzet szolgálja az emberek egészségét, 60 férőhellyel bővülnek a bölcsődei helyek. Lehetőség nyílik az öregek számára egy napközi otthon létesítésére, és tovább javul a vérellátás. Az óvodai férőhelyek is tovább bővülnek. Bár a középtávú terv csak 25 férőhelyben jelöli meg a bővítést, a tanácsok ezzel szemben 175 férőhelyet kívánnak létesíteni. Az általános iskolai napközi csoportok száma hattal növekszik. És ötvennal több gyerek veheti igénybe a menzát Lehetőség nyílik az emelt szintű szakmunkás- és kereskedelmi tanulóképzés további fejlesztésére. Létrejön, a megyei levéltár balassagyarmati fiókja, és a tanácsok többet költhetnek a klubkönyvtárak- na. A vízgazdálkodás terén befejeződik a patvarci belső víz- elvezetés és az Ipoly-hoitág főgyűjtő. csatornájának kivitelezési munkája. Salgótarjánban rendezik a Pécskő-, a Tar janes- a Forgács-patakit. Magyar- nán,dórban, Szócsénytoen, Nógrádmegyerben, Káliéin, Kisterenyén, Nagybátonyban és Karancslapujtőn terveznek a tanácsok belvízielvezetési muruiá latokat. A költségvetésben rendelke- aésne álló összegek biztosítják a feladatok megvalósítását, s ez jelentősen járul hozzá a lakosság élet- és munkakörülményeinek javításához. Hozzászólások Az előterjesztést több hozzászólás követte. A számvizsgáló bizottság nevében Márton Vilmos szólott az 1974-es tanácsi tervekről, majd Ispán Károly számolt be a községi tanácsok tervezőmunkájáról és a járási hivatalok irányító, segítő tevékenységének fontosságáról. Sztruhár János, a rétsági járás közműves vízellátásáról és az általános iskolák felszereléséről beszélt. Vadkerti Loránd tanácstag részletesen elemezte az 1974-es évi terv legfontosabb részeit, Lombos Márton pedig Balassagyarmat fejlődését ismertette. . Céczi János, a megyei pártbizottság első titkára elmondotta, milyen nagy munka fekszik a tervekben, és hangoztatta, hogy az idei év teljesítése a legmegbízhatóbb alapot nyújtja a következő év céljainak eléréséhez, örvendetes, hogy Nógrád megye lakosságának aktivitása növekedett, sok hasznos és jó javaslat szolgálja a tanácsok munkáját. Mindent összevetve, a megye laaossága szorgalmas munkával járult hozzá az idei eredményekhez. Az ipar termelése nőtt, és jelentősek a mezőgazdaság eredményei is. Az eredmények azonban nem tehetnek elbizakodottá senkit sem. Az üzem- és munkaszervezésben még mindig jelentős tartalékok vannak, amelyeket ki kell, és ki lehet használni. Utalt arra, hogy ebben az évben is teljesíteni fogjuk lakásépítési tervünket, mert legfontosabb az emberek jó lakáshoz juttatása. Növekedett az életszínvonal. A megyében mintegy 30 ezer munkás bérét emelték a központi bérintézkedések során, a kiskereskedelmi forgalom pedig ebben az évben eléri az országos átlagot. A megye lakosságának, elsősorban a nagyüzemi munkásoknak, növekedett a jövedelme. Eredményes évet zárunk, és a következő év építkezéseihez rendelkezésünkre állnak az anyagi feltételek. Továbbra is feladatot jelent a nőpolitikái határozat megvalósítása és a munkásság élet- és munkakörülményeinek állandó emelése. Fontos nagyberuházások Indulnak el. az óvodák, egészségügyi intézmények felszerelését több pénz szolgálja, mindannyiunk örömére. Átgondolt, jó terveket hagyott jóvá a tanács. Megvalósításukra társadalmi összefogásra, közös munkára van szükség — mondotta befejezésül Géczi János. Ezt követően a tanács egyéb ügyeket tárgyalt. falvi ifjúsági ház, a salgótar- 2 NÓGRÁD — 1973. december 22.« szombat j
