Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

KOS KÁr.OLY 90 ÉVES A romániai magyar szelle­mi elel egyik igen jelentős, nagy életművet létrehozó al­kotóját köszöntjük születésé­nek 90. évfordulója alkalmá­ból. A magyar olvasó — a színházlátogató is — ismeri a nevét, bemutatni nem kell az idős embert, de hadd idéz­zük bevezetésképpen pálya­társának, Balogh Edgárnak a szavait, aki eképpen ír róla: ..Ha felállítanák a romániai magyar nemzetiség valame­lyes képletét, melyben megha­tározóként kell szerepelnie tájnak és hagyománynak, együttélésnek és reál- meg humán szakmaiságnak, min­den társadalmi tényezőnek, nyelvi és művelődési össze­függésnek és előremutató korszerűségnek (hogy úgy mondjuk modernségnek), s az egészet egy személybe gyúr­nák, és úgy villantanók fel életideálul, megkapnák bizo­nyára az időtlen alkotót, aki önmagát barkácsolva közössé­get teremt maga köré. s elvá­laszt és vonz, mint a mágnes. Hát ez az ember: Kós Ká­roly”, Nem írónak készült — amint szép .emlékezésében az En és az írás-ban olvashatjuk —, hanem építésznek. Szak­májában harmincéves kora után már ismert és jelenté­keny volt; középületek terve­it alkotta meg, sokat utazott Keleten és Nyugaton, művei­ben a székely népművészet legértékesebb hagyományait érvényesítette kora felfogásá­ban, saját építészeti nyelvén, írni később kezdett — első­sorban Erdélyről. Erdély né­peinek múltjáról és történel­méről, hagyományok, szoká­sok értelmezéséről. Ekkori könyvei — Erdélyorszáa né­pének művészetéről. A régi Kalotaszeg, A lakóház művé­szete, Erdély kövei — szépen író szakírót mutattak, aki az egyetemes emberi művelődés nagy alkotásait élményként élte át, magáévá tette. * új épületekben kivonta kifejezni Kós Károly nyugtalan szelle­mének azonban kevés volt az építészi kifejezés; más meg­nyilatkozási formákat kere­sett. Ezt elsősorban az író­hivatásban találta meg. Igen elismerő kritikai vissz­hangot váltott ki — harminc­hat éves korában — első szép­irodalmi műve, A Varjú nem­zetség drámai szűkszavúsága, tömörsége, tiszta, veretes be­széde. s lírája. És sorra követ­ték egymást szépirodalmi al­kotásai, novellák. Urai jegy­zetek, írók, költők arcai, ta­lálkozások emlékei, « az egyik legfontosabb munkája, az Ist­ván királyról szóló nagyre­gény amelyben azt igyekszik ábrázolni, miként nőtt fel István azokhoz a feladatok­hoz. amelyeket meg kellett oldania, miként vált alkalmas­sá a rá mért történelmi sze­repre. S a Budai Nagy Antal históriája, 1932-ból. amelyben a parasztfelkelés vezérének Aliit emléket, s amelyet az el­múlt évtizedben a magyar nézők is láthattak — Szege­den például, a szabadtéri já­tékok alkalmából — életre kelni. Becsüljük, tiszteljük sok munkájáért, nehéz küzdelmei­ért. T. I. Életre szótő indíték A megyében és Salgótar­ján városban is e napokban tesznek vizsgát az intézmé­nyek vezetői, a gyakorlati foglalkozást tanító nevelők baleset-elhárításból és munka­védelemből. Iskolánkban sok ezer tanuló vesz részt az oktatásban, a pe­dagógusok irányítása alatt. A baleset-elhárítás megismerésé­vel a bekövetkezhető tanulói baleseteket nagymértékben lehet csökkenteni. Bár az is­kolai tantervek, a tanítási órák és a sportfoglalkozások anyagai nem tartalmaznak balesetet, sérülést okozó gya­korlatokat, tudjuk, hogy a baleseti okok igen komplexek. Kiválthatja őket személyi, tárgyi, vagy szervezeti té­nyező egyaránt. Ezért is szük­séges a baleset-elhárítási, munkavédelmi oktatás napi­renden tartása, megismétlése. Ugyanis nem ez az első vizs­ga, Időközönként, amikor az iskolavezetésben, vagy az ok­tatásban résztvevő pedagógu­sok személyében változás tör­ténik. az újonnan beálltak­nak vizsgát kell tenniük. A balesetek főleg testneve­lési órán és a gyakorlati fog­lalkozásokon fordulnak, il­letve fordulhatnak elő. Ezek mechanikai tevékenységet kö­vetelnek a tanulóktól. Nyil­vánvaló. hogy mindenekelőtt az a pedagógus tudja ered­ményesebben megelőzni a bal­eseteket, aki ismeri a baleset­elhárítás, a megelőzés „ho- gyan”-ját. s a gyermekeket a tanév elején, de tanév köz­ben is az órák megkezdése előtt a helyes munkafogások­ra. vagy a gyakorlat helyes elvégzésére kellően tudja ki­oktatni. A testnevelést tanító peda­gógusok szintén vizsgáznak. Nagyon hasznos segítséget adott az ő felkészülésükhöz is a pedagógusok szakszervezete, amely az Oktatásügyi Dolgo­zók Munkaügyi Kiskönyvtára című sorozat köteteként kiad­ta számukra a vizsgaanyagot. A pedagógusok továbbkép­zési anyagának szerves része a baleset-elhárítási, munkavé­delmi ismereteknek megszer­zése. Éppen ezért várható, hogy csökken a testnevelési órákon és a gyakorlati foglal­kozásokon a tanulói balesetek száma. Mi a helyzet például Sal­gótarjánban? Tájékozódásunk szerint, az elmúlt tanévekben súlyos ta­nulód baleset úgyszólván nem is fordult elő. Eddig sem túl sok a baleset, mégis az egész­séges, harmonikus fejlődés, a helyes szokásrendszerek gyermekkori rögzítése vé­gett nagyon hasznosnak ítél­hetjük meg a baleset-elhárí­tási, munkavédelmi vizsgákra való felkészülést, az anyag el­sajátítását. így a nevelők a tanítási órákon a helyes munkafogásokra és munka­végzésre egy életre szóló indí­tékot adhatnak a gyermekek­nek, éppen e szokásrendsze­rek kialakításával. Egyúttal tehát a munkára nevelést is szolgálja a bal­eset-elhárítási. munkavédelmi ismeretek megfelelő átadása. Hiszen a munkára, a gyakor­lati életre való nevelés, a műszaki és a technikai kép­zés az életkornak megfelelően napjainkban rendkívül idősze­rű. a szocialista nevelés- és oktatásügy szerves része. A gyakorlati és műszaki kép­zés a tanulók világnézetének alakításához ugyancsak se­gítséget nyújt. A társadalmi termeléssel összefüggő alap­vető ismereteket az iskolában sajátítják ed a tanulók. A gyakorlati ismeretekhez, a technikai műveltséghez pe­dig az említett tudnivalók is szorosan hozzátartoznak. Az eredményes munkaoktatás nem képzelhető el nélkülük. Továbbá a munkára nevelés, a helyesen szervezett gyakor­lati oktatás a pályaválasz­tásban. pályairányításban is érezteti hatását. Eddigi tapasztalat szerint a nevelők, az intézményveze­tők, igazgatók komolyan vet­ték a vizsgát lelkiismerete­sen készültek fel rá, s ered­ményesen vizsgáztak. A kö­vetkező feladat most már az, hogy az elsajátított ismerete­ket a gyakorlatban alkalmaz­zák. illetve a rájuk bízott ta­nulóknak továbbadják. A ta­nulóifjúság egészségi szintjé­nek fejlesztése és a testi ne­velés minél eredményesebb megvalósítása érdekében. T. E, Uosxáasólás ax Élet és Irodalom EURÓPAI ISKOLA vitájáhox Az „Európai jsfcote* vitájá­val kapcsolatban, amely az „DS” hasábjain zajlik, néhány kiegészítést szeretnék tenni. Főképpen azt a kérdést sze­retném rögzíteni, hogy kik voltak tagjai az Európai isko­lának, és kik nem. Vadas Jó­zsef műtörténészt nem bírálni akarom, cikke alapjában te­kintve helyes, azonban pontat­lan, és ha ugyan jogában van megfeledkezni egyesekről, a másokat kicsit lekezelni, mint Gyarmathy Tihamér esetében, mégis el kell választani, hogy kik tartoztak az Európai isko­lába és kik nem voltak tagjai. Például Gyarmathy Tihamér, Marosan Gyula (Amerika), Losoncai Tamás kifejezetten absztrakt festők voltak és Kállai Ernő köréhez tartoztak. Viszont Bán Bélát egyszerű­en nem szabadott volna kife­lejteni, mert markáns egyéni­sége volt az Európai iskola szürrealista ágának. Rozsda Endre szobrászt, aki jelenleg Franciaországban él, szintén nem szabadott volna említés nélkül hagyni. Többször, egyé­nileg és csoportosan kiállítot­tak az európai iskolában, míg Országh Lili, bármilyen kiváló elvont, vagy imákönyv hiegro- lif festőnkké vált időközben, az Európai iskola üllői úti helyiségében sohasem állított isi és nem is vrift látható otL Kétségtelen, hogy dr. Gegesi Kiss Pál, Pán Imre és Mezei Árpád voltak szellemi vezetői az Európai iskolának. Ügy vé­lem, Gegesi financiálisán is. Szentkuthy, vagy a ma Lon­donban élő Határ Győző elő­adást tartott, illetve költemé­nyeit olvasta fel, de Szabó Magda is fiatalom megtalálha­tó volt az Európai iskolában, akänek a „Bárány” című ver­seskötete jelent meg akkori­ban. A fiatalokról táráivá. Hantái Simon, Rozsda Endre, Bólint Endre, Szánthó Piroska, aki akkoriban kukoricaföldefcről festett tematikájú képeivel tűnt fel, s Megyeri Barna szobrászművész, tartozott ide, ők alkották az Európai iskola fiataljait. Fiatalok címen meg­rendezték 1946-ban kiállításu­kat, ahol Hanta! Simon, Rózsa György (Párizs) és Nuridsány Zoltán képei voltak láthatók. Egy évre rá újra fiatalok ki­állítása nyílt meg, ezen a szobrászok részéről Megyeri Barnabás és a két Farkas fiú hajlított drótplasztikákkal, rajzokkal (Olaszország), Farkas István festőművész fiai mindketten, a festők részéről Augiuszt Józsa (Párizs), Nu­ridsány Zoltán és jómagam ál­lítottam ki. Az ellentetek, melyek az Európai iskolán belül jelent­keztek, az idők során tulajdon­képpen nem érintették az ere­deti Európai iskolát, hanem a Kaiké Ernő műtörténész körül csopoirtosiuilt absztrak festők Óbudán a „Kely” vendéglőben megszervezett rendszeres ösz- szejövetelek mellett Krúdy Gyula úr régi vendéglőjében eszmecseréket folytattak. Ezen összejöveteleken Megyeri Bar­nabással egy alkalommal jó­magam is jelen voltaik. Egy pár sző még a pontos­ság kedvéért. Az Európai isko­la bezárásáig — 1946—1949-ig — működött Előadásainak és kiállításainak állandó látoga­tója voltam: Hamvas Béla fi­lozófust egyáltalán nem kell belekeverni az Európai iskola ügyébe, magányos látnok volt, semmilyen, csoporthoz nem tartozott Karnis Dezső festőművész, ha jól emlékszem, mindvégig megtartotta jó kapcsolatát az Európai iskolával, ahol több­ször állította ki színes motio- typiáit. akár csak Anna Mar­git, aki mindvégig hű maradt az Európai iskolához. Janossy Ferenc festőművész Egyébként a falragaszok az egyoldalú kapcsolat kizáróla­gos megnyilatkozásai. Mi írásban közöljük parancsain­kat, s aki nem hajlandó oda­figyelni, vagy nem tudja el­olvasni a gót betűs német szöveget, az vessen magára. Ma azonban egy szolid szö­vegű plakát is a falakra ke­rült. Ez a következő: Iici tálás Hagyaték' tárgyak kerülnek licitálásra \ kiárusításra bo­csátott értékek alsó felhérne- műből, felső ruhaneműből, ágyneműből, könyvekből és egyéb szét nem válogatott in­gótárgyakból állnak. Elárve­rezésük időpontja ez év no­vember ötödikén lesz déle­lőtt nyolc órától tizenkét óráig és délután három órá­tól hat óráig. A kiárusítandó holmik készpénzfizetés elle­nében a Legtöbbet ígérőknek adatnak el. Kiárusítási hely . a központi városi fogadó. Aláírás: a császári és királyi hadseregparancsnokság meg­bízottja. Hogy ki ő névszerint, azt a plakát sem árulja el. S azt sem, hogy a halálos ítéletek­kel elpusztított tábornokok értéktárgyait hurcoljuk árve­résre. Pedig igen. Oda állunk a vendégfogadó ivójába, felmu­tatjuk a császári és királyi hadsereg nevében Damjanich János dolmányát és megkér­dezzük, ki ad többet érte. Iszonyú Az aljasságban, a cinizmusban, az ízléstelenség­ben meddig lehet még lici­tálni?/ Azon se csodálkoznék, ha kiderülne, hogy ezek a zsibárus gyilkosok birodal­munk esküdt ellenségei. Remélem Howiger tábor­nok úr vá/parancsnok a li­citálást is megszemléli majd a háttérből a reá jellemző diszkrét tartózkodással. Kimerült vagyok Valaha láttam a Duna hullámterében faágakat, amelyekre vastag hordalékot rakott az ár. így borította be az én tagjaimat is a fáradtság iszapja. Súlyos­nak, tompának, közönyösnek érzem magam. Ha nem visel­ték volna meg idegeimet a tragédiák, akkor sem lenne könnyű talpon maradnom a szakadatlan dologban. A koleragyanús személyek el­különítésétől a bilincs hor­zsolta sebek gyógyításáig megannyi nyomorúság eny­hülését remélik tőlem a be­tegek. Áldás, hogy segítségemre lehet Novak Imre polgári or­vos. Lenkeyről ugyanaz a vé­leménye, mint az enyém. Mégsem hajlandó beletörődni a hadbíróság a vádlott gyó- gyíthatatlanságába. Közösen kértük Ernst törzshadbírót, győződjön meg személyesen Lenkey állapotáról, de kitért a fogoly meglátogatása elől. (Folytatjuk) NÓGRÁD - 1973. decembei 16., vasárnap n Zenede a kultúr Lázban Egyre nagyobb a zenei érdeklődés vidéken Is. amely a városiasodás egyik jele. Pásztón, a művelődési központban naponta oktatják a hangszeres játékot, így zongorán, hege­dűn, fuvolán, klarinéton és oboán tanulhatnak a gyerekek, A nagybátonyi zeneiskola fiókiskolája, működik itt igen eredményesen, közel száz hallgatója van a különböző tan­szakoknak. ffap József már hetedik esztendeje szolfézst és zongorajátékot oktat, az idén huszonöt zongoristát avat be a zenei rejtelmekbe. Csákvári József harmadik éve tanít­ványa, most növendékhangversenyre készíti elő a hatodik osztályos szőke fiút. — kulcsár — Stúdió Galéria Liszt« István szobrászmű­vész kiállítása ma délután nyílik meg Budapesten, a Stú­dió Galériában. A fiatal mű­vész 1942-ben született Kecs­keméten, a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Szabó Iván volt. Jelenleg tanársegéd a fő­iskolán. Csoportos kiállításon már eddig is számos alkalom­mal szerepelt, például rend­szeres kiállítója a hódmező­vásárhelyi őszi tárlatoknak, 1971-ben elnyerte a szegedi nyári tárlat alkotód díját. Több felállított köztéri szob­ra is ismert. Lovász József köböl készült mellszobrát Sál- Sóbányán ő készítette. József Attila bronzszobra Sziget- szentmiklósón látható. Például a nyomkeresés Gyarapodnak a diákok egészségügyi ismeretei az if­júsági Vöröskereszt csopor­tokban. Az egészségügyi elő­adásokon és beszélgetéseken például az elmúlt tanévben húszezer általános iskolás és tizenötezer középiskolás diák vett részt. Eredményesnek bizonyul­tak —, bár a tanulóknak csak kisebb hányadát mozgósítot­ták — a dohányzás és az al­koholizmus káros hatásait is­mertető nyomkereső játékok is. Évről évre növekedik a tiszta iskolák száma, amely már az egészségügyi ismere­tek gyakorlati megvalósulá­sát jelzi. Az úttörőpróbák egészségügyi követelményei­nek az általános iskolások döntő többsége megfelelt: az elmylt tanévben több mint 10 200 úttörő, azaz az úttö­rők 80 százaléka tett eleget e követelményeknek. Afrikai ütőhangszerek Kubában A néger dob: Kuba afrikai eredetű vallásaiban az ősök és az istenek hírnöke, amelyet hol elkoboztak, hol fölhasogat­tak a felüldöző hatalmasok' osztozott a vele összenőtt em­berek sorsában, és a néger rabszolga történetét minden­nél hívebben kifejezi. Bármi­lyen megaláztatás érié a feke­te kubaiakat, visszhangja a legjellemzőbb hangszeréből tört fiel A dobszólamok utol­érhetetlen művésze volt Vég­telen áhítattal készítette hang­szerét és élete kockáztatásával rejtegette a rendőnség elől. Kubában a dob ma is a hangszerek királya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents