Nógrád. 1973. december (29. évfolyam. 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

I I C. címmel. Sdmnnduboh szóljatok Az Európa Könyvkiadó Sá mándobok szóljatok címmel antológiát jelentetett meg, amely Szibéria páratlan etni­kai gazdaságú világának nép- költészetéről ad képet, Szibé­ria őslakosságának népkölté­szetét gyűjti csokorba. Bede Anna ihletett tolmácsolásában tiszta és erőteljes hangon szó­lal meg az emberiségnek ez az eddig kevéssé ismert ver­ses öröksége. Az antológia külön igényt tarthat a nóg­rádiak érdeklődésére, hiszen a szibériai Kemerovo testvér­megyénk, s kapcsolataink ál­landóan fejlődnek. A kötetet díszítő rajzokat — néprajzi gyűjtés felhasználásával —-. Urai Erika készítette. Érdekes dolog, pedig na- Ha kell, vitatkoxás árán is .. gyon-rfagyon ritkán kérdez­zük meg a tanácstagoktól, hpgy mennyi idő. energia, szaladgálás kell ahhoz, hogy a körzetükben lakókat rábe­széljék társadalmi munkára, vágy megértessék velük, hogy egyik-másik kérésük irreális, ég hogy vannak más körzetek, — Aztán visszavonultak a ahol a közséefejlesztósi pén- vállalkozók? ■zék befektetésének nyomó- _ Nem ^ szó sincs. Siább okai vannak, er tg at- éppen nem lehetett össze- naestagok egyiz m-mkaia en- hozni embereket, a szabad Pen ez. s ha néha lesecsul.iuk jjjgt az építőanyagot, neki- aat eredményeket nem vesz- foghattunk volna. a lakók szűk tekintetbe az eroieszitest. „JT.ülöp Árpádné Pásztón ta- mett gk Tanácstagi munka — ferdít©!! alapállásból jövő év nasv feladata, hogy a Jövőre nagyon sok felada­másik oldalt is megcsináljuk, tunk lesz. — A tanácstagi megbízatást _ Például? n em használja fel arra. hogy a vöröskeresztes mozgalmat — Leglényegesebb a néoese- népszerűsítse? déspolitikai határozat gyakor­latban való érvényesítése. A családalapítással kapcsolatos — Próbálom. Már iavasol rá. Amikor Jam. hogy az o szes tanács.ag felvlláaosft8 munka, a családi iöttek es mondták. bevonásával es »segítségével n'ápdag. Fiatal asszony, fele kogy mikor kezdünk, akkor indítsuk meg a Tiszta udvar M*Ifk^átalakítása* i&s.ngtedés munkával, hwzen meg ^ építőanyag nem volt — rendes ház akciót. Nem ti- ^ a Járási Vöröskereszt titkára. meg tok. hogy ez vöröskeresztes Ősszel társadalmi munkát w feladat, de minden fórumot szervezett a körzetében. — Végül sikerült megszer- szeretnék felhasználni hivata­— Az utca két oldalán sze- vezni? jj munkám segítésére, rettük volna kiépíteni ,a iár a szokások és az anya* és csecsemővédelmi munka — mind feladat. Azután itt van az idős emberek problémáin. Statisztikai adat hogv az idő­sek felé tolódik el az ön­gyok ebből a szempontból hogy iiasz.nosan ki tudom egé­szíteni — legalábbis próbálom — egyiket a másikkal. Persze ehhez hozzá kell számítani hogy még csak „idei” tanács­tag vagyok, sok tapasztalatom nincs. Ezért is nagy segítség hogv a tanácson indult egv tanfolyam, ahol a tanácstagok jogaival és kötelességeivel is­mertetnek meg bennünket. Ebben a hónapban kezdődött a házi tanfolyam, összesen négv alkalommal tartják. Már az első előadás nagyon érde­kes volt. hiszen a tanácstör­vényt ismertették, és a taná­csok jellegével, szervezeti fel­építésével. feladataival, hatás­körével és működésével is­mertettek meg benőnket. FÜLÖPNÉ kissé kacskari n* dét. Már a jelölő gyűlésen szóba került ennek szükséges- ^fteífe&n vég£ séee. s mindenki benne volt. hogv csináljuk közösen, örül­tem ennek. Bomsű tervéhez kapóra jött a baleset "T hónspus elkészült 3 ™“ IVTikor választották icir<t" gyikossáfji srány éppen sasért, járda az egyik oldalon ott sí titkárrá? mert sokan feleslegesnek. — Fél éve ennek, május- munkaképtelennek érzik ma­— Mennyi enrjek az értéke? ban. Kicsit meglepődtem. Ne- gukat. El kell érnünk, hogv — Hozzávetőleg 30 ezer. A béz volt a kezdet. A járást valamilyen apró munkával nem ismertem, először szemé- bár, de le lehessen kötni eze- lyes kapcsolatot kellett kiápí- két az embereket teni a községekben dolgozó .. , aktívákkal és megbízottakkal. a Közben bizony a vöröskeresz- “Äla tes munka pangott. Most nacs‘asi megbízatással. majd újra „életre kell hívni”. — Nagyon szerencsés vá­gós úton jutott idáig. Dolgo­zott a hajdani TÖVÁLL-nál — azt felszámolták. Dolgozott a Kézműipari Vállalatnál, s csak egyszerű tagja volt a Vöröskeresztnek. Sok energia kellett hozzá, hogy a tanácsta­gi megbízatás mellé elvállal­ja a járási titkár munkakö­rét. De elvállalta, s a lelek sze­rint nem véletlenül kérték fel éppen őt erre a feladatra. —O. J.— Botos Ilona ..gyakran, meg­fordult már a , rendőrségen és a .bíróságon, ez idáig többnyire gyanúsítottként vagy vádlott­ként. Amikor legutóbb a sal­gótarjáni városi- járási rend-, őrkapitányságon járt, a felvett jegyzőkönyvben sértett minő­ségiben szerepelt. Törött orrcsonttal jelent meg és élettársát vádolta &é- j-üléséért, azt állította, ő ütöt­te orrba. Későbbi vallomásá­val azonban az ügy .váratlan fordulatot vett: — Az udvaron egy kiálló kőben elbotlottam, és hasra estem — ismerte be. így történt, hogy Botos Ilo­na újra a vádlottak padjára került, ezúttal azonban nem lopásért és más tulajdon elle­ni bűncselekményekért, mint a korábbi esetekben, hanem hamis vád miatt. Az élettársak között __ már régen megromlott a jó vi­szony, gyakran veszekedtek, sértegették egymást. _ Akkor este az asszony főztje miatt tört ki a vihar: a férfinak nem ízlett a vacsora. Űjabb veszekedés; végül a férfi in­dulatosan felugrott, az asszony ijedten kiszaladt, s ekkor tör­tént a baleset. \ A történtek után a férfi el­hagyta a lakást és- nem is tért vissza. ■— Hosszú időn át kerestem — vallotta Botos Ilona, míg­nem 1973 június 2,2-én meg­találtam a Nemzeti étterem­ben. Kértem, hogy ne hagyjon el, jöjjön vissza hozzám, de mereven elutasított. Ekkor el­határoztam, hogy bosszút ál­lok rajta. Botos Ilonát a Salgótariáni Járásbíróság nem jogerősen tízhónapi — három év pró­baidőre felfüggesztett — sza­badságvesztésre ítélte. A bű-óetést — végrehajtása ese­tében — börtönben kell letöl­tenie. BeSSrés «3 tetőn öt A két jóbarát mind ez ideig semmi rosszat nem tett. Mi­után elvégezték az általános iskolát néhány benőig nem akarta'* munkába állni, ott­hon segítettek a háztartás ban. kalandos’ könvyeke.t ol­vastak és moziba jártak. Munka mindig akadt otthon; Sz. I.-nek nyolc. Cs. I.-nek öl testvére van. szüleik pedig a? Alföldön vállaltak munkát nem volt elég idejük a gye­rekekkel és a -háztartással tö­rődni. A felügyelet hiánya, a ka­landos könyvek és filmek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a két fiatalember egy este elhatározta, betörnek a Mátramindszenti Általános Iskolába. Aznap szülői érte­kezletet tartottak az épület­ben. s ezért fél tízig várniuk kellett. Akkor átmásztak a kerítésen, egv vaslétrán fel­másztak a háztetőre, ott ki­bontottak néhány cserepet, majd a padláslétrán leeresz­kedtek a szertárba. A kalan­dos vállalkozás folytatása már nem volt gyerekjáték. Szétnéztek az épületben, a ne­velői szobából elvittek 92 fo­rint készpénzt. a szertárból egv vízüveget. egv tekercs rézhuzalt és különböző szer­számokat. az osztálytermek­ből pedig szappantartót, ollót törülközőt, két savanyúsággal teli befőttesüveget, s egyéb kisebb tárgyakat zsákmányol­tak. körülbelül 900 forint ér­tékben. Amikor haza mentek, ott­hon találták Sz. I. bátyját. Sz. Józsefet, s kiterítették előtte a zsákmányt. A pénzen megosztoztak, az értéktárgya­kat pedig Sz. József elrejtet­te. Nem talált semmi kivetni­valót a fiúk kalandiában, sőt visszaküldte őket az iskolába egy vaskazettáért, amelyet otl felejtettek.-— Azt hittem, pénzt talá­lunk benne — vallotta —. de csak egy forint tíz fillért zár tak bele. Ezért azonnal visz- szavi tettem a fiúkkal az isko­lába. A Salgótariáni Járásbíró­ság Sz. I.-t és Cs. I.-t egyévi időtartamra próbára bocsátott ta. Sz. József segédmunkást pedig orgazdaság vétségéért és felbujtói minőségben elkö­vetet lopás vétségéért három­hónapi. fogházban letöltendő szabadságvesztésre. | továbbá 1000 forint pénzbüntetés! • ítélte. Sz. K. KÖLNIVIZET, PARFÜMÖT a szaküzletekben, áruházakban. A belföldi márkákon kívül 20' országból importált 100-féle illatkompozícióból minden igényt kielégítő választékból vásárolhat rn n rr rr Tuzorzo A vas lassan izzik a tűzben, a tűz pedig már nem a régi. Fújtató helyett villanymotor­ral működő ventillátor csal először kékes-fekete füstöt a parázsból, majd az újabb ka­nál szén lila lángra lobban. Az öreg így szokta meg. Volt rá ideje bőven. Valamikor nemcsak tudá­sáról, erejéről is híres volt Hasznos környékén. Reggeltől estig ütötte a vasat,, addig, amíg csak látott. Evek során az erő alábbhagyott, segítség­re van szüksége egy-egy na­gyobb darab vas megmunká­lásánál. Korán kezébe került a ka­lapács. Tizennégy éves korá­ban apjától vette át, aki szin­tén kovács volt. Azóta egy­folytában Balogh Lajos a fa­lu kovácsa. Jövőre ennek hatvan éve Hat évtizede. őrzi a tűzet, s -patkókat , for- ] mái, amelyek neki is hoztak szerencsét. A jó. egészséget. — Énmiattam éhen halná­nak a doktorok, az esztéká is — mormolja az öreg tömzsi bajúsza alatt, és komótos léptekkel közeledik a tűzhöz, amely kenyeret adott neki. Melegedni akar, de tesz is rá. A traktorosok szokták őt ugratni, — Egy kovács az hány ko­vács, Lajos bácsi? — Egy kovács fiam, az nem kovács — mondja. Ö tudja igazán, hogy a nehéz vasak­kal egy ember nem egy köny- nyen birkózik meg. A négy gyereke közül egyik fiában találna segítőtársat, de az Gyöngyösorosziban kovács. A többiek hűtlenek lettek apjuk szakmájához. Az öreg azon­ban nem zsörtölődik emiatt: — ök tudják mit akarnak. Hetvenhárom éves, s még mindig kijár a majorba. Messze van, a járás nehezére esik, mégsem tud otthon ma­radni. Látja a lángokat, amelyben a kemény fém lá­gyul. s ilyenkor arra gondol, hogy a vas nem is olyan ke­mény. mint ahogy mondják. Az ember sokkal keményebb, sokkal szwósabb, mert tet­szése szerint formálja a ka­lapáccsal az anyagot... Nyugdíjas, pihenhetne. Meg­érdemelte. Nem az órabérért dolgozik. Az érzésért, amely újra meg újra átjárja, amikor kiveszi a tűzből a vörösen iz­zó vasat, amikor annak lobo- gása árnyékot vet a kormos falra és játszik azon, amikor rádob egy lapáttal a parázs­ra, s az sisteregni kezd, ami­kor a hamuban szunnyadó parázsból lángot varázsol. — Meddig még? — kérde­zik tőle az emberek. Nem vá­laszol, csak válla rán1 ■ meg. Ki tudná azt megv 'zni? Ameddig ereje enged míg lába viszi, ő bizony el;ui a műhelybe, az otthonába. Patkót csinálni, őrizni a tü­zet... ' Sz. Gy, r ó

Next

/
Thumbnails
Contents