Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

Nem az anyagiak miatt SOKSZOR hallottam idő­sebb embereket sajnálkozni azon,, hogy az ő idejükben nem volt olyan jó világ, mint most. s ezért bizony nem ta­nulhattak. Mindig megértet­tem sajnálkozásukat. Mert a tanult, képzett ember látókö­re szélesebb, biztonságosab­ban mozog, igazodik el a vi­lág dolgaiban.. Az ilyen ember „nyitott”, állandóan kész az új ismeretek befogadására, kü­lönösebben erőltetett szándék nélkül. Ezért szomorú, ha olyan fiatalemberekkel talál­kozunk, vagy olyanokról hal­lunk, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányai­kat, nem végezték el a nyolc osztályt. Másrészt ezért örven­detes, ha valaki tudatára éb­redve mulasztásainak, felis­meri a tanulást, tudása gya­rapításának szükségességét, beiratkozik a dolgozók általá­nos iskolájába, vagy valami­lyen — a közelmúltban beve­zetésre került — rövidített felnőttoktatási tanfolyamra. Dolgozóink tanulását a tő­lünk telhető módon,, maximá­lisan támogatjuk — mondja Tóth József, az ÜM. Szenszám- és Készülékgyár pásztói üze­mének párttitkára. Ennek ér­dekében — ha szükséges — a múszakeserét is lehetővé tesz- szük. Részben a gyári vezetés megértő magatartásának kö­szönhető. hogy a fizikai dol­gozók között viszonylag keve­sen vannak olyanok, aikik nem végezték el az általános isko­lát- Az Iskolai végzettségről pontos kimutatásokkal ren­delkezik a gyár. György Géza munkaügyi előadóval és ok­tatási felelőssel ezek között Döngészünk. A FIZIKAI állomány 204 tagja közül tizenhat nem ren­delkezik általános iskolai vég­zettséggel. S ezek között csak ketten vannak harmincadik életévük alatt. A nyolc osz­tályt el nem végzettek közül ketten az elmúlt esztendő óta a Dózsa György Általános Is­kolában tanulnak, s jelenleg nyolcadik osztályba járnak. A LoVász József Művelődési Közpotban novemberben be­induló úgynevezett 160 órás felnőttoktatási tanfolyamra, amely egy év alatt — intenzív tanulással —lehetővé teszi as általános iskola utolsó két osztályának elvégzését, hatan jelentkeztek. Amit egyikük mond, joggal lehetne a töb­biek szava is­Az UNESCO szláv kultúra" terve A szovjet UNESCO bizott­ság külön csoportot alakított a szláv kultúra tanulmányo­zására. Az új bizottság alap­vető feladata, hogy összehan­golja a megfelelő szovjet kul­turális és tudományos intéz­mények, valamint szervezetek erőfeszítéseit, amelyeket a szláv népek kultúrája tanul­mányozásának szentelt, hat­éves (1971—1976) UNESCO- terv megvalósítására fordíta­nak. A szovjet bizottság együtt­működik majd .a szocialista országok megfelelő testületéi­vel. A legközelebbi — két év­re szóló — munkatervben sze­repel többek között egy moszkvai- nemzetközi konfe­rencia a szláv nemzetek kia­lakulása és fejlődése korsza­kának kulturális problémái­ról; a „Szláv kultúra nagy alakjai” (A. Puskin orosz köl­tő, T. Sevcsenko ukrán köl­tő. G. Szkoriny, a szláv felvi­lágosodás nagy alakja) című sorozat első tudományos-nép­szerű cikkeinek, a XIX.—XX századi szláv líra antológiájá­nak. valamint a szláv művé­szetről szóló albumoknak az előkészítése. Ókori sakkfigurák Sakkfigurákra bukkantak a régészek az egykori óbolgár : óváros: Veliki Preszláv köze­iében. A modem sakkfi.gurák- noz a stilizált lovak és a hen­ger alakú alsórészén igen kes­keny. fent pedig körrel végző­dő bástyák hasonlítanak a legjobban. Az ókori készlet egyik amforp alakú darabja valószínűleg a mai parasztnak felélt meg annak idején. A régészeti kutatások egyéb­ként azt bizonyítják, hogy a sakkjátékot jnár az ifjú bol­gár birodalóm első éveiben ismerték; keleti kalmárok hozták magukkal, nem pedig — mint eddig hitték — Bizánc révén honosult meg. — Annak, hogy beiratkoz­tam, több oka van — kezdi mondókéj át Orosz János da­raboló, betanított munkás, akit egyáltalán nem lep meg érdeklődésünk tanulási szán­déka felől. Lassan, megfon­toltan beszél. Látszik, hogy a kérdést magában is már töob szőr átgondolta. Az általános iskola elvégzése ma már alap­követelmény. Aki boldogulni akar, annak mindenképpen el kell végeznie. Mindenki ar­ra törekszik, hogy szakmai­lag fejlessze tudását. Ehhez pedig elengedhetetlen a nyolc általános. — S anyagilag jobban jár az ember, ha elvégzi a nyolc osztályt? — Mindenféleképpen, hisz’ a gyár aztán lehetőséget biz­tosít arra, hogy a segéd-, vagy betanított munkás szak­mát tanuljon, ezáltal maga­sabb kategóriába kerüljön. De szerintem — és én biztos, hogy nem — nem az anyagi­aki miatt tanul az ember. S ebben egyetértünk mind­annyian. Vannak olyan mun­kák, amelyek elvégzéséhez nem szükséges az iskola, mégis —, mert nagy fizikai igénybevételt jelentenek. az igé&zségre ártalmasak, veszé­lyesek — jól fizetettek. Ennek ellenére, épp az említettek miatt sokan inkább betaní­tott mtmkát végeznek, keve­sebb bérért. Persze, hogy ezt csinálják, abban, nagy szerepe van az ilyen fajta érdeklődés­nek, a jó értelmű többretö- rekvésnek. mint Orosz János esetében is. — Ha elvégeztem a nyolc osztályt, szeretnék továbbta­nulni. Először leteszem a tar­goncás vizsgát, aztán valami­lyen szakmát tanulok. Hogy milyet, még nem döntöttem el. A gyárban több lehetőség is kínálkozik, de azt hiszem, a forgácsoló szakmát válasz­tom. Ezt szeretem a legjob­ban. Orosz János tervei bizonyá­ra megvalósulnak. Nincs ami­ért ne sikerülhetnének- Fia­talember: 28 éves. nős. egy kisfiú édesapja. Törekvései­ben segíti őt a gyár is. egy Érdekes végletről is hallottunk Pásztón. A gyár ban írástudatlan ember dolgo­zik, de már ő is negyven éven felüli. Az egyik esztergályos viszont, Andráska János, há­romgyermekes családapa az Idei ősztől a budapesti műsza­ki egyetem levelező hallgató­ja. Gépészmérnöknek készül. Á gépipari technikum elvég­zése után jelentkezett az egye­temre. Ötödszörre sikerült: felvették. Érdemes volt kitar­tani, S. Z. Gerencsér Miklós s (31.) A fővezér a kölcsönös bizal­matlanság ellenére azért mer­te hadtestparancsnokára bízni uz elő- és u tövé d feladatokat, mert nem kételkedett Nagy­sándor József korrekt bajtér- siassógáfoan. Ezt a véleményét a heroikus visszavonulás min­den mozzanata igazolta egé­szen Debrecenig. Ott aztán el­vesztette türelmét, a folytonos hátrálást sehogy nem szívlelő Nagysándor. Mindössze nyolc­ezer fős hadtestével ütközetbe bocsátkozott az orosz fősereg­gel. Kétségbeesett kísérlete katasztrófával végződött Ez a parancs ellenére kierő­szakolt csata végképp elrnér- gesítette a két tábornok viszo­nyát. Olyannyira, hogy Gör­gey meg sem hívta Nagysán­dort a fegyverletételt elhatáro­zó haditanácsba. Csak délután rendelte magához a világosi Bohus-bastelyba, és ott Rolov i M-osz tábornok jelenlétében közölte vele a lázadó vezérek döntését. Nagysándor József állítólag fájdalmas gúnnyal jegyezte meg: — Ezt a győzelmet már Ko­márominál is megíkaphattuk volna, kár volt ilyen hosszú utat megtenni érte. Tudván, hogy irgalmat nem. remélhet, Kossuthék után akart emigrálni. Előbb azon­ban búcsút kívánt venni a vi­lágosi mezőn megadásra fed-, sorakozó katonáitól. Mire visszaért övéi közé, a kozák lovasság már közrefogta a fegyverletétel négyszögét. Némi bonyodalom támadt tavaly augusztus elején a bé­csi negyedik huszárezred kö­rük Amikor az új törvények értelmében haza kellett volna térnie Magyarországra, gróf Apponyi ezredparancsnok nem volt hajlandó új állomáshelyé­re vezetni az alakulatot. Pedig az ezred — legénysége szín­NŰORÁD — 1973a novembes !0.„ szombat magyar — jönni akart. Felso­rakozott legtekintélyesebb őr­nagya, Schweidel József mögé és augusztus tizenharmadikán elhagyta Bécset.. Minden látszat szerint jog­gal hihette Schweidel. hogy vállalkozását a legfelsőbb pa­rancsoló is szívesen látja, míg Apponyi gróf magatartását a katonai esküvel összeegyeztet­hetetlennek minősíti. A fordí­tottja történt Apponyi gróf megdicsőült, a tenyerünkön hordozzuk, Schweidel Józsefre pedig kimondtuk a halálos íté­letet felség- és hazaárulásért ötvenhárom éves. Zcunbor- ban született, öt gyermek aty­ja. Legidősebb fia honvédszá­zados volt. Már említettem, hogy szintén itt raboskodik Aradon és ma délután meglá­togathatta végső búcsúra édes­apját. Schweidel Józsefre kö- béláltali halált mondott ki a hadbíróság, de felesége két­ségbeesett könyörgésére Hay- nau kegyelemből agyonlöve- tésre változtatta az ítéletet. Miért kell meghalnia min­denáron Schweidel Józsefnek? A magyar király és a ma­gyar kormány közös rendelke­zésére, az osztrák hadügymi­nisztérium hivatalos beleegye­zésével Verbászt jelölték ki a volt bécsi negyedik huszárez­red új körletéül. Mivel azon­ban aggasztó jelekkel hívta fél magára a figyelmet Jellasics, menetközben érkezett az el­lenparancs. hogy Verbász he­lyett a Drávához vonuljanak Előzetes a tv jövő heti műsorából Jelenet a Salto mortale című Az operett nagyszüleink, szüléink kedvenc műfaja volt, s noha a musical mára már elhalványította fényét, régi hí­veit mégis megtartotta. Sokan nézik bizonyára majd öröm­mel kedd este az Ez is ope­rett, az is operett... című mű­sort, amelynek írója és veze­tője a műfaj egyik magyar kiválósága, Rátonyi Róbert. (20.00.) A Lengyel balladát Szőnyi G. Sándor rendezte, a Salgótarjánban is rendszere­sen fellépő szolnoki színészek közreműködésével. (21.00.) Szerdán a Tízen Túliak Tár­saságának megyei érdekessé­ge, hogy a riporterek ezúttal nagybátonyi gyerekekkel ku­tatnak a nógrádi partizánok emlékei után. (17.45.) Maigret felügyelővel az esti műsorban találkozhatunk. (20.00.) A Jogi esetek bonyolult kérdésekben adnak hasznos eligazítást. (20.55.) Márlásisy Félix mind ez ideig talán legsikerültebb filmje, az filmsorozat befejező részéből. 1955-ben Karinthy Ferenc re­gényéből forgatott Budapesti tavasz, Gábor Miklós és Gor­don Zsuzsa kitűnő főszereolé- sével. (15.50.) A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom év­fordulója napján indult az új hétrészes szovjet tévéfilmsoro­zat, Az árnyaik délben tűnnek el, amelynek második részét Jölt-ment emberek címmel a csütörtök esti műsorban mu­tatják be, (20.00.) A daliroda* lom gyöngyszemei című mű­sor Schubert: A téli utazás — dalciklusát ismerteti két vi­lághírű művész: Theo Adam operaénekes és Rudolf Dunkel zongorista közreműködésével. (22.10.) A dalciklust szombat este sugározza a televízió. (21.20.) Pénteken a kora esti óráikban kerül képernyőre a tv. politi­kai vitaest sorozatának máso­dik része, az Érdek és óhaj. Az eszmecsere résztvevői azt vizsgálják, hogy az érdekek tudatosulása hogyan hat a kü­lönböző emberi cselekvésekre, magatartásokra. így pl. he­lyes-e. lehetséges-e, vagy ép­pen jogos óhaj-e egy nagyobb közösség részéről, hogy az egyén tegye félre jól meggon­dolt személyes érdekeit, s ha a csoport érdeke úgy kívánja, legyen önfeláldozó? (18.30.) A két évtizede elhunyt nagy amerikai drámaíró. Eugene O’Neill három egyfelvonáso&át — Veszélyes övezet, Olaj, Reg­geli előtt — Horváth/ Tibor rendező , vitte képernyőre. (20.00.) A Lánchíd történetét mutatja be egy kitűnő dekli­men t.umfilm. Alkotója az a Knoll István, aki a Salgótar­ján című filmet is készítette a nógrádi megyeszékhely vá­rossá nyilvánításának 50. év­fordulója alkalmából. (21.05.) Szombaton befejeződik a Salto mortale című nagy sike­rű NSZK tévéfilmsorozat. A közönség kedvenceinek, a Dó­riak turnéjának utolsó állo­mása az osztrák főváros. Bécs lesz. (15.20.) A Ki minek mes­tere? — a számítástechnika ifjú alkalmazóinak öt héten keresztül zajló vetélkedője es­te fél hét árakor kezdődik. A Televízió Kabarészínházának műsorát Psota Irén, a rádió Lujzája konferálja. (20.10.) Krúdy Gyula Szindbádjával ta­lálkozhatunk az éjszakai elő­adáson. úgy, ahogyan, azt Hu* szarik Zoltán első nagyjáték- filmes rendező megálmodta. (21.50.) Gazdag a vasárnap sport­programja: férfi kosárlabda- mérkőzést (11.00) és női mo­dern gimnasztika VB-döntőt láthatunk. (17.00 és 22.30.) Csokonai Vitéz Mihály Do­rottyája iskolai tanulmányaink révén régi ismerősünk. A víg­eposzt Horváth Jenő rendezte és alkalmazta színpadra, a költő születésének 200. évfor­dulója tiszteletére. (20.05.) Jég helyett eső Üzbegisztán. jégesőelháirító szolgálata ebben az évben mintegy 150 ezer hektárnyi gyapotföldet és gyümölcsös­kertest védett meg a jégesőtől Korábban e köztársaság me­zőgazdasága sokat szerv edett ettől a természeti csapástól. Napjainkban több száz tü­zérségi löveg áll készenlétiben, hogy bánmikor az ültetvények és kertek védelmére keljen. A viharfelhőket speciális lö­vedékekkel oszlatják szét. A „permetező” töltet megakadá­lyozza a nagyobb 'jégszemek kialakulását és a csapadékot eső formájában juttatja a földre. a négyes huszárok és foglalja­nak kordont a folyó bal part­ján. Schweidel Józsefet meg­erősítették ezredparancsnoki posztján, előléptették alezre­dessé. Óvatos volt, nem akart harcba bocsátkozni. Épp élég furcsa tünettel találkozott ah­hoz, hogy kerüljön mindenféle elhamarkodottságot. Inkább visszavonult, amikor a bán át­kelt seregével a Dráván. Szem­mel tartották a Magyarország­ra özönlő horvát csapatokat, gondoskodtak az állandó harci készültségről, hogy adott eset­ben — vagy felsőbb parancs­ra, vagy a kikerülhetetlen helyzet miatt — fölvehessek a harcot Schweidel ezredpa­rancsnok parlamentereket kül­dött a bánhoz: ne nyomulja­nak tovább, mert a magyarok kénytelenek felhagyni a hát­rálással. Jellasics mosolygott az üzeneten és folytatta útját Pest-Buda felé, PákozdnáJ. megelégelték könnyű diadalmenetét. Schwe­idel már a Drávától megfigye­lés alatt tartotta a horváto- kat, részletes ismereteket szer­zett létszámukról, tagozódá­sukról, felszereltségükről, ért­hető hát, ha a magyar had- vezetőség fontos szerepet szánt neki egy esetleges összecsa­pásban. Jellasics kikényszerí­tette az alkalmat. Tétlensége parancsolt a király, mégis ts • madott Schweidel Józsefre egy hadosztályt bíztak és ? magyar jobb szárny vezére lett. (Folytatjuk} i Barátok között Három hét Lengyelországban A képről készült fényké­pen súlyos acélcsövek hálóz­zák be a teret, hatalmas gé­pek ereje feszít az örvénylő füstfelhők alatt. A hideg, szürkén fénylő szerkezetek, mobilok testén aranyszemként ragyog a melegbarna olaj. Eb­ben a folyton-íolyvást mozgó világban jelenik meg egy ilconszerűen kinyíló kis ab­lakban a gyermekét tartó anya: a tiszta emberi érzé­sek jelképe. így nyilatkozott Réti Zoltán,- Anyaság című ólaijképéről a Lengyel Televí­zió kritikusa, észrevéve és ér­tékelve az érzékenyen reagáló művész emberi hitvallását. FEKETE ÉS ZÖLD A Magyar Képzőművészek Szövetsége Északmagyarorszá­gi Területi Szervezete képvi­seletében Réti Zoltán és Far­kas András festőművész a kö­zelmúltban három hetet Len­gyelországban töltött. A ha­todízben megrendezett „Len­gyel ipari táj” elnevezésű mű­vésztelep munkájában vettek részt NDK-beii, csehszlová­kiai és hazai alkotókkal együtt. Réti Zoltán balassagyarmati műtermében élményeiről be­szélgetünk. — Katowicében találkoz­tunk kollégáinkkal. Már az el­ső pillanatban nagy hatást gyakorolt rám a színek kont­rasztja: a gyárak kormos füstje mellett csodálatosan élő zöldek villantak elő. Ka­towice külön is felhívta fi­gyelmünket a levegő és a víz tisztaságának megőrzésére. Gyermekkoromban Miskolcon, a Szinva keltett feltűnést —■ mintha elhasznált ecseteket mostak volna ki a vizében. Bizony a lengyel gyárváros környékén is megdöbbentő volt látni, hogy a szép, vad­regényes erdők és rétek kö­pött egyes helyeken fekete pa- akok folynak, fekete tavak állnak. — Mindez mennyiben be­folyásolta a művésztelep éle­tét, munkáját? — Ezt a festőtábort azért hozták létre, hogy a meghí­vott művészek olyan képeket alkossanak, amelyek a nagy­ipari építkezések, a monu­mentális ipari tájak ábrázolá­sa mellett az ember környe­zetvédelmére is felhívják a figyelmet. ÜZENET A JÖVŐNEK. Az alkotók Czeslaw Witows- ki művészettörténész, Kristy - na Zima-Celewicz és Leszek Kurzeja festőművészek kalau­zolásával várakat, gyárakat tekintettek meg, megcsodál­ták Krakkó egyedülálló mű­emlék együttesét. Közben készültek a mű- vésztelep alkotó életét rep­rezentáló kiállításra is, amely ­nek nagy visszhangja volt mind a közönség, mind a saj­tó és a televízió berkeiben. Réti Zoltán négy olajképet hagyott a művészetpártoló lengyel ipari városban. A már említett Anyaság mellett a mezőgazdasági és az ipari munka egymásmellettiségé;: ábrázoló Két világot. A vörö­ses-zöldes színpompában ját­szó Vezérlőterem a gépi irá nyitás világába vezeti a né­zőt, figyelmeztetve arra, hogy az ember soha nem válhat géppé. Az Emlékezés című kép az alkotó művészi hitval lását mutatja be életének né­hány állomásán keresztül. A ceruzát tartó kéz egyben em­beri üzenet: törődjünk többet a jövőnkkel, ügyeljünk a ré­tek zöldjére, varázsoljuk is­mét kékké a tavak elhasznál!, vizét. A sok absztrakt irányzat között Katowicében megúju- lólag hatottak Réti Zoltán és Farkas András figurális ké­pei. Hazatérve folytatják munkásságukat, rendszerezik élményeiket. A vonzó len­gyel vendégszeretet, az új is­merősök, bt rátok levelei, üze­netei állandó izzásban tart­ják a három hét emlékeit. (Mi j

Next

/
Thumbnails
Contents