Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-09 / 262. szám

/ / Falu, ahol csak hallanak a filmről A MEGYE déli csücskében nem egyedülálló az, amiről szó lesz. Nem csak Héhalcxm, hanem még jó néhány köz* ségbem. — Kallón, Palotáson, Egyházasdemgelegen — sines mozi. Bárki kérdezhetné: ak­kor miért éppen a héhalmi problémával foglalkozunk? Cikkünk nyomán erre is vá* iaszt: talál az olvasó. A Nógrád megyei Mozi üze­mi Vállalat Héhalomban. 1970 őszén, szüntette be a filmvetí­téseket. A mozi korábban a leglátogatottabb keskeny- Xilmszínházak egyike volt. Szerették a filmet a héhal- iniak. A vállalat döntése ez­ért meglepő. — A mozit súlyos bizton­ságtechnikái problémák miatt V.eny szer ültünk beszüntetni — indokolja Szabó József, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat műszaki vezetője, aki a megyében működő vala­mennyi filmszínház üzemelte­téséért felelős. — A nézőtér hidegpadlós volt, az ajtó és .obiafcny ílásoik rosszul zárul­tak, fűtés szinte egyáltalán nem volt. Baleset, és tűzve­szélyes volt az egész épület villamoshálózata, s mindent összevetve az előadásokat na­gyon egészségtelen, kultúrá­latlan körülmények között tudtuk megtartani. Nem vál­lalhattuk tovább ar rizikót. A faluban hogyan fogadták a mozi megszűnését? — Kezdetben szokatlan volt, hogy nincs mozi — mondja Tóth Tibomé, a tanácsi ki- rendeltség vezetője. — De ma már talán megszokták a községben. Sok a televízió, azt nézik. A postát! megtudtuk, hogy az 1550 lakosú községben a televíziónak 254 előfizetője van. Ez valóban szép szám, de a televízió nem tudja, ós nem íg akarja — ebben egyetértettünk a tanácson — pótolni a filmelőadásokat. Sok jó filmet nem láthatnak a hehalmiak, akik — a statisz­tikák bizonyítják — szerették a jó filmeket, szívesen jártak moziba. A MOZI épülete kovács­lakás volt. Most a községi kö­zös tanács tulajdona. Álla­potát Miczki János, a héhal­mi tanácsi kirendeltség hiva­talsegédje a következőképp jellemzi: — Régi, toldott-fol- dott épület a mozi- Az egyik fele kő, a másik vályog. Gyű­léseket. meg bálokat szoktak benne rendezni, amíg egyszer le nem szakad. Azt a házat legjobb lenne elföldelni és újat építeni helyette. Elgondolkodtatóak az idős ember szavai. Miért hagyták ennyire tönkire menni az épü­letet? Kit terhel és mennyi­ben, ezért a felelősség? Építe­nek-e új mozit és mikor? — Héhalom a körzetesítés óta közigazgatásilag Palotás­hoz tartozik — válaszol Tóth Tiborné. — A tanács tervéi szerint Palotáson építenek majd fel egy központi kultúr- házat, amely a társközségek kulturális gondját is megold­ja. Nincs tehát tervbe véve az, hogy Kőhalomban a köze­li jövőben mozi. Vagy műve­lődési ház épülne. A községi közös tanács ál­láspontja logikus, hisz’ a he­lyi lehetőségek és szükségle­tek figyelembevételével ala­kult ki. Üj, központi művelő­dési ház épül, s akkor lesz műiden, mozi is. De mikor? Ezért fordul meg az ember fejében: milyen jó lett volna, ha nem hagyják tönkremen­ni a már meglevő helyiséget, pénzt és egyéb anyagiakat ná- éldozva, rendbe hozzák. Így a környék nem maradt volna mozi nélkül. Milyen lehetősé­gei vannak a mozi újbóli megnyitásának? — kérdeztük Szabó Józseftől, a Mozi üzemi Vállalat illetékesétől. — Vállalatunk fejlesztési tervében az idén. is szerepelt a héhalmi mozi rendibe hozá­sa és megnyitása. Pénzt is ter­veztünk rá, de a helybeliek részéről semmiféle közeledés nem történt. Az eltelt három év alatt moziügyben többször irtunk levelet is, amelyben se­gítséget ígértünk, javaslatok­kal együtt, de válaszra sem méltattak bennünket. Szemé­lyes tárgyalásaink sem ve­zettek eredményre. Ha — évekkel ezelőtt — első javas­latunkat elfogadják, mintegy százezer forint terhelte volna a tanácsot, amit jelentős rész­ben társadalmi munkában megoldhatott volna. Most már biztos, hogy nehezebb. De mi továbbra sem zárkózunk el. EZZEL a héhalmi mozi­ügy jelenkori szakaszába ér­keztünk : egyedül — sem ta­nácsi, sem vállalati részről — nem tudják megoldani a kér dést. De vajon közös összefo­gással — újból felmérve a helyi lehetőségeiket és igé­nyeket —. a lakosság haté­kony segítségével sem lehet­ne? Sulyok László Filmszínházaink játsszák A szeretem anatómiája Ez a lengyel film is azt a régi — már-már elkoptatott — bölcsességet igazolja, hogy a szerelem két különnemű ember viszonya, együttélése nagyon sok buktatót, előre nem látható nehézségeket rejt magában. Éva és Ádám — mintha az alkotók a bibliai ősök nevével a probléma örökérvényűségét kívánnák hangsúlyozni — szeretik egy­mást. Éva restaurátor, Ádám építész — szakmán kívüli ér­deklődésük azonban megegye­zik, életfelfogásukban, maga­tartásukban, vérmérsékletük­ben hasonlóak. Szinte egymás­nak teremtődtek. S hogy kap­csolatuk mindezek ellenére mégsem mentes az önkínzó gondoktól, ez természetes, oka valahol az emberi lélek leg­mélyén lakozik. A szerelmes ember önző, kizárólagosan — >ajnos, sok esetben meggondo­latlanul — kívánja birtokolni társát. Ez az akarat oktalan féltékenységekbe sodorhatja, ami éppen a magatartás céljá­nak ellentétébe csap át, gyen­gíti, esetleg megsemmisíti a szerelmet. Ilyen válságokon át Vezet a végső boldogsághoz Roman Zaluski, fiatal lengyel rende­ző filmje főszereplőinek útja Is. A beteljesülés azonban csak mindkét fél alapos okulásával történhet, s bármennyire is furcsán hangzik, csak akkor valósulhat meg, ha megtanul­tak okosan szeretni, vagyis az ész, a tudat érzelmektől leváló, bizonyos fokú kontrolljával, illúziók és tévhitek nélkül. Ehhez megbízható önismeret és a másik nagyfokú ismerete szükséges. A szerelem anatómiája nem vet fel nagy horderejű kér­déseket. Címéhez stílszerűen, a szerelem, kétoldalú lélekrajza „anatómiája” kíván lenni. A rendező nagyon becsületes, egyszerű eszközökkel hatáso­san, de minden hatásvadászat, szentimentalizmus nélkül me­séli el az egyébként mind­ezekre a hibákra csábító tör­ténetet. Filmjét kót családi vonatkozású aktussal kezdi, il­letve zárja: temetés és eskü­vő, vagyis a vég és a kezdet rogja össze a cselekményt, ez­zel is utalva a probléma örökérvényűségére, ismétlődé­seire. . \ Andrzej Jaroszewicz képei rendkívül szépek, kifejezőek és mértéktartók. A színészi játék — Barbara Brylska és Jan Nowicki — kifogástalan. Különösen Barbara Brylska remekel az életét újra kezdő, szerelmes nő figurájának megteremtésében. Egy-egy szemvillanása, leheletfinom gesztusa minden szónál éke­sebben beszél érzelmeiről, gondolatairól. Igazán sajnál­juk, hogy olyan ritkán láthat­juk a magyar mozik vásznán. Sulyok László felismerte Nagysándorban a kivételes katonai képességeket. Egyik dandárját bízta rá.’ A későbbi események iga­zolták, hogy nem választott el­hamarkodottan. Nagysándor J ózsef önmagának fényes, ne­künk fekete órákat szerzett dandárja éléin a szolnoki csa­tában. Ö nem vívódott azon, hogy az osztrák hadsereg csa­pataival kell megütköznie. A szolnoki csatát követően a ta­vaszi had járat összes nagy üt­közetében. részt vett és mindig győzött. Tábornoki kinevezé­se is a harctéren érte. Egyik nagy diadalát a tavaszi had­járatot megkoronázó ütközet­ben, Komárom felmentésénél aratta, egyszer s mind Görgey parancsnoksága alá került. Ugyanakkor rábízták Klapka hadtestét. Budavár bevételénél derült ki, hogy Görgeyvel nem képes a zavartalan együttműködésre. Mi, osztrákok pontosan tud­juk: Görgey jobb és képzet­tebb hadvezér, mint Nagysán­dor József. A lobbanékony, csatáról csatára siető tábornok nem értette meg feljebbvalója indokolt óvatosságát. Nem ér­tette meg, miért választják örökösen az egérufcat, ahelyett, ^ hogy a leszámolást keresnék. I Nagysándor József volt az, aki NOGRAD « 1973. november 9.» péntek először nevezte árulónak Gör­S ezzel az athelyezésséi •va­lóságos földönfutó sors sza­kadt Nagysándor Józsefre. Mi­ként az egész magyar rebellió, az ő élete is szakadatlan zak­latottság. A körülmények és a vérmérséklete tette egyre ma- kacsabb, egyre eltökéltebb el-' épségünkké. Elemében volt, ia győztes harcokban küzdhe- iett, de nehezen fékezhette maigát, ha vissizavonulásra kényszerítette a harctéri bal- szerencse.­De egyelőre még messze volt .: csataterektől. Alig lett a pes­ti nemzetőrök őrnagya, lovag­lás közben kiújultak súlyos mellkasi fájdalmai. Erre való tekintettel kinevezték parancs- nofehelyettesnek a mezőhegye­si állami méntelepre. Nyilván közrejátszott új állása megvá­lasztásában, hogy értett a gazdálkodásihoz. De két hétig sem bírta a lázas időkben az elzártságot. Megint Nagykikin- dán termett, megbízást kapott a nemzetőrség szervezésére. A szerbek új nagy erejű támadá­sa azonban visszavonulásra kényszerítette, noha eközben már keményen harcolt. Helyt­állásával. érdemelte ki, hogy Nagybecsfcereken alezredessé léptették élő. Damjanich mel­lett aztán meglelte katonaén­jét. Szüntelen harcokban, éj­jel-nappal védelmezték a fele­lősségűkre bízott területet és Damjanich János, aki akkor már hadtestparancsnok volt, HaHQlentezp0yelö A legkiforrottabb és egyben Legnépszerűbb Haydn-szimfó­niák két nagy csoportra osz­lanak: „Párizsiak” és „Londo­niak” címmel három-, illetve tizenkét szimfóniát tartalmazó sorozatot ismerünk, amelyek a mester érett művészetén kí­vül egyre növekvő világhírét is tanúsítják. E két sorozat egy-egy darabja szólal meg az új lemezen. A Párizsi szim­fóniák közül az 1786-ban ke­letkezett darabnak „mellékne­ve” is van: „Medve-szimfó­nia”. Haydnnál gyakori az ilyenfajta címadás, ám a cí­meknek csak egy része utal a mű programjára, keletkezési alle almára, vagy hangulati tartalmára; néhányat a kor- társak utólag ragasztottak a művekhez. A „Medve” alcí­met a szimfónia utolsó téte­lének brummogó duda­basszusától kapta. Az „Ust- dob-ütés” szimfónia Haydn első londoni útjának emlékét őrzi. A második tétel halk be­vezető zenéje után hirtelen megszólal az üstdob Haydn tréfája, hogy az esetleg elbó­biskoló közönséget felria-sza. Ezt a szimfóniát Angliában „meglepetés szimfóniának” nevezték, azóta mindkét cí­met használják. A művek az Állami Hangversenyzenekar tolmácsolásában Ferencsik János avatott vezényletével kerültek felvételre. Bartók „nagy” hegedűver­senyének 1939-es bemutató előadását őrző hangfelvétele felbecsülhetetlen értékű do­kumentum. Az Amszterdami Comcertgebouw-ben lezajló premiert örökítette meg a Hil­versum! Rádió mikrofonja, Székely Zoltán szólista közre­működésével, Williem Men- gelberg vezényletével. Székely Zoltán Bartók kamara muzsi­kus partnere és jó barátja, számos művének első megszó- laltatója volt. A hegedűver­senynek nemcsak bemutató előadása fűződik nevéhez, de a mű végső formába öntése is a Bartókkal közösen végzett munka eredménye. Ily módon a premiert őrző szalag egyike azon kevés számú felvételek­nek. amelyek Bartók szemé­lyes részvételével, irányításá­val készültek, az ő elképzelé­seit tolmácsolják az utókor számára. Az egykori felvétel — a Hungaroton laboratóriu­mában történt gondos restau­rálás után — most első ízben a hanglemezgyüj tökhöz is el­jutott. A fiatal hangszeres előadó­művészek bemutatása után a Hungaroton útnak indította az ifjú énekesek sorozatának első hanglemezét. Verdi:. A végzet hatalma című operá­jának közismert részleteivel mutatkoznak bé az Öperaház legtehetségesebb fiatal szólis­tái, akik közül néhányan mér jelentős külföldi sikerekkel is büszkélkedhetnek. Az ope­ra szoprán főszerepét Leonó­rát Marton Éva énekli, aki jelenleg a Frankfurti. Operaház szólistája. Partnere Alvaro szerepében Karizs Béla az Operaház repertoár-darabjai­nak számos tenor főszerepé­ben bizonyította már képes­ségeit. Kováts Kolos nevét több nemzetközi verseny első díja tette ismertté; Miller La­jos, Erese Margit és Bordás György is jelentős szerepek­ben mutatkozott be az Opera­ház színpadán. A felvétel kar­mestere Kóródi András biz­tos kézzel irányítja az éneke­seket és együtteseit a Buda­pesti Filharmóniai Társaság Zenekarát és a rádióének­kart. K. A. Új tévéül ineket készítenek Jónéhány új magyar tv-já- ték forgatását fejezték be és újabbakhoz kezdenek hozzá a közeljövőben. A tévéstúdió­ban. Kassák Lajos elbeszélése nyomán Horváth Z. Gergely rendezésében láthatjuk majd az Egy ember és a többiek című produkciót, amely a 20- as években játszódik. Sarkad! Imre „Ha/nnibál” című drá­mája töredékként maradt fenn. kéziratban, eddig sehol sem jelent meg. Most Siklósi Olga készített forgatókönyvet a műből, amelyet Hajdufy' Mik­lós irányítása alatt rögzítenek képszalagra. Fejes Endre „Cserepes Mar­git házassága” című drámájá­ból kétrészes feldolgozást mu­tatnak be Szőnyi G. Sándor rendezésében. A mű az író kegyetlenül kemény kitárul­kozása, tükörbenézése, ars poeticájának drámai megfo­galmazása. Császár István a „Gyilkosok” cimtí tv-játéka a valóság erejével és hiteles­ségével elevenít meg egy bí­rósági tárgyalást, amelynek vádlottja egy gyilkossá lett fiatal anya. Gyárfás Miklós „A legna­gyobb szemtelenség" című ko­médiája egy családról, illetve a család nagypapájáról szól, aki makacsul vonakodik meg­halni, sőt általános megrö­könyödésre egyre fiatalabb... „A négylevelű lóhere” és „A sírköves tragédiája” című filmek egy-egy megtörtént bűnesetet dolgoznak fel. Kuczka Péter „A rejtélyes égitest” című játéka tulaj­donképpen tudományos-fan­tasztikus történet, amely nap­jainkban játszódik Budapes­ten. Főhőse egyik nagy tudó­sunk, aki egy rejtélyes, ed­dig sohasem tapasztalt kozmi­kus jelenséget fedez fel. A cselekmény során krimibe illő nyomozásnak és érdekes „tu­dományos” kísérletnek lehe­tünk tanúi Nemere László rendezésében. A nyitott könyv sorozatban Üjhelyi János „Svédország messze van” című alkotását ismerhetjük meg. Az első­kötetes író művének fiatal nőse nem tartozik a boldog és kiegyensúlyozott emberek közé. egyetlen vágyában bizo­nyos; apjához szeretne utaz­ni, akiről semmit sem tud, s mégis illúziók élnek benne. 4 bor véd a kolera ellen ? A bor más szerekkel együtt rendszeresen adagolva kiváló védelmet nyúlt a kolera ellen — állítja a bécsi információs központ közleménye. Nincs szó valami új tudományos ku­tatási eredményről, csupán felelevenítenek egy majdnem elfelejtett történelmi tapasz­talatot. A közlemény idézi Pliniusz római történészt (i. e. 23-tól 79-ig). aki arról beszélt, hogy azok a római légionáriu­sok. akik kolerával fertőzött területen harcoltak, nem es­tek a betegség áldozatául, amennyiben elég bort ittak. A római történész megfi­gyeléseit alátámasztják a mai orvostudomány szakemberei is. Cliwe német higiénikus professzor könyvet írt „A bor és ' az egészség” címmel, amelyben bizonyítja, hogy a bor jelentősen csökkenti néhány mikroorganizmus vita­litását. ~ f r - TT-s=#a:; -i === ; SS gey Artúrt még a világosi fegyverletéted előtt. Erre a meggyőződésére >az adott ókot, hogy Görgey már Losoncnál tárgyalni kezdett az oroszok­kal. Titokban bár, de a beosz­tottak számára láthatóan szí­vélyesen. Nagysándor József mindebből okot merített a felháborodásra. A jelekből csupán az alkudozás szerinte katonához méltatlan tényét kárhoztatta, de nem volt ké­pes belátni, hogy ügyük hadá- szatilág reménytelenné vált, épp emiatt felettese a minél előnyösebb kapituláció érdeké­ben fáradozott. Nagysándor József keserűsé­ge — tűi a lázadók számára tragikussá vált helyzeten — mégsem voLt egészen alapta­lan. Miivel ismerte harcias ter­mészetét Görgey, hadtestével mindig a legkockázatosabb he­lyekre küldte a nagy vissza­vonulásban. Hol eiölvédként, hol utóvédként kellett meg­küzdenie a döntő ütközet elől mindig kitérni igyekvő ma­gyarokat szorongató oroszok­kal. A visszavonulás sima me­netelés esetén, is óriási telje­sítménynek számított volna, íriszen huszonnyolc nap alatt több mint hatszáz kilométert hátrált Görgey serege Komá­romtól Világosig. (Folytatjuk) A szécsenyi buszmegállóban r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents