Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-09 / 262. szám

Öntözés — tengervízzel Észt tudósok kísérletei bizcr nyitják. hogy tengervízzel is lehet öntözni. Sőt. megfigyel­ték. hogy a tengervíz jó ha­tással van a termésre: a ko­mi káposzta fejlettebb, s na­gyobb cukortartalmú termést noz; a zab tárolásképes ebbé válik, megnő a szemek súlya. Számítások szerint Ily mó­don 20 ezer hektárt öntözhet­nek majd e köztársaságban. Már hozzá is láttak a ten­gervizet hasznosító öntözési rendszer kidolgozásához. Új T: vakcina veszettség ellt*n Genfben, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) székhe­lyén közölték, hogy amerikai és francia tudósok új vakci­nát fedeztek fel a veszettség ellen, amely hatásosabb, mint az eddigi volt és alkalmazása is egyszerűbb. Ezelőtt azt, akit a veszett kutya megfertőzött, három hétig kezelték injekció­val. Az új vakcinából mind­össze három injekció elegendő. Az új vakcina preventív esz­közként is felhasználható. Er­re a régi vakcina nem volt alkalmas. A veszettség vírusos betegség, amely ellen csak a fertőzést követően lehetett felvenni a küzdelmet. A Vírus igen gyorsan bejut a beteg idegrendszerébe és a legsúlyosabb esetekben ence- falitist okoz, amely a beteg halálához vezet Az egész világon évente több mint egymillió embert ke­zelnek veszettség ellen az ed­digi, nem eléggé hatásos mód­szerrel. Tízezrek haltak meg a legsúlyosabb kínok között, ha nem jutottak idejében vakci­nához. vagy ha a vakcina nem volt hatásos. Lakott he­lyeken a veszettséget legin­kább a kutyák terjesztik, a vadonban pedig a rókák, far­kasok és sakálok. Az Egészségügyi Világszer­vezet közleménye hangsúlyoz­za. hogy mindenki, akit vala­mely veszettséggyanús állat megharapott. igen gyorsan mossa meg szappannal és víz­zel a kezét, majd a seb kör­nyékét kenje be erős gyógy­szerrel és természetesen azon­nal menjen orvoshoz. Mai kommentárunk Levogönk tisztaságáért íc ,1 ».», \r „ r*í vi 1.' I \í^\ I a természetből élünk. Vizelt iN.OriJyeZflUriK.UUl, isszuki levegőjét szívjuk, be­lőle táplálkozunk. Csakhogy, amikor elveszünk tőle valamit, gondolnunk kell a források „feltöltésére” is. Azaz gazdálkod­nunk keil a természet javaival, védenünk kell környezetün­ket. Napjaink egyik legfontosabb témája ez. Környezetünk vádelme érdekében fontos intézkedések születnek. A futuro­lógusok jelzései azonban továbbra is ijesatőek: szennyeződik a természet. Megyeszékhelyünk levegője sem tartozik a iegtieztabbák közé. A megyei KÖJÁL a város 13 pontján pormlntiavevők segítségével rendszeresen ellenőrzi a levegőből ülepedő por és kéndioxid mennyiségét, vizsgálja a szennyeződés összeté­telét. A mintavevő poharakat havonta ürítik, s a lerakódás mennyiségéből következtetnek a levegő szennyezettségére. Három esztendővel ezelőtt Salgótarján területének egy négyzetkilométerére az év során 327 tonna por ülepedett le. Tavaly ez a mennyiség már csak 124 tonna volt. A tekinté­lyes mérvű javulást az északkeleti iparvidék gyáraiban fel­szerelt porleválasztók jótékony hatása eredményezte. Ezen Naz iparvidéken ugyanis az említett években a lerakódó por 824 tonnáról 192 tonnára csökkent. Környezetvédelem szempontjából védett területnek szá­mítanak a városok belső területei. Salgótarján belterületé­nek egy rtógyze Oki lomé taré re tavaly 162 tonnányi por ülepe­dett, s ez bizony meghaladja a norma szerint megengedettet. (A védett terület normája 150 tonna) négyzetkilométer (év). Salgótarján ezzel a szennyezett levegőjű városok közé tarto­zik, bár az első helyeket elfoglaló területektől, mint Borsod, Baranya, Veszprém, Komárom megye és Budapest még messze van. A poros, kormos levegő nem engedi át a napfény ultra­ibolya sugarait, szennyezi a vizeket, amit később megiszunk, megbontja a természet biológiai egyensúlyát. A légzőszervi betegségek lassabban gyógyulnak, s karos hatást gyakorol az idegrendszer harmóniájára is. Levegőnk tisztábbá válása érdekében a következő esz­tendőtől komoly intézkedések lépnek életbe. Pontos, részle­tes ellenőrzési rendszert vezetnek be. Kezdetül automata levegőminta-vevőket kap a megyei KÖJÁL, s ezek a készü­lékek differenciált mérési módszereket tesznek lehetővé. Levegőminták vételével vizsgálják a levegő összetételét, pil­lanatnyi porméréseket végeznek, mérik a kipufogógáz ólomtartalmát stb. Mindezt egyáltalán nem a ..tudoményoskodás” kedvéért. Ha a levegőszennyezettség emelkedését észlelik, arról azon­nal értesítik a megyei tanács építési osztályát, az pedig az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézetet. Ez utóbbi lesz hivatott arra, hogy a szennyezettség emelkedésének forrását felku­tassa. Megállapítja — akár gyárkéményemkénti ellenőrzések­kel is —, hogy honnan ered a szennyezettség erősödése. Hasonlóan a vízvédelemhez, 19T5-től progresszív lég­szennyezési bírságot fizettetnek azokkal a vállalatokkal, in­tézményekkel, amelyek nem tették meg a kellő Intézkedése­ket a levegő tisztaságának védelméért. Az összeget minden bizonnyal úgy határozzák meg, hogy az érintetteknek in­kább legyen érdekük az óvintézkedések megtétele, mint a bírság kifizetése. Jóra 7 nem olcsó mulatság a porleválasztók vásárlása, r * felszerelése, s mégasaik a költségek megtérülésé­vel sem lehet számolni. A súlyos forintok csak levegőnk tisztulásában térülnek meg. Ez viszont mindannyiunk érde­ke. Egészségünkről van szó, s ez nem lehet pénzkérdés. — szénái — Megváltozóit helyzet Tanács és hivatal NEMRÉGIBEN Horváth Jó­zseffel, a Balassagyarmati já­rási Hivatal vezetőjével be­szélgettünk a hivatal munká­járól. Akarva-aikaratlan, de eljutottunk ahhoz a ponthoz, melyről az államigazgatás aP" parátusának szakemberei még mindig vitatkoznak, aiz eltelt i dő tapasztalatait rendszere­zik. A járási tanácsok átszer­vezéséről van szó, arról, hogy zik a munkát, csak őket di­csérik. de ha hiba csúszik a számításba, mást nem lehet okolni A KÖZSÉGI tanácsok veze­tői tisztában voltak az új helyzettel, de legtöbben na­rájuk tartózó ügynek fősze­replője. NEM LENNE érdemes el­hallgatni, hogy néhány halyen a község lakói nincsenek min­dig megelégedve a tanács gyón nehezen alkalmazkodtak munkájával. A hibákat persze hozzá. Tanácselnökök, akik évek hosszú soráig viselték a hivatalt, nagy gyakorlatot szereztek, az államigazgatási lia ez nem csak névváltozást munkában — majdnem meg­jelent, akikor miben mérhető a haszna, hol a lényege? A tanácstörvény hatályba- tépése óta valóban eltelt már annyi idő, hogy a kezdeti bi­zonytalankodás. az új hely­zet nehéz klismerhetősége apparátusa után meg lehessen állapítani: kinek segített a rendelet, és kinek lett így több a munká­ja? Ha példákat kellene sorol­ni, akkor inkább összefogla­lóul ennyit: a községi taná­csok vezetőire óriási felelős­ség nehezedett. A rendelet megjelenése előtt is ./kézbe tartották” községeiket a taná­csi vezetők, de „létezett” a jáiási tanács, mint egy jó fe­dezék. Bizonyos fokig gondol­kodott és cselekedett a köz­ségiek helyetti Ha valamilyen beruházásra pénz kellett, sok helyeit előbb nekifogtak. a munkának, aztán szóltak a járási tanács illetékeseinek, oldhatatlannak találták a tel­jes önállóság megvalósítását. A járási hivatal viszont ezek után inkább már csak tanács­csal, új módszerek ismerteté­sévéi segíthetett, hiszen régi_ megszűnt, nem" voltaic többé koordináló szak­emberei. Horváth József nevét azért említettem, mert hivatalveze­tő lévén kívül-belül ismeri ezt az átalakulási folyamatot. Véleménye szerint most tar­tunk ott, hogy minden szem­pontból bebizonyosodott; a rendelet helyes volt, a várt eredmények nem maradtak el. Az önállóság megteremtette azt a lehetőséget, hogy jó, hasznos öleteket nem nyir­bálhat meg egy magasabb szerV. és éppen, azok tervez­hetnék, aikik legjobbal} isme­rik egy község gondját, baját, eredményeit és az embereket. A községek lakói hamar ki kell javítani, de arról so­sem szabad elfeledkezni, hogy még a gyengébben működő tanácsoknak is sokszoros erő­feszítés ed a munka, mint amikor a bátortalan kezde­ményezés, és időnként a vég­rehajtás volt: csak a szere­pük Orosz Júlia Célok mód nélkül Nem huszadik századbeli a tempó „Yálámi ván, de nem az talmát, mintha nem lentiének i-gázi!” — Arkagyij Rajkin üzemi sajátosságok, már közmondásossá vált sza- A tempo nem mondható hu-, vaival lehetne legjobban jellej szadik századbelinek. Gyorsa* meziü az ifjúsági törvény.ed* ság helyett szép, lassú koco- digi végrehajtásának Nógirád gátihoz lehet hasonlítani, megyei tapasztalatait. Az 1971. szeptemberében született törvény végrehajtási utasításait tavaly, év végére dolgozták ki. Ezek többségé­ben 1973. március 31-vel hatá­rozták meg a helyi intézkedési tervet, igazgatói utasítások, alapszabály-módosítások elké­szítésének határidejét. Járatlanság — négyszögülés Csak kocogás Az ipari, építőipari, közleke­dési, hírközlési és kereskedel­mi vállalatoknál ez idáig alig több mint a felénél született meg a vállalati végrehajtási Utasítás­Különösen hátul kullog a sorban a BKG, VSZV, TIGÁZ, FÜTÖBER, de van mit pótol­ni a tanácsi ipar és az élelmi­szeripar területén is. Nagyobb üzemeknél (bá­nyagépgyár, kohászati üzemek, BUFI) elkészültek az intézke­dési tervek, alapos határidő- csúszással. Ezek ismertetésére napjainkban kerül sor. Az az általános tapasztalat, hogy az utasítások kidolgozá­sához csak a párt- és KISZ- alapszervezetek kezdeménye­zése után láttak hozzá a vál­lalatok zöménél. Csak a Ganz- MÁVAG mátranováki gyára járt élöl jó példával, ami a gyáregységi intézkedési terv tartalmában is tükröződik. Az elkészült és felülvizsgált intézkedési tervekben foglal­tak érdekes képet mutatnak. A leggyakoribb jellemző az általánosság. Sok helyen szin­te egy az egyben vették át a felsőbb szintű utasítások tar­A • FÜTÖBER Épületgépé­szeti Termékeket Gyártó Vál­lalat és a Budapesti Női Fe- hérneműgyár központjaiban a törvény végrehajtási utasítá­sát figyelmen kívül hagyó, if­júságpolitikai kérdésekben tá­jékozatlanságot eláruló intéz­kedési terv született Érdemes idézni belőle. Az előbbinél: „a gazdasági vezetők — üzem­vezetőkig bezárólag — kötele­sek évenként legalább-4 alka­lommal négyszögülést tarta­ni.” A női fehérneműgyár in­tézkedési tervében: ,A. KISZ kb által adományozott, a kol­lektív szerződésben is rögzí­tett kitüntetéseknél arany fo­kozat 4 hét, ezüst fokozat 3 hét, bronz fokozat 2 hét pénz­jutalmat fizetünk”. Ha az üzemi négyszög ilyen értelmet kap, ez mélyebb okokra vezethető vissza. A fehérneműgyár intézkedési tervének. készítői pedig rosz- szul következtetnek a KISZ kb aranykoszoirús Jelvénye ki­tüntetésből. Ennek nincsenek, de más KlSZ-kitüntetéseknek sem különböző fokozatai. Ezek után a megyénkbe te­lepült üzemek milyen mér­tékben alapozhatnak központ­jukra e területen? Szerencsére nem ez a jel­lemző. Nagyüzemeinkben a fontos feladatok ott szerepel­nek az utasítások pontjai kö­zötti Az ifjúság nevelése és oktatása érdekében megfele­lően foglalkoznak a pályavá­lasztás, pályairányítás felada­taival, a szakember-utánpótlás Diztosítására együttműködést lemeznek a tanintézetekkel. Mindjobban előtérbe kerül a munkára nevelés, a fiatal dol­gozók szociális helyzetének ja­vítása, és lehetne sorolni to­vább. Az utasítás, „házi jogszabály'* A legtöbb tenmelőszövetke- zeiben azt sem tudjak, hogy mi az ifjúsági törvény. Más- nol azt gondolják, ha kész a vállalati végrehajtási utasítás, eleget tettek kötelességüknek. Az intézkedési tervek elké­szültével csalt a jogalkotás szakasza zárult le, a végrehaj­tás csak ezután kezdődik. A vállalati belső rendelke­zések a fiatalok számára „há­zi jogszabályt” jelentenek, ezért is fontos, hogy a KIS/3 vezetői figyelemmel kísérjék a törvény végrehajtását. A feladatok között szerepel — három évvel a törvény megszületése után — az ab­ban foglaltak ismertetése a fiatalok között Ma még ott tartunk, hogy az intézkedési tervek többsége csak a célokat jelöli meg, a végrehajtás módját nem. A törvény végrehajtása a párt ifjúságpolitikai határoza­tának szellemében eredménye* sen csak úgy valósítható megj ha alapos, és a helyi sajátos - Ságokat tartalmazó vállalati igazgatói utasítás áll rendel­kezésre, és az ellenőrzés, a végrehajtásról való beszámol­tatás állandó napirend az üze­mekben. E nélkül a papíron megfo­galmazott könmondatok csali leírt szavak maradnak. Szabó Gyula Kosár helyett a szatyorba... — Nagyon sokszor, szinte értetlenül állunk a dolog előtt. Jól öltözött, láthatóan megfelelő körülmények között élő emberek nyolcvan— száz forintért vásárra viszik a becsületüket. Aztán jön a szánom-bánom... A fentieket az egyik salgótarjáni önkiszol­gáló bolt vezetője mondta, majd hozzátette: — Az utóbbi egy-két hónapban ismét elsza­porodtak a bolti lopások. Higyje el, nekünk nagyon sok gondot okoz. Előttem jegyzőkönyvek, a teljes névvel, fog­lalkozással és lakcímmel. Bennük leírva, mi­képpen próbálta a „kedves" vevő fizetés nél­kül kivinni az árut a boltból. Legtöbbször olyan dolgokat, amelyek nem is napi köz­szükségleti cikkek. Kávé, ital, csokoládé, ci­garetta, különféle díszdobozok. A legtöbbször ezek kerülnek a vásarlókosár helyett a sza­tyorba. .. Egy jól öltözött, középkorú hölgy két deso- dort süllyesztett a táskájába, nyolcvan fo­rint értékben. Mellé tett még egy Mecseki li­kőrt, egy vanília likőrt és 2 darab vajat. Egy másik fiatal nőnek a táskájában ugyan­csak likőrt és egy Opera krémet találtak, ö a bonbonmeggyet szerette.... Sajnos, az esetek kilencven százalékában nők követik el a kisebb-nagyobb lopásokat. A férfiak jóval kevesebbszer szerepelnek a szomorú listán. A módszerek különfélék. Egy ceredi asz- szony vette a bevásárlókosarat, mellé tette a táskáját. Válogatott, jött-ment a polcok kö­zött. Végül az tűnt fel a bolt eladóinak, hogy tüneményes módon eltűnnek azok az áruk, amelyek előzőleg még a kosárban voltak. Ami­kor egy konyak hasonló sorsra jutott, már fi­gyelték. Szép kis listát lehetne összeállítani abból, amit a szatyrába pakolászott. Egy tábla csokoládét, egy Vegetát, az üveg konyakot, Omnia kávét, egy csomag tésztát, egy doboz konyakos meggyet, trappista sajtot és végeze­tül tejszínhabot. A kosarában összesen ha volt tíz—tizenkét forintot érő dolog... A legtöbb értékű árut egy csinos, fiatal salgótarjáni lány tulajdonította el. ö skót whiskyt, kétszázötven forintért és egy kerá­mia vázét — ára százhúsz forint — óhajtott kivinni... Mindenesetre volt olyan nap, amikor hét hasonló esetet észleltek. Elképzelhető, milyen szégyen, amikor a pénztárnál odalépnek egy- egy ilyen vevő mellé és megkérik, legyen szí­ves fáradjon be az irodába. A legtöbbször már sejtik, hogy baj van és szó nélkül mennek. Közben megkezdődik a fogadkozás, hogy so­ha többel, csak most az egyszer történt, jaj, meg ne tudja senki, mit szól a férjem, csak a munkahelyemnek ne írják meg... Érdemes elgondolkodni rajta, megéri-e a dolog? A jegyzőkönyvet ugyanis minden eset­ben felveszik. Méghozzá három példányban. A büntetés sem marad el, és sok esetben bi­zony így, vagy úgy, de kitudódik a dolog... Ha pedig másodszor történik, rendőrségi ügy lesz belőle. Erre pedig igazán nincsen szüksége senkinek. Nem érdemes megkockáztatni... Sokkal biztosabb dolog becsületesen a kosár­ba rakodni. — es — tőjjön az ő fejük, gazdálkod- hozzászoktak az.új helyzethez. ják ki az összeget, ahogy tud­ják. Minden ötlet két hivata­li szarv dossziéit vándorolta keresztül, míg egyáltalán, szó lehetett a megvalósításról. Amióta a községi tanácsok teljes önállóságot loaptak, gyökeresen megváltozott a helyzet. Csökken a hibalehe­tőség, mert mindenki tudja, hogy a községfejlesztés, a sa­játos problémák megoldása szinte kizárólag a községi ve­setők feladata. Ha jól vég­és megfelelően ki is tudják használni a lehetőségeket. Azok közül, akikkel idáig a községi tanácsok munkájáról beszélgettünk, még senki nem mondta, hogy visszakívánná a régi állapotot. A községi vezetők sem mondták soha. Bizonyára nehéz volt hozzá­szokni az újhoz, de a tapasz­talat szerint megérte a fá­radságot. A községi tanács végezheti jól, Vagy rosszán búi a munkájáig de minden Két évvel ezelőtt készült el Lükén a Kossuth Sertéshizlaló Társulás telepe. Az idén 1600 hússertést adnak át m Feldolgozó Vállalatnak, jövőre már 3209-al kívánnak értékesíteni. A maximális kibocsátó képességet (4080 darab sertés iöísrre érik eb Képünkön; Szabó János telepvezető-helye itta es Gordos Laszlos« a kismalacokká*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents