Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-09 / 262. szám

JL

Smarvasmarha-tenyeastén tennivalók (I.)

Állomány és takarmányozás

A SZARVASMARHA TE- NVESZTÉS fejlesztése jegyé- iia ár- és egyéb intézkedések Iáitok nemrégiben napvilágot. Megfelelő szintű tej- (2800 liter) és hústermelés (napi 1.2 kilj) mellett az ágazat 15 százalékos jövedelmet valósíthat meg. A kormányhatározat kedvező hatást váltott ki a közös gazdaságokban, ösztönöz a létszám, a minőség a termelés • növelésére.

Augusztusban, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a megye szarvasmarha-tenyésztési programját, amely 1985-ig meghatározza a feladatokat. Alábbiakban a program végrehajtása terén eddig végzett munkáról, főbb összefüggésekről szólunk. Ezzel Is segítséget kívánunk nyújtani. a szövetkezeteknek, amol manapság készítik a hosz- *zú távú terveket.

A határozat megjelenése óta. több mint egy év telt el. Az év végéig Nógrádhain a szarvasmarha-állomány 3—4 százalékkal, a tehénállomány 4—5 százalékkal emelkedik. A tennivalók kétirányúak. Egyrészt vannak napi feladatok, emellett hosszabb távon megteendő intézkedések.

Az állománynövelés tervezésénél figyelembe keli venni, hogy ha kismértékben is, de a háztáji és kisegítő gazdaságok szarvasmarha-állománya tovább csökken. A megyében 1985-áig 25 százalékkal növelni kell az állományt, és ez a feladat elsősorban a nagyüzemeket érinti. Megvalósítása csiak s>,kfcor lehetséges, ha minden évben 4 százalékkal növekszik az állomány. Biológiailag ez elképzelhető. Járható út az ál-. íomány jobb tartása, takarmá-' nyozása, vásárlás és import. A két utóbbi növelési forma előtt a terveket egyeztetni kell az állattenyésztési felügyelőséggel. Sürgető feladat, hogy a

takarmányhelyzettel összhangban mielőbb hasznosítsák az üres férőhelyeket. Különösen indokolt ez a szakosított telepeken, ahol a jelentős beruházások megtérülése miatt nem mindegy, hogy milyen a feltöltő ttség.

A BELFÖLDI vagy külföldi állomány beszerzésénél a közös gazdaságok az eddiginél lobban támaszkodhatnak az állattenyésztési felügyelőségre A külföldi állomány beszerzésénél kedvezőbb a helyzet mint a korábbi években volt. Olyan állománynál, ahol az évi 4000 literes tejtermelés elvárható, a vételár negyed részét az állam elengedi. Másrészt tenyészállat-vásárlási hitei áll rendelkezésre, amelynek törlesztését csak két év múlva kezdi az üzem.

A töanegtaikarniáiny-terme- lés terén reformokra van szükség. Az elmúlt 10—12 év tapasztalatai alátámasztják állításunkat. A szakosított telepeken nem lehet folyamatosan, és főként elviselhető költséggel az állomány tömegta- karmány-igényét sokféle növényre alapozni. A gyakori változtatásra az állat szervezete a legtöbb esetben termeléscsökkenéssel válaszol. Másrészt a folyamatos nyári zöld- takarmá ny -ellátás megszervezése egynyári szálasokra alapozva ritkán, kivitelezhető. A szairvasmarha-fenyésztés gazdaságossága csak akikor valósulhat meg, ha olcsó tömeg- takanmányokra alapozzuk. Ezért a következő évek feladata olyan takarmánynövények termesztése, melyeket nagy tömegben lehet előállítani, és gépesíthető a munkafolyamat. Ma még nem oldható meg, hogy valamennyi takarmányt szárítsunk, és egész évben teljesen egynemű takarmányt fogyasszanak az állatok. Ezért a jelenlegi gyakorlatban véleményünk szerint az alábbi növénycsoport termesztése célszerű : legelőfű, fűsailázsinak, pillangósok, elsősorban lucerna, silókukorica. A másodvetés es az egynyári szálasok tartalékként hasznosíthatók. Alap- verő szemléletváltozásra van szükség, különösen a gyepgazdálkodásban. E téren nagyok a lehetőségek. Példák tömkelegével lehet bizonyítaná, hogy csak megfelelően kezelt és hasznosított gyepterületen tudunk olcsó tömegtakarmányt előállítani. Manapság például a gyepgazdálkodásiban a gazta- lanítás és az őszi műtrágyázás a legsürgetőbb feladat. Tavasszal természetesen további nitrogén műtrágya adagolására van szükség.

MIVEL hosszú távra szóló programról van szó, számításba kell venni azokat a szári toes tárolóeszközöket, amelyekkel az eddigieknél hatékonyabban tudjuk a takarmány értékeit megóvni. Beton falkö- zá silókra, forrólevegős szárítóra és egyéb eszközökre gondolunk. Régi állattenyésztési aiapelv, hogy párosítsd a jót a jobbal! A tenyésztői felfogásban sok üzemben változtatásra van szükség. Pontos feljegyzések, azok céltudatos fel- használása nélkül tenyésztői munkáról nem lehet beszélni, így az állomány termelése legfeljebb időlegesen, véletlenül növekszik. Az üzemeknek a mostani tervkészítés idején dönteniük kell, hogy milyen fajtát kívánnak hasznosítaná, és milyen követelményeket állítanak az állománnyal szemben. A tervben helyet kell kapnia a genetikai programnak, melyhez az áUattenyész- tési felügyelőség segítséget nyújt.

(Folytatjuk)

Horváth Demeter

állattenyésztési felügyelőségi igazgató

Önmagát megsemmisítő műanyag

Mi legyen a műanyaghulladékkal? — Ez a probléma nem is olyan egyszerű, mint ahogyan első pillantásra látszik. Elégetni nem lehet, mivel mérgező gázok keletkeznek. Ez a körülmény vezette a tudósokat arra a gondolatra, hogy önmagát megsemmisítő műanyagot kell előállítani.

James Gillet, a torontói egyetem munkatársa társaival együtt kidolgozta a műanyag megsemmisítésének új módszerét, amelyet a kémiai társaság ülésén mutatott be. A műanyagcsósze az ibolyántúli sugarak hatására a jelenlevők szeme láttára néhány óra alatt eltűnt.

Ezt a folyamatot irányítani lehet, sőt előre ki lehet számítani időtartamát is. Az egyik, legutóbbi időben szabadalmazott módszernek az a lényege, hogy az ibolyántúli

sugarak hatására érzékeny adalékanyagot adnak a műanyaghoz. Ezáltal olyan reakció jön létre, amely az anyag teljes megsemmisülésével fejeződik be. Az adalékanyag koncentrációjának és mennyiségének megváltoztatásával órákra, napokra és hetekre szabályozni lehet a műanyag élettartamát. Az erre a célra alkalmazott vegyi anyagok nem tartalmaznak az emberre káros komponenseket.

ITŰNTETÉÍ

Kevesen, mondhatják el magukról azt, amit Tóth István 8., a Salgótarjáni Kohászati Qaeimek kovács szakmunkása: 37 esztendeje dolgozik ugyanazon a munkahelyen. Ismeretlen számára az. hogy né' hány forint többletért váltogassa a munkahelyeké);.

— 1936-ot írtunk, amikor

munkára jelentkeztem az

acélgyárban — meséli. —

Édesapám bányaszerencsétlenség áldozata lett. öten voltunk testvérek, szükség volta keresetre. A bátyám akkor már itt dolgozott, ő ajánlott be. Nagy megtiszteltetés volt aikkoriban itt, a gyárban munkát kapni, még ha a „plac- cón” söpört is az ember.

Később acélgyári munkás lett az öccse, s most itt dolgozik a lánya, a ve je is. Ehhez a nagymúltú gyárhoz kapcsolódik szinte az egész család sorsa.

— Az akkori, kenyeretlen, sáros Tarjámban inagy becsülete volt az acél,gyáriaknak. Viszonylag még itt fizettek a legjobban, a boltokban akár hitelre is vásárolhattunk. Mostoha körülmények fogadtak, amikor ide kerültem. Tizenkét órás műszakokat dolgoztunk, elölről égetett a kemence hősége, hátulról csapott a hideg. Munkát csak telente kaptunk, nyárra megküldték az elbocsátó levelet.

Ahogy mondani szokták, Pista bácsi régi „bútordarab” a gyárban. Amellett, hogy

nagyszerű szakember — háromszoros Kiváló Dolgozó —, alaposan kiveszi részét a közéletből is. A kovácsológyár „B” üzemében tizenkét esztendeje alapszervezeti párttitkár, tíz éve munkásőir. 1968- ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával jutalmazták becsületes munkáját.

— Ezért is csodálkoztam nagyon. amikor a napokban megkerestek, hogy személyi adataimat kérjék. Mondták, hogy az arany fokozatra terjesztenek fel. Engem? Hiszen megkaptam már én az elismerést, nem is egyszer!

Pista bácsi nem tartja különösebb dolognak, hogy 54 éves koráig becsülettel, kitartóan dolgozott. Nevetve említi:

— Soha eddig beteg még nem voltam, tablettát se igen láttam még- Pedig hát igaz, ami igaz. a kovácsoló gyárrészleg most sem tartozik még az egészséges munkahelyek közé.

Valóban, most folyik a gyárrészleg rekonstrukciója, de az eredményt Pista bácsi

már nem élvezheti. Jövőre búcsút mond .munkahelyének.

— Azt sajnálom csak, hogy nem most kezdem itt az életem — mondja sóhajtva. — Ha most lennék fiatal, bizony másként rendezném be az életem. Először is tanulnék, a tudásé a jövő. Amikor először lehetőség nyílt arra, hogy munka mellett elvégezhessük a ?—8. uszályt, azonnal nekivágtam. Akkor tanult a kislányom is. legalább segíthettünk egymásnak. El is kezdtem „spekulálni”, hogy be- kellene iratkozni technikumba. Aztán mégis úgy gondoltam, hogy késő már. Mire elvégezném, legfeljebb néhány évem lenne a nyugdíjig, akkor meg nem sok értelme.

Terveiről, vágyairól kérdezgetem.

— Sohasem voltak nagyravágyó terveim, most sincsenek — mondja Pista bácsi- — Nem mondom, ha nyernék a lottón, vennék egy, s más dolgot, de erre nem lehet építeni Anyagilag rendezett körülmények. között élek, nincs hiányom semmiben. Egy kívánságom van csaik: a lányom minél előbb jusson lakáshoz. Útban van a kisunoka, jó lenne, ha sajátjukban fogadhatnák őt.

Nem tartozik azok közé az emberek közé. akik rettegve méznek a nyugdíjas évek elé.

Nagyobb árbevétel

Szerelik » laborszekrényeket.

— Az' alakulóülést 1969. szeptember 2Ó-án tartottuk 25 taggal. Akkor jött létre a dré- gelypalánki Szondy Ipari Szövetkezet. Sikerült egy házat bérbe venni. Most is abban van a központ, társbérletben a postával — mondja Gál József, a nagyoroszi telep vezetője.

Az indulásihoz az alapot a tagság összeadott forintjai jelentették. Talán még ennél is többet jelentett a szakértelmük, munkaszeretetük. Nem véletlen, hogy eljutottak eddig, hitel igénybevétele nélkül. Igaz, évről évre még a nyereségrészesedés jelentős részéről is lemondtak a közös javára, a szövetkezet fejlesztési céljaira. Ezt a célt évenként még külön részjegyekkel is segítették.

— Ezek a nagy acélszerkezetek N ógrádkövesdre készülnek. Részt veszünk a kőbánya rekonstrukciójában. Egyébként az idén. már nagyobb mennyiségben készítettünk itt, a nagyoroszi telephelyen szerelvényeket a külső technológiai szerelésekhez is — újságolja Gál József. — Ezek viszont — folytatja — laboratóriumi szekrények. Többféle készül' belföldre és exportra is. Most például a robbanásgátló szekrényeken dolgoznak a szerelőik. Ezenkívül tejszín- érlelő vezórlőszekrényéket is gyártunk komplett szereléssel exportra. Véranalizátor mü- szerszekrényeket is gyártunk a Radelkisszel kooperációban. Kényes munka ez is. Különféle műszerházak, műszerdobozok is készülnek a lakatosrészlegnél és ezek egy része

— Soha az életben nem unatkoztam, úgy gondolom, ezután sem fogok. Szeretem a futballmeccset, gyakran járunk kirándulni. Meg aztán elég elfoglaltságot ad majd a kisunoka iß. Mondták már a gyárban is: ne szakadjon meg az a bizonyos „köldökzsinór”, látogassak be gyakran a régi barátokhoz. Azt hiszem, élek is majd a szíves invitálással. mert nehéz elszakadni onnan, ahol az ember élete java részét töltötte.

X

Tóth István 6.. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsa november 6-án, a Parlament kupolacsarnokában vette át a Munka Érdemrend arany fokozatát. Nemcsak kitüntetése arany. Arany annak

a drégelypalánfeí szereidébe kerül. Ott végzik el a felszerelést.

Később a szereidében is jártunk. Ott újságolták, hogy a mágneses forgó-keverő műszertartozékok gyárát egy éve kezdték. Most már évi 2000 darabot készre gyártanak. Ezenkívül a csővoltmérők ösz- szeszeréliését, bemérését is itt végzik. Van egy saját találmányuk is. A szövetkezet vezető mérnökei a kutatóintézeti mérnökökkel közösen alkották meg a Palánk elnevezésű objektum védelmi berendezést Erről érdeklődöm:

— Az idén az első 25 darabos nullszériát ki kell adnunk. Már csak néhány importalkatrész hiányzik. ha ezek megérkeznek, szállíthatjuk a készülékeket — kaptam a választ.

A szerelde mögötti területen egy hatalmas létesítményen dolgoznak. A Budapesti Ipari Vásár városligeti területének felszámolásává] jutottak az anyaghoz. Bontást vállaltak, és az anyagból itt gyártócsarnokot létesítenek.

A közpon tban már kész a háromnegyed évi számvetés, Deme Jenő főkönyvelőtől erről érdeklődtünk. Ma már 410 dolgozót foglalkoztáit a szövetkezet. Hogy állnak a tervteljesítéssel?

— A közgyűlés 60 milliós éves tervről döntött. Az elmúlt háromnegyed év árbevétele eléri az 58 millió forintot, A szövetkezet nyeresége 11,7 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz viszonyítva csaknem megkétszereződik az árbevételünk, aminek döntő többsége, mintegy 50 millió a külső technológiai szerelésekből. származik. Ebből a legnagyobb a csaknem 20 milliós sarkadi cukorgyári rekonstrukciós munka, amit nemrég befejeztünk. Ma már 75 milliós éves árbevétellel számolunk.

— Nálunk fontos mutatóként

kezeljük az anyagmentes termelést is. Az idén 40 milliós tervet határoztunk meg, és háromnegyed év alatt 29 milliót értünk el. Időarányosan

tehát megvan. Ez reálisabb

tünk, az országgyűlés témája tesz — a családjogi törvény módosítása. Kézenfekvő a ma. gyarázait: a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődése lényegesen érinti, befolyásolja a családok helyzetét — s családjogi törvényünket több mint két évtizeddel ezelőtt, 1952-ben alkotta meg az országgyűlés. Az Igazságügyi Minisztérium — amelynek törvényelőkészítő főosztálya a témában vitaanyagot késziképet mutat, mivel korábba» szinte óvakodtunk az anyagigényes munkáktól. A forgóalap bővítésével ma már erre is nagyobb a lehetőségünk —• mondta a főkönyvelő.

Milyen szervezési intézkedések segítettek az eredmények javulásában?

— Talán a műszakiak erre pontosabb választ adhatnának, de most, a lábatlani munkahelyen vannak. Nálunk számokban jelentkezik az intézkedések hatása.

— Éltünk például a KPM- rendelet adta kedvezményes gépkocsiselejtezés lehetőségével. Hét új gépkocsit vásároltunk, és köztük az előbbieknél nagyobb teljesítményűeket. Ezzel párhuzamosan megszigorítottuk a gépkocsik elszámoltatását, anyagilag ösztönöztük a gépkocsivezetőket t> jobb kihasználásra, az üzemanyag-takarékosságra. Csak ez az egy tétel 800 ezer forint megtakarítást -jelent.

— Már említettem, hogy a2 árbevétel a tavalyinak csaknem kétszerese lesz, ezzel

' szemben az általános, vagyis az irányítási, igazgatási költségek abszolút számban is csökkentek. Tavaly négy és fél milliónál nagyobb volt az általános költség háromnegyed éves szinten. Most viszont hárommillió 800 ezer forint. Ez is hozzájárult, hogy az egy termelő órára eső nyereség a tavalyi 16 forint 2.5 fillérről, 20 forint 24 fillérre növekedett.

— Milyen beruházások voltak?

— Sajnos, korlátozottak a lehetőségek. A már említett gépkocsicseréken kívül kisebb mértékben bővült a gyártó géppark. Vettünk például egy védőgázas hegesztőberendezést. Eddig egymilliós beruházás valósult meg, év végére talán másfél millió lesz. Ehhez a közös fejlesztési alapból is kaptunk 300 ezer forintot, Ingatlan vásárlására. Jó lenne, ha az itt képződő nyereségből több maradna fejlesztésre. Nagy szükség lenne rá; mert még nagyon sok minden kellene.

B. J.

tett — felkérte a Hazafias Népfrontot, hogy bocsássa társadalmi véleményezésre a törvénymódosítás tervezetét. A fővárosban ezekben a napokban valamennyi kerületi nép- frointbizottságnál —. elméleti és gyakorlati jogászok részvételével, s egyebek között a bírósági tapasztalatok közreadásával — megvitatják a születőben levő jogszabály részeit és egészét. Pénteken vitatja meg a törvénytervezetet a Hazafias Népfront budapesti alkotmányjogi munkabizottsága;

Családjogi törvényünk módosításáról

Megkezdődött az új jogszabály tervezetének társadalmi vitája

Napirendre került — rövidesen törvényhozó testülea fedezete is.

—•szenei!—

NÓGRÁD — 1973. november 9., péntek

3