Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-09 / 262. szám

JL Smarvasmarha-tenyeastén tennivalók (I.) Állomány és takarmányozás A SZARVASMARHA TE- NVESZTÉS fejlesztése jegyé- iia ár- és egyéb intézkedések Iáitok nemrégiben napvilágot. Megfelelő szintű tej- (2800 li­ter) és hústermelés (napi 1.2 kilj) mellett az ágazat 15 szá­zalékos jövedelmet valósíthat meg. A kormányhatározat kedvező hatást váltott ki a kö­zös gazdaságokban, ösztönöz a létszám, a minőség a termelés • növelésére. Augusztusban, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága el­fogadta a megye szarvasmar­ha-tenyésztési programját, amely 1985-ig meghatározza a feladatokat. Alábbiakban a program végrehajtása terén eddig végzett munkáról, főbb összefüggésekről szólunk. Ez­zel Is segítséget kívánunk nyújtani. a szövetkezeteknek, amol manapság készítik a hosz- *zú távú terveket. A határozat megjelenése óta. több mint egy év telt el. Az év végéig Nógrádhain a szarvasmarha-állomány 3—4 százalékkal, a tehénállomány 4—5 százalékkal emelkedik. A tennivalók kétirányúak. Egy­részt vannak napi feladatok, emellett hosszabb távon meg­teendő intézkedések. Az állománynövelés terve­zésénél figyelembe keli venni, hogy ha kismértékben is, de a háztáji és kisegítő gazdaságok szarvasmarha-állománya to­vább csökken. A megyében 1985-áig 25 százalékkal növelni kell az állományt, és ez a fel­adat elsősorban a nagyüzeme­ket érinti. Megvalósítása csiak s>,kfcor lehetséges, ha minden évben 4 százalékkal növekszik az állomány. Biológiailag ez elképzelhető. Járható út az ál-. íomány jobb tartása, takarmá-' nyozása, vásárlás és import. A két utóbbi növelési forma előtt a terveket egyeztetni kell az állattenyésztési felügyelőség­gel. Sürgető feladat, hogy a takarmányhelyzettel összhang­ban mielőbb hasznosítsák az üres férőhelyeket. Különösen indokolt ez a szakosított tele­peken, ahol a jelentős beruhá­zások megtérülése miatt nem mindegy, hogy milyen a feltöl­tő ttség. A BELFÖLDI vagy külföldi állomány beszerzésénél a kö­zös gazdaságok az eddiginél lobban támaszkodhatnak az állattenyésztési felügyelőségre A külföldi állomány beszerzé­sénél kedvezőbb a helyzet mint a korábbi években volt. Olyan állománynál, ahol az évi 4000 literes tejtermelés el­várható, a vételár negyed ré­szét az állam elengedi. Más­részt tenyészállat-vásárlási hitei áll rendelkezésre, amely­nek törlesztését csak két év múlva kezdi az üzem. A töanegtaikarniáiny-terme- lés terén reformokra van szükség. Az elmúlt 10—12 év tapasztalatai alátámasztják ál­lításunkat. A szakosított tele­peken nem lehet folyamato­san, és főként elviselhető költ­séggel az állomány tömegta- karmány-igényét sokféle nö­vényre alapozni. A gyakori változtatásra az állat szerve­zete a legtöbb esetben terme­léscsökkenéssel válaszol. Más­részt a folyamatos nyári zöld- takarmá ny -ellátás megszerve­zése egynyári szálasokra ala­pozva ritkán, kivitelezhető. A szairvasmarha-fenyésztés gaz­daságossága csak akikor való­sulhat meg, ha olcsó tömeg- takanmányokra alapozzuk. Ezért a következő évek felada­ta olyan takarmánynövények termesztése, melyeket nagy tö­megben lehet előállítani, és gépesíthető a munkafolyamat. Ma még nem oldható meg, hogy valamennyi takarmányt szárítsunk, és egész évben tel­jesen egynemű takarmányt fo­gyasszanak az állatok. Ezért a jelenlegi gyakorlatban véle­ményünk szerint az alábbi nö­vénycsoport termesztése cél­szerű : legelőfű, fűsailázsinak, pillangósok, elsősorban lucer­na, silókukorica. A másodvetés es az egynyári szálasok tarta­lékként hasznosíthatók. Alap- verő szemléletváltozásra van szükség, különösen a gyepgaz­dálkodásban. E téren nagyok a lehetőségek. Példák tömkele­gével lehet bizonyítaná, hogy csak megfelelően kezelt és hasznosított gyepterületen tu­dunk olcsó tömegtakarmányt előállítani. Manapság például a gyepgazdálkodásiban a gazta- lanítás és az őszi műtrágyázás a legsürgetőbb feladat. Ta­vasszal természetesen további nitrogén műtrágya adagolásá­ra van szükség. MIVEL hosszú távra szóló programról van szó, számítás­ba kell venni azokat a szári to­es tárolóeszközöket, amelyek­kel az eddigieknél hatéko­nyabban tudjuk a takarmány értékeit megóvni. Beton falkö- zá silókra, forrólevegős szárí­tóra és egyéb eszközökre gon­dolunk. Régi állattenyésztési aiapelv, hogy párosítsd a jót a jobbal! A tenyésztői felfogás­ban sok üzemben változtatás­ra van szükség. Pontos fel­jegyzések, azok céltudatos fel- használása nélkül tenyésztői munkáról nem lehet beszélni, így az állomány termelése leg­feljebb időlegesen, véletlenül növekszik. Az üzemeknek a mostani tervkészítés idején dönteniük kell, hogy milyen fajtát kívánnak hasznosítaná, és milyen követelményeket ál­lítanak az állománnyal szem­ben. A tervben helyet kell kapnia a genetikai program­nak, melyhez az áUattenyész- tési felügyelőség segítséget nyújt. (Folytatjuk) Horváth Demeter állattenyésztési felügyelőségi igazgató Önmagát megsemmisítő műanyag Mi legyen a műanyaghulla­dékkal? — Ez a probléma nem is olyan egyszerű, mint ahogyan első pillantásra lát­szik. Elégetni nem lehet, mi­vel mérgező gázok keletkez­nek. Ez a körülmény vezette a tudósokat arra a gondolatra, hogy önmagát megsemmisítő műanyagot kell előállítani. James Gillet, a torontói egyetem munkatársa társai­val együtt kidolgozta a műa­nyag megsemmisítésének új módszerét, amelyet a kémiai társaság ülésén mutatott be. A műanyagcsósze az ibolyán­túli sugarak hatására a jelen­levők szeme láttára néhány óra alatt eltűnt. Ezt a folyamatot irányítani lehet, sőt előre ki lehet szá­mítani időtartamát is. Az egyik, legutóbbi időben sza­badalmazott módszernek az a lényege, hogy az ibolyántúli sugarak hatására érzékeny adalékanyagot adnak a műa­nyaghoz. Ezáltal olyan reak­ció jön létre, amely az anyag teljes megsemmisülésével fe­jeződik be. Az adalékanyag koncentrációjának és mennyi­ségének megváltoztatásával órákra, napokra és hetekre szabályozni lehet a műanyag élettartamát. Az erre a célra alkalmazott vegyi anyagok nem tartalmaznak az ember­re káros komponenseket. ITŰNTETÉÍ Kevesen, mondhatják el ma­gukról azt, amit Tóth István 8., a Salgótarjáni Kohászati Qaeimek kovács szakmunkása: 37 esztendeje dolgozik ugyan­azon a munkahelyen. Isme­retlen számára az. hogy né' hány forint többletért válto­gassa a munkahelyeké);. — 1936-ot írtunk, amikor munkára jelentkeztem az acélgyárban — meséli. — Édesapám bányaszerencsét­lenség áldozata lett. öten vol­tunk testvérek, szükség volta keresetre. A bátyám akkor már itt dolgozott, ő ajánlott be. Nagy megtiszteltetés volt aikkoriban itt, a gyárban mun­kát kapni, még ha a „plac- cón” söpört is az ember. Később acélgyári munkás lett az öccse, s most itt dol­gozik a lánya, a ve je is. Eh­hez a nagymúltú gyárhoz kapcsolódik szinte az egész család sorsa. — Az akkori, kenyeretlen, sáros Tarjámban inagy becsü­lete volt az acél,gyáriaknak. Viszonylag még itt fizettek a legjobban, a boltokban akár hitelre is vásárolhattunk. Mostoha körülmények fogad­tak, amikor ide kerültem. Tizenkét órás műszakokat dol­goztunk, elölről égetett a ke­mence hősége, hátulról csa­pott a hideg. Munkát csak telente kaptunk, nyárra meg­küldték az elbocsátó levelet. Ahogy mondani szokták, Pista bácsi régi „bútordarab” a gyárban. Amellett, hogy nagyszerű szakember — há­romszoros Kiváló Dolgozó —, alaposan kiveszi részét a köz­életből is. A kovácsológyár „B” üzemében tizenkét esz­tendeje alapszervezeti párttit­kár, tíz éve munkásőir. 1968- ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával jutalmazták becsületes munkáját. — Ezért is csodálkoztam na­gyon. amikor a napokban megkerestek, hogy személyi adataimat kérjék. Mondták, hogy az arany fokozatra ter­jesztenek fel. Engem? Hiszen megkaptam már én az elis­merést, nem is egyszer! Pista bácsi nem tartja kü­lönösebb dolognak, hogy 54 éves koráig becsülettel, kitar­tóan dolgozott. Nevetve emlí­ti: — Soha eddig beteg még nem voltam, tablettát se igen láttam még- Pedig hát igaz, ami igaz. a kovácsoló gyár­részleg most sem tartozik még az egészséges munkahe­lyek közé. Valóban, most folyik a gyárrészleg rekonstrukciója, de az eredményt Pista bácsi már nem élvezheti. Jövőre búcsút mond .munkahelyének. — Azt sajnálom csak, hogy nem most kezdem itt az éle­tem — mondja sóhajtva. — Ha most lennék fiatal, bizony másként rendezném be az éle­tem. Először is tanulnék, a tudásé a jövő. Amikor elő­ször lehetőség nyílt arra, hogy munka mellett elvégez­hessük a ?—8. uszályt, azon­nal nekivágtam. Akkor tanult a kislányom is. legalább segít­hettünk egymásnak. El is kezdtem „spekulálni”, hogy be- kellene iratkozni technikum­ba. Aztán mégis úgy gondol­tam, hogy késő már. Mire el­végezném, legfeljebb néhány évem lenne a nyugdíjig, ak­kor meg nem sok értelme. Terveiről, vágyairól kérdez­getem. — Sohasem voltak nagyra­vágyó terveim, most sincse­nek — mondja Pista bácsi- — Nem mondom, ha nyernék a lottón, vennék egy, s más dolgot, de erre nem lehet épí­teni Anyagilag rendezett kö­rülmények. között élek, nincs hiányom semmiben. Egy kí­vánságom van csaik: a lányom minél előbb jusson lakáshoz. Útban van a kisunoka, jó lenne, ha sajátjukban fogad­hatnák őt. Nem tartozik azok közé az emberek közé. akik rettegve méznek a nyugdíjas évek elé. Nagyobb árbevétel Szerelik » laborszekrényeket. — Az' alakulóülést 1969. szeptember 2Ó-án tartottuk 25 taggal. Akkor jött létre a dré- gelypalánki Szondy Ipari Szö­vetkezet. Sikerült egy házat bérbe venni. Most is abban van a központ, társbérletben a postával — mondja Gál Jó­zsef, a nagyoroszi telep veze­tője. Az indulásihoz az alapot a tagság összeadott forintjai je­lentették. Talán még ennél is többet jelentett a szakértel­mük, munkaszeretetük. Nem véletlen, hogy eljutottak ed­dig, hitel igénybevétele nélkül. Igaz, évről évre még a nyere­ségrészesedés jelentős részéről is lemondtak a közös javára, a szövetkezet fejlesztési cél­jaira. Ezt a célt évenként még külön részjegyekkel is segí­tették. — Ezek a nagy acélszerke­zetek N ógrádkövesdre készül­nek. Részt veszünk a kőbánya rekonstrukciójában. Egyéb­ként az idén. már nagyobb mennyiségben készítettünk itt, a nagyoroszi telephelyen sze­relvényeket a külső technoló­giai szerelésekhez is — újsá­golja Gál József. — Ezek vi­szont — folytatja — laborató­riumi szekrények. Többféle készül' belföldre és exportra is. Most például a robbanás­gátló szekrényeken dolgoznak a szerelőik. Ezenkívül tejszín- érlelő vezórlőszekrényéket is gyártunk komplett szereléssel exportra. Véranalizátor mü- szerszekrényeket is gyártunk a Radelkisszel kooperációban. Kényes munka ez is. Különfé­le műszerházak, műszerdobo­zok is készülnek a lakatos­részlegnél és ezek egy része — Soha az életben nem unatkoztam, úgy gondolom, ezután sem fogok. Szeretem a futballmeccset, gyakran já­runk kirándulni. Meg aztán elég elfoglaltságot ad majd a kisunoka iß. Mondták már a gyárban is: ne szakadjon meg az a bizonyos „köldökzsinór”, látogassak be gyakran a régi barátokhoz. Azt hiszem, élek is majd a szíves invitá­lással. mert nehéz elszakadni onnan, ahol az ember élete java részét töltötte. X Tóth István 6.. a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek ková­csa november 6-án, a Parla­ment kupolacsarnokában vet­te át a Munka Érdemrend arany fokozatát. Nemcsak ki­tüntetése arany. Arany annak a drégelypalánfeí szereidébe kerül. Ott végzik el a felsze­relést. Később a szereidében is jár­tunk. Ott újságolták, hogy a mágneses forgó-keverő műszer­tartozékok gyárát egy éve kezdték. Most már évi 2000 darabot készre gyártanak. Ezenkívül a csővoltmérők ösz- szeszeréliését, bemérését is itt végzik. ­Van egy saját találmányuk is. A szövetkezet vezető mér­nökei a kutatóintézeti mérnö­kökkel közösen alkották meg a Palánk elnevezésű objektum védelmi berendezést Erről ér­deklődöm: — Az idén az első 25 dara­bos nullszériát ki kell ad­nunk. Már csak néhány im­portalkatrész hiányzik. ha ezek megérkeznek, szállíthat­juk a készülékeket — kaptam a választ. A szerelde mögötti terüle­ten egy hatalmas létesítmé­nyen dolgoznak. A Budapesti Ipari Vásár városligeti terüle­tének felszámolásává] jutottak az anyaghoz. Bontást vállal­tak, és az anyagból itt gyár­tócsarnokot létesítenek. A közpon tban már kész a háromnegyed évi számvetés, Deme Jenő főkönyvelőtől er­ről érdeklődtünk. Ma már 410 dolgozót foglalkoztáit a szö­vetkezet. Hogy állnak a terv­teljesítéssel? — A közgyűlés 60 milliós éves tervről döntött. Az el­múlt háromnegyed év árbevé­tele eléri az 58 millió forintot, A szövetkezet nyeresége 11,7 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz viszonyítva csaknem megkétszereződik az árbevételünk, aminek döntő többsége, mintegy 50 millió a külső technológiai szerelések­ből. származik. Ebből a legna­gyobb a csaknem 20 milliós sarkadi cukorgyári rekonstruk­ciós munka, amit nemrég be­fejeztünk. Ma már 75 milliós éves árbevétellel számolunk. — Nálunk fontos mutatóként kezeljük az anyagmentes ter­melést is. Az idén 40 milliós tervet határoztunk meg, és háromnegyed év alatt 29 mil­liót értünk el. Időarányosan tehát megvan. Ez reálisabb tünk, az országgyűlés témája tesz — a családjogi törvény módosítása. Kézenfekvő a ma. gyarázait: a társadalmi-gaz­dasági viszonyok fejlődése lé­nyegesen érinti, befolyásolja a családok helyzetét — s csa­ládjogi törvényünket több mint két évtizeddel ezelőtt, 1952-ben alkotta meg az or­szággyűlés. Az Igazságügyi Minisztérium — amelynek törvényelőkészítő főosztálya a témában vitaanyagot készi­képet mutat, mivel korábba» szinte óvakodtunk az anyag­igényes munkáktól. A forgó­alap bővítésével ma már erre is nagyobb a lehetőségünk —• mondta a főkönyvelő. Milyen szervezési intézkedé­sek segítettek az eredmények javulásában? — Talán a műszakiak erre pontosabb választ adhatná­nak, de most, a lábatlani mun­kahelyen vannak. Nálunk szá­mokban jelentkezik az intéz­kedések hatása. — Éltünk például a KPM- rendelet adta kedvezményes gépkocsiselejtezés lehetőségé­vel. Hét új gépkocsit vásárol­tunk, és köztük az előbbieknél nagyobb teljesítményűeket. Ezzel párhuzamosan megszi­gorítottuk a gépkocsik elszá­moltatását, anyagilag ösztö­nöztük a gépkocsivezetőket t> jobb kihasználásra, az üzem­anyag-takarékosságra. Csak ez az egy tétel 800 ezer forint megtakarítást -jelent. — Már említettem, hogy a2 árbevétel a tavalyinak csak­nem kétszerese lesz, ezzel ' szemben az általános, vagyis az irányítási, igazgatási költ­ségek abszolút számban is csökkentek. Tavaly négy és fél milliónál nagyobb volt az általános költség háromne­gyed éves szinten. Most vi­szont hárommillió 800 ezer fo­rint. Ez is hozzájárult, hogy az egy termelő órára eső nye­reség a tavalyi 16 forint 2.5 fillérről, 20 forint 24 fillérre növekedett. — Milyen beruházások vol­tak? — Sajnos, korlátozottak a lehetőségek. A már említett gépkocsicseréken kívül ki­sebb mértékben bővült a gyár­tó géppark. Vettünk például egy védőgázas hegesztőberen­dezést. Eddig egymilliós beru­házás valósult meg, év végére talán másfél millió lesz. Eh­hez a közös fejlesztési alapból is kaptunk 300 ezer forintot, Ingatlan vásárlására. Jó len­ne, ha az itt képződő nyere­ségből több maradna fejlesz­tésre. Nagy szükség lenne rá; mert még nagyon sok minden kellene. B. J. tett — felkérte a Hazafias Népfrontot, hogy bocsássa tár­sadalmi véleményezésre a tör­vénymódosítás tervezetét. A fővárosban ezekben a napok­ban valamennyi kerületi nép- frointbizottságnál —. elméleti és gyakorlati jogászok részvé­telével, s egyebek között a bí­rósági tapasztalatok közreadá­sával — megvitatják a szüle­tőben levő jogszabály részeit és egészét. Pénteken vitatja meg a törvénytervezetet a Ha­zafias Népfront budapesti al­kotmányjogi munkabizottsága; Családjogi törvényünk módosításáról Megkezdődött az új jogszabály tervezetének társadalmi vitája Napirendre került — rövi­desen törvényhozó testüle­a fedezete is. —•szenei!— NÓGRÁD — 1973. november 9., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents