Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
—SPORT— Mérkőzés előtt Két pontra számítanak a zalaegerszegiek 2&taeger&zegfen még ma is téma a legutóbbi Rába ETO— ZTE találkozó, amelyet Rába- parin otthonában — nemcsak egerszegi vélemény szerint — óriási szerencsével nyert meg a győri együttes. S a balszerencsés Zete-vereség egyúttal az ETO elsőségét is jelentette- Az egenszegiek viszont, vereségükkel két pontra „közelítették meg” az utolsó helyezett Dorogot. — Még ma is bosszankodom ha a győri utolsó húsz percre gondolok — jegyezte meg Szőcs János, a ZTE edzője. — A 65. percben egyenlítettünk utána két (!) égbekiáltó hely zetet elhibáztunk- S ahogy az már lenni szokott, nagy védelmi hiba után, a befejezés előtt öt perccel (!) bekaptuk a vereségünket jelentő gólt' Bedig ezen a mérkőzésen igazán kitűnően játszottunk! Mondanunk sem kell. a dunántúli gárda rendikívüli szorgalommal készült az SBTC ellen- Szokásához híven (november lévén) nem keresett külön edzöpartnert a ZTE, hét közben az első csapat a második ellen játszott, s Szőcs edző minden. almi ót megállított, amelyet hibásnak látott. Szinte végig taktikai megoldások gyakorlásából állt a kétkapus edzés, amely után Szőcs János a következőket mondta: — Tisztában vagyunk azzal, hogy az őszi idény egyik legnehezebb mérkőzése előtt állunk. Már csak azért is, mert a tarjáni együttes az egyedüli, amely idegenben még nem kapott ki. Ennek elienere, pláne, ha meg tudja ismételni a ZTE győri teljesítményét (és az esetleg adódó nagy helyze- ket nem hagyja ki), sikerünket, azaz két pontot várok. Déri volt az egyedüli sérültje az egerszegieknek, ő több napon át nem is edzett, de az edző bízik abban, hogy vasárnap délután Déri áll majd a kapuban. Különösen a csatárokkal foglalkozott sokat az egerszegi mester, ami — ha a győri mérkőzésre gondolunk — nagyon is érthető. Amit még a zalaegerszegiekről el kell mondanunk. A hátralevő öt mérkőzés közül hármat otthon, kettőt idegenben játszanak, s az öt meccsen hat pontot szeretnének gyújtani, s hat pontból kettő megszerzését vasárnap délutánra kalkulálták be. Persze nagy kérdés, mit szólnak ehhez Salgótarjánban ! A városban, azt remélik, hogy a ZTE a legjobb összeállításában veszi majd fel a küzdelmet a salgótarjániak ellen. Az edző is ebben bízik, s ez esetben a Stécé az alábbi tizenegy ellen veszi majd fel a küzdelmet: Déri — Molnár, Papp X., Mihalecz, Filó — Gáspár, Tóth Gy-, Kocsis X. — Kelemen, Szabó, Bita- Természetesen nagy a valószínűsége annak, hogy nem 4—3—S, hanem 4—2—4 lesz a csapat felállítási rendje és a támadáson, nem pedig a védelem megerősítésén lesz a hangsúly vasárnap a ZTE-ben. Erre enged következtetni a hétközi játékos edzés is! A sérülések ellenére * Tar jánba várják az egyik pontot Az már biztos, hogy ami a sérüléseket illeti, az NB I legpechesebb csapata az SBTC. Tekintsük végig a betegek listáját. Jeck: nem játszhat a Zalaegerszeg ellen! Erősen érzi a lábát és feltétlen pihennie keli, hogy a következő Pécs elleni találkozóra harcképes tegyen. Vertig: ő már tartósan sérült. Nehezen képzelhető el, hogy ősszel még játszik Varga; szerdán a sportkórházban volt kivizsgáláson. Szombaton újabb kezelésre megy. Gecse: játszott a Vasas Izzó éllen egy félidőt, de érezte sérülését és Kovács Imre úgy döntött, hogy ő is csatlakozik Vargához szombaton. Kmetty: egy régebben kapott rúgást „érzett” és csütörtökön jelentette, hogy sérült Berindán: rúgást kapott a bokájára, nagy fájdalmat érez. Nem edzett. Magyar: combsérüléssel bajlódik a kapus. Három napot kihagyott a héten. Ezek után nem éppen optimista módon tettük fel a kérdést Kovács Imre mesteredzőnek: kik játszanak Zalaegerszegen? ■— A Szeged elleni csapatból csak heten egészségesek. Kmetty és Berindán játékára mindemképpen számítok és ott lesz a kezdőcsapatban Bariba is. Sajnos, újból néhány szerkezeti változtatásra lesz szükség. Számítok arra is, hogy Magyar vállalni tudja a játékot. így a következő csapat szerepel majd az egerszegi ék ellen: Magyar — Kegye, Kmetty, Horváth, Miklós — Berindán, Bartha, Répás, Básti — Kovács, Kajdi. A tarjániak mestere ezután elmondott néhány elképzelést, amelyek közül figyelmet érdemel —, ez már az összeállításból is kitűnik —, hogy az úgynevezett „kétcen teres” játékot játssza majd az SBTCA tarjáni NB I-esek a tizedik forduló után is őrzik idegenbeli veretlenségüket. Szeretnék ezt Zalaegerszeg után is megtartani, ami azt jelenti, hogy az egyik pontra mindenképpen számít a szakvezetés, de a szűkebb „közvélemény” is — a tarjáni szurkolótábor. A tarjáni totózó- ban a héten bátran írták az x-eket a 44. fogadási hét második mérkőzésére. — Megnyugtató, hogy a szurkolók is jónak tartják a csapatot az egyik pontra. Ezt a bizalmat szeretnénk honorálni! Mi önmagunkat ismerjük, a ZTE pillanatnyi helyzete is jelzi, hogy más a helyzet az idén, mint tavaly volt. Akkor azt mondtam volna, lefutott a mérkőzés. Az idén a ZTE talán, ha szabad így mondani, nem nyújtotta azt, amit vártak tőle. Mi pedig előre léptünk! — mondta Kovács Imre a szombati Zalaegerszegre történő elutazás előtt (Bt L) Fainak Nógrádban Á »étsá® járásban már megrendezték a fuitónapokat mélynek során a járás községeiben összesen 1174-en futottak. November 7-e tiszteletére egyébként Rétságon rendeznek futónapot. A pásztói járásban, Sárákon, Kallón, Pásztor^ Mátraszöllősön, Szurdokpüspökiben, Jobbágyiban és Egyházasdengelegen rendeztek futóínapokat és ezeken összesen 1011-en indultak. November ?-e tiszteletére a salgótarjáni járásban N&gy- bátonyban és Kisterenyén rendeznek futónapot. A versenyek mellett kocogás is lesz azok részére, akik kedvet éreznek a futáshoz. Kisterenyén a Népkertben, Nagybá- tonyban a sporttelep környékén rendezik meg a fuitóna- pot november 5—6-án. A megyeszékhelyen november 6-án. a tóstrand kömvé- kén rendeznek futóniapot. Erre meghívták Salgótarján valamennyi középfokú és általános iskoláját. Tr'i’é'zok Tfsek Bajnoksága A megyei szövetség Salgótarjánban. az öblösüveggyár tekepályáján rendezi meg november I8-án Nő órád megve 1973. évi Tízek Bajnokságai. A rendezők a következő ver- senvr.őket hívták meg: fakus László, JaJcus János. Garádi János, Gálái István (St. Síküveggyár). Maqiiai Nándor. Maavar Sándor. Kovács János (St. Dózsa), Kecskés Béla, Fodor Sándor (Mát- ranovák). és Miskei László (St Ingatlan). A felsorolt tekézök nyújtották a legjobb teljesítményt az idei csapatbajnokságban. Tartalékként áll készenlétbe" Tóth György (St. Dózsa) és Csongrádi Béla (Mátramovák). Sportolok k onyvespolca Kő András: Papp László, Kb.: 232 oldal. A szerző nagy hozzáértéssel válogatta össze Papp László eseményekben gazdag életének és sportpályafutásának legjellegzetesebb, leglényege, sebb eseményeit. A nyilatko- zatdkbőL véleményekből, dokumentumokból kirajzolódik páratlan sikersorozata, három olimpiai győzelme, amelyről dr. Mező Ferenc valamikor azt írta: „Derék öklészünk teljesítményét csak a szicíliai Naxos szülöttje, Tissandros múlta felül, akinek fejét az i. e. mintegy négy évszázaddal négyszer övezte olimpiai babérkoszorú”. Mai sportműsor LABDARÚGÁS NB U. Északi csoport. Salgótarjáni KSE—Vasas Izzó, Salgótarján, 13 ó„ v.: Tóth J„ Kisteremyei B. Építők—Miskolci VSC, Kisberenye, IS ó., v.: Jaczi na. NB IH. Esaakközépcsopart. Pásztói KSE—-Gázművek MTE, Pásztó, 13 ó., v.: dr. Horváth A., Somoskőújfalui Tsz SK— Kőbányai Vasas Acél, Somoskőújfalu, 13 ő„ v.: Endrész, St. Síküveggyár—Tűzoltó Dózsa, Salgótarján, 13 ó„ v.: Glück, St. Öblösüveggyár—Bp. ÉPFU, Salgótarján, 13 ó„ v.: Hartmann. Megyei I. oeztály. Karancs- berény—Szügy, v.; Simkó, HVCS SE—Dejtár, v.: Baksa, Hugyiag—Karancslapujtő, v.: Nagy I„ St. ZIM—St. Bánya- gépgyár, v. Urban, Bgy. Volán —Palotás, v.: Nagy J., Mátra- novák—Karemcsfceszá, v.: Horváth, Mátraverebély—St. Volán, v.: Molnár, Báma—KM Egyetértés, v.: Brezovszki. (Az elöl állók a pályaválasztók, a mérkőzések 13 órakor kezdődnek.) Megyei B-osztály, balassagyarmati csoport. Ipolyvece— Herencsény, v.: Békési, Bércéi —Jurieits SE, v.: Dudás, Bor- soesberény—Ramháay, v.: Bar- ják, Szendehely—Nógrédsáp, v.: Nagy I., Nőtincs—Moh óra, v.: Saár II., Örhalom—Nézsa, v.: Markói. Salgótarjáni csoport. Vizslás—Szurdokpüspöki, V.: Szabó, Rt. MEZŐGÉP— Ménkes, v.: Dóra, Erdőkürt— Tar, v.: Matuszíka, Egyházae- dengeleg—Kalló, v.: Zimarrn, Ötvözet MTE—Szörny HSE, v.: Martinovics. Szécsényi csoport. Nógrádmegyieri Tsz—Szécsény, v.: Cseh, Ebes—Miháiygwge* v.: Surányi, Bndrefalva—Var- sány, v.: Urbán, Egyházasger- ge—Nógrádmegyeri Sp„ v.: Miskei, Ricmóc—Karancsalja, Nagyidé—Lüké. (Az elöl állók a pályaválasztók, a mérkőzések mindhárom csoportban 13 órakor kezdődnek.) Járási bajnokságok, balassagyarmati járás. Terény—Cser- háthaiáp, v.: Pénzes, Magyar- nándor—Patvarc, v.: Béta, Osi- tár—Ipolyszög, v.: Széles L., (Vesztve—-Oserhátsurány, v.: Széles J„ Galgaguta—Szanda, v.: Kulimák, DrégelypaLánk— Érsekvadkert, v.: Kardos, Patak—Nógrádmarcaíl, v.: Mojs. Rétsági járás. PeJsőpetény— Diósjenő, v.: Kovács, Berkenye—Kétbodony, v.: Pintér, Keszeg—Nagyoroszi, v.: Kiss, Legónd—Bánk, v.: Unger, Hor- pács—Tolmács, v.: Dobsonyi. Salgótarjáni járás: Tamavöl- gye—Mátramindszent, v.: Deák, Luciáivá—Rónafalu, v.: Sirkő. (Az elöl állók a pálya- választók, a mérkőzések 13 órakor, a rétsági járásban 13.30 órakor kezdődnek.) TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÁS Ágasvár Kupa, egyéni verseny. Somlyóbányatelep, kultúrotthon, 9 ó. TEKE NB n. Keleti csoport. St. Öblösüveggyár—Miskolci Bányász, Salgótarján, Uveggyári tekepálya, 10 &, VÍVÁS Területi vivőseregszemle. Salgótarján* Mártírok úti iskola, 9 ó. A Sportszerűségi Díjért Az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a sportszerű magatartás széles körű népszerűsítése és elismerése érdekéiben 1967-től minden évben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségével együtt Sportszerűségi Díjat adományoz. A Sporszerűségi Díjat az a sportember (sportoló, sportvezető, edző, játékvezető, társadalmi aktíva, szurkoló- tábor, vagy sportkollektíva, páros, együttes, csapat, szakosztály, sportegyesület) nyerheti el, aki a sportszerűség általános követelményeit meghaladó, kiemelkedőéi; sportszerű magatartást tanúsít. A Sportszerűségi Díj adományozására a sportszernek (egyesületek, szövetségek, járási-városi sportfelügyelőségek) a megyei testnevelési és sporthivatal útján tehetnek javaslatot. A megindokolt írásos javaslatokat a megyei testnevelési és sporthivatalhoz úgy kell megküldeni, hogy azok 1974, január 10-ig beérkezzenek. Ezüsfgerely ’73 Az Országos Testnevelési és Sporthivatal az Ezüstgerely '73 művészeti díjat jövőre is kiadja. A pályzók képzőművészeti, sportirodáim!, fotó- és filmalkotásokkal pályázhatnak és a pályamunkákat valamennyi kategóriában 1974. március 1—14. között küldhetik be. Érdeklődni az Ezüstgerely ’73 pályázattal kapcsolatban a megyei sporthivatalnál lehet. ALTAFI1V1 Jósé Altat int Ha Olaszországban a keresztrejtvényben egy futball- sztárt így jellemeznek: szélsőséges, latin temperamentuA má, szeszélyes, nyugodtan ’ be lehet írni a kockába Jósé Al- tafini nevét. Hogyan sikerült e negatív tulajdonságai ellenére Altafi- ninek mégis felfutnia a csillagos égig? Ügy véljük, hogy ehhez meg kell ismerkednünk a játékos eléggé viharos múltú pályafutásával. Jósé szegény szülők gyermekeként született 1938-ban a brazíliai Piracicababam. Már 5 éves korában mezítláb rugdosta az általa zokniból készített rongylabdát a környékbeli srácokkal. A szigorú apa azt szerette volna, ha az időközben ifjúvá cseperedett fia kitanulja a mechanikusszakmát, semmint napestig focizzon. Bár sokszor előkerült a nadrágszíj, és sűrűn csattanták az atyai pofonok, mindez újabb jogcím volt Jósénak arra, hogy tanulás helyett megszökjön hazulról és a focinak hódoljon. Aztán a kiszámíthatatlan sors a fiút mégis a foci felé sodorta. Tehetségére két, a Rio de Janeiró-i Bangu és a Sao Pauló-i Palmeiras kblub szakvezetői is felfigyeltek, majd szeszélye« egymást túllicitálva, egészen mesebeli összeget ajánlottak fel neki, ha profiként hozzájuk szerződik. A nagy kötélhúzásból végül is a Palmeiras került ki győztesként, s mivel közben a konok apa szíve is meglágyult, így lett az akkor 17 éves Jósé a San Pauló-i klub I. osztályú csapatának játékosa. Három év elteltével a nyughatatlan vérű fiúnak egyszerre „szűk lett Macedónia”, s annak ellenére, hogy a Pal- meirasnak dédelgetett kedvence volt, az akkoriban csillagászati összegű 140 millió líráért megvásárolta őt a Milan. Bemutatkozása a Triesti- na ellen, annak otthonában — bár csapata 2:0-ra győzött —, ahogyan az olasz lapok írták „katasztrofális” volt, majd megjegyezték: „Lehet, hogy Altafini elfogódott volt, de e mérkőzésen labdába se rúgott!” A „brazil” azonban csakhamar magára talált, visszanyerte formáját, és ismét régi fényében tündökölt. Még abban az évben 28 gólt lőtt, (E csúcsot azóta sem sikerült túl- teámyalnia! A szerk.) s belopta magát a Milan szurkolóinak szívébe. Lehet, hogy a gyors siker talán kissé Altafini fejébe szállt. Tény, hogy az edzéseket nem vette komolyan, vagy kihagyta azokat. Emiatt nemegyszer komoly ellentétbe is került a klub vezetőivel, de tegy-egy nagyszerű játékával minden bűnét feledtette. Az igazság az volt, hogy túlságosan is bízott fiatalságában, és önmagában, s ez bizony alaposan rányomta bélyegét teljesítményeire. Akadtak ugyan fellángolásai, de legtöbbször már kiábrándítóan játszott. Kapóra jött a klubnak az FC Napoli vezetőinek 270 millió lírás ajánlata, s így lett Altafini 1965-ben a Napoli játékosa, amelynek csapatában az argentin származású Sivorival együtt hétről hétre csodálatos teljesítményt nyújtva lettek a nápolyi tifosik kedvencei. Nem túlzás, hogy a közönség az ő játékukért töltötte meg a stadionok lelátóit. — „Szeretek Olaszországban élni — mondotta. Különösen Nápoly nőtt a szívemhez, s őszintén sajnálom, ha el kellene hagynom e várost, ahová nagy sikereim fűznek, és ahol nagyon sok jóbarátom él. A nápolyiakban megtaláltam az én fajtám minden sajátosságát. Ott az utcagyerekek éppen olyan csibészek, mint én voltam. Nekik is az utca a második otthonuk, ahol koldulnak és fociznak, ahol éppúgy szeretnek, vagy gyűlölnek mint én.” Aztán a szeszélyes Altafini, mint eddigi pályafutása során annyiszor, törvényszerűen hullámvölgybe került. Nemegyszer csak árnyéka volt önmagának, nem harcolt, küzdött, nem bocsátkozott közelharcba, egyszóval csak lézengett a pályán. Viszont ha jó napot fogott ki, s ezt elsősorban is jó erőnlétének köszönhette, szinte a mezőny fölé nőtt. Ilyenkor, — ahogy mondani szokták — vállára vette az egész pályát, végighajtotta a 90 percet, játékmestere volt csapatának. Ellenálha- tatlan volt.., A hosszan tartó gyengeség! periódusát, sérülésével indokolt kihagyásait, enervált játékát és a különböző, jól jövedelmező üzleteit jó ideig türelemmel viselték a Nápoli vezetői. Végül is betelt a pohár. Tavaly ősszel átadták a „kiégett” 34 éves sztárjukat a bajnokaspiráns Juventusnak, „Űj seprő, jő! seper?” ■— így a szólás-mondás. Altafini korát és szeszélyességét meghazudtolva és másodvirágzását élve, a torinói klub egyik erőssége lett. Amikor az újságírók Altafi- nit jövőbeni terveiről faggatták, így nyilatkozott: — Érzek még magamban annyi erőt, hogy néhány évig még elfocizzak a Juveben, de tudom, hogy mikor kell majd abbahagynom. Szeretném, ha úgy emlékeznének rám, olyan játékosra, aki szívét adta csapata győzelméért! Ami jövőbeni terveimet illeti? Lehet, hogy visszatérek egykori sikereim színhelyére Nápolyba, vagy szülővárosomba, Piracicabába, ahol egy ipari vállalat tulajdonosa vagyok. Még az is elképzelhető, hogy Spanyolországba költözöm, ahol birtokaim vannak. De az sem lehetetlen, hogy továbbra is labdaközeiben maradva, valamelyik klub menedzsere leszek. Altafinínél tehát, már ami jövőjét illeti, minden elképzelhető. Egy azonban biztos: bárhová is veti a sors, arról gondoskodott, hogy legyen mit a tejbe aprítania. Bármilyen „szeszélyes” is volt... á NÓGRÁD — 1973. november vasárnap Somos Istvá*