Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

I Kuliurhá* a gyár mcgott Akadémiák napja AZ ÜVEGIPARI Művök salgótarjáni öblösüveggyára mögött, a kolónia végén áll a gyár kultúrháza, mely Kos­suth Lajos nevét viseli. Első­sorban területi igényeket lát el, a kornyéken lakó mun­kások, gyári dolgozók számá­ra nyújt lehetőséget a kultu­rált pihenésre, szórakozásra. Ma délelőtt csendes volt a ház. Csak a könyvtár volt nyitva, de ott is kevés vendég fordult meg. Pedig délelőtt 16 volt rendezvény. A gyár vezetőségével folytatott meg­beszélés értelmében csütörtök ismeretterjesztő nap. Ilyenkor nem szerveznek a dolgozók számára más elfoglaltságot, hogy részt vehessenek a kul- túrház és a TIT közös szerve­zésű munkásakadémiáján. A szocialista brigádok számára űz előadásból álló sorozato­kat állítottak össze. Tíz külön­álló csoportnál indult meg a munkásakadémia. Az előadá­sok témája széles körű. Üzem­éé munkaszervezéstől a szabad idő felhasználásáig sokféle do­logról hallhatnak a résztve­vők. A témák összeállításánál figyelembe vették a szocialis­ta brigádok hármas követel­ményét A kultúrház azért csendes, mert ezeket az elő­adásokat az üzem területén, az étkezdékben tartják. A férfiak számára két éra után, a nőknek pedig, hogy ne kell­jen munkaidő után bennma- nadniok, a délelőtt folyamán. Erről beszél Tagliber Ferenc- né, brigádvezető akit a mun­kahelyén kerestünk fel: — Itt a mérőhengereknél sok nő dolgozik. Az előadáso­kat nagyon szeretjük, de bi­zony nagyon sokan nem tud­nák meghallgatni azokat, ha munka után kerülne rájuk sor, hiszen legtöbbünket vár otthon a házi munka. így a tízórai szünetben meghallgat­hatjuk az előadást és ameny- nyivel tovább elhúzódik, azt behozzuk a hét folyamán. Legutóbb is érdekes előadást hallhattunk a családi együtt­élésről. Ebből mind kimarad­nánk, nem csak a házi mun­ka miatt, hanem, azért is, mert sokan vannak vidékiek, bejárók. Azok sem nagyon ti tudnának odafigyelni, akik itt maradnának, idegesek lenné­nek, mi van otthon. így meg nyugodtan hallgatjuk az ér­dekes előadásokat, és legfel­jebb korábban bejövünk egy­ezer-kétezer. AZ ÜZEMI mellett mégegy akadémiára sor kerül ezen a napon. Ennek a sorozatnak szőkébb a témája, az idős kor gondjairól, az idős emberek eletmédjáról hallhatnak elő­adást a Nyugdíjasok akadé­miájának hallgatói. Ma dr. Gyöngyös György tart elő­adást, „Helyes táplálkozás az Idős korban” címmel. Az utol­só program csütörtökön, a mo­zi. A vetítés hat órakor kezdő­dik, ma egy színes, vidám an­gol filmszatírát mutatnak be. Az egy napra jutó esemé­nyek nem adnak reális képet az intézmény munkájáról. Sokszor a konkrét számok sem. A könyvtárnak például 670 rendszeres olvasója van, de helyesebb inkább látoga­tót, tagot mondani, ugyanis a környéken a családtagok kö­zül csak egy iratkozik be, ő látja el olvasnivalóval a töb­bieket, így a közel hétszáz könyvtári tag, tulajdonképpen több mint két és fél ezer ol­vasót jelent, beleértve a leté­ti állományok olvasóit is. A könyvtárnak ugyanis az üzem területén hét letétje van, 60— 100 kötetes állománnyal, ame­lyet három—hathetenként cserélnek. A könyvtár évente többször rendez különféle té­májú könyvkiállításokat. Ne­gyedévenként rendszeresen készítenek ajánló könyvjegy­zékeket szocialista brigádok számára. A kultúrház szakköri élele igen élénik. A fotószakkör Igen szép eredményeket ért már el, sok kiállításon vettek részt, többek között külföldön is. A 16 állandó tag mellett évenként általában negyvenen végzik el a fotótanfolyamot A szakkör az idén több mint 24 ezer forint értékben kapott új felszerelési tárgyaikat. Az irodalmi színpad a munkás- fiatalok versmondóversenyé­nek megyei döntésére készüL Nemrég indult meg a bar- kácsszakikör, de van bélyeg- gyűjtők köre is, és hogy a hobbyfcnál maradjunk, kutya­barátok köre is, több mint 120 taggal. Az üzem dolgozóinak gyer­mekei a Rákóczi és a Csizma­dia úti Általános Iskolába járnak. A két iskolával 6zorot> a kultúrház kapcsolata. A pe­dagógusok számára például legutóbb audio-vizuális és ház­tartási eszközök kezeléséről tartottak tanfolyamét. A gye- retcek mesemozira jönnek két­hetenként vasárnap délelőtt, s akinek kedve van, járhat Diológiai, fizikai és matema­tikai szaikkörre a TIT-saék- tvázba. — Nem annyira a felszere­lés hiányzik, inkább a hely — mondja Vnatni József, a kul­túrház igazgatója. — Ez a leg­nagyobb gondunk. Ha egy­szerre két KISZ-szervezet tart klubestet, egyiket a nagyte­rembe kell tenni. Nincs hely az öregek klubjának, és ami talán még fontosabb lenne, a műszaki klubnak. A múlt héten Itt rendezték meg az Üvegipari Művek országos újítótanácskozásót, amit igen hirtelen kellett befejeznünk, mert a terem egy másik ren­dezvényhez kellett. Persze di­csekednünk is van mivel. Két- hete üzemel barkácsszakkö- rünk.- Fa- és fémmunkákhoz jól felszerelt műhelyünk van, mely egyrészt a két isko­la tanulóit, másrészt a gyár „bütykölő” kedvű dolgozóit várja. Létrehozásához jelen­tős támogatást kaptunk a gyártól. Ez különben nem csak a barkaoasaakkörrel van így, a támogatás állandó. Különö­sen segítőkész Kazinczy Gyula főmérnök, és Kanyó Ferenc igazgatóhelyettes. A KOSSUTH Művelődési Ház nagy eseményre készül Jövő tavasszal bonyolítja le munkásfiatalok versmondó­versenyének országos döntő­jét. A rendezvényre megfele­lő helyiség hiányában várha­tólag az SZMT-székhazban kerül sor. Gáspár Lírai riport Zelk Zoltánnal A 67 éves Kossuth-díjas költőnek nemrégiben jelent meg új és régi verseit is fel­ölelő kötete. Nem a teljes életművet tartalmazó, de azt reprezentáló gyűjtemény, s így azok, akik most ismerked­nek Zelk Zoltánnal —, hl.ven újabb és újabb korosztályok nőnek fel —, kitűnő költőt, érzékeny intellektust, lírai bensőségű alkotót ismerhetnek meg. Zelk Zoltán korán kap­csolatba került a munkás­mozgalommal, s így nem cso­da, hogy műveiben Is hangot adott haladó nézeteinek, ami­ért aztán az sem csoda, hogy kitoloncolták Magyarországról, majd —, amikor illegálisan visszatért —, bebörtönözték. Zelk Zoltán 67 éves. de még mindig nem „befejezett” al­kotó. Az elmúlt negyedszázad alatt, helyét kereső, nyugvó­pontra sose jutó költőnek bi­zonyult, s bár ez a helykere­sés nem volt mindig jó irá­nyú, a most felmérhető ered­mény azt jelzi, azt igazolja, h(ogy a sokoldalú művész minden korszaka érdemes a figyelemre. Az adásban a költővel ké­szült interjú mellett — ter­mészetesen — a verseké a főszerep, amelyeket Káldy Nóra. Mensáros László, Dó­zsa László, Mádi Szabó Gá­bor. Ronyecz Mária. Keres Emil és a költő, Zelk Zoltán ad elő. Minden századból négy­négy, összesen tizenhat grá­nátos lövészt jelöltetett ki Tichy őrnagy. Akikre a szá­zadparancsnokok választása esett, azok külön kis alakzat- oa sorakoztak. Az elítéltek szemben velük, a várfal előtt várakoztak. Közömbösnek lát­szottak. A papok és a porko­lábok még mindig mellettük tartózkodtak. Sehück hadbíró százados lépett elő. Sovány, kimérten viselkedő katona. Megillető- Göttségét azzal leplezte, hogy szigorúan és határozottan kapkodta tekintetét. Zörgette, igazgatta papírjait. majd egyenként felolvasta a halálos ítéletek rövidített változatát, s az ítéleteket megerősítő fő­parancsnoki zsiradékot. Ahány ítéletet felolvasott a hadbíró, annyiszor lépett elő Wochengruber, a főtörzsfog- Iár. A perrendtartás ide vo­natkozó formulája szerint ke­gyeimet kért az elítéltnek. És Josef Tichy zászlóaljpa­rancsnok mindannyiszor ezt kiáltotta: — Istennél a kegyelem! Az utolsó jogi formaság után következtek a porkoláb pri­békek. Wochengruber velük együtt buzgólkodott. Leszed­ték a tábornokokról a nehéz vasakat, majd a kabátjukat, s kezüket nyomban szorosan hátrakötötték. Eközben olyan csend volt, hogy a műveletek­kel járó legapróbb neszt, a leghalkabb szavakat is ponto­san hallottam. Virított a négy elítélt fe­hér inge a katonaszínek tar­kaságában és a kopár környe­zet őszi fakóságában. Azért kellett ingre vetkőzniük, hogy még a kabát szövete se gyen­gítse a golyók halálos hatását. Mind a négyen kérték, ne kössék be a szemüket. Tichy őrnagy csak Kiss Ernőnek en­gedte meg, hogy szembe néz­hessen a puskacsövekkel. Schweidei József megmu­tatta a melléje rendelt papnak a kis ezüst feszületet, amelyet a markába zárt, mielőtt hátra kötözték kezét. A vele bajló­dó pribékekre nem is figyelt. Azt mondta, a kis feszületet édesanyjától örökölte és sze­retné, ha a pap kiszedné a ke­zéből agyonlövetése után, hogy eljuttassa a várban raboskodó fiához a családi ereklyét. Dessewffy Arisztidesznek mintha terhére lettek volna az utolsó percek. Mintha terhé­re lettünk volna mi osztrákok ezzel az egész borzalmas cir­kusszal. Szűkszavúan elkö­szönt papjától, rábízta felesé­gének szóló végső üdvözletét 4 MÓGRÁD - 1973. novembei 24., szombat Ki van a tojásban címmel a Hunnia játékfilmstudióban készíti első játékfilmjét. Szál­kái Sándor. A harácsolást, a szervezetlenséget, az áltudós­ra ányos magatartást pellen­gérre állító film műfaját ab­szurd szatíraként határozták meg az alkotók. A bemutatás előtt álló. mulatságosan csip­kelődő film operatőre Hercze- nik Miklós. Főszerepeit Balá- zsovits Lajos, Mensáros Lász­ló (képünkön), Sinkovits Im­re, Jani Ildikó. Bánhidi Lász­ló; Kovács Károly é* Máriása Melinda játssza. A pedagógusok továbbképzéséről A közoktatás-politikánk me­gyei feladatairól szóló határo­zat értelmében: „A pedagógus­továbbképzés rendszerében hatékonyabb komplex tovább­képzési formák szervezésével, az érdekeltségi viszonyok nö­velésével törekedni kell neve­lőtestületeink pedagógiai, mód­szertani kultúrájának intenzív fejlesztésére. E munkában a megyei továbbképzési kabinet váljon tudományos-szervező intézménnyé.” Ennek szellemében készült el Salgótarjánban, a Nógrád megyei Tanács VB művelődés- ügyi osztálya továbbképzési Kabinetjének továbbképzési terve a megye pedagógusai számára Eszerint az oktatás­politikai határozat szellemé­ben fokozott gondot fordíta­nak a továbbképzés új for­máinak (komplex gyakorlati szemináriumok, egyéves szak­mai-módszertani tanfolyamok, tanácskozások) bevezetésére. Természetesen, a hagyomá­nyos formák erősítéséről sem feledkeznek meg. Az elmúlt évek gyakorlatá­nak megfelelően elsősorban az úgynevezett komplex gyakor­lati szemináriumok számát növelik, s szélesítik a peda­gógusképző intézetekben fo­lyó továbbképzési tevékenysé­get. Az 1973/74-es tanévben először elkezdik az általános és középiskolai osztályfőnökök munkaközösségi rendszerű to­vábbképzését. S nagy szerepe, kapnak a továbbképzési rend­szerben a céljellegű tanácsko­zások. s a munkaközösség-ve­zetők előkészítő megbeszélései. Szélesednek a vezetők tovább­képzési formái is. A továbbképzési kabinetnél az élkövetkezendő időszak to­vábbképzési formái iránt ér­deklődtünk. A hónap végén, s december elején szintén gazdag a to­vábbképzési program. Például november 28-án az esztergo­mi tanítóképző intézetbe, il­letve annak gyakorló iskolájá­ba megy tapasztalatcserére negyven pedagógus, a megye alsó tagozatos szakfelügyelői és munkaközösség-vezetőd. Dél­előtt órákat látogatnak, dél­és többé nem törődött senki­vel, semmivel. Lélekben halott volt már Lázár Vilmos is. A megmara­dás lehelletnyi esélyében az utolsó pillanatig lehet remény­kedni. Ha nem halálos a talá­lat, életben kell hagyni az el­ítéltet. Lázár Vilmos azt kí­vánta, ismét tüzeljenek rá, ha elsőre elvétenék a lövéseket. Tichy őrnagy lova hátáról, feje biccentésével intett a négy papnak, ’. hogy lépjenek már hátra a katonák sorfala mögé. Kiss Ernő kezet fogott lelkészével, mert az ő csuk­lóit csak most akarták hátra­kötözni. Amint kézfogással búcsúzott, ezt mondta a pap­nak: — Köszönöm önnek a vi­gasztalást. Szegény hazám... Verje meg az isten a hóhérait. A papok hátra mentele, föld felé fordított arccal. Mi­helyt eltűntek a katonák mö­gött, Tichy őrnagy intésére Wochengruber főporkoláb és emberei a várfal tövéhez hát­ráltatták a négy tábornokot. Szóltak nekik, hogy térdelje­nek le. Miután ez is megtör­tént, bekötötték szemüket fe­kete kendővel. Csak Kiss Ernő arca maradt szabadon. (Folytatjuk) után az intézet és a gyakorló iskola tanárai által szervezett munkaközösségi foglalkozá­son vesznek részt A napközis szakfelügyelők háromnapos tapasztalatcserére Miskolcra utaznak november 28-án. Itt Salgótarján város és a Pász­tói járási Hivatal tanulmányi felügyelői is jelen lesznek. Bemutató- és közös munkakö­zösségi foglalkozások lesznek. A cél a napköziotthoni nevelő- munka megszervezésének kor­szerűsítése, s a minisztériumi dokumentumok alapján tör­ténő megszervezése. A gyógy­pedagógiai szakfelügyelőknek és nevelőknek november 29-én, 30-án és december 1-én Szombathelyen és Kőszegen lesz továbbképzés, a gyógype­dagógiai nevelés korszerűsíté­sének lehetőségeiről cserélik ki tapasztalataikat Rum-kas­télyban f'falkoztató intézetbe Is kimeruneK. A Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet november 29-től december 1-ig iskolai csoportvezetőknek és kabinet- vezetőknek tart tanfolyamot a közoktatás-politikai határozat Időszerű kérdéseiről. A napközis nevelőknek de­cember 4-én és 5-én lesz me­gyei továbbképzési nap, aKB- határozat nyomán a tananyag- csökkentés elvi és módszerta­ni konzekvenciáit vitatják meg. Kedd este Az árnyak délben tűnnek el című többrészes szovjet televíziófilm negye­dik részét sugározzák. A sze­replők életének alakulásába beleszól a háború. Fegyka, akit Klavgyijával kötött há­zassága napján behívnak, a fronton német fogságba ke­rül. .. (20.00). Nógrád megyé­ben is egyre szaporodik a köz­téri szobrok száma. Szüksé­gességükről, esztétikai jelentő­ségükről és megkímélésük fon­tosságáról hallhatnak érdekes vitát a nézők. (21.55). A labdarúgás kedvelői ér deklődéssel várják a Buda­pesti Honvéd—Ruch Chorzow labdarúgó-mérkőzést szerdán. Reméljük, hogy a klubcsapat kiköszörüli a magyar váloga­tott rossz szereplése okozta csorbát. (16.55). Az Iszlám cí­mű olasz tévéfilmsorozat be­fejező része arra keres vá­laszt, hogy mi az Iszlám szere­pe ma a különféle társadalmi berendezkedésű országokban, és miképpen felel majd a jö­vőben — a fejlődés következ­tében elkerülhetetlenül jelent­kező problémákra? (20.40). Aktuális — az ágyra járás problémáit boncolgatja Vészi Endre: Ágyak a horizonton című tévéjátéka, amely a rá­dióban és a második műsor­ban korábban már helyet ka­pott. A Mihályfi Imre rendez­te produkciót most az első csatorna nézői láthatják a ké­ső esti órákban. (21.50). A má­sodik műsorban a Színház- és Filmművészeti Főiskola vég­zőseinek Goldoni: A chioggiai csetepaté előadását mutatják be képfelvételről. (20.00). Az Orosz Szovjet Szocialis­ta Köztársaság a Szovjetunió legnagyobb köztársasága. Te­levíziójának csütörtöki estje az orosz nép életéből és mű­vészetéből villant fel részlete­ket. Többek között a leningrá- di Gorkij Színház három da­A téli szünetben a négy to­vábbképzési alkalomhoz kap­csolódóan azoknak a nevelők­nek tartanak továbbképzést, akiknél új dokumentum ke­rült bevezetésre, vagy ezt egyéb téma indokolja. Így a pályaválasztási felelősöknek lesz háromnapos tanfolyam, középiskolai témákból a szege­di József Attila Tudomány- egyetemen az egyéves szakmai­módszertani tanfolyam zaj­lik, továbbá a televízióval kö­zös szervezésben bevezető tan­folyamra kerül sor az általá­nos iskola első és ötödik osz­tályában tanító nevelőknek matematikából. 1974. szeptem­berétől ugyanis új matemati­kai tanterv szerint kezdődik az oktatás az általános isko­lák első és ötödik osztályai­nak egy részében. Egyébként a téli szünetben a különböző társadalmi szer­vezetek. pártszervezetek tar­tanak értekezleteket, tanfalyar- mokat A megnövekedett közokta­tás-politikai, művelődési fel­adatok ösztönöznek a to­vábbképzési skála szélesíté­sére. a továbbképzések szín­vonalának emelésére. Termé­szetesen arra is szükség van, hogy a résztvevők, a pedagó­gusok, közművelődési dolgo­zók felkészülten vegyenek részt a továbbképzési rendez­vényeken. T. E. rabjából kapunk részleteket, a a leningrádi Kirov Operaház Glinka-balettet mutat be. (16.50). A televízió politikai vitaest­sorozatának következő előadá­sa, Érdekkonfliktusok cím­mel pénteken jelentkezik, (18.15). A vita központi kér­dése az, hogy az érdekkonflik­tusok révén az érdekviszonyo­kat úgy tudjuk-e állandósíta­ni, hogy a különböző érdekek­ből származó törekvésekben reális cél valósuljon meg. Ezen a napon Georges Sime­non hősével, Maigret felügye­lővel is újra találkozhatnak a tévé nézői. (20.00). Pergolesi- nek, a régi olasz operairoda­lom fiatalon elhunyt kiváló mesterének vígoperáját, Az úrhatnám szolgálót a Zenés Tv-Színház mutatja be. (20.55). Az én kabarém... — Kellér Dezső estjét szombaton este nyolc órától közvetítik. Mos­tani önálló estjén nemcsak őt kapjuk másfél órára, hanem a kabaré műfajának sok „régi” és új népszerű művészét is. Ezután Schubert: A téli uta­zás című dalciklusának har­madik részét sugározzák. (21.30). Éjszakai előadásban pedig Grigorij Csuhraj 1960- ban készített kitűnő filmjét, a Tiszta égboltot, a tragikusan elhunyt Jevgenyij Urbansz- kijjal a főszerepben. (21.55). A vasárnap programja rend, kívül változatos és színvona­las műsort ígér. Az ismeretter­jesztő filmösszeállítások ked­velői mellett megtalálják szó­rakozásukat a sport és a ma­gyar nóta hívei is. Az esti mű­sorban Oscar Wilde művé­nek, az Eszményi férjnek an­gol tévéfilmváltozata kerül képernyőre. Az íróra jellemző szellemesség, a pergő, szóra­koztató dialógusok emelik ki az átlagos „társasági” vígjáté­kok sorából a darabot, amely nem ismeretlen a magyar kö­zönség előtt sem. (20.05). Mit ígér a tévé? i

Next

/
Thumbnails
Contents