Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

IP -I / Üzem- és munkaszervezés In téskedés és kedvező hatásuk A LAMP ART ZIM salgótar­jáni gyára tipikusan tömeg­cikkeket termelő gazdasági egység. Teljesítőképessége, technikai színvonala, szakem­bergárdája lehetővé teszi, hogy a hazai piac szükségle­teinek kielégítésén túl, ex­portra is termeljen. Gyártmá­nyai rendkívül piacérzéke- uyek, mivel azok közvetlenül e fogyasztókhoz kerülnek. Ezek a körülmények foko- eottabban szükségessé teszik b Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1971. decemberi üzem- és munka- szervezésről szóló határozatá­nak végrehajtását. Az elkép­zelések megvalósítására in­tézkedési tervet dolgozott ki a gyár gazdasági és társadalmi vezetősége. Legfontosabb fel­adatként határozták meg a munka termelékenységének növelését, a munkaidő jobb kihasználását, az önköltség csökkentését, a termelés ele­meinek: munkaerő, gép, anyag, technológia összhang­jának biztosítását. A célkitű­zések között szerepelt még az éllóalapok jobb ki haszná lása, a felesleges állóeszközök kise­lejtezése, a dolgozók munka- és kereseti lehetőségeinek, feltételeinek javítása, az ügy­viteli rendszer továbbfejlesz­tése, a gyárrészlegek, üzem­részek közötti ésszerű mun­kamegosztás kialakítása. Az elmúlt napokban a szak- szervezeti. bizottság testületi ülésén foglalkozott az üzem- és munkaszervezés színvona­lának megjavítására hozott in­tézkedések megvalósításával. Megállapította, hogy azok eredményesen hatottak és hat­nak a gyár gazdasági munká­jára, a munkakörülmények javítására, a bérek emelésére. Ez azt is tanúsítja, hogy a Talajjavítás munka- és üzemszervezés fel­adataira készített intézkedési terv helyes volt, az ennek bir­tokában megszületett utasítá­sok, intézkedések tovább nö­velték a gyár gazdasági ered­ményességét 1971-HEZ VISZONYÍTVA 21 százalékos termelésnöveke­dést értek el, s ez csupán 2,5 százalékos közvetett költség­növekedést eredményezett. Fi­gyelembe véve a termelési érték növekedését, örvendetes dolog, hogy ezt majdnem azo­nos létszámmal tudták produ­kálni. Ez azt jelenti, hogy a termelés felfutását csaknem 100 százalékban a termelé­kenység emelésével fedezték. Az elmúlt évben jelentős előrehaladás történt az önkölt­ség csökkentésénél és az üzemi eredmény növelésében. Ez utóbbi az elmúlt esztendőben az előző évhez viszonyítva majdnem megháromszorozó­dott. A termelésnövekedés mel­lett csökkent a veszteséges gyártmányok köre. Belföldi értékesítésre hét új gyárt­mánytípust alakítottak ki. A nyugatnémet Boecker cég gyártmányai közül átvettek 17 új típust. Jelenleg 42 fajta tüzelési berendezést gyárta­nak. Ezek műszakilag, minő­ségileg és esztétikailag jók, sőt. egyes termékek elérik a világszínvonalat is. Továbbfejlesztették az ügy­viteli rendszert. A félkész áruknál és az anyagkönyve- I ősben bevezették a holleiri lyukkártyás rendszert. Alkal­mazása lehetővé tette, hogy az előbb említett két területen megoldják a napi vételezés rendszerét Ma már mind az anyagokat, mind a félkész ter­mékeket naprakész nyilván­NDK-bon tartás kíséri. Ennek az adat- feldolgozásnak a hátránya, hogy a gépi feldolgozás Bu­dapesten történik, és ez az információáramlást rendkívül lelassítja. A vállalati belső mechaniz­mus átdolgozásával korszerű­sítették a belső irányítási rendszert. Hatására növeke­dett a gyánrészlegek önálló­sága és felelőssége. Űj főosz­tályok jöttek létre, amelyek jelentős változásokat hoztak a gyár gazdasági életében. A decemberi határozat ér­telmében fontos feladatnak tekintették és tekintik a dolgo­zók munkakörülményeinek ja­vítását, keresetük emelésének biztosítását. A munkakörül­mények vizsgálatával és meg­felelő javaslatok kidolgozásá­val a miskolci Nehézipari Egyetem ipargazdaságtani tanszékét bízták meg. Az egyetem szakemberei fölmé­rést készítettek a nagycsarno- kj szerelde munkakörülmé­nyeiről, Az általuk kimutatott hibák kijavítására intézkedési tervet dolgozott ki a gyár ve­zetősége Az üzem- és munkaszerve­zés keretében több munkabi­zottság tevékenykedik. Ezek közül az egyik az alkalmazot­ti létszám felülvizsgálatán dolgozik. A tervek szerint minden alkalmazott feladat­körét felülvizsgálja. Az első eredmények kedvező sikert hoztak. A felmérések birtoká­ban több. korábban alkalma­zotti állományban tevékeny­kedőt átirányítottak fizikai munkára. Ezzel egyddőben a műszaki munkakörökben is több átcsoportosítást hajtottak végre más, különbözői munka­körökbe. A jövőben egyik legfonto­sabb feladatnak, a gyár veze­tési színvonalának további emelését tekintik. Elsősorban a közgazdasági ismereteket kívánják széles körben elter­jeszteni. Magdeburg! újítás nyomán jött létre ez az új típusi mező- gazdasági gép, amelynek segítségével naponta tíz kilométer műanyag csövet lehet lefektetni. A gép két nagy esőtá-ólá­val van felszerelve, amelyre — az eddigi 200 m helyett — 2000 m műanyag cső tekerhető lel EBBEN AZ ÉVBEN felké­szül a gyár a DH-mozgalom bevezetésére. Ezt a feladatot folyamatosan oldják meg és 1974. január 1-től kezdik eh A DH-tanács már meghatá­rozta, kidolgozta azokat a te­rületeket, ahol megtörténik a Dolgozz Hibátlanul mozgalom beindítása. Az elképzelések szerint a gyártó eszközöket készítő GYGO dolgozóira há­rul az a feladat, hogy bebizor nyítsák ennek a tudományos alapokra helyezett termelési mozgalomnak fontos, megha­tározó szerepét a hatékonyabb gazdálkodás megvalósításá­ban. Molnár István L. Korszunszkij: Egy olasz filmet néztem a minap. A film után hazamen­tem, rápillantottam a felesé­gemre és rögtön elfordultam. Valami érthetetlen hidegség futott rajtam végig. Hát igen — gondoltam magamban —, Sophia Lorennel nem lehet egy napon említeni. Hogy tudtam én ennyi évet együtt élni vele? Alacsony, kövér, töpörödött fülű... — Már megint nem hoztál krumplit? — kiáltott rám a feleségem. — Te nem vagy Sophia Lo­ren! — csak ennyit tudtam rá mondani. — Már megint Tányka után szaglásztál? — süvített ne jem. — Ugyan, milyen Lányáról beszélsz? — ráncoltam össze a homlokom. — Moziban vol­tam. — Tanyával? Mit lehet itt tenni? — té- pelődtem — Ezzel a nővel nem lehet tovább egv'ltt élni. Igaz. jól főz, meg aztán gye­rekünk is van. Munkában az új vezetőség RAJT TISZTA LAPPAL A cserhátsurányi fiatalok lassan már el is felejtik, hogy néhány héttel ezelőtt milyen buzgón készülődtek a KISZ- alapszervezet vezetőségválasz­tó taggyűlésére. Ennek nem az az oka, hogy nincs mire em­lékezni. A falusi ifjúsági szer­vezetben most kezd az élet pezsegni. Közelednek a hosz- szú, téli esték, amikor a fia­talok a klubban gyűlnek ösz- sze és azt várják az új veze­tőségtől, hogy érdekes prog­ramokat szervezzenek szá­mukra. A megválasztottak nagy len­dülettel láttak munkához. Erről tanúskodnak Varga Kál­mán szavai is, aki az alap­szervezet vezetőségének agi- tációs és propagandafelelőse, s mivel a községi tanácson dolgozik, ő a „mindenes.” — A vezetőségválasztó tag­gyűlésen a tagság korántsem volt elégedett. Kaptunk a fe­jünkre. Igazuk volt, mert a lehetőségek adottak, hogy tar­talmas legyen a munkánk. Az új vezetőség első lépése az volt, hogy a taggyűlésen el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat alaposan „kiveséz- tük”. Ami megvalósítható, azt akcióprogramunknál vesszük figyelembe — mondja a fia­talember. Azóta már sor került újabb taggyűlésre is. A vezetőség tagjai elmondták, hogy az alapszervezet „tiszta lappal” indul. Ahhoz, hogy a lapokra színes, érdekes „jegyzetek” ke­rüljenek nemcsak szavakra, tettekre is szükség van. — Azt hiszem, felesleges lenne feladatainkat sorolni. A legfontosabb mindig a soron következő. Most azon dolgo­zunk, hogy a hosszúra nyúló estéket hasznosan tölthessük el. Van egy klubunk, modern felszereléssel. A fiúk zenekar alakítását javasolták. Létre­hoztuk, igaz egyelőre még csak a klubban „húzzák”. A szóra­kozás azonban nem minden. A vezetőség előtt komolyabb feladat is áll. A politikai ok­tatások lebonyolítása. A vita­kört tavaly én vezettem, az idén is engem bíztak meg vele. Kötetlen formában csi­náljuk, vetélkedőkkel, szellemi totókkal „fűszerezve” — sorol­ja Varga Kálmán. Néhány éve volt egy akció a KISZ-es helyiségek díszíté­sére. A surányiak szépen sze­repeltek. Ennek köszönhetik a modem bútorokat. Ez is arra mutat, hogy Cserhátsurány- ban hagyományai vannak a mozgalmi munkának. A múlt emlékeiből nem sokáig lehet élni, azok egy-kettőre megfa­kulnak. Az új vezetőség tisz­tában van ezzel, a hagyomá­nyok pedig növelik felelőssé­güket. — Falun sokkal nehezebb a KISZ-munka, mint egy üzem­ben, vagy iskolában. Az új ve­zetőség most azokat a mód­szereket keresi, amelyek elő­segíthetik a szervezet munká­jának fellendülését. Az igaz­ság az, hogy régóta kutatjuk már — jegyzi meg, amikor sajátosságaikról érdeklődöm. Kiderül, hogy nem is akár­milyen alapszervezet a cser- hátsurányiaké. „Földbirtoko­soknak” vallhatják magukat. A termelőszövetkezet ötszáz négyszögöles földterületet bo­csátott rendelkezésükre. Ügye­sen felismerték a lehetőséget. — Amellett, hogy pénzt hoz, jó lehetőség arra is, hogy a közösséget a társadalmi munka még jobban összeková­csolja. Rendszeresen járnak a Dé­ryné Színház előadásaira is Magyarnándorba. A szerve­zésben odáig jutottak, hogy a színház autóbusza szállítja őket oda és vissza. Ezek az apró jelek arra mutatnak, hogy nem „elveszett emberek” a surányi fiatalok. — Az új vezetőség külön is beszélgetett a KISZ-tagokkal. Felmértük, mit várnak tő­lünk, a mozgalomtól. Elmond­ták igényeiket, örvendetes, hogy legtöbbjük azonnal hoz­zátette: a munkának nemcsak szemlélője, hanem részese akarok lenni. A község fel­nőtt vezetői is támogatásuk­ról biztosítottak. A beszélgetés végén látni, hogy Varga Kálmánban egy­re erősödik az érzés: a cser­hátsurányi KlSZ-alapszerve- zet fiataljainak bizalmát meg kell erősítenie a vezetőség­nek. Mi mással lehetne in­kább, mint jó munkával. A lapok tiszták, az ered­mény kettőn múlik: a vezető­ségen és a tagságon. Sz. Gy. BESZÉLIK, HOGY... újra szalonképes a bor Nem merném letenni a fő­esküt, hogy tényleg suskus van a dologban, de valaminek mégis lennie kell, mert mos­tanában mintha valamelyest enyhült volna az alkoholiz­mus elleni hadjárat hevessé­ge. Igaz, nem minden front- szaikaszon, hiszen a rövid ita­lokról, az égetett szeszekről változatlanul azt hallani, hogy azokat az ördög találta ki, a sör pedig roulyóvá teszi a rab­jait. Hanem a borral a jelek szerint tűzszünetet köthetett az alkoholizmus elleni harc vezérkara. Erről végképp akkor győződtem meg, amikor a te­levízió fogyókúrás klubjának orvosa a Megmérettünk és nehéznek találtattunk” műsor legutóbbi adásában nyilatko­zatra bírta az egyik soványo­dó kövért, aki kijelentette, miszerint fogyásának titkai Italozási szokásának megvál­toztatásában is keresendő. Ed­dig ugyanis sört ivott, egy idő óta azonban bort, s bár ebből is nagyjából ugyanannyit vesz magához naponta, testsúlya mégis egészségesen csökken. A kijelentést egyetértő bólogatás OZI Ilyen gondolatokkal hajtot­tam álomra fejem. Másnap, amikor megjöttem a munkából, feleségem zava­ros átható pillantásokat ve­tett rám. — Pocsék ez a fasírozott — mondtam. — Igen — mondta erre ő. — Te nem vagy Marcello Mast- roiani. — Mi az, moziban voltál? Persze, természetes, hogy nem vagyok Marcello. Egész nap a hivatalban csücsülök, éjsza­ka meg a nyaralót épifem. — De legalább megborot­válkoztál volna! — sóhajtott fel nejem. — Minek? Nem vagyok én filmszínész!... Mégsem válók el tőle — gondoltam. — Istenem, nem születhet mindenki Sophia Lo- rennek, igaz? Én sem vagyok Marcello Mastroiani. Másnap már szent volt a béke. Többet nem megyünk mo­ziba külön. Jobb együtt. Forditotta: Saiga Attila kísérte. A bor oly sok üldöz­tetés után a jelek szerint megint szalonképes lesz. Mi lehet az oka a bor meg­térésének? Az a gyanúm, hogy mindenekelőtt a szorga­lom. Az idén a bor nemcsak abban különbözött mondjuk a krumplitól, hogy felfelé ment benne a gyöngy, hanem abban is, hogy szorgosan termett Már nyár végén hallani lehe­tett hogy a szőlőtőkék csak­úgy roskadoznak a fürtöktől, a szüretelők aligha fogják győz­ni vele a munkát Jelzem, én már akkor gyanút fogtam és mondogattam is közvetlen környezetemnek, hogy bár a gyümölcs nagyon egészséges, de az összes szőlőt országunk népe aligha bogyó formájában fogja elfogyasztani. Mégcsak nem is must formájában, ami szintén egészségesnek ítélte­tik, hanem... Annyira azért nem voltam bátor, hogy be is fejezzem a mondatot, egye­lőre nem mertem megjósolni, hogy a több szőlő révén mi­ből is lesz több a boltokban és más kereskedelmi egységek­ben. Amit azonban én nem n értem kimondani, azt ké­sőbb kimondták nálam illeté­kesebbek. A szüret végéhez közeledve hivatalosan, beje­lentették, hogy az idei szőlő­termés minden eddigit felül­múlt, nem kevesebbel, mint húsz százalékkal haladta meg a tavalyit Ezt követően óva­tos célzások láttak napvilágot arról, hogy a szőlő cukorfoka mintegy két fokkal magasabb az elmúlt évinél, következés- Képpen a must cukortartalma is kedvezőbb. Gógyisabb ©gye­dek már ebből is sejthették, hogy mire akarnak kilyukadni hivatalos körök ezzel a tájé­koztatással és nem is téved­tek. Mert a kellő előkészítés után arról értesítették a köz­véleményt, hogy az örvende­tesen. jó szőlőtermés és a már említett jó minőség eredmé­nyeképpen több és jobb lesz a bor is az idén. Előkerestem az erről szőlő, akarom mon­dani szóló híradást, és abban szó szerint az áll, hogy a szü­ret befejeztével jó minősé­gű, egészséges borokra lehet számítani. (Kiemelés tőlem. A szerző.) A logika vastörvényei alap­ián már el sem maradhatott a következő lépés. Megtudtuk, hogy több, mint hatmillió hektoliter új borunk van, s mivel ez ráadásul egészséges^ teljesen rendjénvalő, hogy fo­gyasztásának érdekében pro­pagandát kell indítani a la­kosság körében. Amúgyis ré­gies-régen megcáfolták azt az elavult igazságot, hogy jó bor­nak nem kell cégér, tehát kel­lő hírveréssel nagyarányú bor- vásárt rendeznek az év hátra­levő időszakában. S, hogy ez a borvásár eredményes is le­gyen, leszállították a borok órát. Az év végéig harminc fajta asztali és minőségi pa­lackozott bort, ezenkívül ti­zenöt fajta tájjellegű hordós­bort az eddigivel azonos mi­nőségben, de csökkentett áron hoznak forgalomba. Így győ­zedelmeskedett az önzetlenség a durva kalmárszeUem fölött. A Borgazdasági Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója ezt így fogalmazta a sajtónak tartott tájékoztatójában: „Most, hogy az idén tényleg kitűnő termés került a hor­dókba, a pincegazdaságok ar­ra törekednek, hogy ezt a lakosság is megfelelőképpen tapasztalhassa, a vásárlók mindenütt hozzájuthassanak olcsóbb borokhoz is.” Ez csak­ugyan világos beszéd, engem is azonnal meggyőzött, rögtön rohantam a kocsmába, ahol tényleg olcsóbban adták a íröocsöt. Ettől olyannyira vér­szemet kaptam, hogy egy füst alatt vásároltam két üveg sze­melt rizlinget is otthoni fo­gyasztásra, hat forinttal ol­csóbban, mintha az árleszállí­tás előtt vettem volna. Csak az fájt, hogy a kocs­mában. ahol egyébként látha­tólag fellendült a borfogyasz­tás, mindenfélét beszéltek az emberek. Olyasmiket mond­tak, hogy szeretik a hajnalt, tulajdoniképpen azért szállí­tották le a bor árát, mert egyelőre nem tudták hová tenni a nagy termést. Ezért próbálják most az emberek­ben elhelyezni a felesleget, mert az ő különleges tárolóte­rük másnap. Harmadnap megint alkalmas újabb bor- mennyiség befogadására. Sajnos, a végén már nem tudtam követni ezt az okfej­tést, mert a szóvivőik közül többen) egyre érthetetleneb­ből beszéltek. ígv aztán nem csoda, ha a tizedik n.agyfröccs után már tökéletesen megfe­ledkeztek arról, hogy a borok árleszállítása a várható forga­lom alapján a lakosság szá­mára körülbelül huszonöt- millió forint megtakarítást je­lent. Árkus József NÚGRAD — 1973. noxembei 24., szombat 5

Next

/
Thumbnails
Contents