Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

* I élidei ttsámveiéti (II.) Tartalékok föltárása Az ötéves terv hátralevő időszakának egyik legfonto­sabb mezőgazdasági feladata — hangsúlyozza a balassa­gyarmati területi szövetség ajánlása — a szövetkezeteken belüli tartalékok feltárása és hasznosítása, a termelékeny­ség növelése. A nagy hordere- j ü döntések előkészítésébe jobban szükséges bevonni a tagságot, bátrabban kell va­riációs terveket készíteni! Ez esetben több lehetőség nyílik arra, hogy megalapozott elha­tározásokra jussanak. Bővül­nek a szövetkezeti demokrá­cia érvényesülési lehetőségei. Ennek felismeréséhez szak­mailag és politikailag képzett, közgazdasági szemlélettel fel­vértezett, az emberek irányí­tásához értő szövetkezeti ve­zetőkre van szükség. Köztu­dott, hogy a szellemi befek­tetés a legolcsóbb beruházás — mégis kevés a képzett szak­ember. A szarvasmarhaprog­ramban foglaltak megvalósítá­sa nem kis mértékben azon múlik, hogy a szakosított te­henészeti telepeken miként tudnak felső- és középfokú végzettségű szakembereket munkába állítani. Az üzem- és munkaszerve­zés terén ugyancsak sok még a tennivaló. A vezetési mód­szer megváltoztatása — a szö­vetség szerint — kívánatos lenne Nógrádkövesden, Érsek- vadkerten, Magyamándorban, Patakon, Diósjenőn, Nézsán, Nagyorosziban és Tereskén, ajánlják az ágazati elszámolá­si rendszert. Az ésszerű földhasználat ütemét tovább szükséges foly­tatni a növénytermesztési fő- agazat jövedelmezőségének fokozása érdekében. A szántó­földi művelés alól kivont te­rületeken mielőbb kívánatos gyepet telepíteni, a szarvas­marha-tenyésztés . szolgálatá­ba állítani. Fontos tennivaló a gabonaágazat kimagasló ered­ményeinek megtartása, sőt további fokozása. A szaksze­rűbb talajművelés, növényvé­delem, műtrágya-felhasználás esetén elérhető a 38—40 mázsa hektáronkénti átlaghozam. A hozamnövelés érdekében a kukorica termesztésében a zárt termesztési rendszer el­terjesztését tartják kívánatos­nak. Borsosberény és Kétbo- ciony térségében ennek meg­vannak a lehetőségei. Az anyagi erők koncentrálásával szárítók vásárlását szükséges szorgalmazni. Cukorrépából kisebb mértékű területnöve­lésre lehet számítani. A do­hánytermesztés szinten tartá­sához a megfelelő fajta kivá­lasztása, és a gépesítés foko­zása szükséges. Indokolt a zöldségtermő terület növelé­se, és az intenzívebb termesz­téshez a korlátozott öntözési lehetőségek teljes kihasználá­sa. Fokozni szükséges a lu- cernatelepitéseket. Előtérbe került a lucernamag-termesz- tés zárt rendszerben való meg­valósítása. Egy gépsorhoz pe­dig legalább 500 hektár mag­fogó terület kell! ★ Az állattenyésztési t'őága- zaton belül a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztésében há­rulnak legnagyobb feladatok a közös gazdaságokra. Az ötéves terv végéig lényeges, hogy megoldódjon a férőhelyek fel­töltésének, a hozam és egyéb fajlagos mutatók kérdése. Az állategészségügy terén a tbc- és a brucellózismentesítés a legsürgetőbb tennivaló. Jel­lemző a hús-, tej hasznosítási irány a balassagyarmati és a rétsági járásban. Ettől csak az őrhalmi törzstelepen, és az 500 férőhelyes érsekvadkerti szakosított telepen célszerű eltérni tej-, húshasznosítási irányba. Szanda, Terény, Keszeg és Nógrád gazdaságában a tej­termelés nélküli húsirányzat fokozatos megvalósítása lát­szik célszerűnek. A húshaszno- sítás előtérbe kerülésének fel­tétele az intenzív gyepgazdál­kodás keretében megvalósuló öntözés. Kívánatos, hogy a meglevő férőhelyek korszerű­sítése járjon együtt a tartás- technológia fejlesztésével, és mielőbb valósítsák meg az üzemközi ágazati együttműkö­déseket. Sertéstenyésztésben a szö­vetkezetekben levő állományt célszerű továbra is szinten tartani, míg a dimitrovpusz- tai SERKÖV teljes kapacitás- kihasználását biztosítani szük­séges. A juhászatok fejlesztése csak a legelőterületek növelé­sével valósítható meg. A szö­vetség javasolja az anyalét­szám 15 százalékos növelését 1975-ig. A kétbodonyi együtt­működés mellett Szanda— Cserhátsurány térségében nyí­lik lehetőség újabb együttmű­ködés kialakítására. A ba­romfiágazat termelési színvo­nalának tartása megfelel az előirányzatnak. * Az alaptevékenység kiegé­szítését szolgáló ipari és egyéb segédüzemi ágazatot továbbra is segítik. A segédüzemek ál­tal termelt nyereségből fej­leszteni tudják az alapvető ágazatokat. Jelentős tartalék a férőhelyek, a gépek, technikai berendezések hatásfokának növelése. Ezért az üzem- és munkaszervezés során ezekre kell a fő figyelmet fordítani! A bonyolultabb berendezések jobban felkészült szakembere­ket igényelnek. Fokozni szük­séges a munkaidő jobb ki­használását, körültekintőbben kell előkészíteni a különböző munkafolyamatokat. A dolgozók élet- és munka- körülményeinek fokozatos ja­vítása mellett ügyelni szüksé­ges a fogyasztási és felhalmo­zási arány helyes betartására. A szövetkezetek vezetői már ebben az ötéves tervben ala­kítsák ki a következő ötéves terv időszakára terveiket, hogy a fokozatos átmenetet biztosítani lehessen! Rozgonyi István Kedvezményes OTP-hitel a szőlő- és gyümölcstelepítésre Az Országos Takarékpénz­tár — az idevonatkozó mi­nisztertanácsi határozat alapján — bővítette a mező- gazdasági termelési hitel­konstrukciót és ezzel egyidő- ben a kölcsön igénybevételé­hez, a korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosított. Mind­azok, akik tokaj-hegyaljai területükön szőlőtelepítést — felújítást, illetve —, kor­szerűsítést kívánnak végre­hajtani, valamint, akik me­zőgazdasági művelésre al­kalmas földterülettel ren­delkeznek, és azt bogyós, csonthéjas nyári gyümöl­csök telepítésével kívánják hasznosítani. maximálisan 25 000 forintig terjedő hitelt vehetnek igénybe. Ezeknél a kölcsönöknél a kamat mértéke évi 8 százalék he­lyett 6 százalékra, a lejárat ^fidíg tíz évre módosult. A hitel visszafizetése csak a termőre fordulás évétől — fajtáktól függően 3—5 év — esedékes, s addig csak az évi kamatnak megfelelő összegeket kell befizetni. A takarékpénztári fiókok­hoz benyújtott kölcsönigény- lésekhez csatolni kell az ille­tékes tanács vb mezőgazda- sági osztálya által kiállított telepítési engedélyt. Ez az engedély biztosítja, hogy az adott terület talaj- és éghaj­lati adottságainak, illetve a népgazdasági érdekeknek leginkább megfelelő szőlő- és gyümölcsfajtát telepítse­nek. Azok, akik a telepítést, illetve a művelést gépi erő­vel akarják elvégezni, mező- gazdasági kisgép beszerzé­sére ugyancsak igényelhet­nek 25 000 forintig terjed' kölcsönt, ötéves lejáratra ét évi 8 százalékos kamatra. Jurták a nógrádi expedíció lakóhelyei (Emlékezés Üógrád'lejtőiakna Mongóliában Magyar szakemberek már évek óta részt vesznek Mon­gólia természeti kincseinek felkutatásában. Az állatte­nyésztéséről híres ázsiai ba­ráti ország ipari fejlődésiének kulcskérdése gazdag ásványi- kincs-vagyonának feltárása, kiaknázása. A kormányközi magállapodás alapján a Közt ponti Földtani Hivatal és a Geamdnhó Rt. szervezésében került sor az úgynevezett are- núri területen egy kutatóak­na létesítésére. A geológusok ugyanis mo- libdónérc-lelőhelyre bukkan­tak. Az érc elemzéséhez — amit ugyancsak a Magyar Bá­nyászati Kutató Intézet végez el — 12 tonna alapanyag fel­színre hozására volt szükség. A munkálatok elvégzésére a nógrádi szénbányák kapott megbízatást. Annak idején már hírt ad­tunk arról, hogy önkéntes je­lentkezés alapján milyen gon­dossággal történt az expedí­ció kiválogatása. Alapos orvo­si vizsgálat mellett a szak­mai felkészültség is alapkö­vetelmény volt. A 22 tagú bri­gád vezetésével Kormos Ottó bányamérnököt bízták meg. Helyettese, és egyben a tol­mács Grusz János villamos mérnök volt. A brigádtagok szánté kivétel nélkül több szakmás bányászok. ' Genge Vilmos személyében kiváló szakács is utazott velük. A két vezetővei ismét itthon be­szélgettünk útjukról, munká­jukról. — Május 15-én indultunk vonattal, és 27-én érkeztünk meg. A nyers hús kivételével szinte mindem szükséges dol­got vittünk. A szerszám, élel­miszer vélünk utazott — kezdte Kormos Ottó. — A munkát, a „Nógrád- lejtősafena” kihajtását június 5-én kezdtük ünnepélyes csá- kányvágással. A tábor felépí­tése, a lakójurták elkészítése, az előkészületek sok időt el­vettek — kapcsolódik a be­szélgetésbe Grusz János, majd így folytatja: — Érdekes sátrak ezek a jurták. Jól szigetelték. Szük­ség is volt erre. mert 10 fok hideget mértünk és a kútban vastag jégréteget kellett át­törnünk, amikor odaértünk. Volt azután melegben is ré­szünk. mert mértünk plusz 52 fokot ás, de a kútban akkor is volt jégdarab. Egyébként 5 kilométerről hordtuk az ivó­vizet. A távolságokra jellem­ző, hogy 100 kilométerre vol­tunk a legközelebb! lakott te­rülettől. Ameddig a szem el­látott, sehol egy bokor, csak a vad fű — mondta. —- Két műszakot szervez­tünk. Mongol segédmunkása­ink voltak egy vezetővel és rádióssal. A külvilággal ugya­nis rádión tartottuk a kapcso­latot. A Szülőföldünk adásait nagyon jói tudtuk fogni, így naponta értesültünk a hazai eseményekről. Még SBTC- meccsrőlis hallgattunk közve­títést — mondja Kormos Ot­tó, majd így folytatja: — A mi feladatunk volt, hogy október 15-re elkészül­jünk a kutatóaknával, vagyis felszínre hozzuk a kért, meny- nyiségben az ércmintát. Két héttel lerövidítettük a határ­időt. A mongolok nemzeti ün­nepére versenyt szerveztek, mivel nyolc, a miénkhez ha­sonló expedíció volt a terüle­ten. Mi lettünk a győztesek, és ezért oklevelet kaptunk, a brigádtagok közül pedig hatan különjutalmat. — Volt több magyar tábor is, amelyekkel jó kapcsolatot tartottunk. Ahol mi voltunk, a tengerszint feletti magas­ság meghaladta az ezer mé­tert. Talán a magaslati leve­gő és a magyaros koszt is hozzájárult az átlagos súly­gyarapodáshoz — mondja, majd hozzáfűzi: — Igaz, tel­jesen balesetmentesen, beteg­ség és egyetlen karcolás nél­kül végeztük el a feladatot. — Más érdekes élmény volt-e? Nagy örömünkre szolgált, amikor Godó György, a válla­lat pártbizottságának titkára Csincsik István, a szakszerve­zet titkára, és Sült Tibor igazgatóhelyettes meglátoga­tott bennünket és velünk együtt a jurtában eltöltöttek egy hetet. Volt miről be­szélgetnünk. Néha vadász­tunk is a saját konyhára. Jer­kének nevezték a mongolok, amit lőttünk. Én ma sem tu­dom pontosan mi volt, de az íze jó — mondja Grusz Já­nos. — El ne felejtsd, hogy kertészkedtünk is. Tényleg. Vittünk .magoikat. A krumplink kiváló volt. A paprika is. A retek, saláta is jól bevált. A dinnye csak sa­vanyításra lett alkalmas, és a paradicsom sem érett be. A kertészkedés, mint kikapcso* lódás is hasznos volt. Egyéb­ként könyveket, társasjátéko­kat előrelátóan vittünk ma­gunkkal. A „farmot” a mon­golok megcsodálták. — Visszamennónek-e ha­sonló feladattal? — Izgalmas volt, azt hi­szem, igen — válaszolt a bri­gádvezető,, majd elmondta, hogy milyen jól összieková- csolódott a kis kollektíva, több ezer kilométerre a hazá­jától. A brigád együtt maradt most is. Fontos munkát, Ká- nyáson az új szénmező, a mátraverebélyi terület feltárá­sának gyorsítását bízták rá. A fővonal gépesítése, gumiszála- gosítása a feladatuk. A tervezett részesedést űzetik, ha... Önköltségről munkák idején őszi A mezőgazdasági üzemek­ben a bevételek növelésével, vagy a kiadások csökkentésé­vel jelentősen befolyásolni le­het a költségek alakulásét. Lucfalván mostoha természeti körülmények között gazdálko­dik a termelőszövetkezet. A gondot époen az okozza, hogy nagyobb ráfordítással kisebb hozamokat tudnak betakaríta­ni, mint másutt. Az őszi be­takarítás helyzetéről, az ön­költség alakulásáról beszél­gettünk a közelmúltban Gál László elnökkel, és Székely Bertalan főagronómussal. — Az őszi búza vetését — újságolta az elnök — befejez­tük. összesen 575 hektáron termesztjük e fontos gabonát. Ezekután erőnket teljes gőz­zel a kukorica betakarítására és az őszi mélyszántásra for­díthatjuk. A kukoricabetakarítási hely­zetképet a főagronómus így vázolta fel; — összesen 214 hektáron foglalkozunk kukoricával. A óeíakarítással november 15-ig végeznünk kell! A felét letör­tük, betakarítottuk. Az ütem­mel egyelőre elégedetlen va- íyok. Haladhatnánk jobban is! De nem egyszerre kelt és erett a kukorica. A gazdasá­osságot pedig rontotta, hogy 10 hektáron kiveszett. — A kukoricatermés köze­pesnek minősíthető az idén Lucfalván. Májusi morzsol t­ban 28 mázsát takarítanak be hektáronként. Kézzel és gép­pel. Melyik a gazdaságosabb? — Feltétlenül a gépi beta­karítás — válaszolta Székely Bertalan. — Három adapter­rel felszerelt kombájn dolgo­zik a földeken. Az NDK-ban gyártott kombájn nagy telje­sítményű. A két szovjet kom­bájnnal együtt 160 hektárról géppel takarítjuk be a kuko­ricát. A többit kézi erővel. A gépesítésre ösztönöz bennün­ket a kötött (7,7 milliós) bél- keret is. Korábban ugyanis szanálták a szövetkezetét. A kézi törést munkacsapa­tokban végzik. Napjainkban Nagybárkányban és Kisbái- kányban negyvenen. Sámson- házán húszán, Lucfalván ti­zennégyen törik a kukoricát. Törés, fosztás. járműre rakás, góréba helyezés a dolgozók feladata. Ezért kapnak a ku­koricából 10 százalékot. A morzsolt kukorica beta­karítása, a szár vágása után sem csendesednek el a földek. Felszedik az elhullott csöve­ket. Birkát, szarvasmarhát hajtanak ki, melyek ugyan­csak találnak eleséget a ku­koricatáblákon. Ezután követ­kezik az alapműtrágyázás. Szuperfoszfátot és kálisót szórnak ki. Az őszi mélyszán­tás az idei utolsó munkamű­velet — Folyamatosan végezzük a mélyszántást — magyarázta Gál László. — Tavasa veté- sűek alá 800 hektáron szán­tunk az ősszel. A negvedénél tartunk, közel 200 hektárnál. Hat DT és egy SZ—100-as erő­gép dolgozik a földeken. A nagy lejtésszög, az agyag által kötött talajon csupán négy ekefejjel végzik a mély­szántást. Egy 8 órás műszak­ban 3—4 katasztrális hold szántását fejezik be. A kedve­ző adottságú gazdaságokban ez idő alatt hat hold, vagy még nagyobb terület mélyszántását végzik el. Lucfalván hosszú heteken át nem esett az eső. A száraz föld fokozottan próbára tette az embert, az erő- és munkagépet. Nehéz volt takarékoskodni az üzem­anyaggal. A norma teljesítése ugyancsak egész embert kí­vánt. A két szakember egyöntetű véleménye: a költséggazdálko­dás terén nem állnak rosszul az őszi munkacsúcs idején sem. Elégedettek a ráfordítá­sok hatékonyságával. Még két hónap van hátra az évből. Ha földrengés, szökőár, vagy sú­lyos állatbetegség nem jön közbe, zárszámadáskor a ter­vezett részesedést fizetik Luc­Elekiromobilokat gyártanak A környezetvédelem foko­zott előtérbe kerülésével a szovjet szakemberek is mi­nél tökéletesebb elektromos meghajtású gépkocsi létre­hozásán fáradoznak. Már elkészült egy „hib­rid” autó, amely egyesíti magában az elektromos meghajtás és a belsőégésű motorok előnyeit. A hagyo­mányos motor tölti fel a gépkocsi akkumulátorait, s így az új jármű villanymeg­hajtással 300 kilométert tud megtenni óránkénti 80 kilo­méteres sebességgel és hét utassal. Kalinyíngrádi konstruktő­rök „tiszta” elektromos au­tót is készítettek. Ez a mo­dell 100 kilométer megtéte­lére képes egyszeri akkumu- látorfeltöltéssel, a legna­gyobb sebessége pedig 70 km/óra. Az elektromos autók „gyártása” már annyira ki­fejlődött a Szovjetunióban, hogy az ilyen gépkocsik re­kordjait jegyzik is. Egy Harkovban készített villany­autó egykilométeres szaka­szon 145,7 km/óra sebessé­get ért el. falvan. R. I i NÓGRÁD — 1973. november 16., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents