Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

Milyen lesz az érettségi?

Különböző fórumokon sok szó esett — esik manapság is — arról, milyen legyen az érettségi? Megjelent a tájékoztató a középiskolai érettségi vizsga alapelveiről. (A Köznevelés november 2-i száma is közli a Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási és gimnáziumi főosztályának tájékoztatását.)

Mint ismeretes, a tanulói túlterhelés az érettségi és az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák időszakában tetőzött. Szükségessé vált tehát a tanulók terhelése megfelelőbb arányainak kialakítására, illetve az érettségi és a felvételi vizsgák közelítésére. Az új érettségi vizsga alapelveiről tájékozódva olvassuk: „Az Elnöki . Tanács törvényerejű rendelete szerint az általános irányú középiskolai végzettséghez — nem szakképesítéshez — kötött munkakörök betöltéséhez a középiskola IV. osztályának elvégzése elegendő. Ebből következik, hogy az érettségi vizsga, mindkét közép iskola-típusban önkéntes.” Természetesen, a felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez továbbra is kell az érettségi.

Eltekintünk a tájékoztatóban foglaltak részletes közlésétől. Ebben szó van az érettségi vizsga értékeléséről, a közös vizsgáról, a vizsgák ütemezéséről, a vizsgatárgyakról a gimnáziumban és a szakközépiskolákban, a közös érettségi-felvételi vizsgáról a szak- középiskolákban.

Ezúttal két gimnáziumban, Szécsényben és Balassagyarmaton azt kutattuk: hogyan fogadják a szülők, a tanulók, s természetesen a pedagógusok az új érettségi alapelveit?

Molnár Ferenc megbízott igazgató (Balassagyarmat, Balassi Bálint Gimnázium):

— A Művelődésügyi Minisztérium alapelveit a testület ismeri, s aZ osztályfőnökök is tájékoztatást nyújtottak. A testületünkben érezni lehetett, hogy az alapelvek olyanok, amelyekkel egyetértünk. A tanulók egészségesebb terhelése valósul így meg, csökkennek a tanulói terhek, továbbá érvényesül a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika kiemelt volta. A magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgáján megszűnik a szöveggyűjtemény használata. Ez — véleményünk szerint — azt jelenti, hogy átmenetileg a tartalmilag meg nem feleltek száma növekedni fog, eddig ez kevés volt. Az bizonyos azonban, hogy az érettségi komolysága növekszik majd. A többi tárgyak esetében igen tág tere van a tanulói lehetőségeknek. Ök dönthetik el a legtöbb esetben, hogy írásban, vagy szóban kívánnak-e vizsgázni. Igen jól sikerült a tervezetben a szóbelinek és az írásbelinek egymáshoz való közelítése. Ezen azt értem, hogy ha a tanuló az adott tárgyból írásban kíván vizsgázni, akkor ugyanolyan feladatokat kell megoldania, mint annak, aki a szóbeli vizsgát választotta. Az is kedvező, hogy a tagozatos osztályokban a tagozat jellegét meghatározó tárgyból nem kötelező érettségizni. Így nagyobb energiát fordíthat a tanuló a neki megfelelőbb tárgyra. Aggály is van. Megváltozik például az érettségi időbeosztása. Az írásbeli beosztásával nincsen gondunk. A szóbelit illetően van olyan

aggály, hogy június 10—26 közötti munkanapokon kell lebonyolítani, nem okoz-e ez majd problémát. Mindenesetre, meggyorsul az érettségiz- tetés.

A gimnáziumban — házi használatra — próbafelmérést készítenek a napokban, hogy ki akar érettségizni, s akik akarnak, hogyan, írásbelit írnak-e, vagy szóbeliznek. Szerémi Gyula igazgató (Szé- csény, Nógrádi Sándor Gimnázium) :

— A szülők és a tanulók tájékoztatása részben megtör- tént. A szülőket még szeptemberben, a negyedikeseket ezekben a napokban tájékoztattuk. Néhány tanulói véleményt már ismerünk. Például a tanulókat az izgatja, hogy meg nem felelt nyelvi jegy esetében meg kell ismételni a dolgozatírást. / Véleményem szerint, helyes ez a követelmény, s indokolt is. Egy-két olyan tanulónk van, akiket ez érzékenyen érinthet, örülnek a tanulók, hogy földrajzot is választhatnak.

— Visszatérve a nyelvi jegyre, nálunk — tapasztalat szerint — az átlagosnál jobb a tanulók helyesírási készsége. Főleg azok vétenek sók helyesírási, nyelvhelyességi hibát, akiknél az általános iskola első, második osztályában az olvasás, írás tanítása nem volt megfelelő. Helyes, hogy miután az érettségi vizsga értéke növekszik, növeljük, ily módon is a követelményt. Véleményem szerint, az anyanyelvi kultúra egyik leglényegesebb eleme oktatásunknak. Szükséges, hogy az emberek megfelelő szinten birtokolják anyanyelvűket.

T. E.

„MŰTEREM-LÁTOGATÁSON”

ROMHÁNYBAM

A Kossuth utcáin minden reggel ugyanabban az időben egy zömök, ősz hajú, mosolygós ábrázatú férfi siet kerékpárján a munkahelyére. A falubeliek, akikkel találkozik — szívélyesen üdvözlik. Sokan, ügyes-bajos dolgaikkal még a lakásán is felkeresik.

Zagyva! Sándor a községi tanács igazgatási főelőadója. Ezt mindenki tudja róla. De azt már kevesen, hogy szabad idejében gyermekkori szenvedélyének hódol: tájképeket, csendéleteket fest. A Kossuth utca 82. számú ház lakásának mindhárom szobája tele van képekkel. Többségében a saját festményei. De van néhány híres darabja is.

— Naigyon szegények voltunk — kezdi élettörténetét Zagyvái Sándor. Taníttatásomról szó sem lehetett. Pedig olthatatlan vágy égett bennem, hogy festő lehessek.

Mosolygós, világoskék szemét beárnyékolja a múlt fátyla. Egy pillanatnyi szünetet tart. majd így folytatja:

tusrajzot is. Ez a Borsszem Jankó egykori neves karikatú- ristájának egyik ismert gúnyrajza.

— Nagy művészeket másoltam magamnak — mondja mosolyogva. — Ezek fogtak meg képtárakban, kiállításokon, múzeumokban. Próbáltam felfedezni magamnak a múlt nagy festői korszakainak különböző stílusirányzatait. Ha már nem tanulhattam. így tanultam, gyakoroltam. És művészeti szakkönyveket vásároltam — mutat egy albumokkal tele könyvszekrényre. És kiemel egy könyvet László Fü- löptől. A szerző kézjegyével ellátott mű. igen keveset nyomtattak belőle annak idején.

Nézem Zagyvái Sándor képeit. S ha nem is mondaná, ezekről a festményekről, a meleg pasztellszínekből is kiolvasható alkotójuk eddigi életútja. A soproni táj, hangulatos utcarészlet, mellette a

veszprémi házak, hegyre kanyargó sikátoraival, aztán a közeli Bodony egyik havas utcarészlete. Két festményen is megörökítette a romhányi hármaslyukú hidat, a környező tájat sok-sok színiváltozatban. Aztán tájképek, csendéletek olajban, pasztellben, afcvarell- ben. Mindegyikhez fűz néhány mondatot. Ízes palóc akcentusából felforr szavaiban a művészet rajongása...

Szóra érdemes ember Zagyvái Sándor, ez az 55 éves községi tanácsi tisztségviselő, aki élete nagy részét a művészettől távolálló igazgatási ügyekkel tölti el. És jut ideje, ereje, kedve önművelésre, s művészetével mások nevelésére is Két gyermekéből pedagógust nevelt. Magát pedig festővé emelte, hogy a színek, formák nvelvén másokkal is megéreztesse a szépet, ami befonja mindennapi munkáséletét

Kopré József

— Kétszer is adódott volna alkalom az életemben, hogy főiskolára kerülhessek. Először Soproni Horváth József íastő-akvarellista. a soproni iöreálgimnázium tanára biztatott. Ez a harmincas években lehetett. Másodszor Somlay Artúr, a kiváló színész — amikor a negyvenes években itt. Romhányban nyaralt — ö biztatott, festésre. Felajánlotta segítségét is. ha tandíjproblémáim lennének. Családi okok miatt ezt sem fogadhattam él. A nyomorúság kétszer is nemet, mondatott. De szenvedélyemről így szakképzettség hiányában sem mondtam le.

A szomszéd szobába lépünk és nézzük a falakon függő festményeket. Mintegy negyven képet őriz Zagyva! Sándor — a sajátjából. Ezek nagy részeakvarell. olaj és néhány sikerült „klasszikus” — másolat. Lemásolta Munkácsy. Bihari. Révész Imre néhány közismerten klasszikus darabját. csak úgy, a maga gyönyörűségére. S az idők során, amikor már jobban ment életsora vásárolt egy Telepy Ká- olyt. Rippl-Rónait. Czakó Elemért is. Balogh Margit portréfestőtől kapott egy pasztellt. a lányát ábrázolja, és bekeretez- tetett égy Harnicskó AnasztázA hadtestparancsnok pa- rancsőrtisztje lett. Kiss Ernő környezetében egymás után jutottak tudomására azok a tények, amelyek bizonyították, hogy a rácok és szerbek oldalán sok császári katona harcol ellenük. Ugyanakkor az ő oldalukon szolgáló osztrákok mind ritkábban avatkoztak harcba, majd semlegesen nézték messziről a küzdelmet, végül bezárkóztak Temesvárra. Hiába tartoztak a magyar hadügyminisztérium hatáskörébe, nyíltan megtagadták az enged elmet.

Kétségtelen, gróf Leiningen- Westenburg Károlynak minden lehetősége megvolt arra. hogy kövesse az ellenszegülők példáját. Éppen fordítva cselkedett. Még a kényelmesnek mondható Daramcsőrtisz- ti feladatkörrel sem érte be. Saját kérésére harcoló alakulatot bíztak rá és zászlóalj parancsnokként segítette a magyarokat Damjanich hadosztályában ,

Amit keresett, abból bőven kijutott neki: harcolhatott. Kevés híján múlott életben maradása számos alkalommal, de valamennyi nyíltsisakos ütközet közül a jarkováci orv- támadásnál került a legnagyobb veszélybe. Tavaly decemberben bő traktával kényeztette Jarkovác lakossága Damjanich katonáit, a bőséges lakoma után a puha vetett ágyakat is felkínálták, s amikor a legjobban aludtak a fagyban-harcban elcsigázott magvarok, a falu mindkét végéről rájuk törtek éjnek ideién a leszámolásra érkező rácok. A hadi események kró4 NÓGRÁD — 1973. november 16., péntek

*

A mérleg hét oldala99

Kultúra, vagy kereskedelem?

„A párt X. kongresszusa nyomatékosan hangsúlyozta a kultúra szerepét a szocialista tudat, a közgondolkodás, a közízlés alakításában és fejlesztésében, Pártunk eddig is hirdette, most is kinyilvánítja, hogy szocialista társadalmunkban a művészeti alkotások, a kulturális szolgáltatások. • általában a kultúra fontos társadalompolitikai ügy és nem kereskedelmi kérdés.” (Idézet az MSZMP Központi Bizottságának 1972 novemberi állás- foglalásából.)

— Tudja maiga, hogy mit jelent a fogalom: költségvetés? Hogy mit jelent a bevételi és a kiadási oldal? A kettő egyensúlya? Ez az! Az egyensúly. Ha a bevétel javára billen a mérleg, akkor ott valami „hézag” van a kultúrpolitikával, ha meg a másik oldal nyom többet a latban, nos álékor rövid idő alatt becsukhatjuk a művelődési házunkat. Lehet. hogy városban másképp fest a helyzet, de falun, bármelyik falut vesszük — így van, ahogy elmondtam. Hogyne, tisztában vagyok én a fenti idézettel, de az a véleményem, hogy amíg egy művelődési háznak garasoskodni kell, államilag nem fordítanak elegendő pénzt a kultúrára, addig az elv csak elv marad és a gyakorlatban nem valósulhat meg.

A heves nyilatkozó, mellesleg több mint fél évtizede népművelő, a pásztói járás egy művelődési házának vezetője, azt kérte, hogy a nevét ne írjuk ki.

A

A kulturális intézménynek valóban bevételi tervet kell teljesítenie, munkája sorén pénzt hozni a konyhára. És itt kezdődik a probléma, így vetődik fel a kereskedelem— nem kereskedelem dilemmája. Az Ideális esetet feltételezve ez a gond nem létezik, arra tódul a közönség a művelődési házba, tehát az jelenti a maximális bevételt, amit céljaink szerint leginkább üdvösnek tartunk. Csakhogy a

gyakorlat erre igen felemás módon mutat oéldát...

*

Becsó Károly, a pásztói Lovász József Művelődési Központ igazgatója: — Ideológiai értelemben nem lehet áru a ■ kultúra, persze a gyakorlatban sem. Mégis, abban a pillanatban, amikor adjuk és vesszük már az árura sajátos jegyeikkel rendelkezik. A mi esetünkben: az éves tervünkhöz adott az állami támogatás. Ez az intézmény működését biztosítja, a tartalmi tevékenység zömét viszont mi magunk kalkuláljuk úgy, hogy a ráfizetéses rendezvényeket a másik oldalon fedezni tudjuk. A kultúrpolitikai célkitűzések adják munkánk vezérfonalát. Az ifjúság művelődését, nevelését célzó rendezvényeket (színház, ifjúsági hangverseny) pl. ked- - veaményesen adjuk, 12 forintos jegy helyett csak hatforintost árulunk, ugyanakkor már egy szélesebb réteget mozgósító rendezvényre pl. Hofi-est, ORI-mŰ6orok har- mitncforimtos jegyeket adunk ki, vagy éppen jó bevételt hozó táncos rendezvényeket tartunk. Persze, a tendencia nálunk az, hogy egyre csökkentjük a bevételes rendezvények számát és egyre inkább a nevelő-művelő, kultúrpolitikai célkitűzéseket szolgáló programokat szorgalmazzuk. A közös fenntartás nagyban segít a felemás helyzet megoldásában. Mert ha az üzemek vállalatok kulturális alapjaik egy részét a művelődési házra áldozzák, vagyis a „nagykalapba” beteszi mindenki a részét, akkor már lehet kezdeni valamit..

*

Bihari Erzsébet a szirákí művelődési ház igazgatónője;

— Az állami támogatás mellett évi ötvenezer forint saját bevételt kell terveznem. Ha háromhetente, bál van, akkor 6em szerzünk harmincezer forintnál többet és a kultúrpolitikai célkitűzésekből még nem valósítottunk meg semmit. Van jó néhány olyan program pl. művészek előadóestjei, amelyekről eleve tudom, hogy ráfizetésesek lesznek, mégis gyakran rendezünk ilyeneket is, hiszen valamikor csak el kell kezdeni. .. Különben az ORI-műso- rok már falun sem nagyon népszerűek. A falusi közönség a tv hatására egyre igényesebb — nem tódulnak bármire. A művelődési házban az ORI-rendezvények szfUnr.1 egyre inkább csökkentjük és más területen pl. az ismeret- terjesztés területén próbálkozunk. Sikerült az iskolával jó kapcsolatot kiépítenem, de a pedagógusok mellett az ÁFÉSZ gazdaságii vezetése is segít a valóiban hasznos, színvonalas programok megrendezésében,

*

Balogh Sándomé, a szécsé- nyi ÁFÉSZ-könyvesibolt vezetője: — Egy könyvesbolt vezetőjének, vagy elárusítójának — ahol a kultúra, a könyv valóban áruként jelenik meg, nem könnyű a helyzete. Lel- kiiísmeret dolga, hogy egy könyvet az ára vagy a művészi értéke miatt kínálunk-e a vevőinek. Mi az éves tervet úgy alakítjuk, hogy az igényeket is figyelembe vesszük, sőt próbáljuk formálni. Sok Pas- suth-könyvet rendelünk, ezek népszerűek, de nagyon fogynak a lexikonok is. Természetesen az új kiadású könyveket is népszerűsítjük. Szilvási, Berkesi a mi boltunkban nem található..,

*

... és folytathatnánk a sort a filmszínházaikkal. Beszélhetnénk az azokat szorító kényszerűségről. miinek következtében a néhány látogatót vonzó művészi filmek gazdasági hátrányát krimi sorozatta!

igyekeznek helyreállítani, de példának hozhatnánk magát a könyvkiadást is... Leginkább mégis a vidéki, a községi művelődési házak, klubkönyvtárak helyzetének ismeretében állíthatjuk; nagy és égető szükség volt a bevezetőben idézett ténymegállapításra, s az utána következőre. „A Központi Bizottság szükségesnek tartja e területen a gazdasági szabályozó rendszer felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a növekvő állami támogatás egyértelműen a szocialista társadalom számára fontos és értékes alkotásokat segítse.”

INGRID BERGMAN ÉS A SZÍNHÁZ

Ingrid Bergman kijelentette, hogy ha ma kellene újra kezdenie pályafutását, a filmművészet világában nem lenne hely számára. Elsősorban vetkőznie kellene, amire nem hajlandó. „Az én koromban viszont kizárólag boszorkányokat, gyilkosokat, vénasszonvo- kiat alakíthatnék”. Majd hozzátette: „Éppen ezért nincs

más választás számomra, mint a színház.”

tokájában párját ritkító vérfürdő következett. A biztos pusztulást ígérő zűrzavaroól Damjanich és Leiningen lélekjelenléte mentette ki a megtámadottak maradványait. Rendes ütközetek hosszú sorában nem. hullott el annyi honvéd, mint ezen a jarková- ci éjszakán.

Ehhez a decemberi éjszakához fűződik gróf Leiningen- Westenburg Károly őrnagyi előléptetése.

Görgey igen sokra becsülte őt. Megkülönböztetett szeretettel bánt vele. dicsérte és nyájasan kezelte, holott a legkevésbé sem jellemezte holmi kedélyeskedő hajlam a zárkózott, örökké kritikus fővezért- Leiningen pedig minden áldozatra kész odaadással igyekezett meghálálni a ritka bizalmat. A tavaszi hadjárat minden csatájában kitüntette magát. Budavár ostrománál sűrű golyózápor közpette ő jutott fel elsőnek a fai ormára a Bécsi Kapunál.

Aztán hadtestparancsnok lett. Knézich Károly helyére állította Görgey, amikor elvesztették a peredi ütközetet. Többé nem nyílott alkalma győztes babérok szerzésére. Tábornokként csak a Világosig tartó, szakadatlan elő- és utóvéd harcokkal keserített nagy hátrálásukban vehette hasznát katonai ráterMit ígér a tévé?

Kedden este bemutatják Polgár András: A fűtő című tévészatíráját. A tévéjáték groteszk rajza a bürokráciának, amely egy filmgyában az igazgatótól kezdve a fűtőig mindenki életét felkavarja.

Szerda délután kerül sor a Magyarország—NDK válogatott labdarúgó-mérkőzés közvetítésére a Népstadionból. Este A kis Bobby című angol

mettségének. De változatlan ragaszkodással és tökéletes fegyelemmel kitartott leáldozóban. levő napja, Görgey Artúr mellett. A főparancsnokot annyira meghatotta ez a hűség. hogy módot keresett a legifjabb tábornok menekülésére.

Ekkor, a legvégső pillanatánál tagadta meg az engedelmességet. Csalódottan, felháborodva utasította vissza Görgey segítőkészségét. Visszatért hozzánk, hogy megmutassa: így kiszolgáltatottan sem fél tőlünk. Pedig Nagysándor Józsefhez hasonlóan illúziók nélkül bízta magát sorsára.

A megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatta. Amikor a foglyunk lett. tisztjeink szemrehányásaira büszkén vállalta tetteit. A magyarok Temesvár melletti döntő vereségére utalva kijelentette:

— Csakis a befcövetkézett szükségnek engedtünk.

Vagyis tovább harcolt volna ellenünk, ha a körülmények rájuk nézve alakulnak kedvezően. Nem hagy tisztázatlanul semmi félreértést. Részéről csakis a mi kategó- rikus tagadásunk lehetséges. Részéről, akit tenyerünkön hordoztunk, akit minden józan érdeke hozzánk fűzött- Mégis így “beszél:

(Folytatjuk)

filmet vetítik. Utána a Tv Ga* lériája bemutatja Szinte Gábor festőművészt.

Csütörtökön a sanzonról sanzonra című sorozatban Jack Dievál. neves francia zeneszerző mutatkozik be. A jogi eseték különkiadásában az új családjogi törvénytervezetről hallhatunk vitát. A második műsorban az októberi műsorokból ismételnek.

Pénteken Sophokles: Oidi- pus király című tragédiáját a Madách Színház előadásában sugározzák, felvételről.

Szombaton ..Lírai riport Zelk Zoltánnal” című műsor mellett, A bomba című olasz vígjátékot láthatjuk. A főszereplő Fernandel.

Vasárnap: A kaukázusi köszöntő című dokumentumfilmben Raszul Gamzatov Lenin- díjas avar anyanyelvű költő mutatja be a kaukázusi köztársaságot: Dagesztánt. Az „Alvilági játékok” című tévéjáték Déry Tibor novellaciklusából készült.

Szovjet

diplomával

A Krími Orvostudományi

Egyetem 22 ország — többek között Kongó, Nepál, Jemen, Szudán, a Csád Köztársaság — fiatal orvosait bocsátotta szárnyra ebben az évben.

Közel száz ország orvosképzéséhez nyújt segítséget a Szovjetunió. Miként a szovjet fiatalok, a külföldi hallgatók sem fizetnek tandíjat, a kórházi és klinikai gyakorlatot térítésmentesen végezhetik el. Ezen kívül különböző kedvezményekben részesülnek, ösztöndíjat kapnak a szovjet államtól.

Jelenleg a szovjet felső- oktatási intézményekben 135 országból több minit 35 ezer fiatal tanul.

/