Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

Közel-Keleten Megkezdődtek ca hniSífogelycserék Kézfogás a lOles kilométerkőnél. Mohammed Gamazy egyiptomi és Aharon Yariv izra­eli tábornok a hadifogolycserét szabályozó megállapodás aláírása után Csütörtökön 28 izraeli hadi­fogoly hagyta el Kairót és 44 egyiptomi Tel Avivot. A fo­golycsere első szakasza ezzel hivatalosan is megkezdődött. A Nemzetközi Vöröskereszt repülőgépei — fedélzetükön a szabadon bocsátottakkal — Ciprus érintésével vagy köz­vetlenül, de mindenképpen Ciprus légterén áthaladva — jutnak el a két fővárosba. A szabadságukat visszanyert foglyok szinte kivétel nélkül sebesültek; zömüket hord­ágyon vitték fed a vöröske- resztes gépre. Az AP kairói jelentése sze­rint a Nemzetközi Vöröske­reszt háromágú megbízatást teljesít. Egyfelől lebonyolítja a fogolycserét, másfelől terve­ket dolgoz ki a Szuez városá­ban rekedtek evakuálására, valamint a háború halottjai­nak felkutatására. Az első negyvennégy sebesült egyiptomi hadifogoly csütörtö­kön délelőtt, helyi idő szerint 11 árakor megérkezett Kairó­ba. A hétezer főre tervezett kö­zel-keleti békefenntartó erő személyi állománya csütörtö­kön reggel 1789 főből állt; a létszámnak több, mint a felét svéd és finn ENSZ-katonák teszik ki. Waldheim ENSZ- főtitkár szerdán New Yorkban a kontingens feltöltéséről tár­gyalt az érdekelt el nem köte­lezett országok — Jugoszlávia, India, Indonézia, Guinea, Ke­nya, Panama, Peru és Szudán — képviselőivel. A békefenn­tartó erő költségvetésének 60 százalékát — elvileg — a Biz­tonsági Tanács állandó tag­jainak kell fedezniük. Figyel­met keltett, hogy a Kínai Népköztársaság máris bejelen­tette: nem fizet. Időközben folytatódtak az arabközi diplomáciai konzul­tációk. Zajjat, az egyiptomi elnök különmegbízottja szer­dán este Rabatba érkezett, hogy a marokkói uralkodóval tárgyaljon, Saajed Maréi, Szá­dat egy másik tanácsadója Khartoumba, a szudáni fővá­rosba repült. Az amerikai hadügyminisz­térium szerdán közölte, hogy aznapi hatállyal beszüntette Izrael légihídon történő fegy­verellátását és a szállításnak egy kevésbe költséges módját, a tengeri utat választják. Az Aviation Week című re­pülési szaklap közlése szerint az Egyesült Államok légiereje 1974. elején megkezdi az F— 5-ös mintájú harci repülőgé­pek szállítására vonatkozó szabd i—amerikai szerződés végrehajtását Ezt a géptípust az Egyesült Államok fegyveres erőinél nem rendszeresítettek; ezért kapta az „International” fedőnevet. (MTI) Közös közlemény Losoncxi Pálnak, ax Elnöki Tanács elnökének nigériai látogatásáról Losonczi Pál. a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke Yakubu Gowon tá­bornoknak, a Nigériai Szövet­ségi Köztársaság államfőjének, a szövetségi katonai kormány vezetőjének, a nigériai fegy­veres erők főparancsnokának meghívására 1973. november 12-e és 15-e között magyar személyiségek kíséretében hi­vatalos látogatást tett a Nigé­riái Szövetségi Köztársaság­ban. Megismerkedtek Nigéria gazdasági fejlődésének sok eredményével és gazdag kiű­zőitek a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i 242. szá­mú határozatának és 1973. ok­tóber 22-i tűzszüneti határo­zatának megfelelően a közel- keleti tartós és igazságos béke érdekében tett lépéseket. Kifejezték azon meggyőző­désüket, hogy nagyságától, erejétől függetlenül minden ország népének érdekében áll cselekvőén és közvetlenül részt venni a világbéke és a biztonság problémáinak meg­vitatásában és megoldásában. Szükségesnek látják, hogy minden állam Ismerje el és tuirális örökségével. A magyar tartsa tiszteletben az államkö' vendégeket a Magyar Nép- zJ kapcsolatokra köztársaság és a Nigériai Szó- nemzetközi jogi vetségi Köztársaság közötti szuverenitás, a területi sért- barátság kifejezéseként min- hetetlenség és a más országok denütt meleg szeretettel fo- belügyeibe yaló be nem avat" gadták. Losonczi Pál és Yakubu Gcr won tábornok hivatalos meg­beszéléseket folytatott és tár­gyalásokra került sor a két fél szakértői között is. A szívélyesség és a megér­tés szellemében lefolytatott tárgyalásokon a két államfő tájékoztatta egymást a Magyar Népköztársaság, illetve a Ni- gériai Szövetségi Köztársaság Ravsée politikai, kulturális, gazdasá- ** gi és társadalmi fejlődéséről, a két országban folyó munká­ról. Megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állását és továbbfejlesztésének lehe­tőségeit. Tájékoztatták egy­mást országuk külpolitikai el­veiről, véleményt cseréitek a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó fontosabb nemzetkö­zi kérdésekről és megelége­déssel állapították meg, hogy nézeteik ezekben a kérdések­ben azonosak. A felek további támogatá­sukról biztosították az Egye­sült Nemzetek Szervezetét és annak, valamint intézményei­nek a világbéke biztosítására irányuló tevékenységét. Ü£vg­ügyét kell szolgálnia azzal, hogy a nemzetközi enyhülés kedvező légkört - teremt az el­sőrendűen fontos, régóta megoldásra váró problémák fokozatos rendezésére, a nem­zeti felszabadítás! mozgalmak támogatására, minden ország gazdasági fejlődésének elő­mozdítására. A Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke megköszönte a Nigériai Szö­vetségi Köztársaság államfő­jének és g nigériai fegyveres erők főparancsnokának, to­vábbá Nigéria kormányának és népének szíves vendégsze- vonatkozó retetét, amelyben kíséretével elveket, a együtt részesült, és meghívta vendéglátóiét hivatalos láto­gatásra Magyarországra. Ni­géria államfőié 3 meghívást ölömmel fogadta és megálla­podtak, hogy a látogatás mindkét fél. számára megfele­lő időpontját diplomáciai utón fogják meghatározni. A látogatás során a két ál­lamfő aláírta az országaik kö­zött kötött kereskedelmi meg­állapodást és kulturális egyez­ményt. Attól az óhajtól vezérelve, hogy szorosabbra fűzzék együttműködésüket az emlí­tett és más területeken, meg­állapodtak abban, hogy meg- hatalmazottaik légügyi egyez­ményt. valamint gazdasági megállapodást fognak aláírni. Megelégedés­sel állapították ipeg, hogy a látogatás alatt 'hasznos tár­gyalásokat folytattak és kife­jezték azt a meggyőződésüket, hogy ez jp alapot biztosít a jelenlegi szívélyes kétoldalú kapcsolatok további fejleszté­séhez. Lagos, 19X3. november 15-ón kozás szabályait, A két vgzető egyetértett ab­ban, hogy 3 kolonializmus és a neokolanializmus teljes fel­számolása napjaink egyik leg­sürgetőbb feladata. Megállapították, hogy Afri­ka népei .és kormányai a gyarmatosítás és az imperia­lizmus, továbbá a faj üldözés elleni harcukkal az Afrikai Szervezet tagállamai közös állásfoglalásaikkal és akcióikkal nagyban hozzájá­rultak a nemzetközi helyzet kedvező alakulásához. At két áiljmfő megelégedés­sel «yugtázta. hogy megindul- együttműködési tak a tárgyalások Európában a különböző politikai és ideo­lógiai rendszerű országok kö­zött a második világháború következményeként kialakult feszültség enyhítésének elő­mozdítására. Kifejezték meg­győződésüket. hogy az euró­pai biztonsági rendszer létre­hozásának az egész emberiség Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke NÖGRAD — 1973. nősembe» 16., péntek ^ Yakubu Gowon tábornok, a Nigériai • Szövetségi Köztársaság államfője, a szövetségi katonai kormán) Plenáris ülés Bécsben Csütörtököm tartották meg a haderőcsökken tési tárgyalások soron következő plenáris ülését. Az elnöki tisztet Wolfgang Behrends nagykövet, a Német Szövetségi Köztársaság kül­döttségének vezetője töltötte be. A zárt ajtók mögött meg­rendezett tanácskozáson a kül­döttségek hivatalos tagjain kí­vül csak a szakértők vettek részt. Az ülés ötnegyedóra hosszat tartott és amikor a delegátusok elhagyták a ter­met, közölték a sajtó képvise­lőivel: a legközelebbi munka- üleet kedden tartják meg. A tárgyalásokhoz közelálló körök szerint a légkör ezúttal is konstruktív volt. Négy fel­szólalás hangzott el: Kanada, Belgium, Csehszlovákia és Románia delegációjának veze­tője egészítette ki korábban tett általános politikai nyilat-, kozatát és fejtette ki állás­pontját a napirend körül ki­alakult vitában. Csütörtökön este O. N. Hleszbov nagykövet, a Szov­jetunió küldöttségének vezető­je fogadást adott a tárgyalá­sokon résat vevő delegációk tiszteletére. (MTI) December 7* re összehívták az OBJ ütését és esem — az Országháziján sorra kerülő — eseményen be­számolnak a békeerők világ­kongresszusának munkájáról, a moszkvai találkozón részt vett magyar küldöttség tevé­kenységéről. > A világkongresszus ajánlásai alapján kidolgozandó jövő évi munkatervébe a magyar bé­kemozgalom beiktat tudomá­nyos békekonferenciákat olyan fontos nemzetközi kérdések­ről, mint a leszerelés, az in­dokínai béke, a chilei haladó erőkkel és a haladó arab né­pekkel vállai* szolidaritás erő­sítése, az ifjúság békéire ne­velésé. Többek között ezt ha­tározta el az Országos Béke­tanács ügyvezető elnöksége, Darvasi István aielnök veze­tésével tartott csütörtöki ta­nácskozásán. Külföldi vendégek is részt vettek az ülésen. A moszkvai világkongresszuson is megis­merkedhettek már a magyar békemozgalom küldöttei Ali Aksaddal. a bangladesi béke­tanács főtitkárával, aki most Budapestre látogatott- A bé­keerők nagyszabású moszkvai eseményéről Sebestyén Nán- dorné, az OBT főtitkára adott tájékoztatást; majd — vita után — az ügyvezető elnökség ismét megerősítette azt az állásfoglalásét, hogy a magyar közvélemény cselekvőén támo­gatja az indokínai béke tény­leges megvalósítását, szolidá­ris a chilei nép szabadságküz­delmével és az agresszió fel­számolásáért küzdő arab né­pekkel. V (MTI) Kormányzati krízis az USA-ban Nixon elnök „kétfélidős” találkozón fogadta a képvise­lőház és a szenátus legfontosabb köztársaságpárti személyi­ségeit. A találkozó célja félreérthetetlenül az volt, hogy az elnök megszerezze saját pártja törvényhozóinak támogatását, és ily módon megerősítse egyre ingatagabb belső helyzetét. November első fele a belpolitikai katasztrófák egész so­rát hozta Nixon számára. Ezek kiindulópontja még mindig az emlékezetes Watergate-ügy, tehát az a betörés, amelyet az adminisztráció egyes vezető tisztségviselőinek áldásával a demokrata párt választási főhadiszállása ellen követtek el a legutóbbi elnökválasztási kampány során. Köztudott azonban, hogy azóta ez az ügy messze túlnőtt magán a betörésen. A vizsgálat során egész csomó súlyos pénzügyi és politikai korrupció bukkant fel a hományból. S ami ezeknél is jelentősebb: napirendre került Nixon és kö­rének egész államvezetési módszere. Az, hogy vajon az Egye­sült Államok áttér-e a titkos politikai módszereket alkalma­zó, a végrehajtó hatalom abszolút felsőbbrendűségén alapuló kormányzatra — vagy fenntartja az amerikai típusú burzsoá demokrácia eddigi kormányzati módszereit. Ez a vihar már eddig is rengeteg áldozatot követelt. Vol­taképpen ez sodorta el és kényszerítette lemondásra a kor­rupció miatt börtön küszöbére került Agnew alelnököt. Ezért van vád alatt két volt kabinetminiszter, s ebbe bukott bele a Fehér Háznak az a gárdája, amely Nixon oldalán eredetileg az országot ténylegesen kormányozta. A valóságban tehát sokkal többről van szó, mirtt a Wa- tergate-ügyről. S minden részlet, minden epizód, ami ebben az ügyben nyilvánosságra került, nyomban Nixon személyes jövőjét és az amerikai kormányzati módszerek lényegét érin­ti. November első felét éppen az tette politikai katasztrófává, hogy olyan epizódok bukkantak fel, amelyek az elnök hely­zetét erősen súlyosbították. Lényegében az történt, hogy Nixon október vége felé menesztette Cox különleges ügyészt, aki a Watergate-ügy kivizsgálásával volt megbízva. Cox nem akart beleegyezni abba, hogy Nixon a Fehér Házban lefolyt beszélgetéseket rögzítő, s így az ügyben perdöntő magnetofonszalagok helyett azok „átiratát” bocsássa a szö­vetségi bíróság rendelkezésére. Cox menesztése az igazságügy-miniszter és helyettesének) lemondásához vezetett, akik nem voltak hajlandók aláírni a különleges ügyész felmondólevelét. Ez az ügy Nlxont szembeállította az egész kongresszussál, azokkal a republikánus párti honatyákkal is, akik eddig vé­delmezték az elnököt. Ennek következtében az elnök kénytelen volt visszavo­nulót fújni és beleegyezni abba, hogy a kilenc legfontosabb magnetofonszalagot átadja a szövetségi bírónak. Ekkor derült ki, hogy a kilenc magnetofonszalag közül kettő hiányzik. Mégpedig csodálatos módon éppen az a ket­tő, amely Nixonra terhelő bizonyítékokat szolgáltathatott volna. Az egymásnak ellentmondó, kapkodó magyarázatok lehe­tetlen helyzetbe hozták Nixon elnököt. S miután — mint említettük — a Watergate-ügy csak jelképe az amerikai kor­mányzati rendszer egészét megingató válságnak, soha nem hallott erővel hangzott fel a követelés: az elnök mondjon le. Ezt a követelést különösen az tette a Fehér Ház számára veszélyessé, hogy a kormányon levő republikánus párt a leg utóbbi részleges választásokon komolyan visszaesett, és ezt a Fehér Ház körüli botrányoknak tudják be. 1974-ben időközi, választások lesznek, amelyeken az egész képviselőházat és a szenátus egyharmadát újraválasztják. A köztársasági törvényhozók attól reszketnek, hogy elvesztik mandátumu kát, ha a belpolitikai válság árnyékában kell választási harc ba bocsátkozniuk. Végül: 1976-ban elnökválasztás lesz, s aí elnökválasztási küzdelemben a hivatalban levő elnök mindig nagy szerepet játszik. Ezért az utóbbi napokban egyre jobban elterjedt az « kombináció, hogy a lemondott Agnew aielnök helyébe kine­vezett ugyancsak köztársaságpárti Gerald Ford kinevezésé­nek jóváhagyása után megindul majd az általános politikai támadás Nixon lemondásának kikényszerítésére. Ez ugyanis biztosítja még három évig a republikánus adminisztráció hi­vatalban maradását. Egyben azt a reményt nyújtja, hogy há­rom év alatt a republikánusok sebei behegednek, a botrány árnyékától megszabadulva indulhatnak az 1976-os elnökvá­lasztási küzdelemben. A külvilág, a világpolitika szempontjából nem kockázat- mentes mindaz, ami az Egyesült Államok belpolitikai életé­ben történik. Tagadhatatlan, hogy Nixon hivatali időszaké • ban érlelődött meg az az amerikai politika, amely az erő • viszonyok józanabb tudomásulvételén alapult, és ezzel javí­totta a nemzetközi enyhülés lehetőségeit. Ez természetesen nem Nixon személyes műve, hanem a nemzetközi életben bekövetkezett erőviszony-változások következménye. Minda­mellett Nixon esetleges távozása jelt adhat az enyhülési poli­tika amerikai ellenfelei számára az aknamunka fokozására, s ezért lassíthatja, ideiglenesen visszvetheti a nemzetközi eny­hülés folyamatát. A tényleges helyzet azonban az, hogy a külvilág — az amerikai kormányzati rendszer, az amerikai életforma e nagyszabású válságának csak szemlélője. Nixon jövendő sor - sa ma egyértelműen amerikai belpolitikai ügy, és csakis az Egyesült Államok belpolitikai dzsungelében folytatott közel­harc során dől majd el. (—i—e—) Tolallo^llds korszerűen Vibrolaz—SO-na9 gyümölcs*. ezSIcf*. lucerna» telepítésnél minden esetben, fejlett iparszerű termelési technológia alapján kukoricaszója; cukorrépa*, zöldség- termesztésnél Vibrolaz—80 nagy teljesítmenyű vibrációs altalajlazitot használjon. 1974. ccmber 31-ig kérjük megadni az AGROKLR-nek, vagy a Vállalatnak. Telefon: Zalaegerszeg 11-180. ügyintéző: Belenta Mihály kér, oszt. vez. Telex: 33207. évi megrendelését 1973. de- gyártó felsöbagodi MEZŐGÉP

Next

/
Thumbnails
Contents