Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA­XXIX. EVF„ 267. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Világ proletárjai, egyesüljetek! Befeieződfek a szoujet—|ugosz§äv tárgyalások Szerdán Kijevben befejeződtek a tárgyalások Leo- nyid iBrezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Joszip Broz Tito, jugoszláv államelnök, a JKSZ elnöke közölt. A tárgyalások eredményeiről közös közleményt hoz­nak nyilvánosságra. (MTI) Legyen közügy az ifjúmunkások tanulásának ösztönzése! Harmadik találkozó a 101-cs kilométerkőnél Megegyezés a tiízsziineti végrehajtásában felhívás Tanácskoztak a salgótarjáni HlSZ-szerveselek küldöttei ' A salgótarjáni KISZ-szervezetek 140 kül­dötte gyülekezett tegnap reggel az SZMT- székház tanácstermében. Valóban fiatalos, vidám hangulat töltötte be a termet: a vára­kozás néhány percét közös éneklésre hasz­nálták fel a küldöttek. Valamennyiük nyaká­ban ott lógott az együvétarfozás szép jelké­pe, a küldöttértekezletre készített díszes emb­léma. Az előcsarnokban fotótárlatot és kari­katúra-vándorkiállítást tekinthettek meg a fiatalok. A Bolyai Gimnázium énekkarának műso­rával vette kezdetét az igen jelentős esemény, majd Garay Gábor: Artisták című versét hallgatták a küldöttek. A salgótarjáni KISZ-szervezetek munka iának, számvetésére eljött Géczi János, a: MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Máróthy László, a KISZ központi bizott­ságának első titkára és Deák Gábor, a KISZ megyei bizottságának első titkára is. Kedves vendégeket üdvözöltek a salgótarjáni fiata­lok: az ifjúsági szövetség besztercebányai já­rási bizottságának küldöttségét, s a bizottság titkárát, Szvetozár Jasureket. Plachi Péter megnyitó szavai után Varga György, a városi KISZ-bizottság titkára adott számot az elmúlt két esztendő eredményeiről, gondjairól. Őszinte, kritikus hangon Az alapszervezeti vezetőség- választó taggyűlésekről szólva elmondta, hogy a város 139 alapszervezetében lezajlott taggyűlésekre az őszinte, kri­tikus hangvétel volt jellemző, de ebben a hangvételben ér­ződött az önkritika is, amely a jobb, elevenebb, kötetlenebb, ugyanakkor fegyelmezettebb munkát kérte számon. A KISZ eszmei-politikai ne­velő munkájának ma is érző­dő fogyatékosságairól szenve­délyes hangon szólt a városi KISZ-bizottság titkára. Hi­szen nem is lehet közömbösen elmenni amellett, hogy nem nőit elégséges mértékben a fi­zikai munka becsülete. A gyengébben tanuló fiatalokat sokszor még ma is így „ijeszt­getik”: »tanulj, mert különben mehetsz az „emtéhába”, s ak­kor életed végéig dolgoz­hatsz!« Meg kell adni a mun­kásfiataloknak is azt az öntu­datot, önérzetet, amely nélkül értékes munkát végezni szin­te lehetetlen. Az érem két oldala Egyes KISZ-tagok, sőt, he­lyenként csoportok nem vesz­nek részt tevékenyen a KISZ- életben, nem mondanak véle­ményt, nem érdekli őket a mozgalmi tevékenység. Bírála­tot érdemel a még mindig nem eléggé tervszerű agitációs munka, s az is, hogy nem ja­vult kellőképpen a politikai oktatás színvonala. A KISZ- szervezetekben folyó kulturá­lis munka sokszor meglehető­sen kommersz jellegű, nem elég sokoldalú, s olykor poli­tikai töltésével is baj van. Mindenképpen azon kelj len­ni. hogy a kulturális tevé­kenység, az ifjúsági klubok is hatékonyabban szolgálják az általános politikai nevelő-, munka fejlődését. Nem lenne azonban reális az értékelés, ha csak a gyen­geségekre szorítkozna. Az érem másik oldala, s ezt sen­ki sem vitathatja, hogy az üzemek, vállalatok szép ered­ményeinek tevékeny részesei voltak a fiatalok. Ott láthat­tuk őket az óvodák, iskolák átalakításánál, bővítésénél, kivették részüket a játszóterek építéséből, a város szépítésé­ből. A hívó szóra csak a ko­hászati üzemekben is kétezer munkás állt a gépek melle a kommunista műszak alkal­mával. A KISZ által szerve­zett termelési versenyek, az ifjúsági brigádmozgalom, az egyéni és kollektív verseny- formák meghonosítása meg­annyi bizonyítéka a fiatalok tettrekészségének, munkaked­vének. A KISZ kommunista jelle­gének erősítése gyakran meg­fogalmazódó igény. A KISZ- alapszervezetek egy része azonban kicsit értetlenül áll e követelmény előtt, misztikus­nak érzi, nem tudja, mit kell tennie a gyakorlatban, hogy megfeleljen e követelmény­nek. Pedig a mozgalom jövő­jének, fejlődésének alfája és ómegája ez a feladat. A po­litikai jelleget gyakran a KISZ politikai oktatására szűkítik le, a direkt politizálási for­mákban látják a kommunista jelleg erősítésének egyetlen formáját. Tisztáznunk kell: a politikai jelleg megnyilvánu­lásának a KISZ minden egyes munkaformájában helye van. Az eleven, öntevékeny alao- szervezet, a rendszeres szerve­zeti élet, a tartalmas taggyű­lések, a kollektív irányítás, a képességek és lehetőségek sze­rinti megbízatások, a passzív fiatalokkal való foglalkozás, az ígényfelkeltés a rendezvé­nyek előkészítése alkalmával, b polemizáló hangvétel, a he­lyi gondok iránti érdeklődés — megannyi formája, lehető­sége a KISZ kommunista jel­lege erősítésének. Meggyőzőbb agitációtl — Városunkban a KISZ szervezettsége 50 százalék kö­rül mozog — folytatta beszá­molóját Varga György. — De ha azt vesszük figyelembe, hogy a tagság milyen arány­ban vesz részt az alapszerve­zeti programokban, akkor bi­zony jóval sötétebb a kép. Ez pedig egyenesen a KISZ to- megbefolyása erősítésének igényéhez vezet. Meggyőződé­sünk, hogy a mozgósító erejű, színes programok eredményte­lenségének okai nem a tagság közömbösségében, érdekte­lenségében keresendők, inkább személyes agitációnk gyenge­ségeire hívja fel a figyelmet. A valami ellen való kiállás hatékonyabb, meggyőzőbb, mint a valami mellett történő agitáció. Egyébként bizonyít­ják ezt a nagysikerű szolida­ritási nagygyűlések, és a helyi gazdasági célok megvalósítá­sát célzó agitáció fogyatékos­ságai. A városi KISZ-bizottság tit­kárának beszámolója után Korbás Viktor, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke adott számot a küldöttértekez­letnek az elmúlt két esztendő munkájáról, majd a küldötte! kaptak szót. Mielőtt azonban az első hoz­zászóló a mikrofonhoz léphe­tett volna, harsonaszóra, dob­pergésre egyenruhás úttörőV vonultak a terembe. Verssel virággal köszöntötték a kül­döttértekezletet, végül átnyúj­tották zászlójukat — mintegy (Folytatás a 2. oldalon) A Közel-Keletrői érkező hírügynökségi jelentések szer­dán kora este arról számoltak be, bogy megegyezés született a Biztonsági Tanács legutóbbi tűzszüneti fel hívásainak vég­rehajtását célzó hatpontos egyiptomi—izraeli megállapo­dás vitás kérdéseiben Gamazi egyiptomi és Jariv izraeli tá­bornok szerdán délelőtt meg­tartott háromórás találkozó­ján, amelyen Ensio Siilasvuo tábornok, a közel-keleti ENSZ- békeerők főparancsnoka elnö­költ A közép-európai idő síze- rint 14 óra után befejeződött eszmecseréről, távozóban Sii­lasvuo tábornok újságírókkal közölte: a két fél — a hat­pontos egyezmény szememé­ben — csütörtökön reggel hét órakor (közép-európai idő) a sebesülteikkel megkezdi a'ha­difoglyok kicserélését, és addig az izraeliek átadják azENSZ- katonájknak a Szuezt Karóval összekötő országúton levő el­lenőrző pontokat. A sebesült hadifoglyokat a Nemzetközi Vöröskereszt repülőgépei vi­szik Kairóba, illetve Tel Avivba. Amennyiben ez megvalósul — folytatja Siilasvuo — is­mét megindítják a harmadik hadsereg élelmszer- es gyógy- szerutánpótlását és hasonló szállítmányokat juttatnak el Szuez város polgári lakossá­gához is. A tárgyalásokról szólva a finn tábornok el­mondta, hogy oélratörő esz­mecsere folyt, főként a hat­pontos egyezmény 3.. 4. 5., és 6. pontjának értelmezéséről A megbeszélés végeztével — helyszínen levő újságíróit ta­núsága szerint — mindkét fél elégedettnek látszott, Siilasvuo tábornok pedig megjegyezte^ „megítélésem szerint a felek' nagy .ereményt értek el”. A Kairóban működő ENSZ- központ szóvivője ugyanakkor azzal egészítette ki a tábor­nok nyilatkozatát, hogy egyip­tomi részről fogolylistával ér­keztek a szerdai tárgyalásra, amit át is nyújtottak az izra­eli félnek. A szóvivő kedvező jelnek mondotta, hogy míg a 119-es kilométerkőnél levő el­lenőrző pontnál a tárgyalá­sokat megelőzően még nehéz­ségeket támasztattak az izra­eliek a pont átvételéire érke­-----------„------- i a tárgyalások után már lehe­tővé tették az ENSZ-ellemőrző pont felállítását. Az AP hírügynökség l-.iiró* tudósítója — az egyiptomi fő­városban levő ENSZ hivata­los személyiségek tájékozta­tására hivatkozva — a szerdai egyiptomi—izraeli megbeszé­léseken született eredményt „trón‘ áttörésnek” nevezte­A kairói kormány — jelen­tések szerint — a nap folya­mán kabinetülésen vitatta meg a legutóbbi fejleménye­ket. Részt vett az ülésen Fahmi külügyminiszter, aki szerdán ig fogadta Eilts-t az Egyesült Államok kinevezett kairói nagykövetiét. Közel-keleti diplomácia Sisco amerikai külügyi ál­lamtitkár szerdán délelőtt Brüsszelben a NATO állandó tanácsának rendkívüli ülésén tájékoztatta az Egyesült Álla­mók katonai szövetségeseit Washinton közel-keleti diplo­máciai tépéseiről. Sisco ked­den délután érkezett a belga fővárosba és tárgyalt Van Elslande külügyminiszterrel is. Közben a nyugat-európai országok, amelyeket mind jobban érint az arab olajboj­kott, sürgős lépéseket tesznek a probléma rendezósói-e. A holland kormány kulönmeg- bizottat menesztett Szaud- Arábiába, hogy Fejszál ki­rályt a bojkott feloldására igyekezzek rábeszélni. Hágá­ban úgy tudják; hogy az arab államok felkínáltak egy lehe­tőséget a holland kormány­nak: a nemzetközi nyilvános­ság előtt módosítsa álláspont-, ját, amelyet korábban egyér­telműen arabellenesaiek minő* siettek. A közel-keleti kérdéssel a belga parlament külügyi bi-> zottsriga is foglalkozott. A hii zotlság tagjainak jelentős ré­szé bírálta a kormányt azért; hogy a közel-keleti kérdésben kiadott közös nyilatkozat túl későn született meg. Van Elslande kül ügyminiszter kö­zölte: a kormány november 26-án nyilatkozatot tesz a parlamentben a közel-keleti válságról. A Galga-völgyi termelőszövetkezetek Egyszerű termelési társulást alakítottak A Galga völgyén megmoz­dultak a termelőszövetkeze­tek. Az itt gazdálkodó négy mezőgazdasági üzem egyszerű termelési társulásra kötött egyezséget. A közelmúltban a berceli, a nógrádkövesdi, a becskei és a szécsénkei ter­melőszövetkezetek vezetői ar­ról határoztak, hogy összevon­ják erejüket, az eredménye­sebb gazdálkodás megvalósítá­sa érdekében. Ennek kereté­ben közös erővel forró levegős takarmányszárítót építenek, amelyet a szemes termény szá- rítására is felhasználnak. A létesítményt takarmánykeve­rék készítésére is alkalmassá teszik. A szárítóra 4,5 millió forin­tot biztosítottak. A társulásra lépett üzemek a területük arányában adják össze az épí­téshez szükséges pénzösszeget. A létesítményt 1974-ben üzembe is helyezik. Az ehhez szükséges munkálatok meg­kezdődtek. Döntés született arra is, hogy a korszerű takarmány termesztéséhez és a betakarí­táshoz is megrendelték a szükséges gépsort, amelyre hétszázezer forintot fordítot­tak. A négy termelőszövetkezet 1975-ben újabb termelési ága­zatban társul. Becske köz­ponttal 500 férőhelyes sza- badtartásos hízómarhatelepet létesítenek. Szécsénkén há­romszáz férőhelyes üszőtelepet építenek egy későbbi időpont­ban. A társult üzemek között Becske, Bércéi és Nógrádkö- vesd foglalkozik juhtenyész­téssel is. Ezt az ágazatot is összevonják, és közös erővel emelik a tenyésztést magasabb színvonalra. Az említett négy üzem közül kettő: Bércéi és Nógrádkövesd cukorrépa-ter­mesztéssel csatlakozott a te­reskei egyszerű cukorrépa­termesztési együttműködéshez. A négy termelőszövetkezet megállapodott abban is, hogy a növényvédelmet közösen végzik el. Az üzemek a ren­delkezésükre álló növényvédő gépeket egy telepen összevon­ják. Növényvédő brigádot ala­kítanak egy növényvédő irá­nyító szakember vezetésévei. Innen indulva végzik el a szükséges növényvédelmet. Megegyeztek abban is a tár­sult tsz-ek, hogy a szükséges anyagok beszerzését is közö­sen végzik. Végül az egyszerű termelési társulásra lépett négy mező- gazdasági üzem megállapo­dott abban, hogy társulnak a. kukoricatermesztésre is. 4 küldöttek a beszámolót ball gat jak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents