Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

Legyen közügy az ifjúmunkások tanulásának ösztönzésel (Folytatás as 2. oldalról) emlékeztetőül, hogy továbbra is számítanak testvérszerveze­tük segítségére. A munkásfiatalok műveltségéért A munkásfiatalokról szólt Urunda Gusztáv, a SKÜ szer­számkészítője. Alacsony az ifjúmunkások szervezettsége, sok a tennivaló a segéd- és betanított munkások körében is. Több példa igazolja, hogy nem eléggé alaDos az ifjúmun­kások politikai képzettsége, ideológiai felkészültsége. Po­litikai művelésük iránt senki sem lehet közömbös, hiszen ők képezik a holnap munkásosz­tályának gerincét. Tóth, Zoltán, a Víz- és Csa­tornamű Vállalat küldötte ar­ról beszélt, hogy a fiatalság­nak nagyobb szerepet kell vállalnia a város szellemi éle­tének alakításában, erjesztésé­ben. Válóczi Matild. a közgaz­dasági és kereskedelmi szak- középiskola küldötte a verti­kális rendszerre való áttérés első tapasztalatairól számolt be. Kovács Péter, a síküveg­gyár tervezőmérnöke az új dolgozók szakmai beilleszke­déséről, s az FMKT munkájá­ról szólt. A kulturális munka volt Kiss Sándor, a KÖJÁL küldötte hozzászólásának té­mája. Elmondta, hogy a sza­bad idő felhasználása nem eléggé változatos, s igen sok még a tennivaló az alapmű­veltség emelésében is. Szatli- már Rezső, az MHSZ városi titkára a fiatalok honvédelmi neveléséről, Kovács Károly, a ZIM hegesztője a honvédelmi és sportfelelősök alaposabb képzéséről szólt. Megítélésük alapja a munka Szót kért dr. Maróthy Lász­ló, a KISZ kb első titkára is. Bevezetőül elmondta, hogy az ifjúságpolitikai határozat meg­valósításának eddigi szakasza a „külterjes” változások ideje Volt, s az' eredmény: ma már társadalmunk mentes az if­júsággal kapcsolatos szélsősé­ges megnyilvánulásoktól, a megítélés alapja egyre inkább a munka lesz. — Nem csak a KISZ-nek, hanem valamennyi pártszer­vezetnek, gazdaságvezetőnek nagyobb gondot keli fordítania az ifjúság politikai nevelésé­re— mondotta többi között a KISZ kb. első titkára. — A KISZ tevékenységének még ma is leggyengébb területe a fiatalok nevelése. Rendkívül nagy a KISZ-titkárok fluktuá­ciója, a választásokon orszá­gos viszonylatban a titkárok 60 százaléka cserélődött ki! Az adott terület politikai és álla­mi vezetői nyújtsanak maxi­mális segítséget a titkárok stabilitásának megvalósításá­hoz 1 Rudinszky László, a SKÜ KISZ-bizottságának titkára a taglétszám emelésének lehe­tőségeiről, módszereiről szólt. Bátrabb véleménynyilvánítás­ra buzdította a fiatalokat, hi­szen ma már számos fórum nyílik erre. Szvetozár Jasurek, a besztercebányai járás 14 ezer tagú ifjúsági szövetségé­nek és húszezer úttörőjének üdvözletét tolmácsolta, s ked­ves ajándékot nyújtott át a KISZ salgótarjáni bizottságá­nak. Odaadó munka!, jó közérzet Ezután Géczi János, az MSZMP megyei bizottságának első titkára szólt a fiatalok­hoz. Elismeréssel beszélt a város ifjúságának tevékenysé­géről, hiszen valóban alkotó, értelmes munkát végeznek a fiatalok. Tanulnak, a közös­ségért érzett felelősség jegyé­ben • munkálkodnak. Majd a következőket mondotta: — Meg kell tenni mindent, hogy valamennyi fiatal meg­találja a jó munkahelyi köz­érzetet. otthon érezze magát az üzemben, jó kollektívában dolgozhasson. Nem szálfád el­feledkernl arról sem, hogy a dinamikusan átalakuló ipar­szerkezet. az új gyárak, a mo­dern technológiák több tu­dást. magasabb szakmai és általános műveltséget követel­nek a fiataloktól. Nyugtala­nító ténv, hogy még mindig nagy azoknak az ifjúmunká­soknak az aránya, akik nem végezték el az általános isko­lát! Legyen közügy a munká­sok tanulását ösztönző légkör kialakítása! A jövő munkásá­val szemben támasztott igé­nyeknek csak magas politikai, szakmai és általános művelt­séggel rendelkező munkások képesek megfelelni. Egyetér­tünk azzal, hogy a város tár­sadalmi, politikai életében kapjanak helvet az ifjúság ér­dekei, de ez nagyrészt a KISZ- en múlik. Azon, hogy milyen erőteljesen hallatja szavát, mennyire következetesen kép­viseli a fiatalok jogos érdeke­it. Követeljék jogaik érvénye­sítését a fiatalok, de be kell látniuk azt is, hogy a szük­ségleteket csak a fontossági rangsor figyelembevételével tudjuk kielégíteni. Meglevő lehetőségeiket viszont hasz­nálják ki okosabban: népesít­sék be gyakrabban a már működő klubokat, túrázzanak, látogassák többször a torna­termeket! Soós Károly, a Moziüzemi Vállalat küldötte a KISZ kommunista jellegének erősí­téséről szólt. Papp Tivadar, a szakmunkásképző intézet kül­dötte bíráló szavakat mondott arról, hogy még mindig nincs kellő becsülete a fizikai mun­kának, a szakmatanulásnak. Kovács József, a BRG KISZ- titkára a KISZ szervezettsé­gének növekedéséről, s a gyár hiányos kulturális lehetőségei­ről számolt be a küldöttérte­kezletnek. Mindvégig nagyszerű han­gulatban zajlott a KISZ sal­gótarjáni küldötteinek ta­nácskozása. Örömmel adtak számot a fiatalok eredményei­ről, hiszen saját fáradozásuk az aranyfedezet mögötte. És nem kendőzték, nem szépítet­ték a még fellelhető gyenge pontokat sem, mert ezek őszinte elemzése ad igazi ta­nulságot Végezetül a választásra ke­rült a sor. A küldöttértekezlet megválasztotta a 39 tagú vá­rosi KISZ-bizottságot, s a 9 fős pénzügyi ellenőrző bizott­ságot. Megalakult a 11 tagú városi KISZ végrehajtóbi­zottság. A KISZ városi bi­zottságának titkára ismét Varga György lett. A szükségállapot hatása Szerdán élte át Anglia az energialielyzetre hivatkozó szükségállapot első napját. A kormány utasítást adott a köz- igazgatási szerveknek és az iparnak a tüzelőanyaggal való takarékoskodásra. A tízszá­zalékos tüzelőanyag-csökken­tés következtében kialudtak szerte Nagy Britanniában a fényreklámok, betiltották a villanyfényes esti sportren­dezvényeket, a hivatalokban és gyárakban alig fűtőnek, a mozik és színházak nézőterén is korlátozták a fűtést A kormány beavatkozásá­nak hátterében az egész Nyu- gat-Európát érintő olajkorlá- tozások. a brit bányaipar 270 ezer és az erőművi vasasok 18 00o dolgozójának jogos bér­emelési túlórabojkottja, min­den idők .legsúlyosabb egyha­vi külkereskedelmi deficitje, s az élelmiszerárakra ismét ki­ható, a munkanélküliség emel­kedésével fenyegető példátlan hiteOmagszorítás áll. A kormány intézkedéseit a burzsoé sajtó is általában fenntartásokkal fogadta, míg a munkáspárthoz közelálló Angliában Daily Mirror a problémák el­titkolásával, a konzervatív kormányzás történetének leg­súlyosabb válságára vezető politikával vádolta a Heath- kabinetet. Harold Wilson, az ellenzék vezére a parlamentben kije­lentette, hogy a külkereske­delmi mérleg majdnem 30C millió fontos októberi hiánya megdöbbenj és., a hiteJmeg- szorítás súlyos következmé­nyekkel fog járni az iparban, házbérek, adók é§ árak alaku­lásában, (MTI) Gowou díszvacsorája Losonczi Pálnak A hétfő óta hivatalos bará­ti látogatáson Nigériában tar­tózkodó Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke szerdán délután befejezte Kano állam­ban telt látogatását és visza- repült Lagosba. Ixwomczi Pál szerdán reggel vidéki programját a Kanótól mintegy ötven kilométerre fekvő Kadawa kísérleti mező- gazdasági állomásának megte­kintésével kezdte. Az Elnöki Tanács elnöke ezután visszatért Kanóba és látogatást tett a kanói emír- nél. A vallási (Észak-Nigériá- ban. a lakosság jelentős része muzulmán vallásai) és egyút­tal tradicionálisan világi főméi, tóság (pL a bíráskodás is jogkörébe tartozik) a többszö­rös agyagfalakkal körülvett 700 éveg palotájában fogadta Losonczi Pált. Az eseménydús kandi láto­gatás utolsó programja az átalakított es kibővített Nas- sarawa kórház felavatása volt. Szerdán esete Yakubu Go- won hadseregtábomok, a Ni­gériai Szövetségi Köztársaság elnöke a lagosi Federal Pa­lace Hotelban díszvacsorát adott Losonczi Pál tiszteleté­re. A meleg, baráti hangulatú vacsorán pohárköszöntőt mon­dott Yakubu Gowon. és Loson­czi Pál. (MTI) fismét IsomSiőxősok Défi-Uíetnamban A saiganá légierő kedden ismét bombázta a Saigontól 115 kilométerrel északnyugat­ra fekvő felszabadított Thiem Ngon körzetét — közölte a katonai vegyes bizottságban részr vevő DIFK-küldöttség szóvivője. A Saigon i bombá­zásnak több tucat halálos és sebesült polgári áldozata van, jelentős az anyagi kár is. A hanoi Quan Dói Nhan Dán szerdai szama rámutat, hogy a saigoni légierő a gya­logsági hadműveletek támoga­tásán' kívül, nem teljes adatok szerint november 4—11. között több mint 130 légitámadást hajtott végre Dél-Vietnam fel­Kissingei* Henry Kissinger, az Egye­sült Államok külügyminiszte­re szerdáin Pekingből Tokióba érkezett. A külügyminiszter négynapos látogatást tett a Kínai Népközársaságban, csak­nem 15 órán át tárgyalt Csou En-lajjal, a kínai államtanács elnökével és hosszabb kihall­gatáson fogadta őt Mao Ce­ding, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke is. A pekingi repülőtéren Kis- singert Csi Peng-fej külügymi­niszter búcsúztatta. Tokióban Ohira japán kül­ügyminiszter fogadta az ame­rikai vendéget. Kissinger tokiói tárgyald­szabadított területei ellen. Hangsúlyozza, semmivel sem igazolható a saigjoni kormány­zatnak az a szándéka, hogy fokozza a légierő felhasználá­sát Különbséget kell tenni — mutat rá a hanoi lap — az Egyesült Államok és a saigoni kormányzat, bűnös, háborús cselekményei és a felszabadí­tó érőknek h párizsi megálile podás és a felszabadított öve­zetek védelmében végrehajtott jogos visszavágásai között: a dél-vietnami nép és fegyveres erői törvényesen járnak el ak­kor, amikor megbüntetik a békebontókat, a párizsi egyez­mény megszegőit. (MTI) Tokióban mainak középpontjában a kö­zel-keleti helyzet miatt akado­zó japán kőolajellátás fog ál- ni — legalábbis hivatalom helyről ezt sugalmazzák. A távol-keleti szigetország kő­olaj fogyasztásának 90 száza­lékát importálja, s ennek 40 százalékát az eddigi gyakorlat szerint a közel-keleti kőolaj­termelők fedezték. Témája lesz még a most következő kétnapos japán—amerikai tár- gyaláisoknak a pekingi Kissir ger-látogatás eredménye és Japán szorosabb, vagy lazább szervezeti bekapcsolódása a Nyugat-Európa és Amerika között kialakított szövetségi rendszerekbe, (MTIt Ghana Losonczi Pál látogatásának második afrikai állomása Simó Endre, az MTI munka­társa írja: Nigériai látogatásának befe­jeztével, csütörtökön Ignatius Kuiíi Acheampong elnök meg- nívására Ghana fővárosába, Accrába érkezik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A Ghanai Köztársaság Afri­ka nyugati partján, a Gui­neai-öböl mentén fekszik 238 000 négyzetkilométernyi területen. Lakódnak száma 8,5 millió, Accrában 400 000-en élnek. A népesség 57 törzsből tevődik össze. Ghana először portugál, holland, majd brit gyarmat volt A függetlenségi mozgalom a második világhá- oorú után bontakozott ki. Dr. Xwame Nkrumah vezetésével 1949-ben megalakult a népi konvenció párt (CPP), amely következetesen harcolt a gyarmati rabság ellen. Az or­szág 1957. március 6-án nyer­te el függetlenségét. Nkrumah miniszterelnöksé­gének három, s elnökségének öt éve alatt az ország a nem kapitalista úton való fejlődés politikáját követte. A tudomá­nyos szocializmus afrikai és ghanai alkalmazásának szük­ségességét hirdető nkrumahiz- mus nyújtott ideológiai alapot a belső reakció visszaszorítá­sához, a lakosság nemzeti ön­tudatának növeléséhez. Nkru­mah kormánya átfogó gazda­sági, szociális fejlesztési tervet dolgozott ki. Ghana baráti kapcsolatokat létesített a szocialista orszá­gokkal. Az 1966 februári katonai ál­lamcsíny eltávolította a ha­talomból Nkrumah elnököt. A hatalmat megragadó reakciós tisztek a jobboldali áramla­tokkal, a komprádor burzsoá­ziával és a hozzá kapcsolódó értelmiségi réteggel szövetkez­tek. Az Ankrah-rezsim fokozato­san felszámolta a haladó szo­ciális és gazdasági intézkedé­seket, „ nyugati nyomásira le­építette a szocialista országok­hoz fűződő jó kapcsolatokat. A súlyos gazdasági helyzet 1967-itől kiélezte a társadalmi ellentéteket A Busda vezeté­sével 1971-ben megalakult polgári kormánynak sem si­került feloldania a belpoliti­kai feszültséget I. K. Acheam­pong ezredes vezetésével 1972. január 13-án megdöntötték Busia kormányát. Acheam­pong elnök állami tisztelet- adással temettette el a néhai Nkrumah elnököt. Az új ghanai kormány kül­politikai programja az el nem kötelezettséget, az aktív sem­legességet, az afrikai egység erősítését és a felszabadítás! mozgalmak tevékeny támoga­tását a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság kormányával való párbeszéd gondolatának el­utasítását hirdeti. Magyarország 1961. július 29-én vette fel a diplomáciai kapcsolatot Ghánával nagykö­veti Bzintem. Nkrumah ma­gyarországi látogatásától (1961) az 1906. évi puccsig ba ráta, politikai, gazdasági és kulturális együttműködés ala­kult ki a két ország között. A katonai-rendőri rendszer an- tikommunista politikája miatt azonban kapcsolataink elhide- gültek, bár államközi viszo­nyunk korrekt maradt A Bu- sia-kormány megalakulása után kapcsolataink ismét bő­vülitek. A két ország 1972-ben kul­turális megállapodást kötött. 1973. júliusában ghanai dele­gáció járt Magyarországon, hogy tanulmányozza, az alumí­niumipari létesítményeket. Ignatius Kuti Acheampong ezredes 1931-ben született Ku- masibán. Hét gyermek atyja. Tanulmányait katolikus egy­házi iskolákban kezdte, majd kereskedelmi iskolában végez­te. Angliában és az Egyesült Államokban kapott tiszti ki­képzést. Acheampong ezredes a Busia-kormány megdöntése­kor az első ezred parancsno­ka volt. A vezetése alatt álló nemzeti újjászületési tanács a fekete-afrikai országok közül az elsők között üdvözölte a vietnami fegyverszüneti meg­állapodást, a vietnami nép győzelmét. (MTI) Sartre „önkéntes túsz" A szocialista országok komputer technológiai kormányközi bizottsága Prágában tartja 11. ülésszakát. A képen: A ma­gyar küldöttség Sebestyén J. (jobbról az első) vezetésével ..»•»* * , „Az az út, amelyen Sartre elindult- és hailad, kérlelhetet­len logikával a haladás és a társadalmi igazságosság ellen­ségeinek táborába vezeti őt. Vajon milyen sokáig és mi­lyen messzire megy ei ezen az úton?” — teszi fel a kérdést „önkéntes túsz” című cikké­ben a Lityemturnaja Gazeta eheti száma. A cikk idézi az amerikai Esquine-ben megjelent Sartre- interjút. Rámutat, hogy míg korábban Sartre irodalmi munkásságával és filozófiai műveivel hívta fel magára a figyelmet, addig újabban extravagáns politikai maga­tartásával ad tápot a neve kö­rül kialakult vitákra. Sartre akinek a műveit a világ minden nagyobb egyete­mén tanítják, kész egyetérte­ni a kínai „kulturális forra­dalom” gyakorlatával. Az író politikai magatartásának lo­gikája oda vezetett, hogy éle­te alkonyán a tömegektől el­szakadt „balosok” korlátolt elképzeléseinek fogságába esett. A „balos” csoport fel­tűnő és provokatív gyakorla­tát. amely ellentétben áll a valódi forradalmi mozgalom­mal, a burzsoázia a mozga­lom dieszkreditáláséra és áld­ásosára használja fel- Akárhányszor nevezte és nevezi is magát „marxistá­nak” Sartre, soha nem volt az — folytatódik a Lityeratuma- ja Gazeta cikke. Az 1968-as franciaországi események ide­jén esélyt látott arra, hogy az országot felkorbácsoló széles körű mozgalom ideológiai ve­zetőjévé válhat, a lázadó if­júságban pedig felismerte azc a politikai erőt, amely az ó vezetésévei a munkásmozga­lom és a kommunista párt al­ternatívájává alakulhat. Nagy­részt ezekkel a körülmények­kel magyarázható kommunis- taeUenességének mostani ki- újulása. a Francia Kommu­nista Pánt elleni támadásai, a szélsőséges fiatalokkal folyta­tott politikai flörtje. Az iró­nia abban van, hogy ezért a bizonytalan szerepért fel kel­lett áldoznia számos demokra­tikus és humanista meggyő­ződését. A tömegek szellemi Vezére helyett az álforradal­mi szektások szűk csoportjá­nak önkéntes túsza lett —ír­ja végezetül a Lityeratumaja Gazeta. (TASZSZ)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents