Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

Felhívás világ népeihez A békeszer etö erők világkongresszusa fel­hívta a világ népeit, hogy az igazságos és tar­tós béke szavatolása érdekében egyesítsék erőfeszítéseiket. A szerdán elfogadott felhívás leszögezi, hogy a békeszeretö erők sikerei következte­ben az utóbbi időben javulni kezdett a nem­zetközi politikai légkör. Realitássá vált az a remény, hogy a mai és a jövőbeni nemzedé­kek megmenekülhetnek a nukleáris kataszt­rófa rémétől. Az ellenségeskedés és a szem­benállás a nemzetközi kapcsolatokban fokoza­tosan átengedj helyét a békés és kölcsönösen előnyös együttműködésnek, valamint az álla­mok közötti fokozottabb bizalomnak. Ugyanakkor — hangzik a felhívás — ma­radtak még olyan térségek, ahol a feszültség ugyanolyan nagy, mint korábban volt, ahol még mindig nem sikerült felszámolni az egész emberiséget veszélyeztető agresszió tűzfészke­it. A kongresszus felhívta a népeket: követel­jék a nemzetközi biztonságon és a kölcsönö­sen előnyös együttműködésen alapuló békés együttélés érvényesülését, szorgalmazzák a fajüldözés, a gyarmatosítás és a neokolonla- lizmus felszámolását. Követeljék az általános és teljes leszerelést, a katonai támaszpontok és szövetségek felszámolását, a nukleáris fegyverek alkalmazását, gyártását, kipróbálá­sát és felhalmozását eltiltó nemzetközi kön veneió elfogadását, valamint az. agresszió összes formálnak beszüntetését. Követeljék, hogy a háborús célokra elő­irányzott összegeket fordítsák a nyomor meg' szüntetésére, az Írástudatlanság felszámolásá­ra, az oktatás, az egészségügy fejlesztésére, követeljék az igazságtalansag kiküszöbölését, valamint azt. hogy minden nép saját belátása szerint használja fel nemzeti erőforrásait. A felhívás kimondja, hogy a béke. a bizton­ság és az igazságosság szavatolásának elen­gedhetetlen feltételeként végre kell hajtani az ENSZ-határozatokat. Ezek a követelmények — hangoztatja a felhívás — megfelelnek az ENSZ-alapokmány, a bandungi konferencia, az el nem kötelezett országok konferenciája elveinek, valamint azoknak az elveknek, amelyeket nemrég hir­dettek meg a különbőzé társadalmi rendszerű államok vezetői által aláirt békedcklarációk- ban és okmányokban. A Közel-Kelettel kapcsolatos kongresszusi okmány kimondja: „a pillanatnyi helyzet gyors és hatékony Intézkedéseket követel. A békeszerető erők nemzett és nemzetközi köte­lessége. hogy aktívan részt vegyenek abban a tevékenységben, amely annyira szükséges mind a közel-keleti népek, mind pedig az egész világ népei szempontjából.” (TASZSZ) Külügyi tanácskozás Berlinben Kedden és uaardán Berlin* ben tanácskozást tartottak Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongolin, az NDK, Románia és a Szovjetunió külügymi­niszter-helyettesei. A találko­zó résztvevői oszmecserét folytattak kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdések­ről. A szívélyes, baráti légkör­ben. megtartott tanácskozást a nézetek azonossága jellemez­te. Horst Sindermann, az NDK Minisztertanácsának elnöke fogadta a külügyminiszter-he- helyetteseket. Otto Winzer, az NDK külügyminisztere foga­dást adott tiszteletükre. (MTI) Realizmus, együttműködési készség szükséges Huderöcsokkentési tárgyalások Bécsben Plrltyi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások második napján a idézte azokat az elgondoláso­kat, amelyeket Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának a békeerők moszkvai „„ .. hrit é« világkongresszusán elmondott török MldöUségve?etök beszéde a bécsi tárgyalásokkal beszédével lezárult az általá­nos politikai állásfoglalások sorozata. Szerdán nagy érdeklődés előzte meg Oleg Hlesztov pro- feszornak, a szovjet küldött­ség vezetőjének beszédét. A Szovjetunió képviselője bevezetőben üdvözölte a tár­gyalások résztvevőit, és köszö­kapcsolatban tartalmazott. A szovjet delegáció vezető­je végezetül hangsúlyozta, hogy a realizmus és az együtt­működési készség gyümölcsöző eredményeket hozhat a most megindult tárgyalásokon. A szovjet küldöttség konkrét zép-európai haderőcsökken tes következtében esetleg csök­kenjen más országok biztonsá­ga, megrázkódtatás érje az amúgyis „törékeny stabilitást”, az úgynevezett „szárnyakon”. Szerdán délben Quarles Van Ufford holland nagykövet, aki a NATO-országok állás­pontja összehangolásának fel­adatát látja el a közép-euró­pai haderőcsökkentés témakö­rében, sajtóértekezletet tartott. A Hofburg sajtóközpontjában megoldások kídoigozására tö- összegyűlt mintegy 100 újság­rekszik, és kész szoros kontak­tusban dolgozni a többi részt­netet mondott az osztrák kor* vevővel — mondotta. mánynak mind a vendégszere- tetert, mind azért, hogy ked vezőbb feltételekét a tárgyalásokhoz. Méltatta a tárgyalások fontosságát Euró­pa és az egész világhelyzet szempontjából. Rámutatott, hogy a feszültség hosszú kor­szaka után az enyhülés és az együttműködés irányában vég­bemenő fordulat, ennek fejlő­dése és erősödése jótékonyan iró előtt szintézisét adta a a NATO álláspontjának. A szo­cialista országok nyilatkozar taira kitérve azokat realiszti­kusnak és konstruktívnak ne­vezte, de hangsúlyozta, hogy részletes kommentálásukba Stanley R. Resor nagykö- teremtett vet> az amerikai delegáció ve­zetője „a nemzetközi diplomá­ciában radikális új indulás­nak” nevezte a haderőcsök- nem szándékozik belemenni, kentési tárgyalásokat, és kor­mánya gyakorlatiasságáról biz­tosította a résztvevőket. A kö zép-európai konfrontációt sa­játos logikával „a történelem Közölte, hogy a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások kezdeti szakaszában heti két ülést tartanak, mégpedig a termékének” nevezte, majd keddi és csütörtöki napokon. Motelja a KSSHu megkezdését. Hlesztov emlékeztetett a nukleáris háború megakadá­lyozásáról és a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sáról kötött szovjet—amerikai megállapodásokra, valamint a többi olyan nemzetközi ról beszélt, szerződésre, amely hozzájárult ehhez a pozitív folyamathoz. Hangsúlyozta, hogy az európai politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai enyhülést célzó intézkedésekkel. „Az európai — és nemcsak az európai — kontinens tör­ténetében — folytatta — elő­ször került gyakorlati síkra a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének feladata, a leszerelés feladata. Az orszá­gok nagy csoportjának képvi­selői első ízben ülnek tárgya­összefoglalta a tárgyalási el­vek amerikai értelmezését, majd — á többi NATO-dele- gátushoz hasonlóan — ő is rátért a közép-európai „arány­taglalására. Ar- hogy a Varsói Szerződés tagállamainak na­gyobb szárazföldi erői vannak a közép-európai térségben, mint a NATO-nak. Hosszasan időzött a „földrajzi egyenlőt­lenségeknél”, mélységesen hallgatva az Európát körülve­vő amerikai támaszpontokról, a 6. flottáról. Kifejtette azt a véleményét, hogy a haderő­csökkentés elsősorban a szov­jet és az amerikai haderőket fogja érinteni, 'majd kitért néhány „egyéb intézkedésre”, amelyek a hadseregek tevé­nak, de a végső megállapodást illetően a NATO bizakodó. (MTI) Mint alaptalant. teloldották Az Egyesült Államok szer­dán feloldotta fegyveres erői­nek, köztük az Európában ál­lomásozó csapatainak foko­zott készültségiét. A washing­toni hadügyminisztérium hi­vatalos szóvivője ugyanakkor bejelentette, hogy a FÖldkozi- tengaren állomásozó amerikai 6. flotta személyi állománya továbbra is a készültségnek azon fokán marad, amelyet a közel-keleti harci események kiújulásakur rendeltek el. Az amerikai fegyveres erők­nél minden alap nélkül elren­delt fokozott készültségét a világiközvélemény felháboro­dással fogadta, mint olyan lé­pést, amely egyáltalán nem használ a feszültség enyhülé­sének. (MTI) Douglas-Horae Moszkvába utazik Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter szerdán az alsóháziban bejelentette: december 2-án a Szovjetunió­ba utazik, hogy szovjet veze­tőkkel konzultáljon. Moszkvai látogatása „néhánv napig” fog tartani — fűzte hozzál A tárgyalásokon első­sorban az európai kölcsönös haderőcsökkentésről, valamint az európai biztonsági és együttműködési konferenciá­tól lesz szó. (MTI) lóasz tálhoz, hogy együtt konst- kenységét érintenék, függetle­ruktiv intézkedéseket dolgoz­zanak ki a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésére.” A szovjet küldött a további­akban felidézte, hogy országa a háború befejezése óta — más szocialista országokkal együtt — számos javaslatot tett hasonló témakörben. A szovjet küldöttség azzal a szi­lárd eltökéltséggel érkezett nül a létszámcsökkentéstől. Az amerikai nagykövet vé­gül bizonyos fenntartásokat emlegetett a haderőcsökkenté­si tárgyalások résztvevőinek körét illetően, és Van Ufford holland küldött ez év május 14-1 nyilatkozatára utalva je­lezte, hogy az Egyesült Álla­moknak „szándékai” vannak ebben a vonatkozásban. Clive M. Rose, a brit kül­Bécsbe, hogy konkrét és építő döttség vezetője lényegében a jelleget adjon a tárgyalások- NATO álláspontját konkrét­nak, és előmozdítsa praktikus zálta, hangsúlyozva még azt is, intézkedések kidolgozását. hogy a haderőcsökkentési ér- Oleg Hlesztov utalt a bécsi tekezlet „veszélyes” lehet, ha előkészítő konzultációkra, és végül az európai katonai hely­konzultaciókon a megbe­szélések tárgyáról, a résztve­vők köréről, a kidolgozandó egyezmények földrajzi kiter­jedéséről létrejött megálla­podásokra. Hangsúlyozta azt az elvet, hogy a konkrét had­erőcsökkentési intézkedések egyik fél biztonságát sem ká­rosíthatják meg. Részletesen zet „kevésbé stabil lesz” mint ma. Az angol delegátus ugyan­csak elmondta aggodalmait a Varsói Szerződés katonai ere­jével kapcsolatban. A török küldöttség vezetője rövid nyilatkozatában a biz­tonság oszthatatlanságáról szólva óvott attól, hogy a kö­2 NÖGRAD — 1973. november 1., csütörtök i Szerda délután véget ért Moszkvában a békeerők világkong­resszusa. Képűnk: a magjar küldöttség a záróttlésea A nvar Szadat sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) veszteségeket akozzon az el­lenségnek és maga is elszen­vedjen veszteségeket; nem ér semmit sem a megfélemlítés, sem a megaláztatással való fenyegetőzés; végezetül pedig a háború kétfrantos és mind­két front szilárd es megbízha­tó. Szódat elnök emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Álla­mok olyan modern fegyverek­kel látta el Izraelt, amelyeket eddig még maga sem alkalma­zott. A harcok első három napjában Izrael 500 páncélost vesztett a Sínai-fronton, s ezt ő maga is elismerte. Az iz­raeli beszivárgás a Szuezi-csa­torna nyugati partjára, lélek­tani és politikai célokkal kez­deményezett reménytelen ka­land, öngyilkos támadás —. hangsúlyozta az elnök. Rámu­tatott, hogy az egyiptomi har­madik hadsereg ott vart a Szuezi-csatorna mindkét part­ján, s ha neim mondtak volna ki a tűzszünetet, a harmadik hadsereg támadásba lendült volna a beszivárgók ellen. Az elnök utalt arra, hogy a kato­nai vezetők többször is enge­délyt kértek az izraeli állások megsemmisítésére. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok által felajánlott tűzszünetet két okiból fogad­tam el —, jelentette ki Szadat elnök —, az egyik az volt, hogy a nagyhatalmúk szavatolták, a hadviselő felek október 22-i állásaikban szüntetik be a tüzelést; a másik ok az volt, hogy ígéretet tettek a Bizton­sági Tanács 1967. november 22-i határozatának megvalósí­tására, amely az izraeli csapa­tok kivonását írja elő az 1967-es agresszió során elfog­lalt területekről. Ezen kívül — tette hozzá Szadat —, nem ké­szültem fel arra, hogy az Egyesült Államok ellen . har­coljak. ár Golda Meir izraeli minis/ terelnök szerdán Tel Avivból elutazott az Egyesült Államok ba, hogy Nixon elnökkel meg­vitassa a közel-keleti helyzet - tel kapcsolatos kérdéseket Repülőtéri sajtónyilatkozat;:." ban közölte, hogy elsőrendű fontosságot tulajdonít a tár­gyalásokon a fogoly kérdésnek. Elkísérte útjára Golda Mein Aharon Yariv tábornok, a hír­szerzés volt főnöke, Mordehai Gazit kabinetfőnök és Lior tábornok, katonai tanácsadó. Elutazása előtt Golda Meir Dajan hadügyminiszterrel, E-ban külügyminiszterrel és Kenneth Keating amerikai ngaykövettel tárgyalt. > Kissinger Kairóba látogat Az egyiptomi. kormány meg­hívására november 7-én Kai­róba látogat Henry Kissinger amerikai külügyminiszter —. közölte szerdán az egyiptomi kormány. Az amerikai dip­lomácia vezetője kairói láto­gatása során a tartós közel- keleti béke megteremtésének lehetőségeiről tárgyal egyip­tomi hivatalos személyiségek­kel. Új egyiptomi külügyminiszter Kairóban szerdán hivatalod san bejelentették, hogy Sza­dat elnök külügyminiszterré nevezte ki Iszmail Fahmi kül- üigyminiszterthelyettest. Az el­nök; rendelet szerint El-Zaj- jat, aki eddig a külügyminisz­térium élén. állt, elnöki ta­nácsadó lett. Diplomáciai nagyiizem W ashingtonban Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti; Nixon elnök szerdán, közép- európai idő szerint a késő es­ti órákban fogadta Iszmail Fahmit, Szadat egyiptomi elnök különmegbíaottját, aki kedden négyórás megbeszélést folyta­tott Kissinger külügyhünlsz- terrel. Amerikái külügyi tiszt-, viselők szerint a megbeszélé­sek „bátorítóak és terméke­nyek” voltak. Fahmi a maga részéről „konstruktívnak, tárgyszerűnek és nyíltnak” nevezte Kisslngerrel folytatott eszmecseréjét — a .nyílt” mi­nősítéssel jelezve a közel-kele­ti békerendezés módozatait és érdemi vonatkozásait illetően továbbra is fennálló lényeges nézeteltéréseket. Az intenzív diplomáciai erő­feszítések átfogó jellegére utal az a tény, hogy Kissinger és Fahmi megbeszéléseit köve­tően Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet, Kissinger külügyminiszter társaságában találkozott kedden este Camp Davidben Nixon elnökkel, Fahmival tervbe vett szerdai találkozóját követően Nixon csütörtökön Golda Meir izrae­li kormányfőt fogadja a Fe­hér Házban. A diplomáciai lé­pések sorozatába illeszkedik az a szerdai bejelentés, hogy Kissinger a jövő héten — úton a többször elhalasztott, s a je­lenlegi tervek szerint novem­ber' 10-én kezdődő háromna­pos pekingi látogatására -a rövid időre megáll legalább három arab fővárosban, Kai­róban, Ammanban és Dzsid- dában, illetve a pakisztáni fő­városban is. Az amerikai diplomácia „arab vonalának” erőteljes előtérbe kerülése váltotta ki azokat az izraeíli aggodalma­kat, amelyek benfentea ame­rikai források szerint arra in­dítottak Golda Meirt, hogy sürgős találkozót kérjen Nixon elnöktől. Tel Aviv ugyan pil­lanatnyilag a hadifogolycseré­re helyezi a hangsúlyt. Az amerikai fővárosban egyébként egyre nagyobb nyugtalansággal figyelik a közel-keleti konfliktus kap­csán kiéiesedő ellentéteket az USA és nyugat-európai NATO-partnerei között. Kis­singer külügyminiszter szer­dán délelőtt a szenátus kül­ügyi bizottságát tájékoztatja a közel-keleti helyzetről és an­nak nemzetközi kihatásairól. Kedden a képviselőház kül­ügyi bizottságának adott ha­sonló tájékoztatója során — a résztvevőktől kiszivárgott hírek szerint — Kissinger ki­jelentette: „az atlanti szövet­ség európai tagjai úgy visel­kedtek a válság folyamán, mintha nem is létezne a szö­vetség. Nem törődöm azzal, hogy mi történik a NATO-vai, torkig vagyok vele” — fakadt ki állítólag a zárt ülésen a külügyminiszter. (MTI) Szíriái bejelentési hadi fogoly ügy ben Szíria szerdán bejelentette, hogy mindaddig nem fogja nyilvánosságra hozni a Szíriái hadifogságban levő izraeliek névsorát, ameddig Izrael nem tesz maradéktalanul eleget a genfi konvenció hadifoglyok­kal kapcsolatos előírásainak, A szíriai külügyminiszter­helyettes ezzel kapcsolatos nyilatkozatában rámutatott, hogy az izraeli fél mindeddig nem tette lehetővé a falujuk­ba való visszatérést azoknak a szíriai lakosoknak, alakét a mostani harcok során az iz­raeli hadsereg erőszakkal eva­kuált és nem juttatta vissza a harcokban elesett szíriai ka­tonák holttestét sem. A kül­ügyminiszter-helyettes azt is közölte, hogy Khaddam kül­ügyminiszter már eljutatta az ezzel kapcsolatos szíriai ál­láspontot rögzítő okmányt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz. valamint a genfi Nemzetközi Vöröskereszt Központhoz. Tel Avivban szerdán hiva­talosan bejelentették, hogy Bar-Lev tábornok, akit az el­múlt háború során reaktivál- tak, visszatért a kormányba, mint kereskedelmi és ipar- ügyi miniszter. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents