Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-01 / 256. szám
Küldöttnek választották Szüret Szirákon Vanyarci ruhában Puttonyokba gyűlik a szőlő Serényen munkálkodnak a présházban Mustfokolás közben (Kulcsár József felvételei) A sitiráfa' szőlőhegyen nagy volt a vidámság. Szüreteltek. A béri, sziráki, bujáki ég va- myarci brigádban közel félszáz asszony és leány dolgozott. Szedték a hárslevelű, furmint és olaszrizlimg borszőlőt. Vége felé 'tartott a szüret. Anniikor ott jártunk, a 37 hektárnyi szőlőhegyen már csupán 6 hektár várt szedésre. A magas- kordanos, gépi művelésű, (katonásan sorakozó szőlősorok között Medigye- si Jánossal, a Mátraaljai Államai Gazdaság sziráki kerületének főlkertészével beszélgettünk. — Az idei termés közepes Hektáronként 51 mázsa szőlőt szünetelünk, összesen 13 ezer hektoliter borra számítunk. Házilag dolgozzuk fel, utána szállítják Budafokra. A lányok, uszonyok vödrökbe szedik a szőlőt. Onnan puttonyokba kerül. Egy pótkocsiin 'két kád áll. Abba öntözik, onnan viszik a présházba. A brigádvezető Lengyel Istvánná. Ő mondja: — Az ellenőrzés és Irányítás a feladatom. Elégedett vagyok a haladássaL Aki megkívánja, csipeget is a szőlőből. A jókedv nem hiánycikk. Dalolunk, ha kedvünk tartja. A fizetésre sincs panasz. Naponta 9°—100 forintot keresnek a dolgozók. Serény munka folyik a fehér falú, vörös cseréptetős présházban is. Hlavacsika Dezső présmester irányítja a munkafolyamatot. Huszonhárom éve dolgozik Sziirákon, mindig szőlővel foglalkozott. — Itt készül a must. Darálóm, hidraulikus olajnyomású présen kerül át a szőlő. Két hét múlva egyszer fejtett bor lesz belőle. A mustot kézi szivattyúval továbbítjuk a Teleki-kastély alatt levő pincébe. A szakember kedvelője a bornak. Azt mondja: aki a szolt szereti, az megissza a bort is. Felhasználják a mellékterméket is. A törkölyből 16—20 héktoliteir pálinkát állítanak elő. A pincében nagy tisztaság uralkodik. Kotasz Pál pincemester birodalma. A hordók előkészítve várják a mustot. Összesen 900 hektoliter befogadóképességű. A hegy alatti pincében pedig 1300 hektoliter bort tudnak elhelyezni. — A szőlőtermést figyelembe véve a hordók 70 százaléka megtelik borral. A legnagyobb hordánk 72 hektoliteres. Már nyolcadik éve dolgozom pincemesterként. A borkészítés folyamatában nem elhanyagolható szempont, hogy milyen a klimatikus viszony. A pincemester véleménye szerint a hegy alatti pincében a borkészítéshez különösen kitűnőek a feltételek. A kastély alatt már 130 hektoliter must .gyűlt össze a hordóikban. A legtöbb olasz- rizling. Rendszeresen, végzik a must f okolását. Mindig akad tennivaló a pincében. Segítségére van Laczkó Rudolf pincei dolgozó. A bort különösebben nem kedveli a pincemester. Rakoncátlanko- dilk a gyomra tőle. — Lehet-e a sziráki vendéglátó egységekben helyi bort fogyasztani ? — kérdezzük. — Nem. Budafokra szállítjuk. Onnan kerül szét az egész országba. + Azóta már elcsendesedett a sziráki szőlőhegy. Végeztek az idei szürettel. A munka zöme most már a pincékben folyik. Kevésbé látványos —. de annál fontosabb! Kislány korában csak Anká- nak becézték. Még ma is elő fordul, ha egy ismerős öreg asszony megszólítja, így mondja: Anka lelkem... Hugyecz Andrásnét könnyű megtalálni Vanyarcon. Tizenegy éve dolgozik a községi tanácson. Komoly beosztásban, pénzügyi előadó. Emellett két esztendeje népfronttitkár és vöröskeresztes titkár. Vidám, jókedvű fiatalasszony, öröm vele beszélgetni. Ma is mosolyogva meséli, hogy amikor annak idején a lánya óvodába került, nem is tudott jóformán magyarul. — Talán az első szavak, amiket tanult, szlovákul hangzottak el. Így beszélt a nagyanyám, édesanyám. így nem csoda, ha ugyanolyan jól beszélek szlovákul, mint magyarul. Vanyarc egyébként is nemzetiségi község. Jóformán nem is lehet már megmondani, ki a magyar, ki a szlovák. A dombok közé ékelődött híres faluban nincs is olyan, aki mind a két nyelvet ne értené. Ha beszélni nem is tudnak, de érteni annál jobban. Egyformák itt a gondok, örömök. Ez így van jól. Magyarnak, szlováknak egy a célja, előbbre haladni a családban és a közösben. Itt nincsenek nézeteltérések, viták az anyanyelv miatt. Csak egy van, aki jobban dolgozik, többet ér el... Így vélekedik Hugyeczné is. Aztán még hozzáteszi, hogy az emberek valahogy közelebb kerültek egymáshoz. — Jobban érdekli a családokat mások ügye, gondja. Nagyobb az összefogás a közös dolgokban is. Két gyereke van. A kislánya negyedikes, a kisfiú, Sa- nyika most ment elsőbe. Mind a kettő tanul szlovákul az iskolában. Sőt mi több, az elsősök — huszonhármán vannak — kivétel nélkül beiratkoztak a szlovákra. Hugyecz Andrásné Vanyarc egyetlen küldötte a nemzetiségi kongresszusra. Tanácsülésen választották meg, hogy képviselje a községet. — Nagyon örültem, mert ilyen nagy kongresszuson még soha nem voltam. Elviszem a régi ruhámat, hadd lássák, milyen a vanyarci viselet. A szekrényben őrzöm, mint ahogy a többi fiatalasszony is eltette. Persze, sokan hordják rendszeresen, naponta. Nagyon szép ruha, biztosan sokaknak megakad a szeme rajta... — Ha szót kapna a kongresszuson, mit mondana el? — Először is arról beszélnék, hogy itt, nálunk, Vanyarcon milyen nagy a mozgás a faluban. A Repülj páva körnek nagyon nagy sikere van. Rozgronyj István wvv^vn^/VA/V'VVAA^Xn»A/\X\/'<'VVO/VO/V^/\XV/>X\/\^V\^'\/V-'VVOA^\/\XVVO/V'W-V'^\/\^/v^\^ , » Munkásarcok Gépkocsiszerelő KISZ-titkár A SZERVIZRE behozott gépkocsit vizsgálja. Ami hibát észlel, azt a műszaki lapra jegyzi. Ez lesz az utasítás a szerelőtársaknak az elvégzendő munkákra. Fiatal, mindösz- sze 21 éves Oláh László, és máris ilyen felelősségteljes munkát bíztak rá a nógrádi szénbányák fuvarozási üzeménél. — Az AKÖV-nél tanultam az autószerelő-szakmát. Utána bevonultam. Két évig voltam katona, és ott is különböző gépekkel foglalkoztam. Természetesen javítással is. Leszerelés után, tavaly októberben ide jöttem dolgozni, a szénbánya fuvarozási üzeméhez. Több lehetőséget láttam itt, vagyis sokoldalúbb munkát. Van vagy húszféle gépjármű- apusunk, és ezek különböző változatai. Még sokat szeretnék tanulni, tapasztalni a szakmámban, és ez jó lehetőséget jelent ehhez. — Jó a kollektíva is. Az idén ifjúsági brigádot alakítottunk. Tizenégyen vagyunk szerelők, karosszérialakatosok, autóvillamosságiak, de van közöttünk esztergályos is. Jól dolgozik a brigád. Az első fél év végére első helyen végeztünk. Mennyiségi és jó minőségi munka kellett hozzá. Szeretem a szakmám — mondja, majd így folytatja: — Három hónapja kerültem a szervizhez, műszakihiba - megállapítónak: A mi feladatunk az úgynevezett egyes szemle. Itt, a szervizen havonta mind a 150 gépjármű megfordul. Az én feladatom, hogy lemosás, illetve felemelés után megvizsgáljam a motort, az alvázat, a futóművet, erőátviteli berendezést. Generálvizsgálat ez, ahol mindent észre kell venni. Ezután következik a javítás, amit viszont már a meós ellenőriz. Előfordul, hogy bontás után derül ki még valami hiba. Jó a kapcsolatunk, nincs harag, kijavítjuk. Cél, hogy üzemképes és biztonságos legyen a jármű, ha kiadjuk. Sajnos, van jó néhány, főleg Csepel gépkocsi, ami már selejtezésre szorulna — mondja. Eddig a munkájáról beszélgettünk. Önmagáról mit mondana? — Sokat nem mondhatok. Nős vagyok. Nyolchetes a gyermek. Lakásom? Még nincs! A szüleimnél lakunk. Majd lesz az is, mert a KISZ- lakásépítkezésben részt veszünk. 40 ezer forint körül kellett eddig • befizetnünk. Készül már a lakás. — Ügy tudom KISZ-tiktár, erről mit hallhatnánk? Igen, a legutóbbi választásnál lettem KISZ-titkár. A honvédségnél is vezetőségi tag voltam. Az üzemünknél 86 KISZ-korú fiatal dolgozik. A jelenlegi taglétszámunk 34. Van tehát lehetőség a tagépítésre. Folyik is a szervezés. Itt, a telephelyen jelenleg öten kérik a felvételüket, és vannak a nagybátonyi telepünkön is jelentkezők. — A jó KISZ-munkához az anyagi feltételeket is próbáljuk megteremteni. Elhasznált gumiköpenyek összegyűjtésével, ezenkívül más társadalmi munkákkal. Most például bontást vállalt a KISZ-szervezet. Ebből is lesz majd némi anyagi alap. A Bányász Művelődési Házzal jó a kapcsolatunk, ott is jobban szeretnénk élni a lehetőséggel. Vetélkedőkön eddig is mindig szerepeltünk, a jövőben még többet szeretnénk szervezni. A sporttevékenységre is nagyobb az igény, szeretnénk azt is jobban kielégíteni. A KISZ-helyiség kérdése hamarosan megoldódik. Tervünk tehát bőven van, és közös tennivalónk is. — EGYÉNI TERVE? — Itt továbbképzést sze.- veznek. Ezen részt akarok venni. Jövőre pedig megkezdem a tanulást a gépipari technikumban. Sajnos, az idén elkéstem a jelentkezéssel. Ezt pedig el akarom végezni. Kell a szakmámhoz — mondta Oláh László. R> J, leszek... Fiatalok és idősebbek nagy- nagy lelkesedéssel járnak a próbákra, és nagyon örülünk, ha felléphetünk. Hugyeczné egyébként nagyszerű ismerője a szlovák népdaloknak. ö maga is sokat tud, még a nagyanyjától tanulta. De gyűjti is a szebbnél szebb dalokat, balladákat. Nemrégiben Apkó Istvánnénál járt, aki hatalmas nagy fehér lapokra írta össze a sokak által ismeretlen dalokat. A végére mindig odatette: „Ko- nyec.. — Ezeket a fiatalok nem is ismerik. Apkó néni egyébként nagyon sok magyar balladát is tud. Ha ő énekel, érdemes odafigyelni, valóságos kincsesházát őrizte meg a népdalnak. Őt még szólóban is felléptetjük... Aztán arról beszélgetünk, milyen örömöt jelent emberekkel foglalkozni, jönni-men- ni, ügyeket intézni. — Persze, aztán van úgy, hogy éjfélig mosok, vasalok. Most például véradást szervezünk: Elgondolkozva hozzáfűzi: — Azt is elmondanám Pesten, a szlovákok nemzetiségi kongresszusán, hogy iskolát szeretnénk a falunkban. Üjat, szépet. Mert a mostaniban még nappal is ég a neon. Segítene az egész község, még önkéntes pénzhozzájárulást is adnánk. Mert nem mindegy, hogy a gyerekeink hogyan tanulnak. Meg arról is szólnék, hogy a nyáron, amikor Budai Jani bácsi negyven év után hazajött az unokája esküvőjére, így kiáltott fel: „Ez nem is Vanyarc...” De elmondanám, büszkék vagyunk arra, hogy tudunk szlovákul. Hogy szép hagyományaink, ruháink vannak, és arra, hogy a magunk erejéből boldogulunk. De beszámolnék arról is, hogy ebben az évben eddig már harminc kisgyerek látta meg a napvilágot. És még további hetet—nyolcat várnak... Csatai Erzsébet Mai kommentárunk Szakmunkások Jó szakmunkások nélkül elképzelhetetlen, hogy megvalósítsuk a szarvasmarha-tenyésztési programot. A megyei táncs végrehajtó bizottsága nagy figyelemmel foglalkozott ezzel a kérdéssel és az illetékes szakigazgatási siaerveknek felhívta a figyelmét: időben gondoskodjanak a szakemberek kiképzéséről, mert a szarvasmarha-tenyésztésben összesen 1500—1600 dolgozóra van szükség, akiknek legalább a 60 százaléka szakmunkás legyen, A szarvasmarha-tenyésztés magas szintre elmelesének jelentősége ismert. Az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen a tej és tejtermék. A marhahús tápértékét nem kell különösebben magyarázni. Nekünk arról kell beszélni, ami az egyik alapját jelenti a tej- és hústermelésnek: a szakmunkásokról. Nélkülük nem valósítható meg a legpontosabban elkészített program sem. A tej- és hústermelés megjavítósav illetve magas szintre emelése elsősorban a dolgozó ember érdekeit szolgálja. Azért megdöbbentő, amit Felsőpetéhyben hallottunk, adói egyébként kiváló szarvasmarha-tenyésztők élnek: „ha a gyerekem elvégzi az iskolásakkor nem a tehén farkát fogja vakarni..” Mondani sem kell, nagyon káros szemléletről van szó. A jószág tisztán tartása is feltétele a tej- és hústermelésnek. Az utóbbiból viszont országos szintű elismerésig lehet jeleskedni. Az a kérdés, hogy a jövendő szakemberbe a szülői ház* ban, hogyan oltják be az állattenyésztői szakmát. Szépnek, hasznosnak ítélik-e meg, vagy lenézik és a tehén vakarására süllyesztik. Első fokon a falusi családok felelősek azért, hogy az állattenyésztésben szakmunkás-utánpótlás legyen. Városi gyerekek elvétve, de leginkább egyetemi végzettség után kerülnek a mezőgazdaságba. Ezeknek többsége is a községekből kerül ki. A falusi gyerekek mezőgazdaságban való elhelyezkedésének fontos feltétele, hogy az a szülő, aki maga is mezőgazdálkodással töltötte el életét, örököltesse legmegfelelőbb utódjára is amit munkájával eddig alkotott. Ma már egyetlen becsülettel dolgozó parasztembernek sincs szégyenkeznivalója. Munkájának eredményét a korszerű mezőgazdaság, a megváltozott falu, az emberek magas életszínvonala hirdeti. Az állami és közös gazdaságok dolgozóit ebben az országban olyan mezőgazdasági pqlitika támogatja, amely minden eddigi és eljövendő sikernek záloga. Az a fiú, aki maga is vonzódik a mezőgazdasághoz, miért ne kövesse apja nyomdokait. Ezt azonban otthon, a szülői házban kell eldönteni. Elsősorban ott kell a gyereket erre az életre felkészíteni az iskola mellett. A szarvasmarha-tenyészbés magas szintre emelése egyben a mezőgazdaság korszerűsödésének egy nagy lépését jelenti. Felkészült, nagy tudású szakemberekre van ehhez szükség, akik az állattenyésztésben hem a régi módon dolgoznak. Olyanokra, akik értenek gépekkel, a korszerű eljárásokkal tejből, húsból bőséget biztosítani a dolgozó embernek. Ennek megvalósítása kötelessége a mezőgazdaságmais:, A szarvasmarha-tenyésztés tehát nem csupán a tehén farka kaparását jelenti. Amióta állattenyésztés van, a jószág tisztán tartására szükség volt és szükség is lesz. Ez is a tenyésztéshez tartozik. De ha az anyagiak megengedik, sok minden korszerűsödik az istállóban. Ennek viszont, meg kell teremteni az anyagi alapját, amelyhez — többek között — jól képzett szakmunkásokra van szükség. — B — NÓGRÁD - 1973. november 1., csütörtök 3
