Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-31 / 255. szám

A gyár is segít A jelen és a jövő tervei a ceredi völgyben JÖKOR érkeztünk Ceredre: a p á rt-csúcs vezetőség épp ak­kor fejezte be értekezletét, amelyen — többek' között — közművelődési kérdéseket iß tárgyaltak. — A- esúcísvezetöség saját kebelén belül négy főből álló bizottságot hozott létté, amely az ifjúságpolitikai kérdések mellett konkrét kulturális fel­adatokkal is foglalkozik — tá­jékoztat Somoskői László csúcstitkár, a helybeli általá­nos iskola igazgatóhelyettese — A bizottság most éppen azt a feladatot kapta, hogy nézzék meg a tsz-nél es az állami gazdaság zalbari üzemegységé­nél, milyen pénzügyi támoga­tást tudnak adni kulturális alapjukból a közművelődési oélki tűzésekre ? A ceredi völgy három köz­sége: Cered, Zabar és Szilas- pogony — közös közigazgatású település. A legtöbb lakos Ce­teden éL Ez a község a köz­pontja a mintegy három és fél ezer lelket számláló festői völgynek. Az itteniek egytoe- iiangzó véleménye szerint eb­ijen a községben a legszínvo­nalasabb a közművelődési te­vékenység. Az igazság ked­véért azonban ehhez rögtön hozzá kell tenni: itt a legked­vezőbbek a munkafeltételek is. Ady Endre nevét viselő, jól [elszerelt, emeletes művelődési háza van a községnek. Irodal­mi színpadot. Röpülj páva’ kört működtetnek, a tűzoltó- estüilet fiatalokból álló, mo­dern tánczenekart. Mindezek a csoportok színesebbé teszik szereplesükkel a különböző po­litikai és társadalmi ünnepe­ket. Most éppen november 7-e megünneplésére készülnek a csoportok, a kicsit távolabbi 18.40: Tízezer lakáé. HL Riportműsor. A riportsoro­zat "harmadik része — a csepe- i lakótelep példáján — az oly sok problémát jelentő műsza­ki átadás rejtelmeit igyekszik felderíteni. Rejtelmekről tet­tünk említést, mivel sokszor rejtély, hogy mit miért vesz­nék át az építőktől, s aminek folytán a lakók sokszor évekig rámák a garanciális javítá­sokra. S még a jobbik eset az, lm az építővállalatoík — ha sok idő múlva is — sző nélkül végzik el ezeket a* munkálato­kat. Mert sokszor pereskedni kell és csak bírói ítélet alap­ián hajlandók elvégezni a munkát. Az adásban szó lesz azoktól a szempontokról, ame­jövébe nézve pedig az újon­nan, a lakosság jelentős társa­dalmi összefogásával épült szilaspogonyi kluibkönyvtár avatására. Mindenki — akit megkérdeztünk — örült az új háznak. A tanács vezetői is úgy látják, hogy korszerűen felszerelve, legalább húsz évre megoldja a társközség műve­lődési, szórakozási problémá­ját. ZABARON klubkönyvtár működik. Egy fiatalember ve­zeti, szerény tiszteletdíjért, lel­kiismeretesen, szorgalmasan. A ceredi művelődési ház igaz­gatója is ifjú ember és tiszte­letdíjas: a szülési szabadságát most töltő Pálinkás Sándorné. Éppen a megyeszékhelyen járt, így nem tudtuk megkérdezni, milyen gondjai vannak, hogyan segítik munkájában a helyi szervek, termelőegységek. Ehe­lyett viszont megkérdeztük Nádasi Imrét, a községi közös tanács elnökét, milyennek lát­ja a fiatalasszony közművelő­dési munkáját, kik és hogyan segítik ezt a tevékenységet. — Mi egészében véve elé­gedettek vagyunk a kultúrház igazgatójának tevékenységé­vel, elismerjük munkáját, amely nem éppen a legköny- nyebb. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy minden rendben van, hogy nem lehet­ne többet csinálni. Itt tulaj­donképpen arról van szó, hogy az előző évekhez viszo­nyítva nagyot léptünk előre. A közművelődés tartalma szé­lesedett, színvonalasabb lett. Megrendeztük például a köz­ség szülöttének, idős Szabó István Kossuth-dijas szobrász­művésznek a kiállítását, Czin- ke Ferenc és Lóránt János Munkáosy-díjas grafikus-, il­yek alapján a szakemberek a műszaki átadást lefolytatják, egyszóval, aminek alapján el­fogadják készen az épületet. Tagadhatatlan, hogy az építő­ipar remek eredményeket pro­dukált az elmúlt években, de még ezek az eredmények sem homályos!thatják el azokat a bosszantó hibákat, amelyekbe lépten-nyomon ütköznek egy- egy új ház átadásakor. Ezek­nek a gondoknak a megoldá­sához, vagyis inkább az ilyen problémák csökkentéséhez még évek kellenek. A műsor emellett azzal is foglalkozik, hogy milyen iparágaknak kell még fejlődniük ahhoz, hogy a lakások otthonok is lehesse­nek. tetve festőművész tárlatát. Tervszerűbb lett a munka, a kiscsoportok működése, az is­meretterjesztő előadások le­bonyolítása rendszeres. Ezért vagyunk tehát elégedettek. A kérdés másik részére válaszol­va a termelőszövetkezet és az AfESZ megértő támogatását említhetem; pénzzel is hozzá­járulnak a rendezvényekhez. Nagyon örülünk annak, hogy az idén sikerült megegyez­nünk a salgótarjáni acélgyár­ral, amely ezerkétszáz forintot adott ismeretterjesztő előadá­sok tartására. Ennek magya­rázata, sokan dolgoznak köz­ségünkből a gyárban, s ily módon kívánják dolgozóik művelődését elősegítem. Jó lenne, ha más salgótarjáni gyárral is tudnánk ilyen meg­állapodásokat kötni. VANNAK azonban helyileg megoldható problémák is. Az egyik a művelődésiház-igaz- gató munkáját segítő hét­tagú társadalmi vezetőség ülé­seinek rendszeressé tétele len­ne. A vezetőség tagjai fiatal KISZ-vezetők. Nagy kár, hogy egy idő óta különféle elfog­laltságokra hivatkozva a tár­sadalmi vezetőség csak névle­gesen funkcionál. Gondot je­lent a közművelődési szakem­ber hiánya is. Ezzel kaucso- latosan már közös tanácsi és párthatározat is született: Ge­reden függetlenített népműve­lőt kell munkába állítani, aki összefogja, módszertani és szakmai szempontból is irá­nyítja a három község köz- művelődését. Mindez jogos és sürgető igény. Bízunk benne, hogy a még fennálló anyagi problémák megoldásával ez is hamarosan megoldódik. Sulyok László A szovjet film ünnepi hete Évek óta hagyományosan a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója idején rendezik meg országszerte a filmszínházak a szovjet film ünnepi hetét November elején kerül sor Nógrád megyében is az ünnepi filmbemutatók megrendezésére. Az új szovjet filmek — A vörös tulipánok völgye, Várunk, fiú! Te nieg én — mellett a mozinézők ez idő alatt két régi filmcseme­gével is találkozhatnak. A me­gyei premiermozikban be­mutatják a hetvenöt évvel ez­előtt született és huszonöt év­vel ezelőtt meghalt, világhírű szovjet filmrendező Eizenstein két filmtörténeti értékű, klasz- szikus alkotását a Patyomkin páncélost és A jégmezők lo­vagját. Mai tévéajánlatunk Megjeleni a Nógrádi Szemle Amikor a Nógrádi Szemle legújabb száma az olvasó ke­zébe kerül, egyik-másik he­lyen már elkezdődött a párt­oktatás, de máshol a propa­gandista készül az előadásra. Ezért mindenképpen időszerű és indokolt, hogy a folyóirat 3. számának jelentős részét a politikai oktatásra szánták. Dr. Róth Józsefné bevezető cikkének tudatosan adta a cí­met: Az uj oktatási év küszö­bén. A eilck összegezi, hogy a tömegpropaganda középtávú tervének végrehajtása során az első évben mit értünk el. mivel maradtunk adósak és a tömegpropaganda új vonásai­ra hívja fel a figyelmei, Dr. Bandúr Károly az okta­tási igazgatóság munkájáról és terveiről számol be. Az es­ti egyetemi tanulás iránti lan­kadatlan érdeklődés bizonyít­ja, hogy az oktatási igazgató­ság társadalmi igényeket elé­gít ki. Az oktató-nevelő mun­ka mellett az oktatási igazga­tóság fokozottabb mértékben részt kíván venni megyénk társadalompolitikai állapotá­nak vizsgálatában, ténymeg­állapításaival, jelentéseivel és javaslataival a párt irányító munkáját akarja segíteni. Dr. Űjlaky István a marxiz­mus—leninizmus esti középis­koláról ír, amely a káderkép- zésnek viszonylag tömeges, könnyen hozzáférhető és igen jól hasznosítható formája. A folyóirat közli a megyei párt-vb. 1973. április 24-i ha­tározatát az 1973/74-es oktatá­si év feladatairól. Főleg a 18—19. oldalra szeretnénk .fel­hívni a pártszervezetek es a propagandisták figyelmét. De kérjük, hogy fordítsanak, fi­gyelmesen tanulmányozzák és majd később is vegyék elő a pártoktatás tematikáját: a párt-tömegpropaganda tanfo­lyamokét, amelyet megyei té­mákkal egészítettek ki, a vi­lágnézeti és etikai kérdéseket, a kulturális és az egyéb kér­dések tematikáját is, a téli fa­lusi előadássorozatot, a párt- irányítás és pártélet kérdé­seit is tanulmányozzák. Itt teljes áttekintést kapnak, hogy az oktatási igazgatóság szervezésében milyen előadá­sok és konzultációk lesznek, előre tájékozódhatnak, hogy képzettsége, munkaköre, vagy éppen a káderfejlesztési elkép­zelések szerint kit, hová, me­lyik tanfolyamra, illetve mi­lyen oktatási formára javasol­janak. Ha a párttagság köré­ben, vagy a helyi oktatás köz­ben tájékozatlanságot, téves nézeteket észlelnek, éljenek az alkalommal, hogy a tema­tikában szereplő egy-egv elő­adásra küldjék el azokat, akik az itt hallottakat és ta­pasztaltakat hasznosítani tud­ják. A megyei pártbizottság arra törekszik, hogy a pártok­tatás a pártélet szerves része legyen. A párttagság eszmei- politikai képzése során érvé­nyesüljön jobban a választott testületek irányítása, használ­ják fel. mindennapi munká­jukban az oktatási igazgató­ságon rendelkezésre álló elem­zéseket es értékeléseket. A pártcsoportok szerepéről Geczkó József, a békés egy­más mellett élés elvi és gya­korlati kérdéseiről Havas Pé­ter írt cikket. A Nógrádi Szemle 3. számát könyvismer­tetések, pályázati felhívás es grafikák egészítik ki. F. L. Sxeesettyben láttuk Még egyszer a „kilencekről” Amikor augusztusban Sze- esónyben, a Sikk Ktsz 9 tagú KISZ-szervezeténél jártunk, kissé lehangoló kép fogadott. Igaz, a körülmények, a lehe­tőségek és az igen alacsony taglétszám jelentős szerepet játszott ebben. Most, hogy itt is lezajlott a vezetőségválasz­tó taggyűlés, választott titkár került az alapszervezet élére, megnéztük, változott-e a hely­zet, s ha igen, miben? Az egyik nagyon fontos kö­rülmény, hogy Szécsényben van már függetlenített közsé­gi KISZ-titkár. Így a ktsz-éhez hasonló „mini” alapszerveze­tekkel — mert több is akad — ezután sokkal többet tudnak foglalkozni. A járási KISZ- bizottságnak az összes község ICISZ-eseivel kellett foglalkoz­nia, nem csoda hát, hogy nem tudta állandóan istápolni a szécsényi apró alapszervezete­ket. A ktsz fiataljai más szem­pontból sincsenek irigylésre méltó helyzetben. A varroda még elengedhetetlenül fontos helyiségekkel — mosdó, öltöző — sincs megfelelően ellátva, nemhogy KISZ-klub, vagy en­nek berendezhető helyük len­ne. A fiatalok közül is többen bejárók, busszal érkeznek, s munka után is sietnek haza. Közös dolgaikat így csak a varrógépek mellett, munka közben tudják megbeszélni. Ez pedig nem eleg. Szerencsé­re ez az áldatlan állapot is hamarosan megszűnik, mert készülőben a nagyközség új KISZ-klubja, melyre a pénzt a községi tanács és a KISZ- bizottság közösen biztosította. A fiatalok jelentős társadalmi munkával segítették az építke­zést, s úgy tervezik, hogy a klubot ez év végéig minden­képpen átadják. A leendő klub nemcsak a szabad prog­ramok lebonyolítására lesz alkalmas, de többek között ott tartják majd a politikai ok­tatást is. Korábban is feltettük a kér­dést, hogy tulajdonképpen a rossz feltételek között miért is alakult meg a 9 tagú KISZ- szervezet? A vezetőségválasz­tó taggyűlés, ha önmagában nem is adhatott erre választ, azt bizonyította, hogy a tagok őszintén megbeszélték egy­mással a problémákat, min­denesetre élénk érdeklődés mutatkozott. Most már nem csak megbízott titkár Simó Mária, hanem választott veze­tő, s ez mindenképpen befo­lyásolja az ő munkáját is. Amint a KISZ-bizottságon el­mondták, a 9 fiatal korábban is csatlakozott községi, járási akciókhoz, s ha semmi másért nem érte volna meg megala­kítani ezt az alapszervet, azért igen, hogy ez a 9 fiatal se maradjon ki a közös meg­mozdulásokból. Ezután sem várnak ettől a kis létszámú alapszervezettöl hatalmas öt­leteket, csak a közös akciók­ban való részvételt. Ha a szer­vezet „hagyományos” felada­tait elvégzi — mint az okta­táson való részvétel —, akkor már megfelelő munkát végez­nek. S ez elsősorban a 9 fia­talnak jelent előnyt, hiszen a KISZ bizonyos szempontból érdekvédelmi feladatot is el tud látni. ötletként íélmertilt, begy a szécsényi ktsz fiataljai ala­kítsanak közös alapszervezetet a Ludányhalásziban működő telep KISZ-eseivel. Ez semmi­képpen nem bizonyulna jó megoldásnak, hiszen ha egy­más közt nem tudják megszer­vezni a programokat, hogyan egyeztessék elképzeléseiket a helyileg is távoleső munka­hely fiataljaival? Az reálisabb elképzelésnek látszik, hogy a helyi ÁFÉSZ-szef vegyék fel a kapcsolatot. Az ottani KISZ- tagoknak saját klubjuk van, és egyébként is, az a szervezet olyan belső munkát végez, hogy „kifelé” is tud segíteni. Most tehát így fest a hely­zet a Sikk Ktsz-ben. Elkészült az akcióprogram is, és ez min­denképpen szervezettségre, érdeklődésre utal. A kis tag­létszám tehát nem kell hogy mindig a tevékenység hiányát jelentse. — orosz — Rendet parancsolt azzal, hogy megkövetelte a magyar kor­mányra és a magyar alkot­mányra tett hűséget. Megkö­vetelte és bizonyította. Sem­mivel sem lanyhább eréllyel, mint Kiss Ernő, vitézül visel­kedett a bánáti—bácskai harc­téren. És azt sem kérte, hogy ne állítsák szembe volt baj­társaival az osztrákok elleni hadműveletekben. Harcolt el­lenünk a számunkra oly szé­gyenteljes szolnoki csatában, és győzött. Bátorságát, hozzá­értését azzal jutalmazta a debreceni kormány, hogy tábornokká léptette elő, egy­úttal hadtestparancsnoki posztra állította. Holott gróf Vécsey Károlyi, a legvadabb túlzással sem le­hetne elvakult magyar forra­dalmárnak mondani. Gróf lé­tére aligha lelkesedett a rebel- lió túlzásaiért. Magyarságát pedig azért képzelhetnénk ba­josan elvakultnak, mert szigo­rúan birodalmi nevelésben ré­szesült. Nagyon rosszul be­szélt magyarul, írni, olvasni még úgy sem. Műveltsége ré­vén tökéletes osztráknak hi­hetnénk. Nyelvi nehézségei miatt csak segítő révén bol­dogulhatott. De amint a tettei mutatják, boldogult. A győztes szolnoki csata után elfoglalta Arad vá­rát, hadteste biztosította a rendet a Bánátban és körül­zárta Temesvárt, hogy azon is erőt vegyen. Szakadatlanul folytatta az ostromot, de mie­lőtt megtörte volna az ellen­állást, megérkeztek felmentő seregeink. Ekkor már a lengyel Bem parancsnoksága alá tartozott Éppen Temesvárnál zúztuk szét a Bem vezette honvéd fő­erőket. Vécsey a körülmé­nyekhez képest okosan és higgadtan bánt hadtestével. Elérte, hogy Bem visszavonul­hatott Erdély felé serege ron­csaival: késleltette, végül meg­akadályozta az üldözést. Ugyanakkor kitért a döntő üt­közet elől, mert látta, hogy hadtestének teljes megsemmi­sülését csak így kerülheti el. Tárgyalt Kossuthtal — a kor­mányzó felvilágosította a' megmásíthatatlan bukásról, s ajánlotta, tartson vele. Bem ugyanerre nógatta. Mégis Gör- geyre hallgatott, elindult Nagyvárad felé megfogyatko­zott csapataival. Jelentkezett Paskievics varsói nagyherceg­nél. Pontosan tudta, mi okból, mi céllá! harcol ellenünk. Az utolsó illúziója is eloszlott, amikor az elesett rácok között osztrák tüzéreket találtak ka­tonái, a Hannower-huszárok. Amikor a lefoglalt iratok kö­zött bizonylatokra lelt, ame­lyek Grácból érkező lőpor- szállítmányokat igazoltak. Ezért folytatta hónapokon át oly makacs kíméletlenséggel Temesvár ostromát, ezért me- neteltette még Nagyváradig kimerült hadtestét Paskievics elé, semmint a mi tábornoka­ink lábához helyezze kardját Ugyanezért az összes lázadó vezér közül őt gyűlölik legjob­ban a mi generálisaink. Gróf Vécsey Károly lega­lább törve, de beszélte a ma­gyart. Aulich Lajos egyáltalán nem értette az általa szolgált hadsereg nyelvét. De annál jobban értette a katonai nyel­vet, a parancs, az eskü nyel­vét. Mi a titka annak, hogy Aulich Lajos, a pozsonyi szü­letésű német, aki példás fe­gyelemmel szolgált hadapród korától, 1812-től egyugyana­zon alakulatnál, a Sándor fő­hercegről elnevezett" gyalog­ezrednél, váratlanul a lázadók pártjára állt? Nem állt a lázadók pártjá­ra. Oda kényszerítettük. S ha hiányozna Aulich Lajosból a bajtársias hűség, most nem lenne a siralomházban. Fogalma sem volt arról, hogy egyszer még bűnéül ró­hatják fel, amiért királyi pa­rancsra esküt tett a magyar alkotmányra. Semmiféle sze­mélyes ambíció nem vezette a magyar hadügyminiszter ha­táskörébe. Ezredével együtt a bácskai hadszíntérre vezé­nyelték, s ő engedelmeskedett. Harcba küldték Szenttamás­nál, s ő engedelmeskedett. No­vemberben, győzelmei után ezredével együtt VerbásZról Pozsonyba rendelték, s ő en­gedelmeskedett. (Folytatjuk)-------------------------------------------------------------------------------1 4 NÓGRÁD - 1973. október 31., szerda | S zabó István lírai hangvételű filmje, a Tűzoltó utca 25. a kö­zeljövőben kerül a megyei mozik műsorára. A sok népszerű színészt — Lucyna Winnickát, Makay Margitot, Békés Ritát, Bálint Andrást, Szemes Marit, Mészáros Ágit — felvonulta­tó filmet nagy elismeréssel fogadta a kritika es a szakmai közvélemény. Remélhetőleg sikert arat a nézők körében ia

Next

/
Thumbnails
Contents