Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

Tengernyi a tengeri Ameddig a s Apró noteszt halász elő Haj­nal Gyula, a Borsosberényi Állami Gazdaság igazgatóhe­lyettes föagromónusa. — A gabona és. a lucerna mellett kukorica termesztésé­vel foglalkozunk a legnagyobb területen. Az idén 596 hektár­ról takarítjuk be a termést. A felénél tartunk. Időben sze­retnénk végezni. A hozamok megfelelőek, negyvenöt mázsa •termett hektáronként. Az egyes munkafolyamatok fogaskerékként kapcsolódnak egymásba. Erről győződtünk meg Tereske közelében, a 22- es út mentén. Kukoricaerdő, amerre a szem ellát. Tíz éve óta mást sem termesztenek itt. csak kukoricát. Hideg, erős szél fúj a Bör­zsöny felől. Bosszankodik is a főagronómus. Lehajlítja a kukorica szárát, több a vesz­teség. A tengernyi tengeriben egy NDK és négy szovjet kombájn dolgozik. A tábla szélében szállítójárművek. Az IFA gépkocsi egyszerre 14 tonna morzsolt kukoricát szál­lít a központba. Kisebb jár­művek is szállítanak, a befo­gadóképességük összesen 32 tonna. — Az idén beléptünk a bá­bolnai kukoricatermesztési rendszerbe, melyet CPS-prog- ramnaik szoktak nevezni. A legkorszerűbb termesztési technológiát a legújabb erő- és munkagépekkel valósítjuk meg. Jövőre társulni szeret­nénk. mert a zárt gépsor al­kalmazásának feltétele, hogy 800 hektáron termesszünk ku­koricát — újságolja a főagro- nómus. Megállás nélkül zúgnak a gépek. Csósza József gépkócsi- vezető megérkezik az IFA-val. Gerhát Márton és Fenyvesi József az adapterrel felszerelt kombájnokkal két oldalról a gépkocsi mellé áll. Ömlik a rengeteg kukorica. Azután is­mét beállnak a táblába. A dolgozók nagy hozzáértéssel, körültekintően látják el a rá­juk szaboitt feladatokat. A kukorica útját tovább kí­sérjük. A gazdaság központjá­ban ürítik. Előtisztítás után szárítóba kerül, hiszen a ku­korica biztonságosan szárítás nélkül nem tárolható. A nagy teljesítményű MGF- Ob szárító óránként 3,5—4 tonnát produkál. Éppen áram­szünet van. így Kovács Lász­ló műszakvezető ráér egy kis eszmecserére. Vágja a kukoricát az E—512-es NDK kombájnra szerelt adapterrel Bartal Károly Gyűlik a kukorica a szállítójármüveken — A szárító 5 millió forint­ba került. Nincs sok dolgom. Felügyelek a műszerfal előtt az automatára, összesen 130— 140 vagon kukoricát szárítunk meg. A kukorica 31 százalé­kos víztartalommal kerül be, és amikor 10 perc múlva ki­jön, már alig 13—14 százalék vízzel rendelkezik. Csak ke­vesebb lenne az áramszü­net, . A kisebb teljesítményű szá­rítóban is teljes a nagyüzem. Teljes a nagyüzem a Naponta 4 vagon kukoricát szárítanalt. Kevés a fedett tá­rolótér. Így átmenetileg fóliás tárolást is alkalmaznak. Fo­lyamatosan dolgozzák fel a kukoricát. — Számunkra az utolsó idei nagy munkacsúcs a kukorica betakarítása — vélekedik korszerű szárítóban Fotó: Fodor Tamás Hajnal Gyula. — Hozzávetőleg 200—220 vagon kukoricát dol­gozunk fel tápnak. Kapunk egy kis segítséget is. Note­szomba azt írtam, hogy 10 nap alatt végeznünk kell a kuko­rica betakarításával. Állni szoktuk a szavunkat! Rozgonyi István Tágítani a látélialart... IGAZ. hogy a tv behozza a lakásba a-----------— nagyvilágot, ezáltal az érdeklődő e mber ismeretanyaga naponta sok irányban bővül. Az ilyen jellegű ismeretszerzés azon­ban még nem jelenti minden esetben a folya­matok, összefüggések alapos megértését, a je­lenségeket kiváltó okok ismeretét. Az általá­nos műveltség, vagyis az alaptudás nélkül bi­zony hamar zátonyra futnak az olyan fogal­mak, amelyek napi életünk, fejlődésünk el­maradhatatlan velejárói. Ezek között említhetjük árrendszerünk meg­értetését, az itt jelentkező folyamatok, össze­függések elemzését, a közgazdasági szemlélet kialakítását, annak a helyes közgondolkodás­nak meggyökereztetését, hogy csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk, hogy addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Ezek olyan napi politikai kérdések, ame­lyeket újra meg újra szükséges megértetni, megmagyarázni a dolgozók széles táborának. Ennek érdekében sokat tettek és tesznek a politikailag, szakmailag és általános művelt­séggel bíró kommunisták, valamint a szocia­lista brigádmozgalom legjobbjai. Általuk és példájuk révén közvetlen környezetükben egyre jobban tért hódít a jelenségek okait előidéző összefüggések keresése, a realitások számba vétele, a lehetőségek okos hasznosítá­sa, a többre és jobbra való törekvés. Az ő látóhatáruk nagyobb mint társaiké, jobban kitágult. A kereset növekedésén túl más is érdekli őket; tanulnak, képezik ma­gukat. Sajnos, ma még elég sokan vannak olyanok is, akiknek életét csak a minél na­gyobb pénz utáni hajsza köti le, ebben lelik örömüket. Más iránt, ami szebbé és tartalma­sabbá teszi az életet, nem, vagy egyáltalán nem nagyon érdeklődnek. A saját szakmájukat, vagy munkaterületüket érintő megjelent szak­könyveket még hírből sem ismerik. Nem mu­tatnak hajlandóságot arra, hogy pótolják mu­lasztásaikat. Csak a nagyobb bért hajszolják, de nem a nagyobb tudás alapján, hanem a normák lazításával. A szocialista brigádvezetők legutóbbi or­szágos kongresszusán központi feladatként ha­tározták meg az általános és szakmai művelt­ség fokozását. Ez a nagyon helyes, az emberi gondolkodást megnemesítő elképzelés, irány- mutatás több helyütt még mindig csak papí­ron van, hivatkoznak rá, idézik, megvalósí­tásáért azonban keveset tesznek. Pedig me­gyénk régi és új üzemeiben igen sok a betaní­tott munkás, közülük soknak hiányzik az alapműveltsége. Ennek pótlásáról ma már többet beszélünk, mint cselekszünk. A női fe- hémeműgyár példája bizonyítja, hogy más­ként is lehet. Az idei oktatási évben hatvanan vállalkoztak a különböző középiskolák meg­kezdésére, illetve elvégzésére. A kormány felismerte, hogy az általános műveltség hiánya, valamint a szakmai mű­veltség viszonylagos alacsony szintje kedve­zőtlenül hat fejlőd ősünkre. Előnyös megvál­toztatása érdekében számtalan jelentős ha­tározat, rendelet, intézkedés született. Segítsé­gével néhány üzemünkben a korábbihoz ké­pest előbbié léptek. Gyorsabb tempóra volna szükség, mert a következő ötéves tervben az eddiginél nagyobb ütemben történik majd üzemeinkben a technikai rekonstrukció. Az új, modern gépek kezeléséhez általános mű­veltséggel bíró emberek kellenek. Nemrég az egyik gyárban azt panaszolták, hogy a targoncavezetői tanfolyamhoz nem tudtak megfelelő létszámot biztosítani, mert a dolgozóknak nem volt meg az alapképzettsé­gük, amit a tanfolyamon való részvétel elő­feltételeként szabtak meg. Ezért engedtek a követelményekből. Sokszor csodálkozunk azon, hogy egy-egy viszonylag egyszerűnek látszó kérdés megér­tetése is milyen hosszú időbe és fáradságba kerül. Pedig a kiváltó ok kézenfekvő: a befo­gadók látóköre igen szűk. Ennek visszatük­röződése ebben jut kifejezésre: minek ta­nuljanak, úgysem keresek többet. Mi lenne, ha az lenne az igazság: aki nem tanul, nem képzi magát, az nem részesül fizetésemelés­ben. Valószínű másképp alakulna a tanulás­hoz való viszony. A jelenlegi helyzet kialakulásában szerepe van a bátortalanságnak is. Nem kapott eléggé központi szerepet annak hangsúlyozása, hogy az önképzés természetes társadalmi igény, nem lebet megkerülni. Megvalósítása nem csaik szervezett intézkedéseket kíván, hanem az érintettek önigényéből is kell fakadnia. Nálunk, a megyében ennek hangsúlyozása igen fontos, mert a múltból hozott adósságot még nem tudtuk letörleszteni, az iparszerke­zet átalakítására fordított időben keveset fog­lalkoztunk ennek a font06 gazdaságpolitikai, társadalompolitikai feladatnak jobb elvégzé­sével. AZ EMBERI értelemre való hatás mellett, ---------------------- ha nem akarjuk eddigi mu­lasztásainkat újabbakkal tetézni, lemaradá­sunkat növelni, akkor bizonyos mértékű kényszerítő eszközök alkalmazására is szük­ség lesz. Ezt pedig az anyagi ösztönzésben kell kifejezésre juttatni. Jó példát szolgáltat erre a Magyar Kábel Művek balassagyarmati szabadvezetékgyára, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek és még néhány gyár. A kény­szerítő módszereknek ugyanolyan létjogosult­ságuk van, mint a türelmes, de határozott, és egyértelmű felvilágosító, nevelő szónak. Elsősorban az érintett dolgozók jól felfogott egyéni érdekében, a társadalmi követelmé­nyek szellemében. v. K. A PÁRTFÖISKOLAT VÉGZETTEK TOVÁBBTANULÁSA A POLITIKAI FŐISKOLÁN A művelődésügyi miniszter — egyetértésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Főiskolájának felügyeleti hatóságával — utasításban szabályozta a pártfőiskolát végzettek politikai főiskolai to­vábbtanulását. Ennek értel­mében a pártfőiskolát vég­zettek — amennyiben ké­relmüket az illetékes megyei, illetve a budapesti pártbizott­ság támogatja — a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Főiskoláján folytatott ki­egészítő tanulmányok útján egyetemi jellegű főiskolai ké­pesítést szerezhetnek. A kiegé­szítő tanulmányok ideje há­rom félév, ebből az első két félévet levelező tagozaton, a harmadik félévet pedig nap­YlIí»lom a kozéletiség gyakorlására Október közepétől megyénk KISZ-alapszervezeteíben is megkezdődött a politikai oktatás. A foglalkozások „ürügyén” szinte már hagyományokról beszélhetünk az ifjúsági szerve­zetekben. Olyan munkaformája ez a KISZ-nek, amely nagy­mértékben hozzájárul az ifjúság marxista—leninista világné­zetének alakításához, formálásához. ' Előadások és foglalkozások, viták, kötetlen és kötött for­mák, rendszeresség és folyamatosság — ezek jellemzők az if­júság körében végzett politikai munka e területére. Időről időre szóba kerülnek az aktuális társadalmi, po­litikai, gazdasági kérdések összefüggései, pártunk politiká­jának alapjai. Nógrád megye KISZ-alapszervezeteiben ez évben a leg­fontosabb célkitűzések között' szerepel, hogy különösen azo­kon a helyeken növekedjék az oktatásban részt vevők száma, melyek eddig „fehér foltként” jelentkeztek a politikai okta­tási köröket feltüntető képzeletbeli térképen. Elsősorban a KISZ-en kívüli ifjúság oktatásba való bevonása, az ala­csonyabb létszámú KISZ-szervezetekben az oktatás rendsze­resebbé tétele jelenti a feladatot. Fontos, hogy növekedjék a tartalmi munka színovanala is. Háromnapos tapasztalatcsere kezdődött a munka- és üzemszervezés időszerű kérdéseiről Az ágazati minisztériumok, az érintett kutatóintézetek szakembereinek háromnapos munka- és üzemszervezési ta­pasztalatcseréje kezdődött meg hétfőn reggel — a Munkaügyi Minisztérium rendezésében — a MTESZ székhazában. A nagy jelentőségű tanácskozá­son részt vett dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnök­helyettese is. Az eszmecserét Kai-aikas László munkaügyi miniszternek a témára vonat­kozó párt- és kormányhatáro­zatok végrehajtását, és az irá­nyító szervek további felada­tait elemző előadása vezette be, amelyhez dr. Bakos Zsig- mond könnyűipari, Kazareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes, dr. Szabó János, az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter első helyettese, vala­mint dr. Trethon Ferenc, a NIM főosztályvezetője tart ezen a munkanapon korrefe­rátumot. A tanácskozás keddi prog- mmját dr. Kiss Ernő, KGM miniszterhelyettes korreferá­tuma nyitja, amelyet az Or­szágos Tervhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, az érintett szervezési intézetek, továbbá a különböző nagyvállalatok ve­zetőinek kiegészítő tanulmá­nyai, illetve előadásai követ­nek. Kedden tovább folytató­dik az előadások sora, az el­hangzottakat vita, filmvetítés követi, s az esemény alkalmá­ból kiállítás is nyílik a főté­mával, továbbá a vezetőkép­zéssel kapcsolatos hazai és külföldi irodalomból. pali tagozaton kell elvégezni. A jelentkezésre és a felvé­telre a levelező tagozatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felvételről a főiskola rektorának javaslata alapján a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkársága dönt. A kiegészítő tanulmányok rendjét a főisko­la határozza meg. Az utasítás hatályba lépett. Megjelent a Nemzetközi Szemle Izgalmasan érdekes anyago­kat tartalmaz a Nemzetközi Szemle most megjelent 10. száma. A szovjet békeprogram megvalósulásának eseményei­ről mindenekelőtt és leghitele­sebben L. I. Brezsnyev, az SZKP főtitkára adhat valós mérleget, beszámolót. A folyó­irat anyagai közül éppen ezért kétségtelenül a legérdekesebb Brezsnyev négy legutóbbi be­szédének külpolitikával foglal­kozó részlete, teljes szövegben. A napilapok sokat közöltek már ezekből, de teljes szöveg­ben és így együttesen többet és újat is mondanak az olva­sónak. Az európai biztonságról fo­lyó genfi nemzetközi tanács­kozás tudavalevően a helsinki értekezlet határozatain alap­szik. Ezt követően azonban számos ország terjesztett be konkrét javaslatukat is a négy napirendi ponthoz. Ezeket a javaslatokat a most folyó gen­fi tanácskozásokon vitatják meg. A Nemzetközi Szemle szerkesztősége jó érzékkel vá­lasztott ki néhányat a megvi­tatásra kerülő javaslatok kö­zül. A szocialista országok négy javaslatán kívül egy francia és egy brit előterjesz­tést is felölel az összeállítás. A még mindig forrongásban levő indokínai kérdéssel két jelentős cikk is foglalkozik. A Jeune Afrique szerkesztősége izgalmas beszélgetést folytatott a vietnami harcok egyik részt­vevőjével. A másik cikk a kambodzsai helyzetet ismerte­ti, kizárólag a tényekre, az eseménytörténetre korlátozot­tan. A nemzetközi munkásmoz­galom kérdései közül ezúttal a J ugoszláv Kommunisták Szövetsége politikai platform­ját ismerteti a Nemzetközi Szemie az újvidéki Magyai Szó alapján. <§y.) Az oktatás középpontjába kerülő témák a tájékoztató jelleg mellett meggyőzően, mozgósitóan erősítsék a fiatalok­ban az egészséges, aktív politizálás szellemét. Jó lehetőség az oktatás, hogy napirendre kerüljenek a párt ifjúságpolitikai határozatából eredő KISZ-es tennivalók. Ez évben az oktatásokon az életkori sajátosságoknak megfelelően több fontos téma került „terítékre”. Középpont­ban az MSZMP KB 1972. novemberi állásfoglalásából eredő feladatok állnak, s annak vizsgálása, hogy a KISZ VIII. kongresszusának határozatait „félidőben” hogyan hajtották végre az ifjúsági szervezetek. Lehetőség nyílt két új oktatási kör megszervezésére is. Az egyik a „Világ ifjúsága kör”, a másik az „Állampol­gári ismeretek köre”. Az előkészítő munka fontos része volt a propagandisták biztosítása, felkészítése. Most is, a jövőben is az a cél, hogy minél több párttag-propagandista vezesse az oktatási körö­ket, ehhez pedig a pártalapszervezetek adhatnak nagy se­gítséget. Jogos igényük volt a fiataloknak, hogy olyan témákat tárgyaljanak, amelyek megfelelnek érdeklődésüknek. A mostani KISZ- vezet őség választó taggyűléseken sok szó esett a politikai oktatásokról. Többen hiányolták, hogy sokszor nem eléggé vonzó, módszereiben sablonos. Javaslatok is el­hangzottak, hogyan lehetne színesebbé tenni az egyébként néha tényleg „iskolaízű” oktatást. Erre vannak jó példák. Politikai vetélkedőkkel, szemlél­tető eszközökkel, diafilmekkel lehet ötvözni. Önként jelent­kezők készülhetnek fel, egy-egy témából vitaindítót tarthat­nak. Nem másról van itt szó, mint az eddig is megvolt lehe­tőségek jobb kihasználásáról. Megyénk fiataljai eddig is bebizonyították, hogy tudnak egészségesen vitázni politikai kérdésekben. Az idei oktatási év kezdetével újra mód nyílik erre. A klubhelyiségek programjaiban újra ott van már a po­litikai oktatás. Sz. Gy. NÓGRAD - 1973. október 30.. kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents