Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

Nógrád megyei Múzeumi Közlemények Tanulmánykötet Madách Imréről A Nögrád megyei Múzeír as megyei eseményekről, s az mok Igazgatósága kiadásában országos programról, nem napvilágot látott Salgótarján- mellőzve az ideológiai tártá­ba a Nógrád megyei Múzeu- lom elemzését sem. A felsza- mi Közlemények 19. száma, badulást megelőző időkben, a amelyet Madách Imre emlé- fasizmus térhódítása során is, kének szenteltek. A kiadvány a Madách-életművet minden- szerkesztője Molnár Pál, a kor az aktuális politikai célki- szerkesztésben részt vett Do- tűzések szolgálatába igyakez- monkos Alajos, lektorok tek állítani, meghamisítva az Schneider Miklós, Végh Mik- életművet A költő igazi és lős, Vörös Károly. hamisítás nélküli kultusza Hazánkban, de az ország ha- 1945 után alakult ki. Molnár tárain kívül is 1973. január 21- Pál erről is részletesen be­en ünnepeltük Madách Imre számol, dokumentumok alap- születesének 150 éves jubileu- ján. mat. Az évforduló ismételten Kerényi Ferenc irodalom- alkalmait nyújtott arra, hogy történész Madách világnéze- az irodalomtörténeti érdeklő- lének néhány kérdéséről ír. dés, a színházak, a hely törté- írása — meghatározása szerint n.eti kutatás figyelme ismétel- vázlat Az ember tragédiája I. és ten féléje forduljon. Nógrád n. színének elemzéséhez. Mint megye az évforduló kapcsán írja: „Az elmúlt évek kutatá- szintén ünnepeit, lapuink, s a sai sok adalékot hoztak egy Palócföld című Nógrád me- megírandó életrajz számára, gyei folyóirat különprogra- és — a korán elhunyt Bara- mokkal, illetve Madách- nyai imie jóvoltából — van számmal emlékezett a megye már példánk a hatáskutatás szülöttére, de a közoktatási és helyes mértékére is: az Athe- közművelődési intézmények- naeum című folyóirat hatásá- ben. is mindenütt megemlé- nak nyomon követésével fel­keltek Az ember tragédiája hívta a figyelmet arra, hogy írójáról. a hazai közvetítőforrások al­A megyei múzeumi szerve- kothatják alighanem az egyet- zet e tanulmánykötet meg- len lehetséges szűrőt a zápo- jelentetősével is figyelmet kel- rozd világirodalmi és tudomá- tően kapcsolódik a Madách- nyos információk között, de hagyomány ápolásához, az néhány esetben még így is a életmű továbbéléséhez. Amint határozott állítás helyett meg azt a szerkesztő a kiadvány ked elégednünk a többféle le- előszavában is megjegyzi, a hetőség felsorakoztatásával.” kiadvány megjelentetését több Erdős István Madách Imre tenyezo is indokolja. A muze- Mózesének elemzésére vállal- mm szervezet nyilvánvalóan a k Kiss Aurél pediig a u. Madach-hagyomany ajtósa- rikuß Madáchtól közöl tanul­nak egyik autentikus letete- t Erdős István szoros £ kiadványon ke- rjssi,efüggesben vizsgálja a Mó- i-e^tui !S biztosítóm kívánja születését, s lehetséges a Madach-kutótassal Nograd- mondandóit a korraI, a törté- ban foglakozok publikációs ^ litíkai ideológiai hátt lehetoségét s természetesen a térreL’ ‘kíss Aurél bizonyítja, budapesti kutatóknak is teret h Madách .lírai alkotásait ad. Ezen túl, a kiadvány a - ­...................... k özoktatás és a közművelődés korántsem gondozta akkora fi- , , , , gyelemmel, mint más műveit, munkásai szamara is haszon- fözismert ugyanis, hogy a nal forgatható, a tanuloifju- . ___________i. s ág és a felnőtt lakosság mai Madách-képének kialakítását segíti. Arról is szó esik to­vábbá, hogy a szülőföld, Nóg­versek annotálásának kérdé­seit a Madách-ftiológla mai napig sem oldotta meg telje­sen.” Leblanc Zsóliné újabb dó­rád megye hogyan őrzi n^y kumentumokat ad közre Ma­il3 ' dách élettörténetéhez. Az Nogradban sern tekinthető válogatott, s minden­betejezettnek a Madach-kuta- alkalmas arra, hogy SveL laadVany m®g3elentete- alapját képezze egy majdan sTrh , „ „ „ „ a jelenleginél teljesebb anyag Néhány szót a tanulmány­kötetben körölt publikációk- Szabó Béla Madách Imre rol mindenekelőtt a faelem- köZiéleti tevékenységét kíséri felkeites igenyeveL. Molnár űgyelenurMsl N6grád megyé- Pal a Nograd megyei Madach beJp A tanulmány egyúttal a Madách Imréről kialakított kultusz változását kíséri fi­gyelemmel. Részletesem bő korábbi kbp módosítására is alkalmas. jegyzetanyaggal kiegészítve számol be a Madách-kultusz ....................... , __ a lakulásáról. Szól, többi közt, A kiadványt gazdag fény- a Madách Imre születésének képanyag egészíti ki. 100. évfordulóját ünneplő 1923- T. E. A könyvtárak szerepe a munkásul űvetődésben A MUNKÁSOK művelődé- vező szakszervezeti könyvtá- jékoztatást munkájukról, az százaléka). Ez a fejlődés azon­sével felelősséigigel íoglalko- rak hálózatának alapvető fon- intézményekben biztosított ban — főképpen a szakiroda- zóknak pontosan ismerniük tossága. szerepe van. A szak- művelődési lehetőségekről, sőt lom és ismeretterjesztő^ iroda­kén a kérdéskomplexus tár- munkástanulókkal kapcsolat- fordítsanak nagyobb gondot a lom, illetve az ízlésszínvonaí sadalmi. politikai, művelődés- ban pedig az intézeti könyv- munkásokkal való közvetlen emelkedése tekintetében — politikai jelentőségét, hogy tárakat kell kiemelni. Szűk- foglalkozásra a végül is a probléma ne vál- ségszerűen következik ebből, folyamatban, jék kampányfeladattá, a diva- hogy a munkások olvasási kul- Kétségtelen. művelődési „elmarad gazdasági hogy a mun- élet- és a társadalmi és élet. a dolgozód munkakörülmínyei­tok szerinti átmeneti vitaté- túrájának emelése csakis ezek- kások olvasóvá nevelésében nek állandó javulása által tá­rnává. hanem közművelődé- nek a könyvtáraknak koordi- ma még csak a feladatok masztott új követelmények sünk "közelebbi, távolabbi tér- nált fejlesztése, rendszeres és megvalósításának kezdetén va- mögött” — állapítja meg egy vei fejlesztési" programjának eredményes együttműködése gyünk, annak ellenére, hogy legutóbbi országos elemzés. _ szerves részévé legyen. során valósulhat meg. Tény az utóbbi évek tendenciái or- E megállapítás realitása és A mimtómk mii vei Kéjének azonban — az országos és me- szagosán és megyénkben is igazsága alapján kell átgon- művelődésüknek helyzete csak g>rei vizsgálatok egyaránt azt azt jelzik: az olvasás egyre dőlni a könyvtárakat fenntar- ítélhető mpE, reálisan ha mutatják, — hogy ezzel kapcso- nagyobb teret hódít a munká- tők. irányítók és a könyvtá- nem SukJ^ban .igen sok még a könyv­sok körében. A tanácsi könyv- rosok felelősségét, kialakítani bővült, ugyanakkor ezen belül munkások könyvtári ellátású- a munkásolvasók száma 52 nak eredményesebb, dinami-j mnnkástársadalom réteeező- tárak irányítóinak, fenntartó- tárak olvasóinak száma 1964 a feladatrendszereket a mun- dését, az életmód a tanulás inak> dolgozóinak adóssága, és 1972 között 6,9 százalékkal kasok olvasóvá nevelésének, a és a kulturálódás összefüggd- Arra kell törekedni, hogy a seit, a művelődési lehetőségek munkahely, a lakóterületi az és formák teljes együttesét. m ezeti könyvtarak a munka- sz^alekkal Sem az általános meffközelí- sok szamara könnyen, mindé- gyénkben 1969—72 kötött az tés sem oedicr a7 tprii nütt elérhető hálózatot al- olvasók száma 3000-rel nőve- nevelése könyvttírpolitikánk, letek különélemzése isazi kassának, másrészt, hogy a kedett. ebből 50 százalék a könyvtári tevékenységünk! helvzptkénpt nem adhat & a munkásolvasók igényeinek nö- munkásolvasók aránya. Nóg- egyik alapvető célkitűzésévé, y p ‘ vekedése során az olvasók a rád megye szakszervezeti feladatává kell hogy váljék emelkedett; kusabb megoldása érdekében! A MUNKÁSOK olvasóvá lú volta vezet félreértésekhez legkisebb könyvtári egységek- könyvtárainak olvasói között a következő időkben. A mun- p évért pl miien neea+fv vacní tői eljussanak a korszerű, szé- a munkásolvasók aránya kö- kások művelődésének fejlesz­nozittö állásfoelalásr^hnz ^ les körű szolgáltatásokat biz- rülbelül megegyezik az orszá- tése, műveltségük fokozatos P Az előzőek6 természetesen tositó nagy könyvtárakig. Ezzel gossal (csaknem fele), a tana- növelése nem nélkülözheti — ftávelmezfető ielenséitek le- összefüggésben eleget kell esi könyvtárak esetében jobb a felnőttoktatás, a politikai; * *1 ® .«mmI* n Of /ino’7'3 fTnr á+lo.cmól 10*7 í\ G7Q. C TO Izm oIzónvno <1 mmrAlA/íűici hetnek akikor is, ha a munká­tennünfe annate a munkások az országos átlagnál (27,0 szá- szakmai képzés, a művelődési által megfogalmazott igények- zalék — 20,0 százalék). Ki- otthonok tevékenysége stb. nálatával kívánunk foelalkoz nek is- h°Sy a közművelődési emelkedő a tanácsi könyvtá- sorában — a könyvtárak, a uatdidívdj. nívduuiLK. íogutixoz- ,_MJ. , ni,ral.A tk,,» nevelő emberformáló 1. Kojnok Nándor intézmények — közöttük a rakban olvasó szakmunkásta- könyv Á munkások művelődésével könyvtárak is - rendszereseb- nulók száma: 4034 fő (ez az szerepét sem kapcsolatos feladatok végre- ben és hatásosabban adjanak tá- összes szakmunkástanuló 72.1 hajtása nem képzelhető el a könyvtári, a könyvellátó, az irodalompropaganda fejlesz­tése. a könyvtár és a könyvek lehetőségeinek felmérése nél­kül. A könyvtárak alapfunk­ciójához tartozik ugyanis a ta­nulás, a politikai, szakmai tájékozódás, a permanens mű­velődés és a szabad idő kultu­rált eltöltésével összefüggő igényiek felkeltése és kielégí­tése. Meg kell mondani azon­ban. hogy az olvasás iránti társadami szükségeleteket és egyéni igényeket nem a könyvtárak „termelik” és ha­tározzák meg. hanem a mun­kával, a társadalmi — köz­életi — szereppel, a közvéle­mény által kialakított elvá­rásokkal kapcsolatos követel­mények. Ilyen, értelemben nincs ..öncélú” olvasás a mun­kások körében sem. És ennek következtében a munkások könyv iránti érdeklődésében, olvasási színvonalának pozitív és negatív tendenciái nem csu­pán a könyvtárak tevékenysé­gét minősíti. A MUNKÁSOK könyvtári ellátását elsősorban két könyvtári hálózat biztosítja, melyek közül — a tanácsi könyvtár mellett — a munka­helyi ellátást vállaló és szer­Játék és muzsika Délelőtt fél tizenkettőkor — Oly sok embernek szer- tosságból (!) kivezényelt rend­ültem be az Astoria Szálló zett már örömet a zene meg- őrök érkeztek meg, játékos halijába, ahol Czigány György ismertetésével.' Engedje meg, egy sem. a rendőrök viszont az aznapi „Ki nyer ma?” cí- hogy saját zenei élményeiről semmiképpen nem akartak mű műsort vezette. Előttem kérdezzem, játszani. Kétségbeesetten fel­egy bicegő járású fiú igyeke- — Az én zenei élményeim hívtunk egy ismerőst, aki vál- aett a helyiségbe, ahol né- annyira összeforrottak a mun- lalta a játékos szerepét, még­hány asztalnál már várakoz- kám során szerzett élmények- hozzá úgy, hogy valóban ját- tak a leendő játékosok. Mire kel. hogy a kettőről már csák szott. nem tudta előre, mit megszólalt a déli harangszó. együtt beszélhetek. Úgy is fog hallani. Az adást követő amely egyben a játékra jelent- mondhatnám, hogy a mások napon már kilencen várakoz- kezés kezdetét is jelzi, a hall örömét átélve jutok magam is tak a kávéházban. Legutóbb zsúfolásig tele volt emberek- újból egy-cgy zenemű éiveze- pedig az egyik vidéki adás­kel, a nyitott ablak előtt, az téhez. Ha elképzelem, hogy nál, Mosonmagyaróvárott. öt- utcán is vagy ötvenen szó- egy fárasztó nap után. haza- százan gyűljek egybe, rongtak. Volt. áki a sapkáját érve otthonukba, a zené ün- Hbúhan mérifi ötleteit? gyűrte idegesen, volt aki el- néppé tehet egy esti órát két — Látta, hányféle ember mélyülten maga elé meredt, ember számára — az ő élmé- volt itt a mai napon? Ahány míg mások izgatottan megvi- nyűk az enyém is. Munkatár- ember, annyi szín. annyi sors, tatták az előző napi nyertes saimmal együtt az a legfőbb amely mindig elárul valamit szerencséjét Csak közönyös törekvésünk, hogy olyan mű- a figyelőnek. Aki az emberek- arcot nem láttam. Egy fehér sorformákat találjunk ki. bői meríti éhnényanyagát. am- bottal érkező vak férfit töb- amelyekkel szinte észrevétle- nak a munkája soha nem vál- ben odasegítettek az asztal- nül csempésszük az emberek- hat gépiessé, érdektelenné, hoz. ahol jelentkezni lehetett, hez a zenét. Ebben a játék az — Jut-e ideje zenehallga- széket is kerítettek neki. Itt, egyik legfőbb szövetségesünk. A tásra? ebben a tíz percre verbuváló- játék nyomában derű, feszült- — Nagyon kevés. De már dott közösségben mindenki ség is jár. s aki így ismerke- megszoktam, hogy „munka egyenlő eséllyel lehet részese dik meg például Mozarttal, közben” hallgatok muzsikát. a játéknak. K ét kórházi osztály folyosóján ké­pek lógnak a faiion Salgótarján­ban, a megyei Madzsar József kórház­ban. A kórházi képzőművészeti kiállí­tásokról már többször szóltunk. Nem­rég — e kiállításokról értesülve — le­vél érkezett Amerikából, amelynek írója meleg szavakkal szól a magyar kórházkultúráról. Mint a levélben áll: VASÁRNAPI JEGYZET I Tárlatok — és hatásuk zik az év« képzőművészeid kiállítási programok hatása az általános iskola nyolc osztályával sem rendelkezők, s megint másként az általános, a szak­mai, a politikai stb. műveltséggel ren­delkezők között. (Jegyezzük 1$ is meg: Salgótarján ipari munkásságnak mint­egy fele nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát). Esztétikai él­hosszú évtizedekkel ezelőtt ő még or- viselői, a rendszeres kiállítóhelyiséggel meny befogadására természetesen vosként lóháton járta Kecskemét kör- rendelkező intézmények szakemberei. nyékét. A kórház egyébként bővíti Mindenekelőtt jegyezzük meg: jövő- „galériá- is lesz miből válogatnunk, ha kép­nemcsak a különböző iskolai bizonyít­ványokkal rendelkező ember képes, súlyos tévedés lenne ennek hangozta­ját”, s negyedévenként rendez kanna- zőművészeti tárlatot akarunk nézni. tása. Az élmény mélységét, tartalmát, s ratárlatot, egy-egy alkalommal 32 kép- Salgótarjánban körülbelül havonként, ezáltal a mindennapi életre, a munká- zőművészeti alkotásban gyönyörködhet- Balassagyarmaton csaknem kétheten- ra, a gondolkodásra való hatását azon­nek a betegek, s természetesen a kór- ként nyitnak kiállítást (Tegyük hozzá: kan mindenképpen befolyásolhatja az házban dolgozók egy esztendő alatt az ismeretterjesztés, az esztétikai neve- iskolai végzettség is. csaknem 130 képzőművészeti alkotást lés sokféle változatát szolgáló, széle- Azért hoztuk szóba mindezt ezúttal ismerhetnek meg. Persze, a kórházban sebb skálájú kiállítási programból mo6t mert tudnunk kell (bizonyára tudjuk elsősorban gyógyítani kell, nem pedig csak a képzőművészeti tárlatokról van esztétikai nevelést folytatni, jegyezhet- szó!) Kétségtelen, hogy az elmúlt évti­zedben Nógrád megyében — szellemi életünk ismert egyenetlenségei folytán legtöbb a képzőművészetből jutott né meg valaki. Ez így van. Magyar Im­re professzor azonban — egy más jel­legű vizsgálódás tanulságait összegez- ve — elgondolkodtató an jegyzi meg: is), hogy kinek rendezzük a kiállításo­kat. 2 legrangosabb és a legtöbb feépző- __ művészeti kiállítás Salgótarján­a z íttT élőimekríS-mészetesen ^ezt" uhti Balassagyarmaton, Nagybátony­ban, Pasztán —A --------­„ Ahhoz, hogy az embert gyógyítsuk, panaszképpen mondjuk. Ügy tűnik . nem elég szerveinek ismerete. Az egész azonban, hogy — ezen túl — a jövőben “^melyen a embert kell ismernünk minden vonat- nem ártana fokozni azokat az erőfe- ozpontban, s nyílik. A megye- Megyei Művelődési Balassagyarmaton is kozásban. És ahhoz, hogy az egész em­bert ismerjük, gondolatvilágát, érzelmi lenségek csökkentését tűzik célul, s világát, alkotásait, teljesítményeit is amelyek már hoztak eddig eredményt ismernünk kell, és ismernünk kell azt is* a környezetet, mikro- és makrokoz­szíteseket, amelyek a fejlődési egyenetr ^^úeg csökkenteni kívánják a kiállí­tások menyiséget. Csak üdvözölni tud­juk ezt az elhatározást. Nézetünk sze­rint is felszabaduló energialehetőséget Például nem ártana a jövőben foko- ferenciálásra^crökkenti szellemi *ér moszt is, amelyben él, amelyre hat, és zottan vizsgálódni a képzőművészeti ki- tókekkel s ’aT anvaai erlforráw kkai amelynek hatosat élvezi, vagy szenve- állítási program hatékonysága körül, ^lónazkrlás lehet&ISt Valóba ríem di.” (Magyar Imre: Stílusgyakorlat, Me- Hiszen a mennyiséggel, sőt többnyire a k*n szőtte^gvikMáthtást I másik utitó dicina Könyvkiadó, Budapest, 1971.). minőséggel sincs baj. Salgótarjánban, megnvttiti httzen ^ S “ “ Többi közt tehát ilyen értelemben is Balassagyarmaton, esetenként más hely- hetőségekkeí való SwógSSlktóá!- SS.5SSE " kepzöműveszeti segekben tt igazán figyelmet keltő, ÄffiS­tarlatoknak. fontos képzőművészét! tanlatok nyílnak. boz vezethetne Tníkáhh n tárintók «w» peUbtent « £ tag- MM*»-«- ■***,* feldotSL SÄÄ eszébe sem jut a zene „ne- Ha. nagy ritkán mégis eljutok hézségein” elmélkedni. Meg- az Operába, vagy egy-egy uallja a szépet és örül. hangversenyre, mikrofon nél­— 1969-ben indult a rádió- kül, csak mint közönség, va- ban a „Ki nyer ma”? című lósággal feszélyezetten érzem adássorozat az ön. vezetésé- magam, mint akinek valami vei. Miben bízott, amikor az hiányzik. emberek aktív közreműködé- — ön szerint mi szükséges sére építette a műsort? ahhoz, hogy valaki feloldód­— Azt megelőzően is voltak jón a zenében? már a rádiónak adásai, ame- — A belső figyelem, amely lyekbol megpozodhettunk ar- egy könyv olvasásához is rob hogy pk vállalkozó szel- szükséges. Zaklatottan, dühö- l^u.- ..iftókot kedvelő ember „ hiába hangat valaki ze. el közöttünk, akik még a nyíl- n,ét. az nem csodaszer, amely vanos vereséget is vállalni megnyugvást hoz. De aki a merik. Természetesen nagyon megismerés őszinte vágyával izgultunk a ^ műsor indulása- le. hogy meghallgasson egy kor, az első elő adast soha zeneművet, az előbb-utóbb nem is felejtem el A Hun- megtalálja a keresett nyugal- garia kavéhazban kezdtük a mat. harmóniát is. játékot, ahol a meghirdetett tizenkét órára csak az óva­Lászlő Ilona Anyaság! meg. ,, ... , „ ván „megfoghatatlan”, hosszú évek. év- yjjnséz találkozók szervezése tárintve A napokban az 1974-ben rendezendő tizedek során „észrevétlenül” jelentke- zetések le^nvoíítáS keröíbet képzőművészeti kiállításokat beszéltek zik az ízlésben, életmódban - és így to- íg^^téÍb^ vSső^oron a megnyitó meg Salgótarjánban, a megyei József vább. Anélkül azonban, hogy a két TdállitS hatású nóVékedbetmegnyÜO Attila Muvefcdésá^ Központban a me- dolgot összekeverni szándékoznánk, az lu hdUe>d növekedhet, gyei, városi művelődésügyi szervek kép- is nyilvánvaló, hogy másként jelentke- Tóth Elemér (MTI Fotó— Benkő Imre felv.) NÖGRÁD — .1973. október 28-, vasárnap 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents