Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

Leonyid Or yew beszé (Folytatás az 1. oldalról) A jelenlegi, szakaszban az SZKP és a szovjet állaim következetes béke szere tő poli­tikáját a XXIV. pártikon.gresz- szuson elfogadott békeprog* ram fejezi ki. Amikor ezt a programot meghirdettük, mi abban lát­tuk feladatunkat, hogy előse­gítsük a feszültségi gócok fel­számolását, segítséget nyújt* &unk az emberiségnek ahhoz, hogy megszabadulhasson a fejp felett lebegő termonukle­áris katasztrófa remétől, hogy minden, módon előmozdítsuk a feszültség enyhülését. E nemes célért, az egész dolgo­zó emberiség javáért munkál­kodunk ma es ezt tesszük a jövőben is! Kedves barátaink! Kong­resszusunk rendkívül neveze­tes és felelősségteljes törté­nelmi pillanatban ült össze. Az utóbbi években komoly sikereket aratott a népeknek síz újabb világháború kirob­banása ellen, a tartós bekéért és a nemzetközi biztonságért vívott hosszú es szívós harca. Ha a legfontosabbról szólunk, a rakiétanuklearig világhá­ború kirobbanásának veszélye ~ amely már a negyvenes évek második felétől függött nz emberiség feje felett — csök­kent, az egyetemes béke meg­őrzésének kilátásai jobbak, megbízhatóbbak lettek, mint 10—12 évvel ezelőtt. Teljes meggyőződéssel állíthatjuk ezt. Mind szélesebb körű elis­merésre találnak a különbö­ző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésének elvei. Ezek az elvek agyre konkrétabb tartalommal telítődnek es fokozatosan a nemzetközi élet általánosan elfogadott noimájává válnak, Jelentős változások menték végbe az utóbbi években, «ayebek között a szocialista államok és a nyugat-európai országok kapcsolataiban, így például a Franciaországhoz fűződő kapcsolatokban, amely az elsők között lépett a kü­lönböző társadalmi rendszerű államokkal való konstruktív együttműködés útjára; a Né­met Szövetségi Köztársaság­hoz, Olaszországhoz és szá­mos más országhoz fűződő kapcsolatokban, A nemzetközi kapcsolatok egész rendszeré­ben,,, » jó irányi fordulat egyik legjelentősebb megnyil* vánulásni voltak «ok a szer­ződések, amelyeket a Szovjet* unió, Lengyelország rá az NDK kötött a Német Szövet­ségi Köztársasággal. Ezek n szerződések kétség* telmiiiL javították a helyzetet Európában — azon a konti­nensen, amelyen a két világ­háború kezdődött, Az Európa- bar végbement pozitív váltó* /ások koncentrált kifejezése lett a* európai értekezlet. Már maga az értekezlet összehí* vá*u, amiért olyan hosszú ideig harcoltak a kontinens haladó erői, az a tény, hogy a tanácskozáson gyakorlatilag valamennyi európai állam; az Egyesült Államok és Kanada is részt vesz, a béke és az európai biztonság kérdéséinél!; és a békés együttműködés megteremtésének együttes megvitatása — önmagában sem csekély eredmény. Két év pozitív változásai ismeretes, hogy az utóbbi kei év pozitív változásokat hozott a .Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiba, Azok a meg­állapodások, amelyeket 1072, májusában Moszkvában és ez ev júniusában Washington­ban az Egyesült Államok el­nökével való találkozásaink idején kötöttünk, megnyitot­tak az utat afelé, hogy a szov­jet-—amerikai kapcsolatokban a konfrontációról áttérjünk az enyhülésre, a normalizálásra, es kölcsönösen előnyös együtt - működésre, Ez megfelel mind a Szovjetunió, mind az Egye­sült Államok népei, mind va­lamennyi más ország népei érdekeinek, mert a nemzetkö­zi biztonság megszilárdításá­nak ügyét szolgálja, Az utóbbi években sok min­den megváltozott a nemzetkö­zi biztonság szempontjából oly fontos térségek bon is, mint Hélkelat-Ázsía és n Távoi-Kp- let. A? egész világ szempont­jából nagy jelentőségű ese­mény volt a vietnami háború befejezése. Ez mindenekelőtt a hős vietnami nép győzelme. Ugyanakkor a szocialista ál­lamok győzelme is, amelyek következetes, hatékony se­gítségben részesítették Viet­namot igazságos harcában. Győzelme ez egyben az ösz- szes békeszerető erőknek, amelyek aktívan síkraszálltak az imperialista agresszió meg­szüntetése mellett Indokíná­ban. A békéért küzdő társa­dalmi körök őszintén üdvöz- llk a normális kapcsolatok megteremtését Dél-Azsiában az olyan államok közötti kap­csolatokra gondolok, mint In­dia, Pakisztán, Baglades. A Szovjetunió és más szocialista országok számos területen fej­lesztik a jó kapcsolatokat Ja­pánnal. Ennek egyik bizonyí­téka — a japán miniszterel­nök nemrégiben tett moszkvui látogatásának az eredménye. Sikerek születtek Ugyancsak az enyhülésről tanúskodnak a nemzetközi gazdasági, tudományos-műsza­ki és kulturális együttműkö­dés mind átfogóbb méretei. Mindent összegezve, a nem­zetközi biztonságért vívott harcban sikerek születtek és a népek forrón üdvözlik ezt. Magától értetődik, hogy ml, akik realisták vagyunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a más jellegű tényeket sem. Va­lamennyien jól tudjuk, hogy a háborúkat és a kiélezett nemzetközi válságokat még tá­volról sem szüntettük meg. Elkövetnek még Földünkön agressziós cselekményeket és távolról sem minden nép érez­heti magát biztonságban. Tel­jes mértékben osztjuk azt az aggodalmat, amelynek itt ad­tak hangot ezzel kapcsolatban a világ közvéleményének ne­ves képviselői. Az agressziós aktusok és a népekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények azon­ban még soha azelőtt nem vál­tottak ki olyan általános fel­háborodást, tiltakozást és ak­tív ellenállást, mint napjaink­ban. Ilyen esetekben koráb­ban még soha nem mozdultak meg ilyen hatalmas állami és társadalmi erők, hogy megál­lítsák az agresszort, kioltsák» háború fellobbant tűsét, meg­erősítsék a béke pilléreit. És ez már komoly eredmény. Mély meggyőződésem, hogy a jelenlegi nemzetközi kap­csolatok fejlődésében a íőten- dencia: a végbemenő fordulat a hidegháborúból s feszültség enyhülése, a katonai konfron­tációból a biztonság megszilár. ditása, a békés együttműkö­dés felé, Mi, tette lehetővé ezt a for* dulatet? Számunkra nem kétsége«, hogy © vitatkozásban, a lesfan," tae&bb — a nemzetközi erővi­szonyokban bekövetkezett ál­talános változás; a hideghábo­rú, a fegyverkezési hajsza hí­veinek, a különféle katonai kalandok kedvelőinek rovásá­ra, » béke ég a halad ás erői­nek javára bekövetkezett válr to zás Nehéz lenne lekicsinyelni a szocializmus erői, a szocialista közösség szerepet a napjaink­ban végbemenő pozitív válto­zásokban, A Szovjetunió a béke megszilárdításáért együtt harcol jó barátaival, a vele egy nézeteket vallókkal — a szo­cialista közösség országaival, Az egész világ tudja, hogy Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Nemet Demokratikus Köztár­saság, Románia milyen nagy mértekben járul hozzá a béke megszilárdításához, a nemzet­közi együttműködés fejleszté­séhez, egyebek között a? euró­pai biztonság megszilárdításá­hoz. A béke aktív harcosa a szocialista Jugoszlávia. A Mongol Népköztársaság következetes bekeszerető poli­tikája az ázsiai béke és bizton­ság lényeges tényezője. A Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság nagy bátorságul tanúsí­tott az amerikai imperializmus fegyveres intervenciója ellen vívott harcban es politikailag jelentősen hozzájárult a dél­kelet-ázsiai veszedelmes há­ború« tűzfészek felszámolásá­hoz, Világszerte széles körű politikai visszhangra talált a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország bé­kés újraegyesítését célzó kez­deményezése. NQGRAÖ - 1973» október 27., szombat i A forradalmi Kuba — La- tin-Amerika első szocialista országa — sokat tesz azért, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban gyökeret verjenek a békének, a szabadságnak és a népek függetlenségének elvei. A kongresszus emelvényéről szeretném kifejezni azt a szívből jövő mély tiszteletet, amelyet a Szovjetunió kom­munistái, minden szovjet em­ber érez a testvéri szocialista országok iránt, elvi következe­tes békeszerető külpolitikájuk iránt Az utóbbi években a nem­zetközi Kapcsolatok jellemző vunása — a különböző álla­mok vezetői között folyó szá­mos párbeszéd. Napjainkban az államférfi valódi szerepét és politikai súlyát jelentős mértékben az határozza meg, hogy mennyire érti meg a bé­ke megőrzése és megszilárdí­tása problémájának jelentősé­gét, hogy gyakorlatilag mit tesz korunk legfontosabb prob­lémájának megoldása érdeké­ben. Ebben az értelemben tiszte­lettel kell adóznunk azoknak a nyugati államférfiaknak, akik igyekeznek leküzdeni a hideg­háború tehetetlenségi erejét és új útra lépni: a más társadal­mi rendszerű államokkal való békés párbeszéd útjára. Mi látjuk azt a harcot is, amely a nyugati országokban a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek hívei és ellenfelei között végbemegy, látjuk az egyik vagy másik állam álláspontjá­ban mutatkozó bizonyos kö­vetkezetlenséget is, különböző kérdéseket illetően. Eszerint nem kevés erőfeszítésre van még szükség, hogy tovább ha­ladhassunk előre a béke meg­szilárdításának útján. Ami bennünket illet, mi készek vagyunk erre. A nemzetköri helyzetben be­következett jelenlegi fordulat forrásait és okait elemezve ki kell emelni azt a nagy szere­pet, amelyet ebben a folya­matban a gyarmati Iga alól felszabadult és a nemzeti füg­getlenséget megszerzett álla­mok töltenek be, A háborút kővető fejlődé« egesz menete meggyőzően, be­bizonyítja: a legteljesebb mér­tékben indokolt az a körül­mény, hogy a? Önök kon grenz- szunának az elnevezésében a békéén vívott harcot «zoros összefüggésbe hoztál« a nem­zeti fel* zaiiadí teáért vívott küzdelemmel. Ez az összefüggés különös zzomleletességgel megmutat­kozott annak a sok esztendő« harcnak a példáján, amelyet a hős vietnami tép folytatott a szabadságért, ügy gondolom, valamennyien egyetértünk ah- ban, hogy $ vietnami népnek eppen az agresszió elhárításá­ban kivívott sikere, szabadsá­gának és függetlenségének si­keres védelme teremti meg a tartós és igazságos béke alap­ját, A kőzoMcelftti konfliktus háttere 8s vajon nem nyilvánvaló, hogy az arab népek harca az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért — egyidejűleg harc a Közel- Kelet tartós és igazságos bé­kéjének megszilárdításáért? • Ebben a térségben a feszült­ségi góc immár negyedszer robbantott ki háborút. Ebben a hónapban a hadműveletek korábban nem tapasztalt in­tenzitást értek el, s mindkét fél részéről sok áldozatot kö­veteltek, egyebek között a polgári lakosság körében van­nak áldozatok, egyiptomi és Szíriái békés városok és fal­vak barbár bombázása követ­keztében. Az események tényleges lg. folyása Önök előtt természete­sen jól Ismert. Ezért én Itt a kérdés eJvi oldalával foglal­koznék, Melyek’az ebben a térségben időszakosan kirob­banó katonai konfliktusok, köztük a jelenlegi háború alapvető okai? A válasz a mi szempontunkból világos: az, hogy Izrael az általa elköve­tett agresszió eredményekép­pen arab földeket foglalt el, Tel Aviv makacsul figyelmen kívül hagyja az arab népek törvényes jogait és ez az ag­resszív politika támogatást kap a kapitalista világ azon erőitől, amelyek meg akarják akadályozni a haladó urab ál­lamok szabad és független fej­lődését, A Szovjetunió az utóbbi évek sot an ismételtén — hatig súlyozom ismételten — figyel­meztetett arra, hogy a közel- keleti helyzet robbanásveszé­lyes. Az e kérdésben követett politikánk elejétől végig vi­lágos és következetes. Érdekel­tek vagyunk abban, hogy a Közel-Keleten létrejöjjön a valóban tartós és igazságos béke, hogy biztosítva legyen e térség valamennyi országá­nak és népének biztonsága, az a joguk, hogy nyugodtan, a saját akaratunknak megfele­lően építsék életüket. A Szov­jetunió éppen ezért egész idő alatt ragaszkodott ahhoz, hogy az arab államoknak adják vissza az Izrael által elfog­lalt földeket, hogy érvényesül­jön az igazságosság a Palesz­tinái nép vonatkozásában. A Szovjetunió ilyen politikát folytatott és ezt a politikát folytatja a jövőben is. Attól a pillanattól kezdve, hogy e hónap elején a Közel- Keleten kiújultak a hadműve­letek, a Szovjetunió — szoros kapcsolatot fenntartva a ba­ráti arab államokkal — min­den tőfe telhető politikai in­tézkedést megtett, hogy előse­gítse a háború befejezései és olyan viszonyok megteremté­sét, amelyek közepette a kö­zel-keleti béke e térség vala­mennyi állama számára való­ban szilárd lehet. Mint ismeretes, október 28- án és 23-án a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok javaslatára az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa kétszer foga­dott el olyan határozatot, amely előirányozta a haladék­talan tűzszünetet. Izrael mind a két ízben szó­ban alávetette magát a Biz­tonsági Tanács határozatának, valójában azonban hitszegően megszegte azt, s folytatta ag­resszív cselekményeit Egyip­tom ellen. Izrael újabb és újabb egyiptomi területeket foglalva el, teljesen figyelmen kívül hagyta a Biztonsági Ta­nácsnak azt a követelését, hogy vonja viasza csapatait az október 23*én estig kialakult állásokba. Iirael elszigetelődik Nehéz megérteni, hogy mi­re számítanak Izrael vezetői, amikor e*t a kalandor irány­vonalat folytatják, semmibe veszik a* ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát és ki­hívják maguk ellen a Világ közvéleményét, valószínű, hogy ebben külső pártfogás játszik szerepet M izraeli kormány­nak ez a politikája azonban sokba kerül az izraeli népnek. Azok a számítások, hogy egy állaim békéjét rá biztonságát idegen területek erőszaka* meghódításával rá megtartásá­val szavatolják, elkerülheted len kudarcra ítélt, esztelen számítások, Ez az irányvonal nem hozza meg Izrael szórná* ra som a békét, sem a bizton* ságot, legfeljebb nemzetközi­leg még jobban elszigeteli Iz­raelt, s a szomszédos nőnek meg nagyobb gyűlöletét'hívja ki maga ellen. Az arabok hő­sié« harca, az arab állomok növekvő szolidaritása meggyő­zően bizonyltja, hogy sohasem törődtek bele az izraeli ag­resszióba, sohasem mondanak le törvény«« jogaikról, A Saov- jétunió szilárdan és követke­zetesen támogatja az arab né­pek igazságos követeléseit. Szükséges, hogy a közel-ke­leti béke megszilárdítását kö­vetelő kollektív akarat, a béke megsértőinek ősztőlt-nségé fö­lé kerekedjük, az utóbbi napok eseményei éberségre intenek, Sürgős és határozott Intézke­dések kellenek, hogy szavatol* hassuk a tűzszünetről rá a csapatok visszavonásáról szóló hataroaatójc megvalósítását. Szadöt egyiptomi elnök az­zal n kéréssel fordult n Szov­jetunióhoz és az Egyesült Ál­lamokhoz; küldjék ki képvise­lőt kot a hadműveletek térsé­gébe, hogy azok felügyeljenek a Biztonsági Tanács tüwzüne* ti határozatának végrehajtásá­ra, Mi készségünket fejeztük ki Egyiptom kérésének kielé­gítésére, « már ©1 is küldtük ilyen képviselőinket Remél­jük, hogy hasonló módon jár el az Egyesült Államok kor­mánya Is, ezen kívül fontoló­ra veszünk más lehetséges in­tézkedéseket is, amelyeket a helyzet megkövetelhet. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa október 215-én a tűzszünet folytatódó megsértésével kap­csolatban úgy határozott, hogy haladéktalanul létrehozza az ENKZ rendkívüli erőit, ame­lyeket a hadműveleti térségbe vezényel. Ügy véljük, hogy ez hasznos döntés, rá bízunk ab­ban, hogy szerepe lesz a hely* zet normalizálásában. A közel-keleti helyzet nor­malizálása érdekében a Szov­jetunió hajlandó együttmű­ködni minden érdekelt, ország­gal. Ám ez az együttműködés természetesen nem szolgálhat ürügyül olyan ténykedésekhez, amilyenekbe az utóbbi napok folyamán a NATO-omszágok bizonyos köreiben kezdtek — mint például a Szovjetunió közel-keleti szándékairól bzóIó fantasztikus koholmányok ter­jesztése révén a szenvedélyek mesterséges felszitásához. Az adott szituációban úgy gondol­juk, felelősségteljesebb, becsü­letesebb rá konstruktívabb magatartás lenne helyénvaló. Kizárni a háború okait Szeretném hangsúlyozni, hogy a Biztonsági Tanács ok­tóber 22-i döntése nem csupán a tűzszünetet Irányozza elő. Előírja a háború okainak ki­küszöbölésére irányuló fontos lépesek megtételét is. És époen ez E» döntés különleges értéke. Az érdekelt felek kötelesek haladéktalanul megkezdeni annak a közel-keleti határo­zatnak gyakorlati végrehajtá­sát, amelyet a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-én ho­zott, és kötelesek azt végrehaj­tani valamennyi cikkelye vo­natkozásában. Megemlítem, hogy ez a ha­tározat hangsúlyozza „a hábo­rú útján való területszerzés megengedhetetlenségét”. Elő­irányozza az izraeli fegyveres erők kivonását azokról a terü­letékői, amelyeket az 1967-e® konfliktus idején szálltak meg. Követeli az adott térség minden egyes állama szuvere­nitásának, területi épségének rá politikai függetlenségének, valamint a békés életre való jogának tiszteletben tartását és elismerését. A határozat azt is kimondja, hogy el kell érni a menekültek problémájának igazságos rendezését, vagyis biztosítani kell Palesztina arab népének törvényes jogait Az 1967-ben hozott határo­zatot azonban nem hajtották végre, mert a külső erők által, ösztönzött izraeli uralkodó kö­rök rövidlátó ©a kalandorpoli* Ukát folytattak. Az október 22-én. hétfőn hozott biztonsági tanácsi dön­tő« szellemének rá betűjének megfelelően az érdekelt felek kötelesek megfelelő égisz alatt haladéktalanul megkezdeni a Közel-Kelet igazságon rá tar­tós békéjének megteremtésére irányuló tárgyalásokat. Az ilyen tárgyalások jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Ezek részvevőire történelmi taleiAuég hárul. A Bsovjctu- nióról elmondhatom, hogy kráz konstruktív módon hoz* zdjárulnl rá hozzá is járul eh­hez az ügyhöz. Szilárdan amei* tett vagyunk, hogy a Ktteel- Kf'tet valamennyi — ismét* lem; valamennyi — állama rá nép© szamára biztosítani kell a békét, m biztonságot ég a határok «érthetetlennésőt, A Szovjetunió kész rrázt venni a megfelelő szavatolásban. Számunkra úgy tűnik, hogy a jelenlegi viszonyok között n pék© valamennyi hívónak, va­lamennyi békcszerető ©rónék egyik legidőszerűbb feladata: elérni, hogy haladéktalanul és teljes mértekben megvalósul’ lóri a Biztonsági Tanács m óv október 22-én hozott hatá­rozata. Ez elengodhefetl cn a Közel-Kelet valamennyi álla* mának és pépének szabad es független fejlődéséhez. A Kö­zel-Keleten punjainkban kiu­tak ült helyzet élesség©, a konf­liktus kiterjedésének kocká­zata világosan mutatja, meny­nyire tonlos © feladat megol­dása. a/ általános bók© meg­szilárdítása szempontjából iá. Tisztelt kongresszusi részt” vevákt A gyarmati elnyomás alól felszabadult országok «epei előtt hataimas gazdasági ©s társadalmi feladatok állnak- Ezeket csak a valamennyi ál­lam biztonságán ég széle» körűt kölcsönösen előny öe együttműködésén alapuló be­kére építve lehet sikeresen megoldani. Aktív cselekvést A következetes béke politika és a belső feladatok demokra­tikus megoldása összeegyezte­tésének példájával szolgál az indiai Közláragiág. Miközben az indiai nép lépésről lépésre megoldja a belső társadalmi» gazdasági problémákat, jelen­tős mértékben megszilárdítja békeszerefő külpolitikájának bázisát. Nagy nemzetközi jelentősé­gük van az el nem kötelezett országok algíri konferenciáján hozott határozatoknak. A kon.* ferencia, amelyen sok ország vezetői vettek részt, ismét megerősítette, hogy ezek az államok készek céltudatosan harcolni az imperializmus, a háború és az agresszió ellen, a békéért, a népek független­ségéért és szabadságáért. Egyszóval, az ázsiai, afríknb latin-amerikai békeszerefő ál­lamok aktív politikája lemér- hetően fontos hozzájárulást jelent a nemzetközi feszült* Bég enyhüléséhez. A jelenlegi nemzetközi fej­lődés egyik legfontosabb té­nyezője, hogy a néptömegek, szervezeteik rá politikai párt­jaik tevékenyen vesznek részt a háború és béke problémái­nak megoldásában. Ez termé­szetesen az emberiség által felhalmozott történelmi ta­pasztalat eredménye. Az első és második világháború kese­rű tanulságainak emléke, azoknak a szörnyű követkéz* menyeknek megértése, ame­lyekhez a nukleáris fegyver alkalmazása vezetne, nagy érövéi mozgósítja bolygónk lakosságát az aktív cselekvés­re, hogy ne következzék be az emberiség történetében ed­dig példátlan tragédia. Erről tanúskodnak nemrég Bulgáriában lezajlott szak­szervezeti világkongresszus eredményei is. A kongresszus meggyőzően kifejezte a mun­kásosztályt, az alkalmazottak és az értelmiség több mint kétszázmilliós szervezett tö­megének békeakaratát. Az önök kongresszusának összehívása átfogó és repre­zentatív jellege meggyőző és világos bizonyítéka annak, hogy a világ közvéleménye milyen erővé vált, milyen sze­repet játszhat a béke és biz­tonság megszilárdításáért a nemzetközi kapcsolatok de­mokratizálásáért folyó harc­ban. Ily módon, tisztelt barátaim, elégedetten állapíthatjuk meg; ez utóbbi, években yalameny- nyl békeszerető erő egyesí­tett erőfeszítéseképpen »lkerüit elérni, hogy egészében a nem­zetközi légkör egészségesebbé vált, az államok békés egymás mellett élésének, békés együtt­működésének politikája szá­mottevő tényleges eredménye­ket hozott. Európai szükséc;ízerűség Ugyanakkor világos, hogy ez csupán a kezdeti szakasz a célhoz — az emberiség békás lövőjének megbízható szavato­lásához — vezető úton, amely eél, úgy vélem, egyesíti azokat, akik jelen vannak ebben a te nemben rá azokat is, akiket képviselnék. Most teremtjük meg a szükséges előfeltétele két e cél eléréséhez. Közön ' feladatunk, hogy határozottan törjük meg az enyhülés ellen­zőinek és a hidegháború hívei­nek ellenállását, hagy a nem­zetköz) enyhülést állandó, tar­tós, sőt visszafordíthatatlan jelenséggé tegyük- ' Ebben a vonatkozásban ter­mészet esen főként Európában lehet sokat tenni, e kontinens népet valamennyi konterten« népeinél többel szenvedtek gr. elmúlt háborúktól, köztük a legszörnyübbWl, a második világháborútól. A* ő „európai házukban” a termelőerők mai jellege folytán túlságosan szű­kössé m kényelmetlenné vált s külön „lakásokba" zárt gaz­dasági élet. Ez a ház ezen kí­vül a jelenlegi tömeprpuBrtltá eszközök miatt rendkívül tűz­veszélyessé is vált. Követke­zésképp az európai béke meg. óvása lényegében kategorikus nzükíégszerüség, az európai ál­lamok közötti sokoldalú békás egy ütemük Odea általán«* fej­lesztése púdig az egyetlen va lóban ésszerű kiút tett. Ebben közrejátszik az a körülmény, hogy Európa életében mind aktívabb és jelentősebb szere­pet töltenek be a békéhez rá a nemzetközt együttműködés­hez híven és őszintén ragasz­kodó szocialista országok, a kontinens nyugati részében pedig növekszik a, politikai re­alizmus, rá egyre befolyása, sabbé válnak azok a körök, amelyek ugyanezekért a céh Kitűzésekért szállnak síkra (Folytatás a S. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents